Gazdaság

Új trendeket hozott a pandémia az elektronikus kereskedelembe

Csomagautomatás rendszer, készpénz nélküli fizetés, dark store-ok.

A COVID-19 időszakában nagyobb számban kellett futárokat felvenni és ellátni őket elektronikus fizetést lebonyolító eszközökkel, százával épültek ki a csomagautomaták, lendületet kapott az elektronikus és a kártyával való fizetés. Belendült az FMCG szektor és megjelentek az ún. “dark store”-ok. A pandémia számtalan új trendet hozott életünkbe.

A Liferay Hungary különböző iparágak meghatározó szereplőit szólaltatja meg Digital Talks videó-beszélgetés sorozatában, ahol különböző digitalizációs iparági trendeket, kihívásokat, újdonságokat és megoldásokat mutat be.

“Átfogó sorozatunk elkészítésének célja, hogy különböző best-practice-eket osszunk meg, és a tudásmegosztással értéket teremtsünk a COVID-19 okozta sebzett piaci környezetben”

– magyarázza Balog Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője.

A Digital Talks legújabb adásában az elektronikus kereskedelem pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismerhetjük meg. Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégeket tömörítő, 2005-ben alakult Ecommerce Hungary Egyesület egyik alapítójával és mai elnökével, Bőgel Györggyel Balogh Zsolt, a Liferay közép- és kelet-európai régiójának vezetője beszélgetett.

Az e-kereskedelem múltja, jelene és jövője

Az e-kereskedelem fogalmával az úttörőnek számító Amazon.com 1995-ben történt alapításakor találkozhattunk először. Demokratizálódott az internet, megjelent a könnyen használható Netscape Navigator webböngésző, és ezt követően kerültek képbe az e-kereskedők is. Nagy fellendülés volt tapasztalható az iparág porondján az úgynevezett dot.com időszakban, vagyis az ezredfordulón, amit végül csalódás és kiábrándulás követett, mert a megugrott igények miatt sok szolgáltató nem tudta a rendeléseket teljesíteni.

“A mélypont után újra gyors növekedés jött, ami egy fiatal szegmens esetén nem meglepő, de az elmúlt években is nagyon jók voltak a számok, az e-kereskedelem továbbra is egyre növekvő szeletet hasít ki a kereskedelmi szektorból”

– magyarázza Bőgel György.

Kényszerből napi rutin

A pandémia sok iparágat megrázott, az e-kereskedelmi szektor viszont óriási növekedést tudott felmutatni szerte a világban. Miután a boltok bezártak és az emberek otthon maradtak, rászorultak arra, hogy az elektronikus kereskedelmen keresztül próbáljanak meg árucikkeket elérni, bevásárlásokat intézni. A technológia iránt kevésbé érdeklődő magyar vásárlók és az idősebb korosztály is belépett a piacra, s aki kipróbálta, azt tapasztalta, hogy ez egy jól működő és megbízható rendszer. 2020-ban 40 százalék feletti növekedés volt tapasztalható, 2021-ben pedig mintegy 70 millió megrendelést regisztráltak a kereskedők.

“Az elmúlt két évben sokat változott a rendszer, még könnyebb használni, modern logisztikai megoldások jöttek létre, a kiszállításnak, illetve a fizetésnek is többféle népszerű módja van már”

– fűzi hozzá Bőgel György. Hozzáteszi, hogy ezt az akadályt a magyar szektor jól vette.

Meghatározó fejlesztések

A járvány időszakában óriási árumennyiség került kiszállításra, ezért nagyobb számban kellett futárokat felvenni, illetve megnövekedett a csomagpontos küldési kiszolgálás iránti igény is, a közelmúltban pedig százával telepítettek csomagautomatákat. A lakosság kezdett “eltávolodni” a készpénztől, ennek következményeként lendületet kapott az elektronikus, illetve a kártyával való fizetés. A csomagautomatás rendszer mellett az online fizetési rendszert is kiterjesztették, hogy ne csak utalással vagy kártyával, hanem például okosórával is lehessen fizetni. Fel kellett készülni arra is, hogy a futároknál legyen elektronikus fizetést lebonyolító eszköz.

Egyes szektorok belendültek, mint például a gyorsan forgó fogyasztási cikkeké (FMCG – Fast-Moving Consumer Goods). Bár az élelmiszerek és a mindennapos háztartási termékek online vásárlása elég lassan indult el (emlékezzünk az amerikai Webvan csődjére), a járvány idején a legnagyobb ugrás itt volt megfigyelhető. Az FMCG szektorban nagyon erős verseny bontakozott ki a kiszolgálás terén: megjelentek például az ún. “dark store”-ok, azaz olyan lerakatok, logisztikai csomópontok, ahol egyes esetekben akár vásárolni is lehet, de a legfontosabb feladatuk a gyors kiszolgáláshoz szükséges készletezési és szállítási bázis biztosítása.

Külföldi terjeszkedés és szabályozási környezet

“Az európai piac nagyon szabdalt, aki terjeszkedni akar, hamar beleütközik az országhatárba. A magyar szereplőknél a külföldi terjeszkedés még gyenge pontnak számít. De ha találnak piaci réseket, erősségeket például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a szoftvertermékek vagy a logikai játékok terén, akkor érdemes nemzetközi cégben gondolkodniuk”

– mondja Bőgel György. Hozzáteszi, hogy a szabályozási környezet nem gátolja a külföldi terjeszkedést, a lehetőség adott, de a kihasználásához versenyképes termékekre, korszerű folyamatokra, tőkeerőre és persze növekedési ambíciókra van szükség.

Pozitív jövőbe tekinthetünk

Az e-kereskedelem jövője ígéretesnek tűnik: míg Magyarországon a pandémia kezdetén sok ember még ódzkodott az online vásárlástól, a megnyugtató tapasztalatok hatására hamar megszerették. A hagyományos és az online boltok világa mára egyre nehezebben megkülönböztethető: miközben a kereskedelem egyre inkább elektronizálódik, a hagyományos boltok és áruházak is megmaradnak, de gyakran kiegészülnek webshopokkal. “Azok a boltok lesznek a verseny győztesei, legyenek akár hagyományosak vagy elektronikusak, amelyek képesek különlegessé válni, s olyan élményeket, minőséget, szolgáltatást adni a vásárlóknak, amilyeneket máshol nem kaphatnak meg” – vélekedik Bőgel György.

További információ: https://www.liferay.com/web/l/digital-talks

Related Topics:e-kereskedelem gazdaság Liferay pandémia trend új

Up Next

A kisvállalkozások sikeres piacra lépését segítik

Don't Miss

A munka világa átalakulóban van, de az irány még kérdéses

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!