Ipar
Levédeted, vagy másé legyen a haszon?
A világszínvonalú magyar vizes cégek sorra védetik le eredményeiket.
Baráti beszélgetés után kezdte átvilágítani a partnercégeket a Hungarian Water Partnership (HWP), hogy megvizsgálják, hány oltalom védi a gyakran milliárdos kutatási projektjeiket. Az eredmény elszomorító volt, ezért ma már tudatosan odafigyelnek erre, így egyre több magyar fejlesztés kerül úgy a nemzetközi piacra, hogy azt nem lehet büntetlenül másolni. A szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.
MM: Mi magyarok szeretjük magunkat vizes nemzetnek hívni, de mennyire vagyunk erősek a vízipari területen?
Forintos Róbert: A Hungarian Water Partnershipnél (HWP) azért dolgozunk immár 14 éve, hogy azoknak a magyar cégeknek, akiknek van megfelelő tudása, technológiája és referenciája, külpiaci projekteket és beruházásokat akviráljunk. Óriási előnyünk, hogy a magyarokban megvan a kellő alázat, így azt kínálják az adott piacnak, amire ott szükség van. Kiemelt hangsúly fektetünk a felmérésre, az igények megismerésére és partnereink csak ezek után kapnak optimális javaslatot a problémáik megoldására. Emellett fontos küldetésünk, hogy a külpiacokon a magyarok jó hírnevét öregbítsük, javítsuk.
MM: Megvan az alázat, figyelik az igényeket. Ehhez mennyi innovativitás párosul?
FR: Van jó pár olyan magyar innováció, amely nemzetközi hírű és akár még történelmi múlttal is rendelkezik. A hazai cégek pedig egyre többet fektetnek a technológiáik megújításába. Nehéz a nemzetközi cégek között labdába rúgni, de ma már van annyi önbizalmunk és tudásunk, hogy oda merünk és tudunk menni a nagyok közé. A teljesség igénye nélkül egy friss példát említenék az egyik tagvállalatunktól, akik nemrég léptek be a HWP-be. A cég egy különleges, 21. századi elvárásoknak is megfelelő szűrőanyagot (adszorbenst) gyárt. A termék lényege, hogy a szűrőanyag regenerálható, így az életciklusa akár 7-10 év, illetve a regenerálásnak köszönhetően a megmaradó veszélyes hulladék aránya 85-90 százalékkal csökkenthető. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a fenntarthatóságról, de teszünk is érte!
Forintos Róbert, a HWP társelnöke és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
MM: Van már oltalmuk?
FR: Folyamatban van a bejegyzés. De ehhez kellett egy olyan beszélgetés, amely rávilágított az oltalom fontosságára és határozott kérésünk volt, hogy amit lehet, védjenek le. Az, hogy egy fejlesztés oltalmazása megvalósuljon, nem lehet pénz kérdése, hiszen enélkül az addig befektetett pénzt többszörösét veszítheti el a tulajdonos.
MM: Mennyire jellemző ez a magyar cégekre, hogy így állnak a fejlesztéseikhez, eredményeikhez?
Pomázi Gyula: Sajnos nem jellemző, és még az innovatívabb cégekre sem. Nagyon sok hazai értékláncban nincs az innovációhoz kötődő szellemi tulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok biztosítása. A HWP-nél már erre is figyelnek.
Elég csak azt látni, hogy a hazai KKV-k mindössze 3,4 százalékának van valamilyen oltalma (szabadalom, védjegy, design stb.), ez a lengyeleknél 10, az unióban 8,8 százalék.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
MM: Mit tesz az SZTNH házon kívül és házon belül, hogy segítse a vállalkozásokat?
PGy: Házon kívül arra törekszünk, hogy elmenjünk a vállalkozásokhoz, megnézzük, megértsük, mire van szükségük. Ez jelenhet forrást (tegyük akár ingyenessé a folyamatot), szakmai tanácsadást (hogyan kell létrehozni a megfelelő oltalmi portfóliót), illetve olyan hatósági intézkedési folyamatot is, amely során kellően gyorsan meg lehet szerezni az oltalmat. Ez már házon belül is hat, mert ahhoz, hogy ez jól működjön, digitalizált technológiát kell alkalmaznunk, digitális bejelentéseket kell tudnunk fogadni. Azaz befelé 21. századi működésű, kifelé pedig erős, az ágazatokra koncentráló, az ügyfelet előtérbe helyező hivatalként kell működnünk.
MM: Az előbb említett tagvállalatnál szinte kötelezővé tették az oltalmak megszerzését. Mi indította el HWP-t ebbe az irányba?
FR: A szektorban mindenki nagyon sokat fektet gépekbe, alapanyagokba, kutatásokba és ha az oltalomszerzésre nem fókuszálunk, akkor ez mind kidobott pénz. Ennek ellenére a HWP kötelezővé nem tesz semmit, de a közös figyelemfelhívás eredményesnek bizonyult. Ezért is folytatódott a figyelemfelhívó beszélgetés a szektorban működő cégekkel, és szerveztünk egy workshopot az SZTNH-val és a MASZESZ-szel (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség – a szerk.) közösen, ahol úgy láttuk, eloszlott az a félelem, hogy az oltalmazásnak neki lehet-e vagy neki szabad-e állni.
MM: Ha valaki előbb találkozik a hamisítással, mint a hivatallal, mihez kezdjen?
PGy: Soha nem ott indul a történet, hogy az ember egy hivatalban elkezd ügyet intézni. Ha valaki egy terméket kitalál, a fejlesztésnek van eredménye, akkor érdemes gondolkodni azon, hogyan fogják ezt hasznosítani. El akarom adni ezt a megoldást, mert nem tartozik a profilomba, vagy én akarom gyártani, megfelelő kereskedelmi rendszert kiépíteni, vagy csak kereskedni szeretnék, és valaki más gyártsa le helyettem? Először ki kell alakítani az adott termékhez, technológiához tartozó szellemitulajdon-jog stratégiáját, ki kell találni, az értéklánc mentén hogyan képes a gyártó és a kereskedő, illetve minden más partner eladni azt. Ez a folyamat költséget jelent, ki kell kitalálni, mit érdemes oltalom alá helyezni és mi az, ami ebből megtérül. De itt nem ér véget a történet, mert a megszerzett oltalmat fenn is kell tartani, a jogokat pedig érvényesíteni kell. Ehhez kell egy szakember, aki a szellemitulajdon-védelemhez ért és végig tudja vezetni az ügyfelet a folyamaton. Ekkor lép be a hivatal is a képbe.
Forintos Róbert, a HWP társelnöke
FR: Kérdés csak az, hogy az utolsó lépésekig, ahol már a hivatal is segít, hogyan tudunk eljutni? A tudatos gondolkodáshoz szükséges tudást miként lehet megszerezni?
PGy: Ha kutatás-fejlesztési projektről van szó, akkor azt mindenképpen érdemes minősíttetni – ezen a téren az SZTNH komplett szolgáltatást nyújt, az erre megírt Fehér könyvtől a tanácsadásig. A minősítéssel adókedvezményt, támogatást szerezhet a cég, de biztonságot és védelmet is nyújt, ha kérdéses, hogy a projektünk kutatás-fejlesztésnek számít-e. A szellemi tulajdon diagnózissal a vállalkozás felmérheti a potenciális lehetőségeit. Nem dönthetünk a vállalkozás helyett, de segíthetünk, hogy a cég ügyesen kihasználja az innovációit. Alkalmazhatnak szabadalmi ügyvivőt, de hasznos, ha egy kolléga elvégzi az iparjogi és szerzői jogi tanfolyamainkat is.
MM: Visszagondolva mit kockáztattak a HWP partnerei?
FR: Természetesen azt, hogy a tulajdonunkat valaki lemásolja, valaki más a sajátjaként értékesítse. Ráadásul a víziparban kitalálni, megvalósítani egy-egy folyamatot nagyon sok pénz és idő. Például Ghána első szennyvíztisztító műve speciális új technológia kialakítását igényelte. ,A szennyvíz nem klasszikus módon jut el e tisztító műbe, mások a beérkező szennyvíz összetevői, így a mérnököknek ki kellett találniuk, hogyan fog a rendszer hatékonyan működni. Ilyenkor például az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen az oltalmak megszerzése.
MM: Miért lehetséges mégis az, hogy a vállalkozások, feltalálók nem érdekeltek a végtermék létrehozásában és az oltalmazásban?
PGy: Az ösztönzők rendszere nem mindig sarkallja a fejlesztőket, hogy megvalósítsanak egy-egy terméket vagy új technológiákat hozzanak létre. Sokszor a K+F eredmények a fióknak készülnek, mert hívogató az ehhez megpályázható összeg, ugyanakkor nem feltétel a tényleges megvalósítás, értékesítés.
Jó példa az egyetemi világ, hiszen korábban az állami fenntartású intézmények nem is feltétlenül voltak motiváltak, hogy értékesíthető termékek, szolgáltatások valósuljanak meg. Viszont a fenntartóváltás ösztönzőleg hatott rájuk, mostanra akár egyetemenként 100-150 olyan ígéretes projekt fut, amely később komoly bevételeket is hozhat nekik. Azt kell megmutatni a piaci K+F projekteknél is, mennyivel több pénzt hozhat az oltalom, mint a pályázat.
További információ: www.sztnh.gov.hu
Fotó: Vékony Zsolt / SZTNH
A szellemitulajdon-védelem témakörhöz kapcsolódóan ajánljuk korábbi cikkünket: Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH
Ipar
Értékmegőrzés és kortárs tartalom – Készül a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
Az építészeti újrahasznosítás jegyében valósul meg a Magyar Építészeti Múzeum és Központ a Városligeti Fasor és a Bajza utca által határolt tömbben.
