Zöld

Magyarország kétszer annyit költ éghajlatromboló közúti fejlesztésekre, mint a környezetbarát vasútra

közúti

Magyarország az elmúlt három évtizedben több mint kétszer annyit költött a közúti fejlesztésekre, mint a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére – erre mutat rá a Wuppertal Institut és a T3 Közlekedéskutató Intézet új jelentése, amely a Greenpeace megbízásából készült.

Az elemzés szerint 1995 és 2021 között Magyarország 22,9 milliárd eurót fordított az utakra, ezzel szemben a vasúti fejlesztésekre csak 9,95 milliárd euró jutott.

1995 óta Magyarország autópálya-hálózatának hossza 430%-kal, 335 kilométerről 1774 kilométerre nőtt. Hazánkon kívül csak négy olyan ország [1] van Európában, ahol ennél nagyobb mértékben gyarapodott az autópályák hossza. Viszonylag kis mérete ellenére hazánk a jelentésben elemzett 30 ország közül a 7. helyen áll az új autópályák számát tekintve. Ugyanakkor, míg a teljes magyarországi vasúthálózat 1995-ben 7988 km-t tett ki, ez a szám 2020-ra 5%-kal, 7588 km-re csökkent.

Hazánkban elképesztő mértékben hanyatlik a vasúti személyszállítás: az idén augusztusi intézkedésekkel együtt [2] összesen 1200 kilométer hosszan közel 40 vasútvonalat és több mint 300 állomást vagy megállóhelyet iktattak ki a személyszállításból [3], több százezer embert elvágva ezzel a vasúti közlekedéstől. Számos még megmaradt mellékvonalon ráadásul forráshiány miatt gyakorlatilag használhatatlan a menetrend: olyan ritkán, illetve a pályakarbantartás és a korszerű járművek beszerzésének elmaradása miatt olyan megbízhatatlanul járnak a vonatok, hogy ez elriasztja az utasokat a környezetbarát közlekedési mód használatától.

„Magyarország az elmúlt három évtizedben szisztematikusan kivéreztette a regionális és helyi vasúthálózatát. Mindeközben a döntéshozók óriási összegeket pumpáltak a közúti fejlesztésekbe, kedvezve ezzel az éghajlatromboló autós közlekedésnek. Ennek következményeit pedig már a bőrünkön érezzük.”

– nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány felelőse.

„A közúti közlekedésből származó kibocsátások folyamatosan emelkednek, a klímaválság miatt pedig már így is egyre több szélsőséges időjárási esemény csap le évről évre Európára. A közösségi közlekedés leépítésével azonban rengetegen kényszerülnek arra, hogy saját autóval rendelkezzenek. Ez egy ördögi kör.”

– folytatta Perger.

„Ha Magyarország fenntartható pályára kíván állni, a kormánynak újra kell gondolnia a vasúti közlekedés fejlesztését, és az ehhez szükséges finanszírozást át kell terelnie a közútról a vasútra. Ezzel jelentősen csökkennének a kibocsátások, és megnyílna az út a mindenki számára elérhető, klímabarát közlekedési módok felé.”

– zárta gondolatait a Greenpeace klímakampány-felelőse.

A nemzetközi jelentés szerint Európa (beleértve az EU 27 tagországát, Norvégiát, Svájcot, és az Egyesült Királyságot) 1995 óta 66%-kal többet költött a közutakra, mint a vasútra – számszerűsítve 1500 milliárd eurót fordítottak a közutakra, és 930 milliárd eurót a főként nagysebességű vasúti közlekedés fejlesztésére. [4] A közlekedés aránytalan kormányzati finanszírozásának eredményeként az európai autópályák hossza 60%-kal, azaz összesen több mint 30 000 kilométerrel bővült. Ez azt eredményezte, hogy 2019-ig a közúti gépjárműforgalom iránti kereslet 29%-kal nőtt. Eközben a teljes európai vasúthálózat 6,5%-kal, 15 650 km-rel csökkent. [5]

A közlekedési ágazat fogyasztja az EU-ban felhasznált kőolaj 70%-át, és az EU üvegházhatású gázkibocsátásának közel 30%-át teszi ki. A közlekedés továbbra is az egyetlen olyan ágazat az Unióban, amely nem járult hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Más ágazatokkal ellentétben a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1995 és 2019 között 15%-kal nőtt, főként a belsőégésű motoros járművek miatt. Ugyanakkor egy átlagos vonatút Európában utaskilométerenként 77%-kal kevesebb kibocsátással jár, mint egy autóút. Az adatok azt mutatják, hogy a jól kiépített vasúti hálózat kulcsfontosságú ahhoz, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívát nyújtson az emberek számára, mely nagyban hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez.

Idén nyáron Európa-szerte időjárási katasztrófák sora mutatta meg, mivel jár a klímaválság. Európa kormányai nem halogathatják tovább az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A Greenpeace felszólítja a politikai döntéshozókat, hogy a kibocsátások mérséklése érdekében helyezzék át a finanszírozási prioritásokat a közútról a vasútra. Emellett biztosítsák a vasúti infrastruktúra további fejlesztését, és tegyék lehetővé a hozzáférést olyan eszközökkel is, mint például a mindenki számára megfizethető klímajegyek bevezetése a belföldi és a határokon átnyúló vasúti és a közösségi közlekedésben. Az EU-nak jelentősen növelnie kell a vasúti infrastruktúra korszerűsítésére és modernizálására szánt közpénzeket, hogy a vasút a közúti közlekedés elérhető alternatívájává váljon, többek között a határokon átnyúló, periférikus és vidéki területeken is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Zöld

Így forradalmasította a horgászatot az internet

horgászat
Képek forrása: Freepik

A horgászat az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység Magyarországon, aminek számtalan válfaja van a hagyományos fenekezéstől kezdve a kis patakokon űzött legyező horgászatig. A horgászat alapjai sok ezer évre nyúlnak vissza, és a ma használt eszközök, technikák jó része is rendelkezésre állt már az évezred elején. Az internet elterjedése azonban ezt a sportot is nagymértékben átalakította – de hogyan is? Cikkünkben öt fontos változást fogunk bemutatni. Vágjunk is bele!

1.   Minden felszerelés csak egy kattintásnyira van

Képzeljük el, hogy a kétezres évek elején egy kisvárosban lakunk, ahol csak egy horgászbolt van. Emiatt szinte biztos, hogy a pecázás során használt majdnem minden horgászfelszerelés onnan származik. Hacsak nem vagyunk annyira lelkesek, hogy egy hétvégén csak azért órákat autózzunk, hogy meg tudjunk látogatni egy-egy nagyobb horgászboltot.

Ezzel szemben manapság minden termék elérhető online is. Számtalan webáruház termékei közül válogathatunk, beleértve a magyar horgászboltokban nem, vagy csak ritkán forgalmazott termékeket is. Csak néhány kattintás, és érkezik is a speciális etetőanyag vagy egy amerikai csalikülönlegesség!

2.   Sokkal könnyebb új módszereket megtanulni

Az internet előretörésével sokkal több tartalom lett elérhető, nagyrészt ingyen. Míg régebben csak újságokból és rutinosabb horgásztársaktól lehetett megtanulni az új horgászmódszereket, esetleg egy-egy videókazettáról vagy DVD-ről, ma már számtalan cikk és videó elérhető a horgászattal foglalkozó portálokon, illetve a YouTube-on is mint amilyen például a JADABO Fishing csatorna. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség a tapasztaltabb horgászok útmutatására, az viszont igaz, hogy sokkal könnyebb információkhoz jutni, ötleteket meríteni.

3.   Az internet összeköt

Az internet számos lehetőséget teremt rá, hogy a hasonló érdeklődésűek megtalálják egymást. A különféle Facebook-csoportokban nemcsak az érdekesebb történeteket, fogásokat lehet megosztani a többiekkel, arra is lehetőség van, hogy kérdezzünk, tapasztalatokat osszunk meg. A horgászat sikeressége rengeteg apró részleten múlik a helyválasztástól kezdve a megfelelő technikák és csalik alkalmázásáig. Mindezeket rengeteg idő kitapasztalni egy-egy horgászhely esetén, a legtöbbünk pedig sajnos folyamatos időhiányban szenved. Az interneten viszont könnyen hasznos információkhoz juthatunk, ami nagymértékben megnöveli a sikeres horgászat esélyeit.

horgászfelszerelés

Akár a szombat reggeli kávé mellől is tájékozódhatunk a vízállásról és az időjárási viszonyokról

4.   Kinyílt a világ

Bár a legtöbben egy-egy hazai halfaj horgászatába szerelmesedtünk bele, kinek ne mozgatná meg a fantáziáját egy-egy trópusi halóriás vagy éppen egy féltonnás cápa? A YouTube-on rengeteg különleges halfaj horgászatát követhetjük nyomon az alaszkai fehér toktól kezdve az óriási amazonasi arapaimától egészen a fehér cápáig. Legyünk őszinték magunkkal: húsz évvel ezelőtt a fél kezünket odaadtuk volna, hogy egy-egy ilyen videót megnézhessünk, most pedig mindez csak egy kattintásnyira van!

5.   Rugalmasabban tudunk felkészülni a horgászatra

A mai ember folyamatos időszűkében szenved. A horgászatot azonban meg kell tervezni: végig kell gondolni, hol és hogyan szeretnénk pecázni, milyen horgászfelszereléssel szeretnénk nekivágni a pecának, meg kell tervezni a bevásárlást. És bár az ismerős vizek vallatása legtöbbször már gond nélkül megy rutinból, egy-egy új víz felfedezése vagy új felszerelés, technika kipróbálása nagyon alapos tájékozódást, kellő utánajárást igényel. A mai világban mindez sokkal egyszerűbbé vált. Az interneten utánanézhetünk majdnem minden fontos információnak, körbekérdezhetünk, és az új felszerelések beszerzése is roppant egyszerű a számos horgász webáruház széles kínálatának köszönhetően. Érdemes olyan webshopot keresni, amit szakértők üzemeltetnek, és ahol tanácsokat is tudnak adni. Ezért remek választás a JADABO online horgászüzlet, mert nemcsak a remek termékkínálat szól mellettük, hanem arra is lehetőséged van, hogy emailen, illetve telefonon segítséget kérj tőlük!

Konklúzió

Persze az internet nem helyettesíti a tapasztalatot és a tudást. Ne gondoljuk, hogy két YouTube-videóból fél óra alatt kitanuljuk a bojlifőzés rejtelmeit vagy a gumihal homokos aljzaton történő vezetésének csínját-bínját. Ezzel együtt az online világ óriási segítséget nyújt. Használjuk arra, amire való, és sokkal inkább kinyílik a világ!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Az intelligens esővízgazdálkodás lehet a legújabb trend

Az esővíz kincs. Így gondolják ezt a Wavin által megkérdezett magyar szakemberek is, ráadásul szinte minden második építész, létesítményüzemeltető, illetve városgazdálkodó szerint folyamatosan nő az igény a fenntartható esővízkezelés iránt.

A kutatás tanulságai szerint a megvalósítás nem a szaktudáson vagy a műszaki lehetőségeken fog múlni, ám a szakemberek szerint a döntéshozók jelentős része még mindig nem ismeri fel a fenntartható vízgazdálkodásban rejlő egészségügyi és anyagi lehetőségeket. Pedig átgondolt tervezéssel és digitális megoldásokkal a víz természetes körforgása ma már bármely városban megvalósítható.

Ne csak a befőttet tegyük el „télire”

Az elkövetkező években még valószínűleg sokat fogunk hallani az intelligens esővízgazdálkodásról, hiszen már a saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy a szélsőséges csapadékeloszlásnak köszönhetően a városaink hol szabályosan úsznak az esővízben, hol hosszú, forró, száraz időszakokkal küzdünk. A csapadék minél gyorsabb elvezetése nem lehet ideális megoldás, hiszen hogyan jutunk ismét vízhez, ha beköszönt a szárazság? Drágán és korlátozottan. Pedig a megoldás igen egyszerű: az értékes esővizet is „elrakhatjuk” ínségesebb időkre. Ebben segítenek az olyan innovatív megoldások, mint az intelligens esővíztározók és szikkasztók, a víz természetes körforgását kicsiben megvalósító kék-zöld tetők, a városi fák túlélését segítő gyökértározók, vagy a csapadékot megtartó, úgynevezett esőkertek.

A magyar szakemberek már felkészültek

Az esővízgazdálkodás terén világszerte és Magyarországon is élen járó Wavin több mint száz hazai építészt, tájépítészt, tervezőt, létesítmény üzemeltetőt, illetve városgazdálkodás terén jártas szakembert kérdezett meg a csapadék megtartásáról és újrahasznosításáról. A válaszadók szerint elsöprő érdeklődés tapasztalható a fenntartható megoldások iránt, hiszen mindössze 4-4 százalékuk látja úgy, hogy nincs, illetve stagnál a zöld megoldások iránti kereslet. Ám bármely jó ötlet csak annyira jó, amennyire megvalósítható, az esővízgazdálkodás terén pedig ennek a megkérdezettek szerint elsősorban a nem kellően tájékozott döntéshozók, illetve – ezzel valószínűleg összefüggésben – az anyagi lehetőségek szabnak határt. A szakemberek, a szaktudás hiánya, vagy a műszaki lehetőségek a válaszadók szerint nem hátráltathatják az esővízgazdálkodás hazai megvalósítását.

Már az esővizet is „digitalizáljuk”

„A Wavinnál az élhető, a klímaváltozás kihívásaira rugalmasan reagáló városok építésén dolgozunk – itthon és világszerte. Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is elterjedjen az a holisztikus szemlélet, amely az értékes esővíz megtartását és újrahasznosítását teszi lehetővé egy új típusú, intelligens vízgazdálkodás formájában”

– magyarázza Ronyecz Nóra, a Wavin hazai marketing managere.

Ebben a digitalizáció is a segítségünkre van, hiszen például az időjárási adatok elemzésével, az előrejelzések figyelembevételével, illetve szenzortechnika alkalmazásával a lehető leghatékonyabban tudjuk kihasználni a szikkasztókban, vagy éppen a kék-zöld tetőkben rejlő lehetőségeket

– teszi hozzá a szakember.

Lukács Máté, az Egészséges Utcák koncepciót itthon is meghonosító Járókelő Közhasznú Egyesület operatív vezetője szerint az erős szelek, a heves esőzések, a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás mind-mind jelentősen befolyásolják, hogy az emberek mennyire mozdulnak ki, időznek az utcán és érzik jól magukat. Az igény az árnyékos és szélmentes helyekre csak növekedni fog a jövőben, ahogy a klímaváltozás előrehalad, és városaink a jelenleginél szélsőségesebb időjárást tapasztalnak meg.

„A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló időjárásra csak akkor tudunk felkészülni, ha a szivacsváros gondolatiságát is beemeljük a tervezési alapelveink közé. Növényzet telepítésével és természetes vízelvezetés, szivárgók alkalmazásával biztosíthatjuk, hogy a város készen álljon a magasabb hőmérsékletekre és a hevesebb esőzésekre

– mondta el a szakember.

Szerencsére már itthon is találunk szép példákat a klímabarát városfejlesztésre: ilyen például a IX. kerületi Bakáts tér vagy az időszakos elárasztásra tervezett XXII. kerületi Szent István tér átalakítása. Az esővízmenedzsment terén a jövő a korábban említett szenzortechnikáé lehet, okosvezérléssel ugyanis előre felkészülhetünk az időjárási eseményekre és a szikkasztóban helyet biztosíthatunk a várhatóan lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíznek. Ilyen szenzoros technikai megoldás üzemel például már a brit királyi család észak-ír birtokán, ezzel is védve a történelmi komplexumot az árvizektől.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Zöld

Így csökkenti szén-dioxid-lábnyomát egy menő egyetem

nettó zéró kibocsátás
Kép forrása: Freepik

A nettó zéró kibocsátás a cél: az első fázisban 10%-kal csökkent a karbonlábnyom.

2030-ra nettó zéró kibocsátást tűzött ki a Kelet-Londoni Egyetem. Az angol főváros egyik legjobb egyetemének választott intézmény részletes tervet dolgozott ki nagyívű célja eléréséhez.

Ennek keretében, első lépésként feltérképezték az egyetem különböző tereinek használatát, valamint, hogy hol rejlik az épületekben energiamegtakarítási potenciál. Összesen mintegy 11 ezer LED-égő felszerelésével és az épületirányítási rendszer 35 ponton történő frissítésével így optimalizálni tudták az intézmény energiafogyasztását, és 10 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentést könyvelhettek el a 25 ezer hallgatónak otthont adó Docklands és Stratford kampuszokban.

A második fázisban a tiszta energiára való átállást valósítják meg: egy összesen 2 megawatt teljesítményű napelemes rendszert telepítettek a kampuszokra, ami évente akár 1,2 GWh (gigawattóra) szén-dioxid-mentes villamos energiát képes megtermelni. Az egyetem számításai szerint ennek 90 százalékát helyben fogják felhasználni, a fennmaradó részt pedig – a mikrogrid hálózatokhoz hasonlóan – a közcélú áramhálózatra tudják majd visszatáplálni. Emellett hőszivattyúkat és 27 új elektromos autótöltőt szereltek fel.

A zöldítést a 40 ezer hallgatót oktató egyetem mindennapjaiba is beépítik. Ennek jegyében a fenntarthatóságot a tantervbe emelve inspirálják a hallgatókat, akik így értékes tudást és készségeket szerezhetnek a zöldgazdaságban való érvényesüléshez, valamint az intelligens, IoT-alapú digitális technológia környezettudatos használatához. Elindult továbbá egy közösségi program zöldenergiás startupok számára is.

Mindezek hozzájárultak, hogy a Siemens technológiájával megvalósuló, három éve elindult karboncsökkentési program megkapta a szigetország Net Zero Leader díjat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss