Ipar

A Veszprémi Vár XXI. századi jövője

A Veszprémi Várnegyed rekonstrukciója nemcsak műemlékvédelmi, hanem épületautomatizálási szempontból is kiemelkedő beruházás. A történelmi épületek megújulása mögött olyan integrált felügyeleti rendszer épül ki, amely hosszú távon biztosítja az energiahatékony, biztonságos és átlátható üzemeltetést.

A projektről Kovács Péterrel, a Welltech ZRt. kiemelt automatizálási mérnökével beszélgettünk.

MM: A Welltech több jelentős hazai beruházásban vett már részt. Miért különleges mégis a Veszprémi Várnegyed projektje?

Kovács Péter: A Welltech az elmúlt három évtizedben számos nagy volumenű automatizálási projektben vett részt. Dolgoztunk többek között a MOL Campuson, katonai gyártóegységeken, nagy akkumulátorgyárakon, valamint különböző iroda- és ipari komplexumok épületautomatizálási rendszerein. Ezek mind komoly szakmai referenciák Siemens-megoldásokkal, de a Veszprémi Várnegyed még ezekhez képest is különleges feladat volt.

Itt ugyanis nem egyetlen épület automatizálásáról beszélünk, hanem gyakorlatilag egy teljes történelmi városrészről. A rekonstrukció összesen 22 műemlék épületet érint, amelyek közül eddig 17 készült el, öt különböző kivitelezési ütemben. Az épületek különböző korokban épültek, eltérő rendeltetéssel, eltérő gépészeti rendszerekkel és több tervezőiroda műszaki koncepciója alapján. Ezért a legnagyobb kihívást nem önmagában a méret, hanem a sokszínűség jelentette.

Mérnöki szempontból arra vagyok a legbüszkébb, hogy ezt a sokféle rendszert sikerült egyetlen, egységes felügyeleti rendszerbe integrálni. Az üzemeltető számára ez egy áttekinthető, egységes rendszerként jelenik meg, miközben a háttérben rendkívül sok különböző technológia dolgozik együtt.

MM: Milyen technológiákra épül a Veszprémi Várnegyed épületautomatizálása?

Kovács Péter: A rendszer központi eleme a Siemens Desigo CC integrált épületfelügyeleti platform. Ez biztosítja azt a közös kezelőfelületet, amelyen keresztül az üzemeltető az egyes épületek gépészeti és automatizálási rendszereit felügyelni tudja. A Desigo CC nagy előnye, hogy nemcsak az épületautomatika jeleníthető meg rajta, hanem más alrendszerek is integrálhatók ugyanabba a környezetbe.

Az épületekben Siemens PXC4 és PXC7 DDC szabályozókat alkalmaztunk. Ezek végzik a helyi szabályozási feladatokat, például a légkezelők, hőszivattyúk, kazánok, zónaszabályozások és egyéb gépészeti rendszerek vezérlését. Emellett Siemens QMX3 sorozatú helyiségkezelő egységek kerültek beépítésre, illetve minden épületben helyi HMI paneleket helyeztünk el. Ezek a helyi kezelőpanelek Desigo CC klienseként is működnek, tehát az üzemeltető ugyanazt a logikát és grafikus megjelenést kapja helyben is, mint a központi felügyeleten.

MM: Mekkora rendszert kellett létrehozni, és milyen alrendszereket kellett összehangolni?

Kovács Péter: A jelenlegi rendszer közel 5000 automatika-adatpontot kezel, de a beruházás végére ez a szám várhatóan megközelíti a 10 000-et. Ez már önmagában is komoly nagyságrend. A rendszerben jelenleg 89 Siemens DDC szabályozó dolgozik, amelyek az egyes épületek helyi automatizálási feladatait látják el.

A várnegyedben nem egységes gépészeti filozófia valósult meg, hanem épületenként eltérő megoldásokkal találkoztunk. Az épületek funkciójukból adódóan összesen öt különböző zónavezérlési koncepció szerint működnek, ezért minden esetben az adott használathoz leginkább illeszkedő szabályozási logikát kellett kialakítani. Van, ahol hőszivattyús rendszer biztosítja a fűtést és a használati melegvíz előállítását, máshol kazános rendszer működik, egyes épületek pedig több rendszer kombinációjára épülnek.

Különösen érdekes feladat volt például egy olyan levegő–víz hőszivattyús rendszer összehangolása, ahol nyolc hőszivattyút kellett teljesítményigény alapján kaszkádvezérléssel működtetni. Ilyenkor nemcsak az a kérdés, hogy egy berendezés elinduljon vagy leálljon, hanem az is, hogy a rendszer mindig az aktuális igényekhez igazodva, optimális sorrendben és terheléssel működjön.

Emellett több külső rendszer integrációját is meg kellett oldani. Modbus kommunikációjú fan-coilok, VRV-rendszerek, termosztátok és saját automatikával rendelkező légkezelők is kapcsolódnak a felügyelethez. A Desigo CC-ben megjelenő adatpontok jelentős része külső gyártók Modbus- és BACnet-kommunikációjú berendezéseiből érkezik. Ez jól mutatja a Siemens automatizálási platform nyitottságát és rugalmasságát, hiszen nemcsak a Siemens saját eszközeit tudja egységes rendszerben kezelni, hanem ezeket berendezéseket is képes az egységes rendszerbe integrálni. Az üzemeltető számára így egyetlen, átlátható rendszer jelenik meg, függetlenül attól, hogy a háttérben milyen gyártók berendezései működnek.

MM: Milyen kihívásokat jelentett a műemléki környezet?

Kovács Péter: Egy műemléki környezetben az embernek folyamatosan alkalmazkodnia kell. A történelmi épületek esetében sokszor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy egy modern épületnél. Többször előfordult, hogy a korábban megtervezett kábelnyomvonalakat módosítani kellett, mert a helyszínen régészeti feltárás indult, vagy olyan szerkezeti adottságok kerültek elő, amelyekhez igazodni kellett.

Nagyon jó megoldást jelentettek a használaton kívüli kémények. Ezeket több esetben függőleges nyomvonalként tudtuk használni, sőt előfordult, hogy automatikaelosztó szekrényeket is ilyen kéménytestekben helyeztünk el. Ez egyszerre volt praktikus és műemlékvédelmi szempontból is kedvező, mert nem kellett feleslegesen megbontani történelmi szerkezeteket.

A régészeti munkák is különleges helyzeteket teremtettek. A székesegyház alagsorában például úgy dolgoztunk, hogy mellettünk a régészek éppen egy történelmi sírt tártak fel. Ez nem akadályozta érdemben a munkát, mert nagyon jól tudtunk együttműködni, de jól mutatja, milyen különleges környezetben zajlott a kivitelezés.

Volt természetvédelmi szempont is. Bizonyos padlásterekben védett denevérek éltek, ezért csak meghatározott időszakban lehetett munkát végezni. Egy ilyen projektben tehát nem elég a műszaki tudás. Rugalmasságra, türelemre és a többi szakággal való folyamatos együttműködésre is szükség van.

MM: Mit jelent az egységes felügyeleti rendszer az üzemeltető számára?

Kovács Péter: Az üzemeltető szempontjából az egyik legnagyobb előny az átláthatóság. Egy ilyen összetett épületegyüttesnél óriási segítség, ha nem külön rendszerekben kell keresni az információkat, hanem egyetlen felületen láthatók az állapotok, riasztások, hibajelzések és üzemi adatok.

A Siemens Desigo CC rendszerben nemcsak az épületautomatika jelenik meg, hanem a tűzjelző, a beléptető és más biztonságtechnikai rendszerek is ugyanazon a felügyeleti felületen jelennek meg. Ez gyorsabb hibakeresést, egyszerűbb karbantartást és hatékonyabb napi üzemeltetést tesz lehetővé. Ha egy hiba jelentkezik, az üzemeltető nem elszigetelt jelzéseket lát, hanem összefüggéseiben tudja értelmezni az eseményeket.

Az egységes HMI- és kliens-architektúra szintén fontos. Minden épületben hasonló kezelőfelület áll rendelkezésre, azonos logikával és jogosultságkezeléssel. Ez csökkenti a betanulási időt, egyszerűsíti a működtetést, és hosszú távon az üzemeltetési költségeket is mérsékelheti.

MM: Hogyan értékelhető a projekt megtérülése?

Kovács Péter: Egy ilyen beruházás megtérülését nem lehet kizárólag energetikai oldalról vizsgálni. Természetesen a korszerű gépészeti rendszerek és az optimalizált szabályozás jelentős energiahatékonysági előnyt jelentenek. Egy jól működő épületautomatika képes az aktuális igényekhez igazítani a fűtést, hűtést, légkezelést és zónaszabályozást, ez pedig hosszú távon megtakarítást eredményez.

Ugyanakkor legalább ilyen fontos az üzemeltetési megtérülés. Az egységes felügyeleti rendszer gyorsabb hibakeresést, egyszerűbb karbantartást és könnyebb bővíthetőséget biztosít. Ha a jövőben újabb épületek vagy alrendszerek kerülnek be a rendszerbe, azok egy meglévő, átgondolt architektúrához csatlakozhatnak.

A projekt kulturális és értékmegőrzési szempontból is jelentős. Több olyan épület is található a várnegyedben, amely évtizedek óta nem esett át komolyabb felújításon. A rekonstrukcióval és a Siemens-alapú épületautomatizálással ezek az épületek nemcsak megújulnak, hanem hosszú távon fenntarthatóan üzemeltethetők is. Számomra ez a projekt egyik legfontosabb üzenete: a modern technológia nem ellentéte a műemlékvédelemnek, hanem megfelelő mérnöki szemlélettel annak egyik legfontosabb támogatója lehet.

„A projekt során nem az volt a célunk, hogy minden épületet ugyanúgy automatizáljunk. Éppen ellenkezőleg. Minden épület megőrizte a saját működési filozófiáját, miközben az üzemeltető számára egyetlen, egységes rendszert alakítottunk ki. Számomra ez jelentette ennek a projektnek a legnagyobb mérnöki kihívását és egyben a legnagyobb sikerét.”

– Kovács Péter, a Welltech ZRt. kiemelt automatizálási mérnöke.

www.welltech.hu, www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:jövő kiemelt Siemens vár veszérpémi

Up Next

Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban

Don't Miss

Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn

Ipar

Globális pénzügyi vezetői pozícióval erősíti budapesti központjának stratégiai szerepét a Schneider Electric

Morad Mamere, a Schneider Electric globális ellátási láncának (GSC) pénzügyekért felelős vezető alelnöke mostantól Budapesten látja el feladatait.

Érkezése tovább erősíti a vállalat magyarországi Global Supply Chain Hubjának stratégiai jelentőségét.

Morad Mamere széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, és átfogóan ismeri a Schneider Electric régióinak és üzletágainak működését. Pályafutását a Schneider Electric marokkói leányvállalatánál kezdte junior üzleti pénzügyi elemzőként, majd több pozíciót is betöltött. A Közel-Keleten egy gyár pénzügyi irányításáért felelt, majd az Öböl-menti országok pénzügyi igazgatója lett.

Ezt követően a vállalati pénzügyek területén folytatta pályafutását, ahol átalakítási projekteket vezetett. Később Olaszország zónaszintű pénzügyi igazgatójaként, majd az Egyesült Államokban a folyamatautomatizálási üzletág pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett. 2020-tól az ipari automatizálási üzletág pénzügyekért felelős alelnöki pozícióját töltötte be, 2025-ben pedig az Innovation at the Edge pénzügyi igazgatói feladatait is átvette. Széles körű nemzetközi és üzleti tapasztalatára építve 2026. január 1-jei hatállyal nevezték ki a globális ellátási lánc pénzügyekért felelős vezető alelnökévé.

Morad Mamere a Liverpooli Egyetemen szerzett MBA-diplomát pénzügy és menedzsment szakon.

„Örömmel köszöntjük Morad Mamerét Budapesten. Egy újabb globális vezető csatlakozása a hazai csapathoz jól mutatja Magyarország stratégiai szerepét a Schneider Electric működésében. A budapesti GSC Hub és a szigetszentmiklósi CEELog logisztikai központ egyaránt fontos szerepet tölt be a vállalat ellátási láncában. Emellett a Schneider Electric négy gyárat működtet Magyarországon: a Prodaxot, a Zala és a ZEG gyárat, valamint a DSPS-t, így az ország a vállalat meghatározó gyártási bázisa is”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi vezérigazgatója.

A fenntarthatóság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése központi szerepet játszik a Schneider Electric ellátásilánc-stratégiájában és működési modelljében. Jövőformáló vállalatként a Schneider Electric vallja, hogy az üzleti teljesítmény és a pozitív hatás kéz a kézben járnak, és az erős üzleti eredmények teszik lehetővé, hogy a vállalat érdemi és tartós változást érjen el. Környezetvédelmi törekvései mellett a Schneider Electric a rugalmas és ellenálló beszállítói kapcsolatok erősítésére is kiemelt figyelmet fordít.

A Schneider Electric régóta az energia és a technológia metszéspontjában tevékenykedik, ötvözve az elektrifikációt, az automatizálást és a digitális intelligenciát. Ezt a megközelítést tükrözi a vállalat teljes értékláncot lefedő regionális ellátásilánc-modellje is, amely négy központra épül: Európára, Kínára, az Egyesült Államokra és Indiára.

Minden központ saját régiójában felel a termékspecifikációkért, a kutatás-fejlesztésért, az ellátási lánc működéséért és a beszállítói kapcsolatokért. A több központra épülő megközelítés lehetővé teszi, hogy a Schneider Electric gyorsan reagáljon a piaci igényekre, szorosan együttműködjön az érintettekkel, és támogassa a hatékonyabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb működést.

„Megtiszteltetés számomra, hogy betölthetem ezt a pozíciót, és Budapesten végezhetem a munkámat. A Schneider Electric magyarországi Global Supply Chain Hubja fontos szerepet tölt be a teljes ellátási láncot átfogó működésünk támogatásában. Az itteni csapatokkal való szorosabb együttműködés tovább erősítheti a szakterületek és a régiók közötti kapcsolatokat. Várom, hogy a budapesti, valamint a világ számos pontján tevékenykedő kollégáimmal egy még ellenállóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátási lánc kialakításán dolgozhassak”

– mondta Morad Mamere, a Schneider Electric globális ellátási láncának pénzügyekért felelős vezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Siemens és a P&G világszerte kiterjeszti az AI-alapú minőségellenőrzést

Ipari AI a mindennapi termékek szolgálatában

Ismerős érzés lehet: leveszünk a polcról egy sampont vagy mosóport, és biztosra vesszük, hogy a termék makulátlan lesz. Ez a magától értetődő bizalom egyre inkább a mesterséges intelligenciának köszönhető. A Siemens és a Procter & Gamble (P&G) közösen fejlesztett AI-alapú minőségellenőrző rendszerét most globálisan kiterjesztik a P&G gyáraira, ami egy újabb lépést jelent ezen a téren.

Rugalmassá tett mesterséges intelligencia

A Visual Inspection Cockpit (VIC) névre hallgató rendszert kifejezetten a nagy sebességű, percenként több ezer terméket előállító gyártósorokra tervezték, ahol a rugalmas vagy mintás anyagok (például csomagolóanyagok, higiéniai termékek) természetes elmozdulása miatt a hagyományos kamerás rendszerek eddig gyakran hibáztak. A megoldás azonnal kiszűri a hibás darabokat, legyen szó torz csomagolásról, gyűrődésről vagy alig látható felületi hibákról.

A rendszer a P&G mélytanulási modelljeit ötvözi a Siemens Industrial Edge platformjával, valamint Nvidia GPU-kkal felszerelt ipari számítógépekkel. További jellemzője, hogy azt az üzemi mérnökök maguk is konfigurálhatják, külön szakértői csapat nélkül, emellett nem szükséges újraprogramozni minden egyes csomagolásváltáskor vagy termékmódosításnál.

A P&G szakembere, Paul Thomas szerint a rendszert kifejezetten olyan kihívások megoldására fejlesztették, amelyekkel a hagyományos vizsgálórendszerek nem tudtak megbirkózni.

Gyorsabb bevezetés, jobb minőség

A megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy újrafelhasználható Industrial Edge-alkalmazásként működik, így az új gyártósorokra való bevezetése ötször-tízszer gyorsabb, mint a hagyományos, egyedi fejlesztésű vizsgálórendszereké. Egyúttal könnyen kiterjeszthető újabb gyárakra, termékekre és vizsgálati helyzetekre.

A minőségi eredmények is látványosak: a rendszer bevezetése után egyes termékeknél 10–20%-kal javult a selejtarány, vagyis egyre kevesebb olyan termék kerül le a gyártósorról, amely nem felel meg a minőségi elvárásoknak.

A rendszer emellett folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat, így a P&G gyártási csapatai hosszú távú trendeket is azonosíthatnak, és folyamatosan fejleszthetik a gyártási folyamataikat.

A Siemens közlése szerint a VIC a vállalat szélesebb ipari AI-portfóliójának része, amely az Industrial Edge platformon szabványosított alkalmazásokként érhető el – így a jövőben más gyártók és iparágak is hasonló megoldásokat vezethetnek be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Megjelent a Siemens Designcenter

A mérnöki tervezés és gyártás új korszaka – Az ipari vállalatok radikális kihívásokkal néznek szembe: a termékek komplexitásának növekedése, a lerövidült piacra jutási idő, a szakemberhiány és a szigorú minőségi elvárások mind arra kényszerítik a mérnöki csapatokat, hogy újragondolják tervezési és gyártási folyamataikat.

A graphIT Kft. és a Siemens Digital Industries Software közös szakmai napján debütált Magyarországon a Siemens Designcenter platform. Az esemény átfogó betekintést nyújtott a mérnöki CAD/CAM/CAE munka jövőjébe, ahol a mesterséges intelligencia, a felhőalapú Live Collaboration és a Sony XR hardverre épülő immerzív VR-tervezés találkozik.

Mi az a Siemens Designcenter? Az integrált mérnöki tudásközpont

A Siemens Xcelerator portfólió legújabb mérföldköveként a Designcenter egy olyan egységes, skálázható és intelligens termékfejlesztési platform, amely zökkenőmentes átmenetet biztosít a böngészőalapú felületek és a nagyteljesítményű asztali alkalmazások között. A platform célja, hogy a startupoktól kezdve a globális nagyvállalatokig minden mérnöki csapat számára 100%-os adathűséget, maximális rugalmasságot és kiemelkedő költséghatékonyságot nyújtson.

A Designcenter a Siemens megbízható technológiai alapokjaira épít (Parasolid, D-Cubed, Kineo, JT), és négy rugalmasan skálázható licenccsomagban érhető el: Essentials, Standard, Advanced és Premium. Ezt egészíti ki a Siemens innovatív Value-Based Licensing (VBL) kiegészítő rendszere, amely több mint 140 modulhoz enged rugalmas, token-alapú hozzáférést.

Főbb termelékenységi mutatók a SaaS átállással:

50% költségcsökkenés az informatikai infrastruktúrában.
30% csökkenés a termékek piacra jutási idejében.
20% termelékenység-növekedés az AI-támogatott tervezési munkafolyamatok révén.
99,9% üzemidő és kimagasló adatbiztonság a felhőalapú háttérrel.

Mesterséges intelligencia a mérnöki gyakorlatban (Engineering AI)

A mérnöki intelligencia fejlesztése a Designcenter X központi eleme. Az AI nem csupán egy kiegészítő funkció, hanem a teljes tervezési folyamatot átható ágens-alapú asszisztens:

Designcenter X Copilot: Természetes nyelvű (magyarul is értő) generatív AI, amely funkciókkal kapcsolatos támogatásra, hatékonyabb munkavégzéssel kapcsolatos tanácsokra, makró kódgenerálásra és modellmódosításra képes promptok vagy képek alapján.
Predictive Machine Learning: A Command Prediction felismeri a parancsismétlődéseket, míg a Selection Prediction és a Select Similar Faces/Components gépi tanulással azonosítja a geometriailag hasonló elemeket, csökkentve a kattintások számát.
Hangvezérlés & PMI AI: A Voice Command Assistant gépelés nélküli irányítást tesz lehetővé, míg az AI-alapú 3D PMI Predictor automatikusan hozzárendeli a méreteket és tűréseket a megfelelő modellnézetekhez.

Élő együttműködés és felhős rugalmasság (Live Collaboration)

A Designcenter X beépített, Teamcenter X alapon működő adatkezelése megszünteti a fájlok zárolásából és a széttagolt kommunikációból eredő torlódásokat:

Live Share & Egyidejű Tervezés: Több mérnök dolgozhat egyidejűleg ugyanazon a komplex összeállításos modellen valós időben, automatikus szinkronizálás és ütközésfeloldás mellett.
User Presence & Context Awareness: A rendszer valós időben jelzi, melyik kolléga melyik alkatrészen dolgozik.
Multi-user Notifications: Automatikus riasztások és értesítések a követett alkatrészek módosításairól és mentéseiről.
Teams Integráció: Csevegések és konferenciahívások indítása közvetlenül a tervezői felületen lévő alkatrész-kontextusból.
Böngészőmódú Hozzáférés (Teamcenter Share): CAD/CAM adatok biztonságos megtekintése, szerkesztése és felülvizsgálata szoftvertelepítés nélkül, bármilyen eszközről.

Immersive Engineering – Mérnöki munka határok nélkül Sony XR hardverrel

A rendezvény egyik legkiemelkedőbb bemutatója a Siemens és a Sony XR partnerségének eredménye volt. A CES-díjas, szemenként 4K felbontású Sony HMD headset és a dedikált gyűrűs kontrollerek segítségével a mérnökök 1:1 méretarányban, adat-előkészítés és konverziós veszteség nélkül léphetnek be a virtuális 3D tervezőtérbe.

Az Immersive Explorer, Designer és Collaborator modulok támogatják a virtuális üzembe helyezést, az ergonómiai elemzéseket, valamint a földrajzilag szétszórt csapatok közös, VR-alapú tervellenőrzését.

Integrált Part Manufacturing portfólió

A Designcenter teljes mérnöki folyamatkört teremt a megmunkálással. Az integrált CAM portfólió magában foglalja a 2,5–5 tengelyes marást, multifunkciós esztergálást, huzalszikrázást, robotos megmunkálást és CMM mérésprogramozást.

A gyártáshelyességet és a gyors üzembe helyezést olyan funkciók támogatják, mint a Staged Models (gyártásközi állapotok asszociatív kezelése), a Shop Floor Connect (közvetlen papírmentes munkautasítások a gépkezelőknek) és a Sinumerik Run MyVirtual Machine (100%-os gépkód-hűségű digitális iker szimuláció).

Designcenter a magyar cégeknek

A rendezvényen a hazai mérnöktársadalom közel 100 leginkább innovatív mérnöke vett részt, akik megismerhették a Desigcenter azon előnyeit, amely ideális mérnöki platformmá teszi a hazai tervező és gyártó cégek számára. Ezek az előnyök mindenek előtt a költséghatékonyság, a legkorszerűbb technológiai megoldások és a mesterséges intelligencia, valamint a graphIT Kft. Expert támogatása és bevezetési szolgáltatásai.

További információk: graphitblog.hu | www.graphit.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!