A munkák során az új főépület mellett két századfordulós műemléki épület és két zártsorú irodaház újul meg, valamint egy mindenki számára nyitott városi közpark is létrejön. A megvalósítás egyedi projektszervezéssel zajlik: a BIVAK és a Tér és Forma Szeged Építéstervező alkotó építészei mellett a CPM Kft. fogja össze a generál feladatokat és készítette el a műszaki dokumentációt, melynek BIM támogatását a DANU Mérnökiroda szakemberei végezték.
A megvalósuló, közel 27 500 m2 hasznos alapterületű épületkomplexum 2100 m2 kiállítóteret, 550 m2 konferencia termet és több mint 2000 m2 korszerű raktár területet foglal magába. A múzeum és dokumentumtár műtárgyai korszerű gépészeti rendszerekkel klimatizált és védett terekbe kerülnek, amelyekben hosszú távon is megoldott a gyarapodó állományok kezelése és digitalizálása. A főépület ikonikus tetőzetét 114712 darab cserép fedi majd 65 különböző színárnyalatban. Az új közpark 107 darab újonnan telepített fával, tematikus játszótérrel, vízjátékkal és vendéglátó egységekkel fogadja a látogatókat.
„A tér élménye meghatározó elem a fejlesztésben. Mindez nemcsak az új főépület egyedi fogadóterét és belső tereit jelenti, hanem a tervezett térszimulációs installációt is, ahol a látogatók megtapasztalhatják a belső terek hangulatát, érzetét meghatározó arányokat 360 fokos vetítéssel és ténylegesen megmozduló mennyezettel és falakkal”
– emeli ki Détári György DLA, a CPM társtulajdonosa és vezető tervezője.
Az épület alkotó udvara a valós méretű modellépítésen túl vetítési helyszínként is szolgálja a múzeumot akár 300 fő befogadóképességgel. „Egy korszerű múzeumban a kiállítás nemcsak a vitrinekbe helyezett statikus tárgyakról szól, hanem bekerülnek interaktív, audiovizuális élményelemek, illetve időszaki kiállítások is, amelyek flexibilis tereket igényelnek. Ahhoz, hogy ezek a lehető legjobb látogatói élményt nyújtsák, elengedhetetlen a háromdimenziós modellek által nyújtott betekintés a tervezett épületek tereibe” – emeli ki Erős Tamás, a DANU BIM szolgáltatásokért felelős partnere.
A Magyar Építészeti Múzeum és Központ tervei az értékmegőrzés és a jövőbe mutató szemlélet jegyében készültek. A múzeum építészeti koncepciójának létrehozásakor kiemelt szempont volt, hogy méltó módon képviselje a hazai építészet múltját, jelenét és jövőjét. Fontos szakmai üzenet az építészeti újrahasznosítás, a felszín feletti építés 75 %-a meglévő értékek megtartásával és újrafunkcionálásával valósul meg, az új főépület a pedig a kortárs építészeti gondolkodást képviselve illeszkedik a meglévő épületek közé. Egy ennyire komplex, sokszereplős projektnél a BIM-alapú tervezés kulcsfontosságú, a kiállítás tervezők, az épület tervezők és a megrendelő közötti kommunikációt és döntéshozatalt is segíti. A BIM modellekre építve biztosítja a tervek magas minőségét, és azt, hogy valóban az elképzelt épület valósuljon meg.
Érdekesség, hogy a bilbaói Guggenheim Múzeum úttörő szerepet játszott a virtuális épületmodellezésben, ez volt a világon az első nagy volumenű projekt, aminél Farnk Gehry és csapata a fejlett CATIA háromdimenziós modellező szoftvert használta, hogy segítségül hívja a BIM-et. A művészi kifejezésmód és a történeti jelleg miatt azonban sok szakember múzeumi és művészeti funkciójú épületek tervezése során még mindig kerüli a BIM-et, ami pedig a korszerű múzeumi tervezés alapja. „A múzeumoknál az építészet, mint művészeti kifejezőeszköz jut jelentős szerephez, de olyan kiállítás-technológia kerülhet az épületbe, ami jelentős hely-, gépészeti- és egyéb igények megvalósítását teszik szükségessé. Ezekre oda kell figyelni a BIM feladatok kapcsán is. Mi ezt a folyamatot csapatmunkaként fogjuk fel, a végrehajtási terv az összes szakággal egyeztetve, velük egyetértésben történt. A digitális modellek segítségével egyszerre több száz dologra is rá tudunk mutatni a tervben. Ennél a projektnél 213.527 modell elem készült, az utolsó időszakban 348 ütközést, problémás részletet találtunk, melyek így még a kivitelezési folyamat előtt korrigálva lettek” – folytatja Erős Tamás.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.
A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.
„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”
– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.
A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.
Megbízható és kényelmes
A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.
Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Gazdaság1 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban1 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Gazdaság2 hét ago
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás
-
Tippek2 hét ago
Hagyd magad mögött a valóságot a Cinema Mystica megújult tárlatával!
-
Ipar2 hét ago
Az Emerson új akkumulátor-energia- és eszközkezelő szoftvere javítja a befektetés megtérülését és a hálózat stabilitását