Connect with us
Hirdetés

Ipar

A jövő kihívásaira válaszol az E.ON Kisbéren

on

Az E.ON Hungária Csoport az Európai Unió által támogatott, határon átnyúló együttműködésben megvalósuló Danube InGrid projekt keretében 2025-ig megerősíti és bővíti az Észak-Dunántúl áramhálózati infrastruktúráját.

A cél, hogy intelligens technológiák segítségével lehetővé tegyék, hogy még több napelemes rendszer csatlakozhasson a hálózatra és javuljon az ellátásbiztonság is.

A fejlesztéssorozat részeként Kisbéren egy új transzformátor-állomást létesítettek, a környéken a növekvő energiaigények és a térség közeljövőben várható fejlesztései tették szükségessé a beruházást. A 2023 júniusában elkészült új, zöldmezős állomás megvalósításának összköltsége eléri a 1,5 milliárd forintot.

A Kisbér mellett létrehozott állomás teljesen automatizált, minden berendezése távolról elérhető, kapcsolható. A 93 százalékos európai átlaghoz képest az E.ON területén 100 százalékban távolról működtethető és kezelő személyzet nélküli minden egyes nagyfeszültségű alállomás.

„A háztartások és a vállalkozások energiaszükségleteiket egyre nagyobb mértékben szeretnék megújuló forrásból, napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig szükség van a villamos hálózat folyamatos fejlesztésére. Célunk, hogy minél gyorsabban felkészítsük a hálózatot erre a kihívásra, lehetővé téve, hogy még a mostaninál is sokkal több tiszta, zöld energiát lehessen a hálózatra csatlakoztatni. A Danube InGrid projekt keretében most átadott kisbéri alállomás ezt a célt szolgálja, épp úgy, mint a következő években megvalósuló fejlesztéseink, támogatva a hazai energia- és klímapolitikai célokat

mondta el Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A beruházás három érzékelhető változást jelent majd az ügyfelek számára. A hálózat szabad kapacitásának növekedésével újabb fogyasztókat és termelőket lehet a hálózatra csatlakoztatni, főképp napelemes rendszereket. A beépített modern technológia egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget. Harmadrészt, nemcsak Kisbéren, hanem a környező térségben – többek között Tárkány, Császár, Bakonyszombathely teljes területén – is javul az energiaellátás minősége, és tovább mérséklődik az esetlegesen érzékelhető, pillanatnyi feszültségletörések vagy feszültségingadozások száma. A térségben ezáltal a nagyobb ipari létesítmények, valamint a kisbéri ipari park üzembiztos ellátása is növekszik.

Az alállomás építése során kiemelt figyelmet kapott a madárvédelem is. A vezetékeken madárvédelmi szigetelést alkalmaztak a szakemberek, hogy megvédjék a nagy szárnyfesztávú ragadozómadarakat. Környezetvédelmi szempontból kiemelt gondossággal készült a transzformátor alatti beton olajmedence szigetelése, hogy az alállomásról szennyeződés semmilyen körülmények között ne juthasson ki a környezetbe.

A kormány célja, hogy megvédje a rezsicsökkentést, tovább erősítse a magyar háztartások és vállalkozások energiabiztonságát, és ennek érdekében biztosítsa a minél szélesebb körű kapcsolódást a régiós áram- és földgázhálózatokhoz. A 2050-es klímasemlegességi vállalás eléréséhez is nélkülözhetetlen a megújuló energiaforráson alapuló, környezetkímélő energiatermelés növelése. 2022 rekordévnek bizonyult a napenergia hazai térnyerésében: már most 2,5 paksnyi fotovoltaikus kapacitással rendelkezünk. A tavaly 1100 megawattos bővüléshez képest 2023 első öt hónapjában több mint 840 megawattal nőtt az ipari és háztartási naperőművek összes beépített teljesítménye. A lendületes előrehaladásnak köszönhetően a 2030-ra kitűzött napenergiás célszámot akár már a következő egy-két évben elérhetjük. A felfutó kapacitások rendszerbe kapcsolásában kulcsszerepet töltenek be a villamos energia elosztók, ezért is fontos eredmény az új kisbéri transzformátor-állomás létesítése. A „Danube InGrid” nemzetközi projekt lehetővé teszi a hálózat hatékonyabb működtetését, a legkorszerűbb technológiákkal járul hozzá a szolgáltatás színvonalának és az ellátás biztonságnak növeléséhez”

– nyilatkozta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

default

Az észak-dunántúli villamos hálózat fejlesztése a kisbéri beruházás átadását követően tovább folytatódik. Két új nagyfeszültségű távvezeték létesül a Bakonyon keresztül (63 km) és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon (49 km), hogy a térségben élők számára is a lehető legzavartalanabb legyen a villamosenergia-ellátás. Ezt követően további zöldmezős alállomás építések és bővítések indulnak Répcelak, Szombathely, Veszprémvarsány, Várpalota, Zirc és Lepsény településeken, átadásuk 2024-ben, illetve 2025-ben várható.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatásával megvalósuló Danube InGrid határon átnyúló, szlovák-magyar intelligens hálózati projekt keretében 116 milliárd forint értékű fejlesztést végeznek el a szakemberek. Ebből az Észak-Dunántúlon megvalósuló beruházásokra 60 milliárd forintot fordít az E.ON Hungária Csoport annak érdekében, hogy létrehozza a jövő energiahálózatát. Célja, hogy ügyfelei energiaigényét kiszolgálva egy megújuló energiaforrásokat használó, modern és hatékony hálózatot létesítsen. A cég szakemberi a nagyarányú hálózatfejlesztések kapcsán a legújabb technológiákat és eljárásokat alkalmazzák.

A Danube InGrid programban összesen több mint 4000 távolról működtethető kapcsolóberendezés, illetve zárlatjelző telepítése van folyamatban, hogy a hálózat könnyebben ellenőrizhető és távolról is irányítható legyen, hozzájárulva az esetleges üzemzavarok gyorsabb elhárításához.

Mindezek mellett az E.ON Hungária Csoport 2026-ig 74 milliárd forintos fejlesztést valósít meg a Dunántúlon és Pest megyében, 50 százalékban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával. A 15 ezer különböző méretű beruházás 726 MW többletkapacitást hoz létre, szintén azt biztosítva, hogy javuló ellátásbiztonság mellett újabb napelemes rendszerek csatlakozhassanak a hálózatra.

A kisbéri alállomás-fejlesztés műszaki jellemzői

Az alállomás egy 25 MVA teljesítményű 132/22 kV-os transzformátort tartalmaz, és egy 22 kV-os beltéri tokozott kapcsolóberendezést hat fogyasztói leágazással, egy transzformátor betáplálással és egy sínbontóval.  Utóbbi azért szükséges, hogy a berendezés igény esetén az ügyfelek zavartatása nélkül bővíthető legyen.  A 22 kV-os kapcsolóberendezés, valamint az állomáshoz szükséges védelem-automatika és segédüzemi berendezések egy több mint 200 m²-es kapcsoló- és vezénylőépületben vannak elhelyezve.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása

„Vezető” (Leader) minősítést kapott a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services által fejlesztett Resource Advisor+ platform a Verdantix „Green Quadrant: Enterprise Carbon Management Software 2026” elemzésében. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott megoldás új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

A Verdantix a tanulmányához 21 globális szolgáltató megoldásait vizsgálta meg. A független, éghajlat-, energia- és fenntarthatósági technológiákra szakosodott kutató és tanácsadó cég a Resource Advisor+ kapcsán kiemelte annak egységes architektúráját, fejlett, MI-vezérelt adatminőség-kezelési képességeit, valamint azt, hogy képes egyetlen platformon összekapcsolni az energia-, szén-dioxid- és ellátási lánc-információkat.

Mivel érdemelte ki a Resource Advisor+ a „Vezető” pozíciót?

Adatkezelés és adatminőség: A Resource Advisor+ az adatminőség-ellenőrzés terén a legmagasabb pontszámokat érte el a vizsgált megoldások közül. A mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzések jelzik az anomáliákat, hogy milyen adatok hiányoznak, valamint a következetlenségeket, mielőtt azok bekerülnének a jelentésbe.

Automatizált hiánypótlás: Az energia- és szén-dioxid-adatok gyakran hiányosak az elmaradt mérések, a késleltetett számlázás és a nem következetes beszámolók miatt. A Resource Advisor+ gépi tanulást alkalmaz a hiányzó adatok felismerésére és statisztikailag megbízható becsléseket ad a korábbi minták alapján. Ez felváltja a manuális adattisztítást, amely akár hónapokig is eltarthat minden egyes jelentési ciklusban.

Valós idejű adatbázis: Az energia- és épületirányítási rendszerekből származó mérési adatok közvetlenül a platformba kerülnek, ezáltal a kibocsátás-számítások becslések helyett valós adatokra támaszkodnak. Ez a valós idejű információ elengedhetetlen az auditok magabiztos teljesítéséhez.

Energia-beszerzés és nyomon követés: A Resoruce Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ugyanazon a rendszeren belül kezeljék a villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC) és a megújulóenergia-tanúsítványokat (REC), amelyet a szén-dioxid-elszámoláshoz is használnak. Ezáltal megszűnik a különböző eszközökből származó adatok összehangolásával kapcsolatos feladat, és biztosítható, hogy minden igény teljes mértékben nyomon követhető maradjon.

„AI-first” architektúra: A Resource Advisor+ az „AI-first” adatbázisával és MI-műveleteivel a 21 megoldás közül a legmagasabb pontszámot érte el. A platformot úgy alakították ki, hogy ne statikus adattárként funkcionáljon, hanem intelligens alkalmazásokat működtessen, mint például az automatizált anomália-felismerés, az előrejelzés, a forgatókönyv-modellezés és a termék szintű szén-dioxid-elemzés.

„Iparágtól függetlenül a vezetők ugyanazzal a problémával szembesülnek: az adatok, amelyekre a szén-dioxid- és energiaügyi döntéseiket alapozzák, hiányosak, inkonzisztensek vagy a szervezeten belül szétszórtan találhatók. Ez a fragmentáció lassítja a fejlődést és aláássa a bizalmat. A Resource Advisor+ kifejezetten ennek a problémának a megoldására készült, az MI-vel támogatott adatminőséget ötvözve tanácsadó csapataink szakértelmével, így ügyfeleinknek világos és pontos képet ad a kibocsátásukról. Amikor pedig a szabályozás vagy a módszertanok megváltoznak, akkor is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni, mert már olyan szakértőkkel dolgoznak, akik értik, hogy ezek a változások milyen hatással járnak az ügyfeleink portfóliójára”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván CsabaÍgy hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon

A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.

A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.

A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.

A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.

„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”

– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss