Gazdaság

Új trendeket hozott a pandémia az elektronikus kereskedelembe

pandémia

Csomagautomatás rendszer, készpénz nélküli fizetés, dark store-ok.

A COVID-19 időszakában nagyobb számban kellett futárokat felvenni és ellátni őket elektronikus fizetést lebonyolító eszközökkel, százával épültek ki a csomagautomaták, lendületet kapott az elektronikus és a kártyával való fizetés. Belendült az FMCG szektor és megjelentek az ún. “dark store”-ok. A pandémia számtalan új trendet hozott életünkbe.

A Liferay Hungary különböző iparágak meghatározó szereplőit szólaltatja meg Digital Talks videó-beszélgetés sorozatában, ahol különböző digitalizációs iparági trendeket, kihívásokat, újdonságokat és megoldásokat mutat be.

“Átfogó sorozatunk elkészítésének célja, hogy különböző best-practice-eket osszunk meg, és a tudásmegosztással értéket teremtsünk a COVID-19 okozta sebzett piaci környezetben”

– magyarázza Balog Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

A Digital Talks legújabb adásában az elektronikus kereskedelem pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismerhetjük meg. Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeket tömörítő, 2005-ben alakult Ecommerce Hungary Egyesület egyik alapítójával és mai elnökével, Bőgel Györggyel Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője beszélgetett.

Az e-kereskedelem múltja, jelene és jövője

Az e-kereskedelem fogalmával az úttörőnek számító Amazon.com 1995-ben történt alapításakor találkozhattunk először. Demokratizálódott az internet, megjelent a könnyen használható Netscape Navigator webböngésző, és ezt követően kerültek képbe az e-kereskedők is. Nagy fellendülés volt tapasztalható az iparág porondján az úgynevezett dot.com időszakban, vagyis az ezredfordulón, amit végül csalódás és kiábrándulás követett, mert a megugrott igények miatt sok szolgáltató nem tudta a rendeléseket teljesíteni.

“A mélypont után újra gyors növekedés jött, ami egy fiatal szegmens esetén nem meglepő, de az elmúlt években is nagyon jók voltak a számok, az e-kereskedelem továbbra is egyre növekvő szeletet hasít ki a kereskedelmi szektorból”

– magyarázza Bőgel György.

Kényszerből napi rutin

A pandémia sok iparágat megrázott, az e-kereskedelmi szektor viszont óriási növekedést tudott felmutatni szerte a világban. Miután a boltok bezártak és az emberek otthon maradtak, rászorultak arra, hogy az elektronikus kereskedelmen keresztül próbáljanak meg árucikkeket elérni, bevásárlásokat intézni. A technológia iránt kevésbé érdeklődő magyar vásárlók és az idősebb korosztály is belépett a piacra, s aki kipróbálta, azt tapasztalta, hogy ez egy jól működő és megbízható rendszer. 2020-ban 40 százalék feletti növekedés volt tapasztalható, 2021-ben pedig mintegy 70 millió megrendelést regisztráltak a kereskedők.

“Az elmúlt két évben sokat változott a rendszer, még könnyebb használni, modern logisztikai megoldások jöttek létre, a kiszállításnak, illetve a fizetésnek is többféle népszerű módja van már”

– fűzi hozzá Bőgel György. Hozzáteszi, hogy ezt az akadályt a magyar szektor jól vette.

Meghatározó fejlesztések

A járvány időszakában óriási árumennyiség került kiszállításra, ezért nagyobb számban kellett futárokat felvenni, illetve megnövekedett a csomagpontos küldési kiszolgálás iránti igény is, a közelmúltban pedig százával telepítettek csomagautomatákat. A lakosság kezdett “eltávolodni” a készpénztől, ennek következményeként lendületet kapott az elektronikus, illetve a kártyával való fizetés. A csomagautomatás rendszer mellett az online fizetési rendszert is kiterjesztették, hogy ne csak utalással vagy kártyával, hanem például okosórával is lehessen fizetni. Fel kellett készülni arra is, hogy a futároknál legyen elektronikus fizetést lebonyolító eszköz.

Egyes szektorok belendültek, mint például a gyorsan forgó fogyasztási cikkeké (FMCG – Fast-Moving Consumer Goods). Bár az élelmiszerek és a mindennapos háztartási termékek online vásárlása elég lassan indult el (emlékezzünk az amerikai Webvan csődjére), a járvány idején a legnagyobb ugrás itt volt megfigyelhető. Az FMCG szektorban nagyon erős verseny bontakozott ki a kiszolgálás terén: megjelentek például az ún. “dark store”-ok, azaz olyan lerakatok, logisztikai csomópontok, ahol egyes esetekben akár vásárolni is lehet, de a legfontosabb feladatuk a gyors kiszolgáláshoz szükséges készletezési és szállítási bázis biztosítása.

Külföldi terjeszkedés és szabályozási környezet

“Az európai piac nagyon szabdalt, aki terjeszkedni akar, hamar beleütközik az országhatárba. A magyar szereplőknél a külföldi terjeszkedés még gyenge pontnak számít. De ha találnak piaci réseket, erősségeket például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a szoftvertermékek vagy a logikai játékok terén, akkor érdemes nemzetközi cégben gondolkodniuk”

– mondja Bőgel György. Hozzáteszi, hogy a szabályozási környezet nem gátolja a külföldi terjeszkedést, a lehetőség adott, de a kihasználásához versenyképes termékekre, korszerű folyamatokra, tőkeerőre és persze növekedési ambíciókra van szükség.

Pozitív jövőbe tekinthetünk

Az e-kereskedelem jövője ígéretesnek tűnik: míg Magyarországon a pandémia kezdetén sok ember még ódzkodott az online vásárlástól, a megnyugtató tapasztalatok hatására hamar megszerették. A hagyományos és az online boltok világa mára egyre nehezebben megkülönböztethető: miközben a kereskedelem egyre inkább elektronizálódik, a hagyományos boltok és áruházak is megmaradnak, de gyakran kiegészülnek webshopokkal. “Azok a boltok lesznek a verseny győztesei, legyenek akár hagyományosak vagy elektronikusak, amelyek képesek különlegessé válni, s olyan élményeket, minőséget, szolgáltatást adni a vásárlóknak, amilyeneket máshol nem kaphatnak meg” – vélekedik Bőgel György.

További információ: https://www.liferay.com/web/l/digital-talks

Gazdaság

Rekord a Balatonon: akár már 3,2 millió egy újlakás négyzetmétere

balaton

Változatlanul Siófok az új építésű lakást vásárlók kedvence a Balaton-parton, amit az áremelkedés sem tört meg.

Az Otthon Centrum mérése szerint a tóparton háromszoros az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább települések újépítésű projektjei között. A rekorder egy fővároshoz közeli község, 3,2 millió forintos négyzetméterárral.

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,”

– összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül. A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

A legtöbb projekt és lakás Siófokon épül: a balatoni új építésű lakások nagyjából harmada köthető a tópart legnagyobb városához, ahol 19 projektben 740 lakás kivitelezése kezdődött el. Siófokon átlagosan 2,1 millió forintért kínálják az új lakások négyzetméterét, ami 2,8 százalékkal múlja felül az előző negyedéves értéket, a többi balatoni projekt átlag értékénél pedig már 15,9 százalékkal magasabb ez az ár. Siófok után kilenc projekttel Balatonlelle a legnépszerűbb, míg Balatonfüreden, Balatonszemesen, Keszthelyen és Zamárdiban négy-négy projekt van folyamatban. A tóparti települések felén, összesen 19 helyen van aktív beruházás.

Az épülő lakások számában szintén Siófok az első (740), majd Balatonszemes következik (~350), ahol egyetlen projektben a tóparti települések legnagyobb beruházása indult el (153 lakással). Keszthely is aktív (263), de a projektekben bővelkedő Balatonlelle sem sokkal maradt el az épülő lakások számában (218).

A szakember kiemelte, hogy a legolcsóbb és a legdrágább település átlagos kínálati négyzetméterára között háromszoros a különbség:

„Talán még soha nem nyílt ennyire szét az árolló”

– kommentálta a vezérigazgató a négyzetméterenkénti átlagot. A legolcsóbb város Balatonfüred 1,18 millió forinttal, amelyet Badacsonytomaj 1,2, Fonyód 1,44 millió forinttal követ.

A tópart legdrágább települése Balatonakarattya, ahol az új építésű lakások négyzetméterét átlagosan 3,2 millió forintért kínálják a fejlesztők. Ezzel Akarattya jócskán lekörözte a második Zamárdit (2,24) és a harmadik Alsóörsöt (2,14 millió forint). A legtöbb településen 1,5–2,0 millió forint közötti sávban mozog egy négyzetméter fajlagos átlagára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Tovább erősíti regionális szerepét a piacvezető villamossági cég

Székesfehérváron második telephelyét nyitotta meg 2024. április 24-én a több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Daniella Villamosság.

Az évi nettó 40 milliárd forintot meghaladó árbevételű, piacvezető, debreceni székhelyű családi vállalkozás új egységében az ipari partnerek körében felmerülő villamossági igények teljeskörű kiszolgálására törekszik. A közel 500 főt foglalkoztató, immár 39 telephellyel és webáruházzal is rendelkező vállalat a jövőben még markánsabb szerepet kíván betölteni a régió vállalkozásainak életében.

Az ipari szereplők szolgálatában

Magyarország elsőszámú villamossági kis- és nagykereskedése, a magyar és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket felmutató Daniella Villamosság második székesfehérvári telephelyének 50 millió forintos árukészlete, neves stratégiai beszállítók, úgy, mint a Schneider, a Siemens, a WAGO, a Phoenix Contact, a Weidemüller, az ELKO EP támogatásával áll az ipari partnerek rendelkezésére.

A lokáció más vevőszegmenst szólít meg, mint a nyüzsgő belvároshoz közeli B2C kereskedés. A mindössze négy hónap alatt kialakított új egység – a célcsoport összetett igényeire figyelemmel – az általános villanyszerelési termékek kereskedelme mellett tanácsadói, mérnöki, tervezési és automatizálási feladatokra is felkészült. A Daniella Villamosság Ipari Divíziója műszaki javaslatokkal, megoldásokkal, termékspecifikációk kidolgozásával is támogatja az értékesítést. A cég a régióban, megerősített személyes jelenlétével, rendkívül széles kapcsolati tőkével kívánja hangsúlyozni a vármegye gazdasági fejlődése iránti elköteleződését.

Az innovatív vállalatcsoport magas minőségű kiszolgálással fokozza az ügyfélélményt

A vállalat országos lefedettséget megcélzó hosszútávú stratégiai elképzelése 2024 április 24-én következő szintre lépett azáltal, hogy megnyitotta második üzletét Székesfehérváron. A közel 500 m2 alapterületű, 3000-3500 db, az ipari vállalkozások igényeire specializálódott, azonnal elérhető termékkel rendelkező telephely a Videoton Ipari Parkhoz közel található. A hazai villamossági piac legmodernebb robotizált nagytarcsai központi raktárában pedig további 250 000 db tétel áll az ügyfelek rendelkezésre, melyet akár másnapi kiszállítással biztosítanak a Fejér vármegyei üzletben vásárlók számára is.

„A nagy múltú családi vállalkozás és az ipari szereplők vállalatirányítási rendszereinek összekapcsolása lehetővé teszi a logisztikai, a beszerzési, az anyaggazdálkodási folyamatok összefűzését. Ezáltal szorosabb technológiai és stratégiai összefonódások jönnek létre az üzleti partnerek között.”

– hangsúlyozta Hadnagy Ernő, a Daniella Villamosság ügyvezető igazgatója.

A cég központi értéke az emberi erőforrás

Az országos lefedettségű vállalat sikeres működésének fontos összetevője a tudásbázis megőrzése, a vevők legjobb kiszolgálása, a stabilitás, illetve a munkahelyek megtartása a családias értékrend megőrzése mellett. A második székesfehérvári telephely megnyitása további 5 munkahelyet teremtett, ezzel már 8 főre növelve a közvetlenül kiszolgáló egységekben dolgozók számát. Rajtuk kívül két területi képviselő aktív munkája is hozzájárul a partneri kapcsolatok ápolásához és kiépítéséhez.

Székesfehérvár és a Daniella Villamosság kapcsolata példaértékű

„Örömmel üdvözlöm, hogy a magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Daniella Villamosság második kereskedelmi egységét nyitotta meg Székesfehérváron. Egy új telephelyének létrejötte mindig nagy jelentőségű mind a beruházó, mind pedig a befogadó város életében. Együttműködésünk példaértékű, ami – reméljük – további cégek számára is vonzóvá teszi a vármegyeszékhelyt.”

– emelte ki beszédében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere.

Felvillanyozzák a várost

„Arra törekszünk, hogy a cég ne csak egy elszigetelt kereskedelmi egységként működjön a városban. Elkötelezettek vagyunk a régió fejlődésének irányába, ezért üzleti magatartásunkat a városi szereplők lüktetéséhez és elképzeléseihez igazítjuk. Közös projektek megvalósításában gondolkozunk az oktatás, a kultúra és a sport területén. Számunkra fontos, ahol befogadó közösséget találtunk, ott együtt nagyszerűt és jót tegyünk.”

– emelte ki Barabás Borbála, a Daniella Villamosság stratégiai fejlesztési vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A CIB Bank a Kyndrylt választotta hitelezési platformja modernizálására

kyndryl

A Kyndryl (NYSE: KD), a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója és a CIB Bank, Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi bankja ma bejelentette, hogy a Kyndryl támogatta a bankot alkalmazásai modernizálásában és fedezetlen hitelezéssel kapcsolatos munkafolyamatai átalakításában.

Ennek eredményeként a CIB Bank – a fogyasztói hitelek feldolgozására szolgáló modern és automatizált rendszer bevezetésével – tovább egyszerűsíti hitelezési folyamatát, nagyobb hatékonyságot és jelentős költségmegtakarítást érhet el.

Az 1979-ben alapított CIB Bank az Intesa Sanpaolo Csoport tagjaként közel 455 000 ügyfelet szolgál ki. A technológiai innovációk által irányított, gyorsan fejlődő pénzügyi szektorhoz igazodva a CIB Bank élvonalbeli technológiai integrációval alkalmazkodik a digitális bankolás korszakához, amelyet az ügyfelek rugalmasság és zökkenőmentesség iránti igénye vezérel.

A CIB Bank ügyfélközpontú megoldásokra törekszik, célja, hogy egyensúlyt teremtsen a versenyképesség és a szabályozási megfelelés között, bizalmat és biztonságot nyújtson egy dinamikusan változó piacon. Ennek érdekében bízta meg a Kyndrylt egy informatikai modernizációs projekt megvalósításával, melynek célja a bank fedezetlen hitelekkel kapcsolatos munkafolyamatainak átalakítása, a kisvállalkozói hitelezési szolgáltatás felhasználói felületének frissítése, valamint a jelzáloghiteleket és kisvállalkozásokat kezelő platform korszerűsítése. A projekt során jelentősen átalakították a CIB Bank hitelkártyák, folyószámlahitelek és személyi kölcsönkérelmek kezelésére szolgáló folyamatát, egyszerűsítették a programkódokat, újratervezték az üzleti műveleteket, miközben az alaptechnológiát változatlanul hagyták.

„Nagyon örülünk, hogy a Kyndryl partnerünk ebben a projektben”

– mondta Sante Cusimano, a CIB Bank működésirányítás vezérigazgató-helyettese.

„A Kyndryl alkalmazásfejlesztés és működési támogatás terén szerzett szakértelme segítségével modernizáltuk hitelezési folyamatainkat, fejlesztettük belső képességeinket, személyre szabottabb és hatékonyabb szolgáltatást nyújtunk ügyfeleinknek.”

„A Kyndryl büszke arra, hogy együttműködhet a CIB Bankkal ebben a modernizációs projektben. Jelentős mérföldkő számunkra, hogy a hagyományos IT szolgáltatói szerepkörünkön túllépve megbízható üzletialkalmazás-szolgáltatóvá váltunk”

– mondta Marosvári Tamás Bence, a Kyndryl Magyarország üzleti folyamatok tanácsadásáért felelős vezetője.

„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy ügyfeleink elvárásait felülmúló megoldásokat nyújtsunk.”

A projekt központi eleme a Kyndryl átfogó szolgáltatásainak integrálása volt, amely lehetővé tette a bank hitelezési munkafolyamatainak és rendszereinek teljeskörű átalakítását.  A Kyndryl az alkalmazási rétegtől az infrastruktúráig mindent modernizált, és már üzemelteti is az eszközöket és alkalmazásokat.

A fejlesztések jelentősen javították a CIB Bank hatékonyságát, így a bank még rugalmasabban képes reagálni a piaci és üzleti változásokra. A termékfejlesztés ésszerűsítésével a CIB Bank felgyorsította az innovációt, és csökkentette a piacra vezetési időt. A hitelezési folyamatok egyetlen platformon történő központosítása csökkentette a működési költségeket a technológiai infrastruktúra egyszerűsítésével, valamint a műveletek és a támogatás konszolidálásával.

A minőségellenőrzéssel ellátott üzemeltetési és támogatási modell bevezetése lehetővé teszi, hogy a CIB Bank szükség szerint módosítsa az alkalmazás egyes összetevőit. Az új rendszernek köszönhetően a hitelügyintézők már kevesebb időt töltenek az adatbeviteli rendellenességek javításával és a belső hibák miatt elutasított kérelmek kezelésével. Ez a munkatársak elégedettségét is növeli.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss