Ipar
PLC-generációváltás kritikus infrastruktúrában
Víziközmű-hálózat modernizáció – A hazai víziközmű-infrastruktúra modernizációja az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált, különösen a nagyvárosi rendszerek esetében, ahol az üzembiztonság és a folyamatos szolgáltatás alapkövetelmény.
A Dél-pesti térség egyik jelentős vízellátó rendszerében megvalósult vezérléstechnikai retrofit/PLC-csere projekt jól példázza, hogyan lehet egy kritikus infrastruktúrát korszerűsíteni anélkül, hogy a fogyasztók ebből bármit is érzékelnének. A projekt részleteiről Papp Géza Bálint, a PGB Engineering ügyvezetője adott átfogó képet.
MM: Milyen kihívásokat jelent egy ilyen rendszer korszerűsítése?
PGB: A vízellátás sajátossága, hogy a rendszer működése nem állhat le, még rövid időre sem. A Dél-Pest Megyei Víziközműnél mintegy 80–100 ezer ember vízellátását kellett biztosítani úgy, hogy közben a vezérlőrendszerek teljes megújítása zajlott. Ez azt jelentette, hogy a kivitelezés során minden beavatkozást úgy kellett megtervezni, hogy az a meglévő rendszerrel párhuzamosan, folyamatos üzemben valósuljon meg. A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az új és a régi rendszer közötti kommunikációt ideiglenesen is biztosítani kellett, miközben az átállás lépésről lépésre zajlott.

Gyál, 2023. június 22.
A gyáli vízmű telephelye a megújult víziközműrendszer átadóünnepsége napján, 2023. június 22-én. Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg a város víziközműrendszere.
MTI/Lakatos Péter
A korszerűsítés központi eleme 15 darab elavult PLC cseréje volt, amelyek korábban Festo és Möller gyártmányú vezérlők voltak. Ezeket Siemens S7-1200 GEN II azaz második generációs PLC-kre cseréltük, amelyek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek jelentősen megkönnyítették a kivitelezést és a későbbi üzemeltetést. A modern vezérlők többek között két Ethernet porttal rendelkeznek, lehetővé téve a rugalmas hálózati kialakítást és a láncolt kommunikációt, emellett fejlett és biztonságos távelérési lehetőségeket is kínálnak NIS2 minősítéssel. A fizikai kialakításuk sem okozott problémát, hiszen a meglévő szekrényekbe is könnyen beilleszthetők voltak, sőt a PLC-csatoló felületein a rugós sorkapcsok alkalmazása jelentősen egyszerűsítette a szerelési munkákat, különösen a nehezen hozzáférhető helyeken.
MM: Hogyan zajlott a projekt előkészítése és kivitelezése?
PGB: A projekt előkészítése a szerződéskötést követően indult meg, amely a tavalyi év utolsó negyedévére tehető. Ezt követően részletes igényfelmérés és koncepcióalkotás zajlott, amely során ki kellett dolgozni azt a kommunikációs és vezérlési struktúrát, amely egyszerre képes kiszolgálni a régi és az új rendszert. A tervek elfogadása után kezdődött meg a tényleges kivitelezés, amelyet szigorú határidők és időablakok határoztak meg. Egy-egy állomás esetében gyakran csak néhány órás időintervallum állt rendelkezésre a cserére, így a munkavégzés precíz szervezést igényelt. A PLC-csere csak az első lépcsője volt a fejlesztésnek, amelyet a SCADA rendszer megújítása követ. Az új rendszer célja, hogy egységes felületen jelenítse meg a víz- és szennyvízrendszereket, és lehetővé tegye azok integrált kezelését. Ez nemcsak az üzemeltetést teszi átláthatóbbá, hanem a hibakezelést és a karbantartást is hatékonyabbá teszi. A jövőben további fejlesztések várhatók, beleértve a szennyvízoldali rendszerek korszerűsítését és az új ipari létesítmények integrációját is.
MM: Hogyan biztosították a folyamatos vízellátást az átállás idején?
PGB: A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében az átállás idejére ideiglenes kézi vezérlési lehetőségeket alakítottunk ki. Ez azt jelentette, hogy a szivattyúk és egyéb berendezések közvetlenül is működtethetők voltak, így a PLC-k cseréje alatt sem állt le a rendszer. A kivitelezés során az automata vezérlésről ideiglenesen kézi üzemmódra állt át a rendszer, majd a csere befejezése után visszatért az automatizált működéshez. Ez a megoldás kulcsfontosságú volt a zavartalan üzem fenntartásában.
A vezérlőrendszer három fő funkcionális területet szolgál ki. Az első a vízkitermelés, amely mélyfúrású kutakból történik, és ahol a szivattyúk vezérlése alapvető feladat. A második a nyomásfokozás, amely biztosítja, hogy a víz megfelelő nyomáson jusson el a fogyasztókhoz. A harmadik terület a tárolás és elosztás, amely magában foglalja a víztározókat és a víztornyokat is, amelyek a rendszer stabilitását és üzembiztonságát garantálják.
MM: Mit lehet tudni a rendszer karbantartásáról és élettartamáról?
PGB: A korszerű vezérlőrendszerek hosszú élettartamra készülnek, a PLC-k esetében akár 15–20 éves működési ciklus is reális. A gyakorlatban azonban nem ezek az eszközök jelentenek kockázatot, hanem a hozzájuk kapcsolódó elektromechanikus elemek, például a mágneskapcsolók és frekvenciaváltók. A rendszer képes ezek működését monitorozni, így a karbantartás előre tervezhetővé válik. A SCADA rendszerek esetében ugyanakkor a szoftverkörnyezet, különösen az operációs rendszerek fejlődése határozza meg az élettartamot. A modern PLC-k egyik fontos előnye, hogy megfelelnek a NIS2 kiberbiztonsági követelményeknek, így lehetővé teszik a biztonságos távelérést. Ez különösen nagy jelentőséggel bír olyan üzemeltetők esetében, akik nem rendelkeznek saját automatizálási szakembergárdával. A távelérés révén a rendszerhibák gyorsan diagnosztizálhatók, és sok esetben a beavatkozás is távolról elvégezhető, ami jelentősen csökkenti az állásidőt.
MM: Hogyan illeszkedik a projekt a digitalizációs trendekbe?
PGB: A Siemens eszközeivel megvalósult projekt túlmutat egy egyszerű vezérlőcserén: jól jelzi azt az irányt, amely felé a hazai víziközmű-szektor tart. A digitalizáció, a távoli elérés, az adatvezérelt üzemeltetés és a kiberbiztonság ma már nem opcionális fejlesztések, hanem alapvető követelmények egy ilyen kritikus infrastruktúra esetében. A Dél-pesti rendszer korszerűsítése egy olyan skálázható alapot teremtett, amelyre a jövő intelligens vízgazdálkodási megoldásai – például prediktív karbantartás, energiaoptimalizálás vagy akár hálózati veszteségek valós idejű elemzése – is ráépíthetők. Ez a szemlélet nemcsak az üzemeltetési hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon a fenntartható és biztonságos vízellátás egyik kulcselemévé is válik. A megfelelő tervezéssel, korszerű technológiák alkalmazásával és precíz kivitelezéssel olyan rendszerek hozhatók létre, amelyek hosszú távon is biztosítják a megbízható és biztonságos működést. A projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és az automatizálás a víziközmű-szektorban is kulcsszerepet játszik a jövőben.
A Dél-pesti víziközmű PLC-csere projekt jól mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák modernizációja összetett, de jó szervezéssel könnyen megvalósítható feladat.
szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő
www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A „Vezetők” között a Schneider Electric az IDC új elemzésében
Összesen 17, a karbonkibocsátást mérő és menedzselő alkalmazásokat fejlesztő céget vizsgált meg legújabb elemzésében az IDC, melynek eredményeként a Schneider Electricet a „Vezetők” (Leaders) közé sorolta. A vállalat a Resource Advisor+ megoldásával érdemelte ki ezt az elismerést, melynek fő erősségei közé tartoznak az MI-alapú architektúra, valamint a belső platformintegráció.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a „Vezetők” kategóriába került az IDC „MarketScape: Worldwide Carbon Accounting and Management Applications 2026 Vendor Assessment” elemzésében. Az értékelés során 17 globális megoldásszállítót vizsgáltak meg a képességeik és stratégiájuk szempontjából.
Az IDC MarketScape elemzése a Schneider Electric által kínált megoldás több erősségét is kiemelte. Ezek közé tartozik a mesterséges intelligencia-alapú (MI) architektúra. A Schneider Electric MI-ügynöke, a Sera által működtetett platform (Resource Advisor+) automatizálja az adatkinyerést, az adatok normalizálását, a kibocsátási tényezők leképezését, a közzétételi dokumentumok megszövegezését és a CSRD-kompatibilis megfelelési folyamatokat, miközben támogatja a beszállítói együttműködést és a különböző lehetséges forgatókönyvek elemzését.
Az IDC szintén az erősségek közé sorolta a belső platformintegrációt. A Resource Advisor+ platformot úgy alakították ki, hogy lehetővé tegye a zökkenőmentes adatáramlást és a termékek közötti interoperabilitást, így a kontextus, az ismeretek és a cselekvések megoszthatók a platformon belül és az azt használó vállalat teljes szervezetében.
A Resource Advisor+ egy MI-alapú, energia- és fenntarthatósági menedzsment platform, amelyet a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services fejlesztett ki. A 2026 elején elindított platform az energiaadatokat, a szén-dioxid-elszámolást, a beszállítói együttműködést és a jelentéstételt egyetlen, a „Responsible AI” megközelítést alkalmazó környezetben egyesíti.
A Resource Advisor+ mögött az SE Advisory Services elkötelezett szolgáltatási csapatai állnak, amelyekhez világszerte több mint 4000 tanácsadó és a Schneider Electric üzletágaiban összesen több mint 17000 szakértő csatlakozik. A szoftver és a tanácsadói szakértelem ezen kombinációja a központi eleme annak, ahogyan az SE Advisory Services segíti ügyfeleit abban, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseket mérhető eredményekre váltsák.
A platform ellátási lánc-képességei a beszállítói elkötelezettség, a tanulás és a dekarbonizációs intézkedések köré épülnek. A beszállítókat a strukturált adatgyűjtésre, teljesítményértékelésre és az előrehaladás nyomon követésére épülő, átlátható, az aktuális fejlettségi szintet mutató modell segíti, amely a következő lépések felé is elirányítja őket. A célzott tanulási modulok beépített iránymutatást tartalmaznak a dekarbonizációs projektek elindításához vagy a szakértői csapatokkal való kapcsolatfelvételhez.
Az SE Advisory Services fő kezdeményezései az ellátási lánc dekarbonizációjára az „Energize” és a „Catalyze” programok. Ezek révén a beszállítók támogatást kapnak a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés kapcsán, a kibocsátás nagymértékű csökkentésében és a tudományosan megalapozott célkitűzések felé történő előrelépés felgyorsításában, miközben mérhető üzleti értéket is teremtenek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Schneider Electric is hozzájárul az ipari cégek digitális átalakulását felpörgető kezdeményezéshez
A Schneider Electric is részt vesz a „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) elnevezésű keretrendszer fejlesztésében a Világgazdasági Fórum, a gyártók, a tanácsadócégek és a technológiai partnerek alkotta, folyamatosan bővülő szövetség tagjaként. A megoldás már bizonyított, másolható módszerekre épül, így támogatva a termelőcégeket a működési kiválóság elérésében.
Bár a termelőcégek többsége már befektetett a digitális átalakulásba, még kevesen vannak azok, akik ezt igazán nagy méretekben valósították meg. A kísérleti projektek hiába sikeresek, nincs folytatásuk, emiatt az eredmények megmaradnak helyi szinten. A világ legfejlettebb gyárai és az ipar többi része közötti szakadék egyre szélesedik. Az új keretrendszer célja ennek a szakadéknak a megszüntetése.
A „Lighthouse Operating System” (Lighthouse OS) egy nyílt forrású, gyakorlati terv, amely a világ legjobban teljesítő ipari létesítményeiben már bevált megoldásokra alapozva jelöl ki egy strukturált útvonalat, amelyet bármely gyártó követhet. A „Global Lighthouse Network” nyolc évnyi tapasztalatára építve a Lighthouse OS-t a Világgazdasági Fórum „Centre for Advanced Manufacturing and Supply Chains” nevű központja fejlesztette ki vezető OEM-ekkel (eredeti berendezésgyártó), végfelhasználókkal és tanácsadó cégekkel együttműködésben. A rendszer a vállalatok számára egyértelmű útmutatást ad ahhoz, hogyan juthatnak el a saját adottságaikhoz igazodva az aktuális helyzetükből a kiváló működésig anélkül, hogy a nulláról kellene elkezdeniük a fejlődést, vagy szakértői csapatokat kellene bevonniuk.
Terv, ami a gyakorlati tapasztalatokon alapul
A Lighthouse OS a termelőcégek működésének hat alapvető eleme köré épül – rugalmas és stabil folyamatok, összekapcsolt és átlátható munkafolyamatok, végpontok közötti szinkronizálás, beépített fenntarthatóság, tanuló szervezet, valamint gyorsított digitális és adatelemzési képességek –, mindegyiket öt érettségi szintre osztva. A vállalatok így felmérhetik az aktuális helyzetüket, meghatározhatják, hogy mire kell elsőként összpontosítaniuk, és a saját tempójukban fejleszthetik működésüket.
Az önálló digitális eszközöktől eltérően az új megoldás kidolgozásánál rendszerszintű megközelítést alkalmaztak. Ennek eredményeként összekapcsolja a digitális innovációt, a fenntarthatóságot, a munkaerő-fejlesztést és a működési kiválóságot egyetlen, koherens modellbe, amely mérhető és megismételhető teljesítménynövekedést eredményez.
Schneider Electric: a beépített tapasztalat
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata a közvetlen transzformációs tapasztalatot hozza be a kezdeményezésbe. A cég több mint két évtizedet töltött annak a működési rendszernek a folyamatos finomításával, amelynek köszönhetően vezeti a Gartner „Supply Chain Top 25” ellátási lánc rangsorát és kilenc Példakép (Lighthouse) gyár elismerést kapott a WEF-től. Ez a fejlett digitális rendszereken, MI-vezérelt automatizáláson és a fenntarthatóságot előtérbe helyező gyakorlatokon nyugvó konstrukció képezi a Lighthouse OS keretrendszer alapját.
„Sok gyártó törekszik az átalakulásra, de nincs előttük egy olyan koherens út, amelynek segítségével ezt következetesen és nagy léptékben megvalósíthatnák. A Lighthouse OS erre a problémára ad közvetlen választ: a világ legjobb gyárai által hosszú évek alatt szerzett gyakorlati tapasztalatokat gyűjti össze, és azokat egy olyan keretrendszerré formálja, amelyet bármely termelőcég alkalmazhat. Arról van szó, hogy a Példakép-szintű teljesítményt reális célként állítsuk az egész iparág elé, ne csak a legfejlettebb szereplők számára legyen az”
– mondta el Federico Torti, a Világgazdasági Fórum technológiai és innovációs vezetője.
„A Schneider Electric több mint 120 intelligens gyárban és elosztóközpontban élte meg ezt az átalakulást – tudjuk, mi működik, hol akadnak el a vállalatok, és mi szükséges ahhoz, hogy az elszigetelt kísérleti projektekből valódi, rendszer szintű változás legyen. Ez a közvetlen tapasztalat beépült a Lighthouse OS-be. Mi már alkalmazzuk ezeket az elveket a szélesebb ökoszisztémánkban, és mérhető eredményeket látunk”
– mutatott rá Cecile Vercellino, a Schneider Electric „Services, Industrial Automation” területért felelős alelnöke.
A növekedésre épülő, nyitott kezdeményezés
A Lighthouse OS-t úgy tervezték, hogy fejlődjön. A globális kísérleti projektek és a közösség visszajelzései alakítják a következő verziókat, a kezdeményezésben részt vevők pedig aktívan várják a gyártók, a technológiai szolgáltatók és a közszféra képviselőinek csatlakozását.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Új piaci szegmenst hódít meg az idén 40 éves 77 Elektronika
Új termékpárossal bővíti automatizált laboratóriumi portfólióját a 77 Elektronika: az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek a vállalat prémium kategóriás vizeletdiagnosztikai technológiáját teszik elérhetővé kisebb és közepes laboratóriumok számára is.
Az új fejlesztés egyszerre kínál költséghatékony és teljesen automatizált megoldást a vizeletkémiai és üledékvizsgálatok területén, miközben megtartja a nagyobb rendszereknél már bizonyított mérési pontosságot és technológiai színvonalat. A bevezetés különösen fontos mérföldkő a 77 Elektronika Kft. számára, amely idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját.
Az UriSed smart és LabUMat smart készülékek forgalmazása 2026 áprilisában indult el, az első kereskedelmi szállítások pedig már több európai és ázsiai országban is megtörténtek.
„Az új UriSed smart és LabUMat smart rendszerekkel egy olyan piaci szegmens számára tesszük elérhetővé a világszínvonalú automatizált vizeletdiagnosztikát, ahol korábban ez gazdaságilag sok esetben nem volt reális alternatíva. A célunk az volt, hogy a kisebb mintaszámmal dolgozó laborok is kompromisszumok nélkül férhessenek hozzá a legkorszerűbb mérési technológiához – ez a piaci versenytársak között teljes mértékben egyedülálló”
– hangsúlyozza Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
A legkorszerűbb technológia, az eddigi legelérhetőbb készülékekben
Az UriSed smart és LabUMat smart egy közepes kapacitású, teljesen automatizált vizelet üledék- és kémiai analizátor készülékpáros, amely a 77 Elektronika prémium laborautomatáinál már bevált technológiát alkalmazza kisebb méretben és kedvezőbb költségszint mellett. A rendszerek teljesen automatikusan végzik a minták előkészítését, mérését és az eredmények továbbítását a kórházi informatikai rendszerek felé, így jelentősen csökkenthető az élőmunka-igény és az emberi hibák lehetősége. Az UriSed smart készülék különlegessége, hogy a mikroszkópos képek kiértékelését mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó technológia támogatja.
A mintegy másfél éves fejlesztési projektet teljes egészében a 77 Elektronika saját fejlesztői csapata valósította meg, a vállalat meglévő technológiai, gyártási és kutatás-fejlesztési infrastruktúrájára építve. A rendkívül összetett folyamat számos szakterület – többek között a mechanikai tervezés, a hardver- és szoftverfejlesztés, az automatizálás, a laboratóriumi diagnosztika és a gyártástechnológia – szoros együttműködését igényelte. A vállalat az új termékektől jelentős nemzetközi piaci bővülést vár, miközben az OEM változatok bevezetése jelenleg is zajlik, az értékesítésük pedig 2026 második felében indulhat el több globális partneren keresztül.
Négy évtizede a magyar egészségipar csúcsán
Az új termékek bevezetése egy jubileumi évben érkezik: a 77 Elektronikát 1986-ban alapították családi vállalkozásként, 4 fős, ma start-upként nevezhető cégként. Mára pedig több mint 900 főt foglalkoztató, nemzetközileg is meghatározó egészségipari szereplővé vált. A száz százalékban magyar tulajdonú vállalat saját fejlesztésű vércukormérő rendszereket (Dcont®), vizeletvizsgáló automatákat és diagnosztikai megoldásokat fejleszt és gyárt, termékeivel pedig egyetlen célt szeretne megvalósítani: megkönnyíteni a betegek mindennapjait és a lehető leghatékonyabb kezelési utat biztosítani számukra.
A cégcsoport az elmúlt évtizedekben számos stratégiai együttműködést épített ki nemzetközi partnerekkel, többek között a Roche, a Siemens és az olasz Menarini Diagnostics vállalatokkal. Vizeletdiagnosztikai rendszerei Európa mellett például az Egyesült Államokban, Kínában, Brazíliában és a Közel-Keleten is meghatározó piaci jelenléttel rendelkeznek. A folyamatos innováció a vállalat működésének egyik alapja: a 77 Elektronika éves árbevételének 6-8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, miközben több mint 120 fős magyar fejlesztői gárda dolgozik új technológiákon és diagnosztikai megoldásokon.
A cégcsoport fejlődése az elmúlt években új beruházásokkal is folytatódott. A vállalat Balatonfüreden hozott létre gyártóüzemet, 77ING néven a vizeletanalizátorokhoz szükséges fogyóeszközök előállítására, majd felvásárolta a lemezipari technológiával foglalkozó Metal-Ware Kft.-t. és a német Analyticon AG vállalatot, amely vizelet reagenscsíkokat gyártott a magyar cégnek. A bővülés 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor a cégcsoport Sanghaj közelében, Suzhou ipari központjában létrehozta saját gyártóüzemét, ezzel az első magyar gépipari vállalat lett, amely ilyen jellegű ipari fejlesztést valósított meg Kínában. A 40 éves jubileum alkalmából pedig a Fehérvári úti telephelyre költözteti teljes budapesti gyártókapacitását, kívül megőrizve az épület műemléki jellegét, de tovább korszerűsítve a high-tech gépparkot.
Az UriSed smart és LabUMat smart rendszerek bevezetése jól mutatja, hogy a vállalat négy évtized után is a nemzetközi versenyképesség és a magyar fejlesztésű egészségügyi technológiák globális jelenlétének erősítésére építi jövőjét.
„Az elmúlt évtizedben a 77 Elektronika olyan komplex fejlesztési és gyártási hátteret épített fel, amely ma már a teljes folyamatot lefedi a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől kezdve egészen a nemzetközi kereskedelmi értékesítésig. Ez teszi lehetővé, hogy gyorsan reagáljunk a piaci igényekre, miközben a fejlesztéseinknél végig kézben tartjuk a minőséget és az innovációt”
– teszi hozzá Zettwitz Gabriella, a 77 Elektronika Kft. társ-ügyvezető-tulajdonosa.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb munka, több szabadidő a kertben – terjednek az automatizált eszközök
-
Gazdaság2 hét ago
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Bangkokban mutatta be új generációs készülékeit a Huawei
-
Gazdaság2 hét ago
Kettős jubileum Rácalmáson: 85 éves a Hankook Tire, 20 éves a magyarországi gyár
-
Gazdaság2 hét ago
A pizzásdoboz lehet a belépőd a Web3 világába? A Bitget új kampánya pontosan erre épít
-
Ipar2 hét ago
Stratégiai együttműködésekkel és már élesben bizonyított megoldásokkal hozza el az ipar új korszakát a Schneider Electric
-
Gazdaság7 nap ago
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre







