Ipar

Levédeted, vagy másé legyen a haszon?

szellemitulajdon-védelem Pomázi Gyula

A világszínvonalú magyar vizes cégek sorra védetik le eredményeiket.

Baráti beszélgetés után kezdte átvilágítani a partnercégeket a Hungarian Water Partnership (HWP), hogy megvizsgálják, hány oltalom védi a gyakran milliárdos kutatási projektjeiket. Az eredmény elszomorító volt, ezért ma már tudatosan odafigyelnek erre, így egyre több magyar fejlesztés kerül úgy a nemzetközi piacra, hogy azt nem lehet büntetlenül másolni. A szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

MM: Mi magyarok szeretjük magunkat vizes nemzetnek hívni, de mennyire vagyunk erősek a vízipari területen?

Forintos Róbert: A Hungarian Water Partnershipnél (HWP) azért dolgozunk immár 14 éve, hogy azoknak a magyar cégeknek, akiknek van megfelelő tudása, technológiája és referenciája, külpiaci projekteket és beruházásokat akviráljunk. Óriási előnyünk, hogy a magyarokban megvan a kellő alázat, így azt kínálják az adott piacnak, amire ott szükség van. Kiemelt hangsúly fektetünk a felmérésre, az igények megismerésére és partnereink csak ezek után kapnak optimális javaslatot a problémáik megoldására.  Emellett fontos küldetésünk, hogy a külpiacokon a magyarok jó hírnevét öregbítsük, javítsuk.

MM: Megvan az alázat, figyelik az igényeket. Ehhez mennyi innovativitás párosul?

FR: Van jó pár olyan magyar innováció, amely nemzetközi hírű és akár még történelmi múlttal is rendelkezik. A hazai cégek pedig egyre többet fektetnek a technológiáik megújításába. Nehéz a nemzetközi cégek között labdába rúgni, de ma már van annyi önbizalmunk és tudásunk, hogy oda merünk és tudunk menni a nagyok közé. A teljesség igénye nélkül egy friss példát említenék az egyik tagvállalatunktól, akik nemrég léptek be a HWP-be. A cég egy különleges, 21. századi elvárásoknak is megfelelő szűrőanyagot (adszorbenst) gyárt. A termék lényege, hogy a szűrőanyag regenerálható, így az életciklusa akár 7-10 év, illetve a regenerálásnak köszönhetően a megmaradó veszélyes hulladék aránya 85-90 százalékkal csökkenthető. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a fenntarthatóságról, de teszünk is érte!

Forintos Róbert, a HWP társelnöke és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

MM: Van már oltalmuk?

FR: Folyamatban van a bejegyzés. De ehhez kellett egy olyan beszélgetés, amely rávilágított az oltalom fontosságára és határozott kérésünk volt, hogy amit lehet, védjenek le. Az, hogy egy fejlesztés oltalmazása megvalósuljon, nem lehet pénz kérdése, hiszen enélkül az addig befektetett pénzt többszörösét veszítheti el a tulajdonos.

MM: Mennyire jellemző ez a magyar cégekre, hogy így állnak a fejlesztéseikhez, eredményeikhez?

Pomázi Gyula: Sajnos nem jellemző, és még az innovatívabb cégekre sem. Nagyon sok hazai értékláncban nincs az innovációhoz kötődő szellemi tulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok biztosítása. A HWP-nél már erre is figyelnek.

Elég csak azt látni, hogy a hazai KKV-k mindössze 3,4 százalékának van valamilyen oltalma (szabadalom, védjegy, design stb.), ez a lengyeleknél 10, az unióban 8,8 százalék.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

MM: Mit tesz az SZTNH házon kívül és házon belül, hogy segítse a vállalkozásokat?

PGy: Házon kívül arra törekszünk, hogy elmenjünk a vállalkozásokhoz, megnézzük, megértsük, mire van szükségük. Ez jelenhet forrást (tegyük akár ingyenessé a folyamatot), szakmai tanácsadást (hogyan kell létrehozni a megfelelő oltalmi portfóliót), illetve olyan hatósági intézkedési folyamatot is, amely során kellően gyorsan meg lehet szerezni az oltalmat. Ez már házon belül is hat, mert ahhoz, hogy ez jól működjön, digitalizált technológiát kell alkalmaznunk, digitális bejelentéseket kell tudnunk fogadni. Azaz befelé 21. századi működésű, kifelé pedig erős, az ágazatokra koncentráló, az ügyfelet előtérbe helyező hivatalként kell működnünk.

MM: Az előbb említett tagvállalatnál szinte kötelezővé tették az oltalmak megszerzését. Mi indította el HWP-t ebbe az irányba?

FR: A szektorban mindenki nagyon sokat fektet gépekbe, alapanyagokba, kutatásokba és ha az oltalomszerzésre nem fókuszálunk, akkor ez mind kidobott pénz. Ennek ellenére a HWP kötelezővé nem tesz semmit, de a közös figyelemfelhívás eredményesnek bizonyult. Ezért is folytatódott  a figyelemfelhívó beszélgetés a szektorban működő cégekkel, és szerveztünk egy workshopot az SZTNH-val és a MASZESZ-szel (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség – a szerk.) közösen, ahol úgy láttuk, eloszlott az a félelem, hogy az oltalmazásnak neki lehet-e vagy neki szabad-e állni.

MM: Ha valaki előbb találkozik a hamisítással, mint a hivatallal, mihez kezdjen?

PGy: Soha nem ott indul a történet, hogy az ember egy hivatalban elkezd ügyet intézni. Ha valaki egy terméket kitalál, a fejlesztésnek van eredménye, akkor érdemes gondolkodni azon, hogyan fogják ezt hasznosítani. El akarom adni ezt a megoldást, mert nem tartozik a profilomba, vagy én akarom gyártani, megfelelő kereskedelmi rendszert kiépíteni, vagy csak kereskedni szeretnék, és valaki más gyártsa le helyettem? Először ki kell alakítani az adott termékhez, technológiához tartozó szellemitulajdon-jog stratégiáját, ki kell találni, az értéklánc mentén hogyan képes a gyártó és a kereskedő, illetve minden más partner eladni azt. Ez a folyamat költséget jelent, ki kell kitalálni, mit érdemes oltalom alá helyezni és mi az, ami ebből megtérül. De itt nem ér véget a történet, mert a megszerzett oltalmat fenn is kell tartani, a jogokat pedig érvényesíteni kell. Ehhez kell egy szakember, aki a szellemitulajdon-védelemhez ért és végig tudja vezetni az ügyfelet a folyamaton. Ekkor lép be a hivatal is a képbe.

Forintos Róbert, a HWP társelnöke

FR: Kérdés csak az, hogy az utolsó lépésekig, ahol már a hivatal is segít, hogyan tudunk eljutni? A tudatos gondolkodáshoz szükséges tudást miként lehet megszerezni?

PGy: Ha kutatás-fejlesztési projektről van szó, akkor azt mindenképpen érdemes minősíttetni – ezen a téren az SZTNH komplett szolgáltatást nyújt, az erre megírt Fehér könyvtől a tanácsadásig. A minősítéssel adókedvezményt, támogatást szerezhet a cég, de biztonságot és védelmet is nyújt, ha kérdéses, hogy a projektünk kutatás-fejlesztésnek számít-e. A szellemi tulajdon diagnózissal a vállalkozás felmérheti a potenciális lehetőségeit. Nem dönthetünk a vállalkozás helyett, de segíthetünk, hogy a cég ügyesen kihasználja az innovációit. Alkalmazhatnak szabadalmi ügyvivőt, de hasznos, ha egy kolléga elvégzi az iparjogi és szerzői jogi tanfolyamainkat is.

MM: Visszagondolva mit kockáztattak a HWP partnerei?

FR: Természetesen azt, hogy a tulajdonunkat valaki lemásolja, valaki más a sajátjaként értékesítse. Ráadásul a víziparban kitalálni, megvalósítani egy-egy folyamatot nagyon sok pénz és idő. Például Ghána első szennyvíztisztító műve speciális új technológia kialakítását igényelte. ,A szennyvíz nem klasszikus módon jut el e tisztító műbe, mások a beérkező szennyvíz  összetevői, így a mérnököknek ki kellett találniuk, hogyan fog a rendszer hatékonyan működni. Ilyenkor például az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen az oltalmak megszerzése.

MM: Miért lehetséges mégis az, hogy a vállalkozások, feltalálók nem érdekeltek a végtermék létrehozásában és az oltalmazásban?

PGy: Az ösztönzők rendszere nem mindig sarkallja a fejlesztőket, hogy megvalósítsanak egy-egy terméket vagy új technológiákat hozzanak létre. Sokszor a K+F eredmények a fióknak készülnek, mert hívogató az ehhez megpályázható összeg, ugyanakkor nem feltétel a tényleges megvalósítás, értékesítés.

Jó példa az egyetemi világ, hiszen korábban az állami fenntartású intézmények nem is feltétlenül voltak motiváltak, hogy értékesíthető termékek, szolgáltatások valósuljanak meg. Viszont a fenntartóváltás ösztönzőleg hatott rájuk, mostanra akár egyetemenként 100-150 olyan ígéretes projekt fut, amely később komoly bevételeket is hozhat nekik. Azt kell megmutatni a piaci K+F projekteknél is, mennyivel több pénzt hozhat az oltalom, mint a pályázat.

További információwww.sztnh.gov.hu

Fotó: Vékony Zsolt / SZTNH

A szellemitulajdon-védelem témakörhöz kapcsolódóan ajánljuk korábbi cikkünket: Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH

Ipar

Már nem elérhetetlen megoldás az IoT a KKV szektornak sem

iot

Miért téma napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT)? Valóban hozzájárulhat ez a technológia a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez?

Az IoT nem csupán egy felkapott trend; segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes például fenntartani és működtetni gépeit.

A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.

„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését.”

– emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.

IoT megoldások a gyakorlatban

 Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.

  1. Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.
  1. Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.
  1. Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.

Nem kell olyan bonyolultnak lennie

 Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet.  Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.

Szerencsére ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal.

„Ezek az megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket”

mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.

Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.

Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész” IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését.”

– tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.

Tovább

Ipar

A Siemens támogatásával épül a világ legnagyobb szuperkondenzátor gyára

szuperkondenzátor

A Siemens technológiai partnerként segíti a Skeletont a szuperkondenzátorcellák gyártásának bővítésében.

A Skeleton Technologies és a Siemens messzemenő technológiai partneri együttműködésre lépett, hogy teljesen automatizált, digitális gyártási technológiát fejlesszen, tervezzen és vezessen be szuperkondenzátorok gyártásához Németországban. Az együttműködés a szuperkondenzátorok tervezésétől kezdve a gyártáson át a szolgáltatásokig a Skeleton teljes értékláncának digitalizálását célozza. A megvalósuló gyártási technológia öt éven belül várhatóan 90 százalékkal csökkenti majd a termelés költségeit.

Hasonlóan az akkumulátorhoz, a szuperkondenzátor is energiát tárol, de míg előbbi működése kémiai reakción alapul, addig a szuperkondenzátor elektromos mezőben raktározza el az energiát. A Skeleton termékei az autóiparban, a szállítmányozásban, az energiahálózatokban és az ipari alkalmazásokban segítik a fogyasztás és a széndioxid-kibocsátás csökkentését. Szabadalommal védett „ívelt grafén” anyaguknak köszönhetően a gyártó szuperkondenzátorai a legnagyobb energiasűrűséget kínálják a piacon, szinte azonnali töltés és kisütés, nagy megbízhatóság és nagyon hosszú élettartam jellemzi őket.

A Markranstädtban épülő új gyárban a tervek szerint 2024-ben indul a termelés, amelynek volumene elérheti az évi 12 millió szuperkondenzátor-cellát. A létesítmény második ütemének befejezése 2025-re várható. Az új gyár teljesítménye így a Skeleton mostani, Großröhrsdorfban működő üzemének negyvenszerese lesz.

Tovább

Ipar

20 érv a Mitsubishi Electric ICONICS SCADA rendszerhez

Mitsubishi Electric SCADA ICONICS rendszer-2022

SCADA rendszerek már több évtizede látnak el számos olyan funkciót, melyekkel lehetővé teszik távoli berendezések, vagy akár komplett létesítmények megfelelő irányítását. Elsődleges funkciójuk az adatgyűjtés és olyan elemzések készítése, melyek elősegítik a gyár optimalizációját és üzemelését. Többnyire automatizálás esetén használják, monitorozásra, gépek közötti kommunikációra, ipari robotok távoli felügyeletére, illetve erőforrás és logisztikai tervezésre.

Az ICONICS SCADA szoftvert az autóiparban, gyártósorokon, szállítmányozási folyamatokhoz, illetve kormányzati és hadászati rendszerekben is alkalmazzák. Az egyik legkomplexebb elérhető megoldás jelenleg. A magyar piacra történő bevezetés óta megvalósult az első projekt, valamint számos érdeklődővel indult meg egyeztetés. Ezen kívül megkezdődött az együttműködés három rendszerintegrátor partnerrel is, melyek a 4iG Nyrt., az Evopro System Engineering Kft. és a Sheldon Invest Kft.

A SCADA RENDSZEREK MŰKÖDÉSE

Az összegyűjtött adatokat a rendszer automatikusan, illetve adatlekérdezések során továbbítja a központi számító- és feldolgozó egység, vagy az adattároló szerver felé. Itt feldolgozzák, kiértékelik, majd megjelenítik különböző klienseken az adatokat a rendszerüzemeltetők számára, hogy megfelelő válaszadási és ellenőrzési döntéseket hozhassanak.

MIT TESZ EHHEZ HOZZÁ AZ ICONICS, A MITSUBISHI ELECTRIC ÚJGENERÁCIÓS SCADA RENDSZERE?

A szoftver támogatja az operátorok munkáját a valós időben hozzáférhető adatok megjelenítésével, illetve nyomonkövethetőséggel és jelzi az esetleges problémákat. Ennek segítségével növeli a termelés hatékonyságát és csökkenti az üzemleállások idejét, kockázatát.

Az ICONICS SCADA lehetővé teszi a valós idejű adatok és KPI-ok monitorozását, ezen felül azonnali kimutatásokat és trend elemzéseket is képes készíteni a továbbfejlesztett analitikai program segítségével.

A historikus adattároló rendszer támogatja a visszamenőleges termelési adatok ellenőrzését, és integrálható a legújabb big data technológiákkal. Ha a különböző folyamatokba indokolt a beavatkozás, a rendszer képes megfelelő parancsok kiadására, így korrigálni tudja a működést a megfelelő irányba.

Az ICONICS a Mitsubishi Electric SCADA rendszere

20 ÉRV AZ ICONICS SCADA RENDSZER MELLETT

1. Szkript nélküli HTML5 a kis hardver kapacitású eszközökhöz
A korszerű programozásnak és technológiának köszönhetően a rendszer támogatja a szerver alapú centralizált működést. A számítási feladatok a szerveren folynak, így az operátoroknak nincs szükségük erős hardverre.

2. Skálázható, gazdag 3D vizualizáció minden felületen
Akár animált, 2- és 3 dimenziós grafikák konzisztens megjelenítése a számítógépes és mobilos applikációban, illetve web alapú felületen is.

3. Microsoft Azure, hibrid megoldás és on-premise szerver kompatibilitás, az adatbiztonság veszélyeztetése nélkül

Az ICONICS cloud kompatibilisnek született, hogy az adatbiztonság veszélyeztetése nélkül növelje az együttműködés hatékonyságát.

4. Kiterjesztett valóság alapú megjelenítés

NFC csatlakozással vagy GPS adatok alapján jelenik meg az eszközhöz vagy helyszínhez tartozó felület.

5. Valós időben szerkeszthető, személyre szabható dashboardok

Gyors adatmegjelenítés előre konfigurált felületekkel, melyek egyszerűen, “drag and drop” módszerrel személyre szabhatóak.

6. Esri, Bing vagy Google Maps natív integráció

Térkép alkalmazáson keresztüli gyors eszköz lokalizálás  és hibaazonosítás.

 7. Nagy teljesítményű adatrögzítés és biztonságos adattárolás

A rendszer másodpercenként több mint 100.000 “TAG-et”, változót tud naplózni, és több adatforrással is képes együttműködni a vállalaton belül.

8. Előrejelzés, hibaelemzés és energia monitorozás
Az energiafelhasználás valós idejű vizualizálása, összesítése és összegzése egyedi, biztonságos és mobilbarát felületeken keresztül valósul meg.

9. Fejlett valós idejű és naplózott riasztási rendszer

Vállalati szintű riasztás és az események rögzítése valós időben folyik, még a legösszetettebb folyamatok esetén is.

10. Skálázhatóság és bővíthetőség a fejlődési igényeknek megfelelően

A teljesítmény növelése érdekében a rendszer képes a feladatok szétválasztására és allokálására.

11. Moduláris, többszintű és feladat kritikus redundancia

A rendszer adatáramoltatását úgy tervezik, hogy a terheléseloszlás megfelelő legyen a kisebb egységektől a teljes szervezetig.

12. 64 bites technológia a gyorsaság és nagyobb kapacitás érdekében

A 64 bites konfiguráció nagyobb teljesítményű processzor és nagyobb kapacitású memória technológiát képes kezelni, mint a 32 bites szoftverek.

13. ISA-95 kompatibilis eszköz technológia az egyszerű azonosításért és navigációért

A megfelelő szabványosítás csökkentheti a projekt tesztelési és üzembe helyezési idejét, és megkönnyíti a felhasználó feladatait.

14. Gyors projekt telepítés

Az előre elkészített sablonok könnyen konfigurálhatóak és személyre szabhatóak.

15. Rendszerállapot-felügyelet

A fejlett diagnosztikai eszközök és a riasztás lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt a rendszer állapotával kapcsolatban.

16. Natív kamera integráció az eszköz-felügyelethez
Nincs szükség harmadik féltől származó szoftverre a kamerák kezeléséhez.

17. Univerzális csatlakoztathatóság és IoT integráció

A tűzfalbarát kommunikáció lehetővé teszi, hogy bárhonnan elérhető legyen bármely adat.

18. Rendszerbe integrálható általános értesítési felületek

SMS, e-mail alapú értesítések és egyéb megoldások is beépíthetőek szükség szerint.

 19. Microsoft kompatibilitás

A Windows 10 és Windows Server 2016 kompatibilitás garantált a Microsoft Arany Minősítésű Partnerséggel.

20. BIM integráció fejlesztéstől a karbantartásig

Fejlesztési idő takarítható meg az előre konfigurált tervezési információk és modellek használatával.

Az ICONICS felhasználási területei

Ha szeretne Ön is többet látni adataiból, szívesen bemutatjuk önnek az ICONICS szoftver megoldásait. Látogasson el weboldalunkra, illetve kérdéseivel bátran forduljon hozzánk, projektmérnökeink állnak a rendelkezésére.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss