Elérte teljes kapacitását a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemében az Okken termékeket készítő első gyártósor.

A vállalat többek között az adatközponti piacon tapasztalható jelentős felfutásra reagálva döntött úgy, hogy új termékcsaládot vezet be.  Európában egyedül ebben a létesítményben készítik az adatközpontok villamosáram elosztásáról gondoskodó kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket olyan ügyfelek számára, amelyek megbízható és nagy teljesítményű elektromos megoldásokat igényelnek

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric dunavecsei okosgyárának fejlesztése, egy évvel a projekt elindítása után, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ez egyben azt is jelenti, hogy bővült a DSPS termékportfóliója, a középfeszültségű mellett már kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket is készítenek az üzemben.

Az elmúlt években jelentős felfutás volt tapasztalható az adatközponti piacon, erre az igényre reagálva döntött úgy a Schneider Electric, hogy az Okken berendezések gyártásába a dunavecsei üzem is bekapcsolódik. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az Okken gyártósor tervezése, telepítésének előkészítése, valamint a munkatársak képzése tavaly júliusban indult el, októberben történt meg a kvalifikáció, januárban került sor a vevői auditra, áprilisban pedig már az első szállítmány is elindult Dunavecséről.

A Schneider Electric idén márciusban jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakít ki a DSPS-ben. Az új egység kivitelezése már folyamatban van, és a piaci igényekre reagálva ott is az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.

Tavaly májusban adták át ünnepélyes keretek között a Schneider Electric 28 ezer négyzetméteres DSPS üzemét, amely a vállalat egyik legnagyobb, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikán alapuló gyára Európában. A Schneider Electric legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseinek, az RM AirSeT európai központi üzemeként működik.

A létesítményben a társaság épület- és energiamenedzsment rendszereit használják, ami éves szinten 20-25 százalékos energiamegtakarítást, illetve 600 tonna CO2-kibocsátás elkerülését jelenti egy hasonló méretű, ilyen megoldásokkal nem rendelkező üzemhez képest. Az intelligens gyár rendszerei a Schneider Electric digitális épületirányítási szolgáltatásaihoz és energiagazdálkodási megoldásaihoz kapcsolódnak, ezáltal lehetőség nyílik a termelés digitális nyomon követésére a maximális energia- és folyamathatékonyság érdekében.

„Jövőformáló vállalatként kulcsfontosságú számunkra, hogy rugalmasan reagáljunk a piaci változásokra, és energiahatékony, biztonságos működést segítő berendezésekkel támogassuk ügyfeleink törekvéseit. Az adatközpontok esetében hatalmas növekedést látunk, ez indokolja, hogy bővítsük az Okken termékeink gyártását. Magyarországi okosgyárunk pedig kitűnő helyszín erre, hiszen az itteni csapatunk a DSPS első fázisával már bizonyította szakértelmét. Az üzem bővítése révén olyan gyártási kapacitást alakítunk ki Magyarországon, ami alkalmas lesz arra, hogy párhuzamosan több nagy vevőt is kiszolgáljon”

– mondta el Aleksandar Bakic, a Schneider Electric dél-európai régiójának ETO gyártásért felelős alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A napenergia-termelés és -tárolás kombinációjára épülő mikrohálózatok, a gazdaságot erősítik, az energiaszegénység elleni sikeres küzdelem alapjai pedig azok a helyi kormányzati kezdeményezések lehetnek, amelyek az üzemanyagár változásának való kitettséget csökkentik.

Ez derül ki a Schneider Electric elemzéséből. A vállalat a New York-i Klímahét (Climate Week NYC) alkalmából egy vízgazdálkodásról szóló amerikai felmérés eredményeit is nyilvánosságra hozta, valamint bejelentett egy új kezdeményezést is, ami digitális ikrek megalkotásával teszi lehetővé, hogy pontosabb képünk legyen egyes termékek karbonlábnyomáról.

A már most rendelkezésre álló energetikai technológiák versenyelőnnyé változtatására szólította fel a gazdasági szereplőket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a 2025-ös New York-i Klímahét alkalmából. A vállalat álláspontja szerint ez a megközelítés erősítheti a helyi gazdaságok ellenállóképességét és megalapozhatja a jövő hatékony iparágait.

„A világ egy energia-szuperciklusba lép, mivel a mesterséges intelligencia (MI), valamint a mobilitás, az épületeink és a különböző iparágak kapcsán egyaránt gyorsuló elektrifikáció figyelhető meg, miközben sok régió infrastruktúrája alig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ezen a héten a kereslet, a hálózat és az ellátás terén olyan gyakorlati lépésekre koncentrálunk, amelyek javítják a megbízhatóságot, előre jelezhetővé teszik a költségeket, és gyorsabban növelik a kapacitást a városok, az iparágak és a közösségek számára világszerte”

– mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Sunrise, Looking Up, Hyatt Centre, Chicago, Illinois, America

Elosztott megoldások a megbízható energiaellátás érdekében

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (Sustainability Research Institute) a New York-i Klímahétre időzítve hozta nyilvánosságra az „Energy Poverty: Schneider Electric’s global vision for sustainable energy for all” című fehér könyvet, amely bemutatja, hogyan látja megvalósíthatónak a Schneider Electric, hogy globálisan mindenki számára elérhető legyen a fenntartható energia. A kiadvány három fő kihívást azonosít az energiaszegénység kapcsán, ezek a hozzáférés, a megfizethetőség és a megbízhatóság. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg a mérési módszertantól függően 685 millió és 3,3 milliárd közé tehető azok száma világszerte, akiket érint az energiaszegénység problémája. A fehér könyv gyakorlati megoldásokat javasol a helyzet kezelésére, amelyek középpontjában a napenergia-termelést és -tárolást kombináló mikrohálózatok kialakítása, valamint az üzemidőt növelő, a helyi gazdaságot erősítő és az üzemanyag-áringadozásnak való kitettséget csökkentő helyi kormányzati lépések állnak.

Megbízható vízellátás és üzleti prioritások

A Schneider Electric bemutatta egy, az Egyesült Államokban, felsővezetők körében, a vízgazdálkodásról készített felmérés eredményeit is. A kutatásból többek között kiderül, hogy az intelligens vízi infrastruktúra létrehozása jelenleg hol helyezkedik el a vállalati és önkormányzati prioritások között, és feltárja a célkitűzések és a tényleges cselekvés közötti szakadékot. A jelentés kiemeli a víz egyre növekvő szerepét az üzleti ellenállóképesség és a városi tervezés terén, és betekintést nyújt a vezetőknek az erőforráshiány kezelésébe.

Fenntartható termékek a digitális iker technológia segítségével

A fenntartható innováció felgyorsítására irányuló elkötelezettségének részeként a Schneider Electric elindította az LC-Analytics (Life Cycle Analytics) programot, egy úttörő kezdeményezést, amely mesterséges intelligenciát használ több ezer termék digitális iker verziójának létrehozására. Ez a megoldás lehetővé teszi az életciklus-elemzési (LCA) adatok – beleértve a termékek karbonlábnyomát – és a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) automatizált létrehozását, jelentősen egyszerűsítve a termékek ökológiai szemléletű tervezésével kapcsolatos döntéshozatalt.

A Makersite-tal kötött partnerség révén a termék életciklusával kapcsolatos információkat beépítve portfóliójába, a Schneider Electric új lehetőségeket nyit meg termékei környezeti hatásának csökkentése érdekében. Az LC-Analytics hatékony katalizátorként szolgál a vállalat törekvésében, hogy termékeit szén-dioxid-mentessé tegye, és mérhető előrelépést tegyen egy fenntarthatóbb jövő felé.

A Schneider Electric a New York-i Klímahetén

A Schneider Electric jelentős szerepet játszik a szeptember 21-28. közötti New York-i Klímahéten. A vállalat vezetői és szakemberei több előadást tartanak és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az idei AI Summiton debütált a 2025-ös AI Readiness Index, amelyet a Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország készített el.

A magyarok AI-felkészültsége ugyan javult, de mindössze 4,44-es értéket ért el a tízfokú skálán a 2024-es 3,94-hez képest. A legismertebb AI-alkalmazás a ChatGPT, és a lakosság 42%-a rendszeresen használ mesterséges intelligencia eszközöket.

Jelentősen javult a magyar AI Readiness Index értéke

Idén a már 2000 főt meghaladó mintán végzett kutatás 5 szempont alapján vizsgálta az internetező lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását és attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar AI Readiness Index jelentős javulást ért el: a 2024-es 3,94-es értékhez képest az összesített index 2025-re 4,44-es szintre emelkedett.

A különböző komponensek részletes elemzése során minden kategóriában növekedés látható. Az „Aktuális tudás” 3,75-ről 3,93-ra emelkedett, míg a „Kihasználás” területén szignifikáns a növekedés: 2,79-ről 3,56-ra, ami jól jelzi az AI-technológiák elterjedését és beépülését a mindennapi életbe. Ezt támasztja alá az „Átalakító hatás a magánéletben” (5,5-ről 6,09-re) és az „Átalakító hatás a munkában” (3,93-ról 4,59-re) kategóriák ugyancsak pozitív irányú elmozdulása is. Szintén nőtt az „Ajánlás” kategória értéke, 5,17-ről 5,72-re, ami az értékfelismerést mutatja a társadalom szemében.

AI a mindennapokban

Tavalyhoz képest másfélszer többen használnak AI-eszközöket: 26%-ról 42%-ra nőtt azok aránya, akiknek bármilyen mesterséges intelligencia alkalmazás része a mindennapjaiknak.

„Bár ez a növekedés örömteli, érdemes megvizsgálni, hogy ez a fejlődés mennyire kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban. Vajon valóban gyorsabban alkalmazzuk az AI-t, mint más országok, vagy csak követjük a globális trendeket? Az ehhez hasonló kitekintés segíthet megérteni hazánk helyét a nemzetközi AI-felkészültségi versenyben”

– mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.

Nem meglepő módon a legaktívabb felhasználók a Z generáció tagjai (71%), a tanulók (88%) és a szellemi munkát végzők (56%), azonban 2024-hez képest változott az, hogy mire használják az AI-t. A válaszok alapján 60% privát jellegű kérdésekre, 46% fordításra, 31% szövegírásra és 27% képgenerálására.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary performance médiaigazgatója így foglalta össze az idei eredményeket:

„Az AI-technológia világa mindennél gyorsabban fejlődik, és ez a magyar lakosság hozzáállásán is látszik. A 2024-es felfutáshoz képest mára szignifikánsan nőtt a mindennapi felhasználók száma, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek az eszközök szerves részei lettek az életünknek, és nem egy múló trendről beszélünk, mint oly sok korábbi technológiai innováció esetén.”

A ChatGPT a legismertebb

A ChatGPT nem csupán egy eszköz, hanem az AI-technológiák hazai integrációjának egyik ikonikus jelképe is lett. Spontán ismertsége 2025-re jelentősen megugrott, 22,6%-ra az előző évi 8,6%-ról, ezzel magasan az élen jár az ismert AI-eszközök listáján. A Gemini 6,2%-os ismertséggel második. Bár a Copilot széles körben alkalmazott munkahelyi környezetekben, de a személyes, mindennapi használata kevésbé elterjedt, spontán ismertsége mindössze 4%.

„A ChatGPT és a hozzá hasonló nagy nyelvi modellek-en működő megoldások, új dimenziót nyitnak az AI alkalmazások terén. Az LLM-alapú ügynökök nyelvértelmezési és döntéshozatali képességeik révén forradalmasítják az üzleti folyamatokat, de a tartalomgyártást, az automatizált kereskedést és az ügyfélszolgálatok működését is. Bár az AI már most is jelentősen növeli a produktivitást, az igazi átalakulás lehetősége még előttünk áll”

– nyilatkozta Lajtai Péter.

Az AI iránti bizalmatlanság nő

Míg 2024-ben 36% fogalmazott meg aggodalmakat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, addig idén már 38% azok aránya, akiknek fenntartásaik vannak. Ez a növekvő aggodalom egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy az AI-technológiák terjedése által elérhető izgalmas lehetőségek számos problémát hordoznak. Leginkább a generált és a valós tartalmak keveredése, felismerése aggasztja a válaszadókat.

„A kutatásban megkérdezettek 66%-a fejezte ki aggodalmát az információk szűrésének nehézségével kapcsolatban, míg 53% már tapasztalja a félrevezető információk terjedését”

– hangsúlyozta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője.

Figyelemreméltó annak a 35%-nak az aránya is, akik szerint nem lesz szükség lexikális tudásra az AI-nak köszönhetően.

A technológia gyors fejlődése és az AI-alkalmazások egyre szélesebb körű elterjedése hatalmas nyomást gyakorol a felhasználókra, akik egyre inkább tartanak az adatvédelemmel, megbízhatósággal és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésektől. Márpedig ez a tendencia akadályozhatja az AI széleskörű elfogadását és olyan nehézségeket okozhat, melyek hosszú távon lassíthatják a technológia fejlődését és integrációját.

„Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk csökkenteni a mesterséges intelligencia okozta aggodalmakat, egyrészt biztosítani kell az AI-rendszerek működésének átláthatóságát és megbízhatóságát, másrészt a felhasználók kritikus gondolkodását és médiatudatosságát is fejleszteni kell. Ezek a lépések kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy az AI-technológiákat sikeresen és biztonságosan integrálni tudjuk a mindennapokba, megerősítve ezzel az AI-alkalmazások iránti bizalmat a jövőben”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!