Ipar
A jövő kihívásaira válaszol az E.ON Kisbéren
Az E.ON Hungária Csoport az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében 2025-ig megerősíti és bővíti az Észak-Dunántúl áramhálózati infrastruktúráját.
A cél, hogy intelligens technológiák segítségével lehetővé tegyék, hogy még több napelemes rendszer csatlakozhasson a hálózatra és javuljon az ellátásbiztonság is.
A fejlesztéssorozat részeként Kisbéren egy új transzformátor-állomást létesítettek, a környéken a növekvő energiaigények és a térség közeljövőben várható fejlesztései tették szükségessé a beruházást. A 2023 júniusában elkészült új, zöldmezős állomás megvalósításának összköltsége eléri a 1,5 milliárd forintot.
A Kisbér mellett létrehozott állomás teljesen automatizált, minden berendezése távolról elérhető, kapcsolható. A 93 százalékos európai átlaghoz képest az E.ON területén 100 százalékban távolról működtethető és kezelő személyzet nélküli minden egyes nagyfeszültségű alállomás.
„A háztartások és a vállalkozások energiaszükségleteiket egyre nagyobb mértékben szeretnék megújuló forrásból, napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig szükség van a villamos hálózat folyamatos fejlesztésére. Célunk, hogy minél gyorsabban felkészítsük a hálózatot erre a kihívásra, lehetővé téve, hogy még a mostaninál is sokkal több tiszta, zöld energiát lehessen a hálózatra csatlakoztatni. A Danube InGrid projekt keretében most átadott kisbéri alállomás ezt a célt szolgálja, épp úgy, mint a következő években megvalósuló fejlesztéseink, támogatva a hazai energia- és klímapolitikai célokat”
– mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
A beruházás három érzékelhető változást jelent majd az ügyfelek számára. A hálózat szabad kapacitásának növekedésével újabb fogyasztókat és termelőket lehet a hálózatra csatlakoztatni, főképp napelemes rendszereket. A beépített modern technológia egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget. Harmadrészt, nemcsak Kisbéren, hanem a környező térségben – többek között Tárkány, Császár, Bakonyszombathely teljes területén – is javul az energiaellátás minősége, és tovább mérséklődik az esetlegesen érzékelhető, pillanatnyi feszültségletörések vagy feszültségingadozások száma. A térségben ezáltal a nagyobb ipari létesítmények, valamint a kisbéri ipari park üzembiztos ellátása is növekszik.
Az alállomás építése során kiemelt figyelmet kapott a madárvédelem is. A vezetékeken madárvédelmi szigetelést alkalmaztak a szakemberek, hogy megvédjék a nagy szárnyfesztávú ragadozómadarakat. Környezetvédelmi szempontból kiemelt gondossággal készült a transzformátor alatti beton olajmedence szigetelése, hogy az alállomásról szennyeződés semmilyen körülmények között ne juthasson ki a környezetbe.
„A kormány célja, hogy megvédje a rezsicsökkentést, tovább erősítse a magyar háztartások és vállalkozások energiabiztonságát, és ennek érdekében biztosítsa a minél szélesebb körű kapcsolódást a régiós áram- és földgázhálózatokhoz. A 2050-es klímasemlegességi vállalás eléréséhez is nélkülözhetetlen a megújuló energiaforráson alapuló, környezetkímélő energiatermelés növelése. 2022 rekordévnek bizonyult a napenergia hazai térnyerésében: már most 2,5 paksnyi fotovoltaikus kapacitással rendelkezünk. A tavaly 1100 megawattos bővüléshez képest 2023 első öt hónapjában több mint 840 megawattal nőtt az ipari és háztartási naperőművek összes beépített teljesítménye. A lendületes előrehaladásnak köszönhetően a 2030-ra kitűzött napenergiás célszámot akár már a következő egy-két évben elérhetjük. A felfutó kapacitások rendszerbe kapcsolásában kulcsszerepet töltenek be a villamos energia elosztók, ezért is fontos eredmény az új kisbéri transzformátor-állomás létesítése. A „Danube InGrid” nemzetközi projekt lehetővé teszi a hálózat hatékonyabb működtetését, a legkorszerűbb technológiákkal járul hozzá a szolgáltatás színvonalának és az ellátás biztonságnak növeléséhez”
– nyilatkozta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
default
Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a kisbéri beruházás átadását követően tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték létesül a Bakonyon keresztül (63 km) és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon (49 km), hogy a térségben élők számára is a lehető legzavartalanabb legyen a villamosenergia-ellátás. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával megvalósuló Danube InGrid határon átnyúló, szlovák-magyar intelligens hálózati projekt keretében 116 milliárd forint értékű fejlesztést végeznek el a szakemberek. Ebből az Észak-Dunántúlon megvalósuló beruházásokra 60 milliárd forintot fordít az E.ON Hungária Csoport annak érdekében, hogy létrehozza a jövő energiahálózatát. Célja, hogy ügyfelei energiaigényét kiszolgálva egy megújuló energiaforrásokat használó, modern és hatékony hálózatot létesítsen. A cég szakemberi a nagyarányú hálózatfejlesztések kapcsán a legújabb technológiákat és eljárásokat alkalmazzák.
A Danube InGrid programban összesen több mint 4000 távolról működtethető kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése van folyamatban, hogy a hálózat könnyebben ellenőrizhető és távolról is irányítható legyen, hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.
Mindezek mellett az E.ON Hungária Csoport 2026-ig 74 milliárd forintos fejlesztést valósít meg a Dunántúlon és Pest megyében, 50 százalékban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával. A 15 ezer különböző méretű beruházás 726 MW többletkapacitást hoz létre, szintén azt biztosítva, hogy javuló ellátásbiztonság mellett újabb napelemes rendszerek csatlakozhassanak a hálózatra.
A kisbéri alállomás-fejlesztés műszaki jellemzői
Az alállomás egy 25 MVA teljesítményű 132/22 kV-os transzformátort tartalmaz, és egy 22 kV-os beltéri tokozott kapcsolóberendezést hat fogyasztói leágazással, egy transzformátor betáplálással és egy sínbontóval. Utóbbi azért szükséges, hogy a berendezés igény esetén az ügyfelek zavartatása nélkül bővíthető legyen. A 22 kV-os kapcsolóberendezés, valamint az állomáshoz szükséges védelem-automatika és segédüzemi berendezések egy több mint 200 m²-es kapcsoló- és vezénylőépületben vannak elhelyezve.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
A győri Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel.
A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá.
E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat.
„A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”
– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Magyar Telekom és a BME sikeresen tesztelte az 50GPON hálózatot
A Magyar Telekom a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben sikeresen tesztelte a Huawei legújabb, szimmetrikus 50Gbps elméleti sebességre képes Triple PON rendszerét.
A Triple PON technológia újdonsága abban rejlik, hogy egyetlen optikai szálon, egyetlen PON vonali kártya és egy kombinált optikai modul segítségével képes három generációs PON technológiát (GPON, XGS-PON, 50GPON) párhuzamosan kiszolgálni. Az 50GPON technológia legnagyobb előnye, hogy szimmetrikusan elméleti 50 Gbps adatátviteli sebességet biztosít, amely ideálissá teszi a jövő digitális alkalmazásaihoz, például 8K felbontású videóstreaminghez, e-sporthoz, VR/AR élményekhez és az otthoni felhőszolgáltatásokhoz. Emellett kiemelkedően alacsony, 1 milliszekundum alatti késleltetéssel, valamint mikroszekundum szintű késleltetésingadozással működik, ami nélkülözhetetlen az 5G bázisállomások kiszolgálásához (mobil backhaul), illetve az ipari automatizálási rendszerek és a távgyógyászati alkalmazások számára is. A technológia csomagvesztésmentes adatátvitelt biztosít, ami elengedhetetlen a magas szolgáltatásminőség és a megbízható, zökkenőmentes felhasználói élmény garantálásához. Mindezeken túl az 50GPON jövőálló infrastruktúrát kínál: lehetővé teszi, hogy a meglévő optikai hálózatok minimális módosítással is képesek legyenek kiszolgálni a következő évtized technológiai és digitális igényeit.
„Az 50GPON nemcsak a sávszélesség új szintjét jelenti, hanem válasz lehet a jövő digitális társadalmának kihívásaira is, hiszen az otthoni szórakozástól az ipari automatizálásig minden területen új lehetőségeket nyithat meg. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban elsőként tesztelhettük ezt az innovációt, és külön öröm számunkra, hogy ebben együttműködő partnerünk a BME, ahol a hallgatók is közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a legkorszerűbb optikai hálózati technológiáról”
– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.
A teszthez szükséges eszközöket a Huawei Technologies Hungary biztosította, az első végpont bekötése a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékén valósult meg.
„A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) számára a Magyar Telekom által rendelkezésre bocsátott 50PON technológia igazi mérföldkő az oktatásban, mert a legújabb, világszínvonalú optikai hálózati infrastruktúrát hozza közvetlenül a hallgatók és kutatók közelébe”
– emelte ki Imre Sándor, a BME VIK dékánja.
„Az új 50GPON végpont a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszéken (BME VIK TMIT) került bekötésre, így az itteni laboratóriumokban működő AR/VR műhely, a felhőből vezérelt, mesterséges intelligencia-támogatású ipari automatizációra szakosodott műhelyek is kiaknázzák az aktuális kutatási feladatok során. A BME és a Kar ezzel tovább erősíti szerepét a hazai digitális innováció élvonalában”
– hangsúlyozta Varga Pál, a VIK TMIT tanszékvezetője.
„A Huawei Technologies immár 20 éve van jelen Magyarországon és dolgozik azon, hogy legmodernebb megoldásaival elősegítse a hazai digitális ökoszisztéma fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Telekom hosszú távú partnereként hozzájárulhatunk az olyan innovatív technológiák bevezetéséhez, mint az 50GPON, amelyek nemcsak a hálózatok jövőjét formálják, hanem közvetlen hatással vannak az ipar, az oktatás és a mindennapi élet digitalizációjára is”
– mondta el Kiefer Tamás, a Huawei Technologies magyarországi kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója.
Az együttműködés célja, hogy a végzett mérésekből, visszajelzésekből közös értékelést végezzenek, és hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek use case-ek megvalósításához. A projekt egyben kivételes lehetőséget nyújt a BME hallgatóinak is, akik testközelből ismerkedhetnek meg a világ egyik legmodernebb vezetékes hálózati technológiájával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
Intralogisztikai fejlesztés – Amerikába szállít Siemens-eszközökkel felvértezett automata raktárrendszert egy magyar cég. A LOG-X Systems Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Komoly szerződést könyvelt el egy német iparvállalat: megnyerte egy amerikai autógyártó cég tenderét. A megbízás elektromos járművekben használt BLDC motorokhoz szükséges ritkaföldfém mágnesek gyártására és beszállítására vonatkozik. A projekt megvalósításához a német cég új leányvállalatot alapított az Egyesült Államokban, és egy korszerű gyáregységet épít Dél-Karolina államban. Bár csak kétféle, viszonylag kis méretű mágnest fognak itt gyártani, a tervezett üzem meglepően nagy méretű lesz. És hogy jön ide a LOG-X?
„A mi vállalatunk feladata ehhez a projekthez 6 darab automata raktárrendszer szállítása. Ezek közül 5 darab a gyártási folyamat különböző fázisai között működik majd pufferraktárként (átmeneti tárolóként), illetve 1 darab hagyományos készáruraktárként üzemel, ahonnan az áruk komissiózása (megrendelések szerinti összeválogatása) is történik”
– foglalta össze a projektet Nagy Attila ügyvezető.
Hogy nyerték el a projektet?
A 2023-as AUTOMATICA kiállításon vettünk részt Münchenben, melynek eredményeként több vállalatnál is radarra kerültünk, és a projektmenedzsmentet végző cég megkeresett minket. Részt vettünk a kiírt tenderen, ahol mi feleltünk meg szinte minden szempontból a legjobban.
Mennyire jellemzőek a külföldi piacra készülő projektek?
Az utóbbi 2-3 évben erősen áthelyeződött a hangsúly külföldre. Németországba és az USA-ba is már több rendszerünk van, de nemrég Ausztráliába is telepítettünk egy többsoros automata rendszert, ahol szintén nagy az érdeklődés és az igény a raktárrendszereinkre.
Mi ebben a hozzáadott érték?
Általában azt szoktuk mondani, hogy a termékhordók (pl. ládák, tálcák, raklapok stb.) kivételével mindent mi fejlesztünk, tervezünk és gyártunk Budapesten, de ebben az esetben még az egyedi termékhordókat is mi fejlesztettük, gyártjuk és szállítjuk. Ezen felül több egyedi igény is felmerült, például automata manipulátorokkal is ki kellett egészíteni a raktárakat.
Milyen Siemens-eszközöket implementáltak?
Szinte minden elektronikai eszköz a Siemenstől származik, így például kismegszakítók, PLC-k, hajtásszabályzók, szervomotorok, HMI-k. Mi csak és kizárólag Siemens-megoldásokat építünk be rendszereinkbe, mert nagyon innovatív és megbízható eszközöket jelentenek. A technológiai vállalat platformja jó átjárhatóságot biztosít az egyes eszközök között, legyen az elektronikai vagy szoftver alapú. A CE mellett a legtöbb eszköz UL minősítéssel is rendelkezik, ami az adott projektnél elengedhetetlen volt. Ezen felül nemzetközi projekteknél nem elhanyagolható, hogy a Siemens szinte a világ minden országában jelen van, jellemzően helyi támogatással, és a legtöbb esetben gyorsabban tud lokálisan pótalkatrészt biztosítani.
Melyek a beruházás során készített raktárrendszerek főbb elemei?
A rendszerek, mint gyártásközi puffer és komissiózó raktár főbb részei: állványrendszer, sínrendszer, rakodógép, teherfelvevő, egyedi termékhordó, szállítópálya-rendszer, egyedi manipulátor, biztonsági elkerítés, vezérlés, raktárirányítási rendszer, anyagáramlási rendszer. Ezeket szinte mind mi terveztük és gyártjuk, a mechanikát és a szoftvert is beleértve. Komoly CNC lemezmegmunkáló és forgácsoló gépeink vannak, ezekhez szinte csak az alapanyagot vesszük, majd a felületkezelést partnerek végzik. Nálunk történik a szerelés, a telepítés és a beüzemelés, és itt valósul majd meg az előzetes tesztelés is.
www.siemens.hu, www.log-x.systems
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden