Ipar

Kutatás-fejlesztés: a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények

kutatás-fejlesztés adókedvezmények sztnh

Kutatás-fejlesztés: a gazdasági eredményesség növelésében, de akár a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. A vállalkozásoknak – főleg az elmúlt években – jobban oda kellett figyelniük arra, hogy takarékoskodjanak, és bár gyakran a túléléshez van rá szükségük, sokan mégsem vesznek igénybe olyan adókedvezményeket, amelyek évek óta rendelkezésükre állnak.

Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek.

Több tízmillió forint is lehet

Az SZTNH által minősített K+F projektek után igényelt adókedvezmény akár több millió forintot is jelenthet. A társasági adóról szóló törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projekteknél az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt és adókedvezményt is. Az adóalap kedvezménynél a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Ha pedig egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor 50 millió forintig a költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Adókedvezmény esetében fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a társaságok, amelyek minimum 100 millió forint jelenértékű kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre – ezt akár több évre lebontva is érvényesíthetik.

Levonható közvetlen költségek

A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adó (HIPA) kedvezmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján pedig innovációs-járulék-kedvezmény is érvényesíthető. A K+F minden közvetlen költsége (bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi stb.) levonható a helyi iparűzési adó alapjából és a közvetlen költségek 10 százalékával csökkenthető maga az adó is (ha az adott önkormányzat erre lehetőséget ad), mivel az innovációs járuléknak is a HIPA alap az alapja, így abból is érvényesíthető a kedvezmény. Kisvállalati adó (KIVA) esetén a K+F tevékenységben részt vevő dolgozó számára kifizetett bér alapján adóalap-csökkentés érvényesíthető, a K+F bérköltség teljes összegére 5 százalék KIVA adómegtakarítás esik, de ebben az adózási formában nem kell szocho-t, és Tao-t fizetni.

Érdemes PhD-hallgatót foglalkoztatni

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében K+F projektek esetében az adózó igénybe vehet szociális hozzájárulási adókedvezményt is. Kutatók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát, PhD-hallgató vagy tudományos fokozattal rendelkező kutató foglalkoztatása esetében pedig 100 százalékát engedik el.

Megfelezhető a társasági adó

Ebbe a körbe tartozik a jogdíjbevétel is (ez lehet például szabadalom, használatiminta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélye), bár ehhez nem szükséges K+F tevékenységet folytatni. A jogdíjbevételek esetében nem 9, hanem 4,5 százalék a társasági adó (iparűzési adó pedig nincs, mert a helyi adókról szóló törvény a jogdíjakat nem tekinti árbevételnek).

Egyeztessünk a könyvelővel!

Az adókedvezmények igénylési módja egyszerű, de érdemes minden cégnek a könyvelőjével is időben felvennie a kapcsolatot. A szociális hozzájárulási adót például havonta kell megállapítani és megfizetni, ehhez pedig jó, ha tudjuk, munkavállalóink közül ki vesz részt az adott fejlesztési tevékenységben. A társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje tárgyévet követő május 31., így ezekben az adónemekben nem kell annyira előrelátónak lennünk, de így is érdemes mindig időben egyeztetni a könyvelőnkkel.

Példák

Vegyünk példának egy céget, amelyik alkatrészgyártással foglalkozik. A tevékenységéhez kapcsolódóan egy új típusú alapanyag-fejlesztést rendel meg egy egyetemtől 10 millió forint értékben, így jogosulttá válik a TAO adóalapját a K+F költségek háromszorosával, tehát 30 millió forinttal csökkenteni. Ebben az esetben, ha 100 millió forint adózás előtti eredményt feltételezünk, akkor a 9 millió forint társasági adó helyett csupán 5,4 millió forintot kell megfizetnie, azaz a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel 3 millió 600 ezer forint adókedvezményt ér el.

Egy másik példát véve, ha a helyi iparűzési adót vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy 10 millió forint értékben kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett a cég, az értékesítés nettó árbevétele pedig 200 millió forint (amelyből 100 millió forint jogdíjbevételből származik), akkor ennek a cégnek a 2 százalékos helyi iparűzési adója 4 millió forint lenne, ám a jogdíjbevételeket és a K+F tevékenységet illető adókedvezmény figyelembevételével az iparűzési adója csupán 1,8 millió forint lesz. Vagyis 2 millió 200 ezer forint kedvezményt ér el, míg innovációs járulék tekintetében a 600 ezer forint helyett csupán 270 000 ezer forint innovációs járulékot kell megfizetnie. Összesen tehát 2 millió 530 ezer forint adókedvezményt ér el.

Ha pedig a szocho kedvezményt vizsgáljuk és feltételezünk egy céget, ahol a K+F tevékenységet végző kollégák munkabére 8 millió forint, akkor ebben az esetben a cég ezen bruttó munkabér 13 százalékát fizetné szociális hozzájárulási adóként, azaz 1 millió 40 ezer forintot. Ha azonban igénybe veszik a K+F kedvezményt csupán ezen összeg felét, 520 ezer forintot kell fizetniük.

www.sztnh.hu

Figyelmébe ajánljuk:

A témához kapcsolódva ajánljuk a Levédeted, vagy másé legyen a haszon? cikkünket, melyben a szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

Up Next

Ez okoz rengeteg munkamegszakítást és készletpazarlást a gyárakban

Don't Miss

Viharfelhők gyűlnek az építőipar felett, a gyártók adhatnak esernyőt

Ipar

Ezer cégnek kell elvégeznie a kiberbiztonsági vizsgálatot a hónap végéig

Tizenkét alkalmas ingyenes online kiberbiztonsági rendezvénysorozatot indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kkv-szektor számára. A kiberbiztonsági törvény szerint 2026. június 30-ig kell átesniük az auditon a törvény hatálya alá eső cégeknek. A nagyvállalatok zömmel már megtették a szükséges lépéseket, de a kkv-knak jelentős teher ez az európai uniós előírás.

A NIS2-audit kötelező az érintett cégek számára, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A Kamara kiberbiztonsági programjának kiemelt célja azon cégek segítése, amelyek még nem kezdték meg a felkészülést, vagy akik lemaradásban vannak a határidőkhöz képest. Tavaly több mint háromszáz hazai vállalkozás összesen 1 milliárd forint megtakarítást ért el a kiberbiztonsági programmal, amelynek folytatásában a cégek nem csak a jogszabályi követelményeknek felelhetnek meg, hanem tudatosan és biztonságosan működhetnek a digitális környezetben.

A program idén kibővített témakörökkel és tartalommal, továbbra is ingyenesen érhető el a vállalkozások számára. Az idei programban kiemelt figyelmet kap a NIS2-irányelvhez kapcsolódó alprojekt, ahol a kiberbiztonsági törvény mellett átfogó kitekintést kapnak a cégek a várható új uniós szabályozásokról is.

A kiberbiztonsági program a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) szoros együttműködésben a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programjában valósul meg. A rendezvényeken a vállalkozások számára könnyebben beépíthetővé válnak például a vizsgálati jelentések szakmai értelmezései vagy a szükséges intézkedések megtervezése. A hatósággal történő együttműködés biztosítja, hogy a kiadott iránymutatások hitelesek és jól használhatók.

A program másik fontos eszközének, a SecureBot sérülékenységvizsgálati rendszernek a funkcionalitása is jelentősen bővült. A megoldás már webes szolgáltatások elemzésére is képes, és használata nemcsak a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó vállalkozások számára ajánlott, hanem minden olyan cégnek, amely webes felülettel rendelkezik. A további tervek szerint a Kamara a rendszert integrálni kívánja a céges kockázatkezelési rendszerekbe, és tervezi kiegészítő tanácsadás nyújtását is.

A Kamara új együttműködési megállapodásokat is kötött a szakterületen. Az informatikai rendszerek ellenőrzésére, biztonságára, kockázatkezelésére és irányítására specializálódott globális szakmai szervezettel, az Információs Rendszerek Audit és Ellenőrzési Egyesületével, az ISACA-val és a kkv-k, startupok és a közszféra digitális transzformációját támogató, Európai Digitális Innovációs Központtal, a Digitaltech EDIH-hel kötött megállapodások értelmében a szervezetek részt vesznek a kiberbiztonsági program elemeinek népszerűsítésében, valamint kiegészítő, tudatosító megoldásokkal segítik a kkv-kat.

Az online eseményeket novemberig kéthetente rendezik meg, ezekre a nis2.mkik.hu oldalon lehet jelentkezni, a következő kiberbiztonsági rendezvény várhatóan június közepén lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric és a TeraWulf együttműködése

Az előzetes ütemezésnek megfelelően sikeresen leszállított több mint 290 millió dollár értékű mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúra megoldást a TeraWulf Lake Mariner adatközpontjához a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, valamint a digitális infrastruktúra folyadékhűtési technológiájának fejlesztésében élen járó Motivair by Schneider Electric. A projekt jó példa arra, hogyan képes az integrált áramellátás, hűtés és digitális intelligencia új kapacitást biztosítani az MI-korszak által megkövetelt ütemben.

A már meglévő telephely és áramellátási infrastruktúra új generációs digitális infrastruktúra központtá alakítása révén a fejlesztést követően a Lake Mariner létesítmény várhatóan akár 750 MW energiaigényt is képes lesz kiszolgálni. A Buffalo közelében, Barkerben (New York állam, Egyesült Államok) található központ a Motivair iparágvezető folyadékhűtési megoldásait és a Schneider Electric integrált áramellátási infrastruktúráját használja a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC), felhőalapú és mesterséges intelligencia (MI) feladatok támogatására.

A műszaki tervezés, a mérnöki szakértelem, a fejlett energiainfrastruktúra, az innovatív hűtési technológiák, valamint a támogató szoftverek és szolgáltatások ötvözésével ez az együttműködés segíti a TeraWulfot az MI-kompatibilis adatközpontok iránti növekvő igény kiszolgálásában, ezzel egyidejűleg pedig az energiafelhasználás és az üzemeltetési teljesítmény optimalizálásában.

Stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a Lake Mariner létesítmény kihasználja az alacsony költségű, megbízható áramellátást és a skálázható infrastruktúrát, működését pedig a fő bérlők, a Core42 és a Fluidstack (amit a Google támogat) hosszú távú bérleti szerződései biztosítják. A telephely New York állam regionális villamosenergia-hálózatából kap ellátást, amelynek energiamixében mintegy 89 százalékot tesz ki a szén-dioxid-kibocsátásmentes, tiszta energia, emellett pedig jelentős többletenergiával rendelkezik az ügyfelek HPC és MI-terheléseinek kiszolgálására.

„A TeraWulf stratégiájának középpontjában a skálázható, energiahatékony infrastruktúra biztosítása áll, amely képes támogatni az egyre növekvő MI- és HPC-terheléseket. Az olyan iparági vezető vállalatokkal megvalósuló szoros együttműködés révén, mint a Schneider Electric és a Motivair, felgyorsítjuk az MI-kompatibilis kapacitás fejlesztését a Lake Mariner létesítményünkben, miközben megerősítjük azokat a stabil működési alapokat, amelyek szükségesek a hosszú távú ügyféligények kiszolgálásához”

– mondta el Sean Farrell, a TeraWulf operatív igazgatója.

Mivel a TeraWulf tizenkét hónapon belül akart kialakítani több, kifejezetten az MI támogatására szolgáló adatközpontot a telephelyen, vezető stratégiai energiatechnológiai partnerként a projekt során szigorú építési és üzemeltetési határidőket kellett betartania a Schneider Electricnek és a Motivairnek. A TeraWulf emellett műszaki tervezési és mérnöki tanácsadást is igényelt a Schneider Electric Galaxy VX szünetmentes tápegységeinek (UPS), Galaxy lítium-ion akkumulátor-rendszereinek, Motivair hűtőfolyadék-elosztó egységeinek (CDU-k), rack-be építhető elosztócsöveknek és hűtött ajtóknak, valamint a NetShelter rackeknek és szekrényeknek a telepítéséhez. Ezen felül a fejlett felügyelet és a digitális intelligencia érdekében integrálták a Schneider Electric díjnyertes szoftvermegoldását, az EcoStruxure IT Data Center Expertet, míg a Motivair „Client Services” szolgáltatását a kockázatok előrejelzésére, a zavarok minimalizálására és a hűtési beruházás hatékonyságának maximalizálására használták.

„Ahogy az MI-infrastruktúra iránti igény gyorsul, a „time to power” a növekedés meghatározó korlátjává vált. Az üzemeltetőknek olyan partnerekre van szükségük, akik képesek összehangolni a fejlett infrastruktúrát, a szolgáltatásokat és az energiatechnológiai szakértelmet a nagyméretű MI-adatközpontok megvalósításának felgyorsítására. A TeraWulf-fal kötött partnerségünk eredményeként egy olyan stratégiai koncepciót valósítunk meg, ami lehetővé teszi egy hagyományos ipari telephelyen is a helyszíni áramellátás, a mesterséges intelligenciával támogatott automatizálás, a fejlett folyadékhűtés és a digitális intelligencia összekapcsolását. Rugalmas, hatékony és skálázható adatközponti megoldásokat szállítunk az MI-korszak által megkövetelt sebességgel és méretben”

– hangsúlyozta Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” részlegének ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A jövő épületei már előre látnak

Egy lépéssel közelebb az emberközpontú autonóm épületek megvalósítása.

A Siemens víziója szerint az intelligens épületek következő generációja már nem csupán reagál a környezetére, hanem előre gondolkodva, önálló döntésekkel képes megteremteni a komfortosabb és fenntarthatóbb működés alapjait. Így például egy intelligens irodaház automatikusan készíti elő a tárgyalókat: az időbeosztás, a megbeszéléseken részt vevők száma és személyes preferenciái alapján kiválasztja a megfelelő méretű helyiséget és beállítja a hőmérsékletet vagy a páratartalmat.

Jól mutatja ezt az irányt a legújabb fejlesztés. A megoldás nem csak jelzi, ha valami elromlik, hanem előre észreveszi a közeledő problémákat, meghatározza azok okát, és automatikusan elindítja a szükséges javítási folyamatot.

Az Asset Performance Advanced épületfelügyeleti megoldás lényege, hogy folyamatosan figyeli az épület gépészeti berendezéseit és fűtés-hűtési rendszereit. Ha rendellenességet észlel, automatikusan rangsorolja a feladatokat, és továbbítja azokat a megfelelő szakembereknek, legyen szó az épület saját karbantartóiról vagy a Siemens szervizcsapatáról.

Egy hagyományos megoldás csak akkor jelez, ha már gond van. Ez a AI-segítette rendszer viszont már a korai figyelmeztető jeleket is felismeri, így jobban elkerülhetők a költséges sürgősségi javítások, a váratlan leállások és az elégedetlen bérlők. Az új rendszer tehát összeköti a hibák felismerését, az azonnali döntéshozatalt és a tényleges beavatkozást a mesterséges intelligencia, szakértői tudás és szerviztámogatás segítségével.

A szolgáltatás különösen hasznos lehet olyan helyeken, ahol egy meghibásodás komolyabb következményekkel járhat, így például irodaházakban, ipari létesítményekben, kórházakban.

A megelőző szemléletnek köszönhetően a karbantartási költségek akár 50 százalékkal is csökkenthetők a hagyományos, „elromlik, majd megjavítjuk” megközelítéshez képest.

A szolgáltatás a Siemens Building X digitális épületmenedzsment platformjának részeként érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!