A XUND AI asszisztense hozzájárulhat a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Klinikáján a betegirányítás további optimalizálásához.
A Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikáján úttörő kutatás kezdődött az osztrák-magyar orvosi technológiai startup, a XUND együttműködésével. Ebben az egyedülálló projektben betegek bevonásával vizsgálják hogyan javíthatja a mesterséges intelligencia a sürgősségi ellátás hatékonyságát és minőségét. Mivel a sürgősségi klinika gyakran a betegek első kapcsolódási pontja az egészségügyi rendszerhez, az itt megvalósuló fejlesztés alapjaiban változtathatja meg a kórházi ellátás jövőjét.
A Semmelweis Egyetem és a XUND együttműködése
Az októbertől induló, több mint 2 évig tartó, a Klinikára a legkülönbözőbb problémákkal érkező betegek bevonásával zajló kutatásban a kórelőzmények,a betegek által megadott tünetek, és egyéb egészségügyi adatok együttes felhasználása zajlik. Azt tesztelik, hogy a gépi tanuláson alapuló előrejelző modellek milyen mértékben képesek javítani az egészségügyi ellátás minőségét. A vizsgálat során többek között tesztelik az AI-támogatott kórtörténet-értékelést, bizonyos diagnosztikai vizsgálatok szükségességét és a visszatérő látogatások előrejelzésének hatékonyságát. Az együttműködés azért áttörő, mivel nem volt még rá alkalom, hogy egy AI-ra alapuló rendszert használjanak a sürgősségi osztályon, mint digitális belépési kapu és így megkíséreljék kijelölni a későbbi betegutat, csökkentve az ellátási rendszer terheit és a várakozási időt.
AI a sürgősségin
Azok a betegek, akik nem akut, vagy enyhe egészségügyi problémával jelentkeznek a sürgősségi osztályon, gyakran hosszú várakozási idő után hazabocsátásra, háziorvoshoz, vagy járóbeteg szakrendelőbe való átirányításra kerülnek.
“Ezen betegeknek a jövőbeni, minél korábbi azonosítása és így állapotuknak megfelelő szintű ellátási helyre való azonnali irányítása lenne kívánatos. Ezért rendkívül fontosak az olyan eszközök, amelyek további emberi erőforrásigény nélkül támogatják, hogy a betegek gyors és pontos értékelésben részesüljenek.”
– mondta el Dr. Varga Csaba, a Sürgősségi Orvostani Klinika igazgatója és egyetemi docense.
A sürgősségi osztályokra nehezedő fokozott terhelés még jobban előtérbe tolja annak fontosságát, hogy a betegek gyors és hatékony ellátást kapjanak.
“Az egészségügyi dokumentációból származó beteginformációk kinyerése kihívást jelent, mivel sokszor bonyolult és strukturálatlan szövegformátumban találhatók. A sürgősségi osztályon a mesterséges intelligencia által végzett kórtörténet-elemzés még újdonságnak számít, az eddig kipróbált rendszerek nem bizonyultak hatékonynak. Ezen a ponton csatakozott be a XUND, hogy a betegek tüneteinek értelmezését és a megfelelő szintű ellátás megtalálását segítse.“
– osztotta meg Petrovics Tamás, a XUND társalapítója és ügyvezetője. Kiegészítette:
“Célunk, hogy tehermentesítsük a sürgősségin dolgozó orvosokat és nővéreket, és biztosítsuk, hogy az adatok hatékonyabb használatának köszönhetően a betegek jobb és gyorsabb ellátásban részesülhessenek.”
Adatvezérelt egészségügy
A sürgősségi osztályon várakozó betegek az előzetes kockázatelemzést (Triage) követően, önkéntes alapon, egy 2 percig tartó, digitális kérdőívet töltenek ki tableten. A XUND saját fejlesztésű algoritmusa segítségével a tünetek alapján azonnal, automatikusan értékeli a beteg állapotát, összehasonlítva több száz lehetséges diagnózissal, így minden egyes lekérdezés személyre szabott lesz. A begyűjtött adatokat aztán standard formátumban rendezve tárolja, ami megkönnyíti a későbbi elemzést és integrációt, akár például egy kórház IT rendszerébe. Dr.Tarabó Zoltán, a XUND társalapítója és orvosigazgatója elmondta:
“Egy ilyen alkalmazás használata a jövőben lehetővé teheti a betegek komplett adatvezérelt irányítását az egész egészségügyi rendszeren belül, ami hozzájárulhat a szűkös erőforrások még optimálisabb felhasználásához, a betegek és az egészségügyi személyzet nagyobb megelégedésére.”
A kutatás előzetes, pilot időszaka 2022-ben indult 300 beteg bevonásával, amelynek eredményeit mindkét fél pozitívan értékelte. Így az együttműködés résztvevői a projektet egy nagyobb léptékű kutatással folytatják 2025. december 31-ig, ahol legalább 6000 beteget is bevonhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Hol tartunk az evolúcióban? – Alkalmazkodik a testünk a modern technológiához?
Kép forrása: Freepik
Az emberi test folyamatosan változik, és az evolúció még napjainkban is zajlik. Az elmúlt néhány évezredben a modern technológia és életmód gyökeresen megváltoztatta mindennapjainkat, és ezzel együtt új kihívások elé állította testünket. De vajon tényleg alkalmazkodik a testünk a technológiai forradalomhoz, vagy az evolúciós folyamatok lassúsága miatt a modern környezet káros hatásainak vagyunk kitéve?
Követi a testünk a technológia változásait?
Az evolúció kutatói szerint bizonyos változások már most megfigyelhetők az emberi testben. Például egyeseknél megjelent a csuklóban található kis artéria, amely korábban csak a magzati fejlődés során volt jelen. Ez arra utalhat, hogy a finomabb kézmozgásokat igénylő modern tevékenységek, mint a gépelés vagy a mobiltelefon-használat, hatással vannak az emberi anatómia fejlődésére. Azonban az is egyértelmű, hogy a mai életmód sok olyan terhet ró ránk, amelyhez testünk nem tudott még megfelelően igazodni. A mozgásszervi problémák, mint a hát- és derékfájás, egyre gyakoribbak, különösen a hosszú ülőmunkát végzők körében. Ezek megelőzéséhez és kezeléséhez fontos lehet szakértői segítség igénybevétele, például gyógytorna alkalmazása. Ha érdekel, hogyan segíthet a gyógytorna ezekben az esetekben, itt található további információ.
Hogyan hat a modern életmód az emberi testre?
Az ülő életmód gyökeresen eltér attól az aktív életformától, amelyre az emberi test eredetileg kialakult. Az izmok és ízületek nem a hosszú órákig tartó ülésre vannak tervezve, ezért gyakoriak a rossz testtartásból és az inaktivitásból eredő problémák. Emellett a képernyők túlzott használata a szem izmait is megterheli, ami a látás romlásához vezethet.
Az olyan technológiai újítások, mint az okostelefonok, megváltoztatták a kézhasználati szokásainkat is. Az állandó görnyedt testtartás, amit a készülékek használata közben felveszünk, a nyak és váll körüli izmok túlterhelését eredményezi. Ezek a problémák hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak, ezért fontos, hogy már most tudatosan foglalkozzunk testünk karbantartásával, és például gyógytornára járjunk.
Az evolúció és a mozgásszervi egészség kapcsolata
Bár az evolúció idővel alkalmazkodik a környezet változásaihoz, a modern életmód által generált problémák gyorsabban jelentkeznek, mint ahogyan a testünk képes lenne alkalmazkodni hozzájuk. Ezért van szükség tudatos beavatkozásra, például rendszeres testmozgásra és célzott gyógytornára. A mozgásmintáink optimalizálása segíthet megelőzni a krónikus mozgásszervi panaszokat, és hozzájárulhat az általános közérzet javításához.
Fontos, hogy proaktívan tegyünk a testi egészségünkért, és olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek segítenek az új helyzetekhez való alkalmazkodásban. A testünk tehát fejlődik, de az evolúció lassúsága miatt nekünk kell tenni annak érdekében, hogy egészségesek maradjunk ebben a gyorsan változó világban. Az önmagunkkal való törődés, a rendszeres mozgás és a megfelelő szakértői támogatás segíthet abban, hogy ne csak túléljük, hanem élvezzük is a technológia nyújtotta lehetőségeket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.
A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.
Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre
A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.
Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.
Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A kopaszság és a hajhullás számos okra visszavezethető, így nem feltétlenül csak az idősebb korosztály problémája. Számos megoldás létezik a dús hajkorona visszanyerésére, de az utóbbi időben egyre kíméletesebb módok kerültek kifejlesztésre.
A technológiai újítások ezt a területet sem hagyták ki, így a lézeres kezelések mellett számos precíziós műszerrel végzett beavatkozásra is vállalkozhatunk a tartós siker érdekében. Sokan választják a forradalmi FUE hajbeültetést, mely speciális mikrosebészeti eszközökkel végzett fájdalommentes megoldás. A Hair Up Clinic a kezelés menetét részletesen leírja, így bárki előre tájékozódhat mi vár rá a beavatkozás során. És hogy mi történik az eljárást követően? Ezt mutatjuk be cikkünkben.
Miért a FUE technika?
A FUE technika egy olyan módszer, mely során speciális gépi graft eltávolítást alkalmaznak, amihez punch tű nyújt segítséget a sebésznek. Az átlagosan 0,7 és 1 mm átmérővel rendelkező, hengeres kialakítású tű használatával egyenként veszik ki a donor területről a graftokat, vagyis az átültetésre kerülő hajhagymákat és azokat körülölelő szövetdarabokat. Mivel igen aprólékos és miniatűr elemekről van szó, így a biztos sebész kéz mellett lupe (nagyítós) szemüveget is használnak az orvosok.
Bár a beavatkozás elég hosszadalmas, hiszen mondhatjuk, hogy több órán át tart, mégis megéri a fáradtságot. Több előnye is van ugyanis a FUE technikával történő hajpótlásnak. Az egyik, hogy apró, pontszerű sebeket ejtenek csak a fejbőrön, nem szükséges vágni, így látványos hegesedés nélkül gyógyul a kezelt terület. Másrészt jóval természetesebb hatás érhető el az egyenkénti beültetéssel. A gyorsabb gyógyulási idő mellett óriási előny, hogy a műtét fájdalommentes.
A beavatkozás után
Ahhoz, hogy az eredmény tartós legyen, bizony be kell tartanunk az orvosi utasításokat, melyeket a beavatkozást követően kapunk. A műtét után sebtisztítás történik, majd a donor területet bekötik, amely kötést hazaérve el kell távolítania a páciensnek. Otthon a fejbőr ápolására a klinikán kapott steril fiziológiás sóoldatot kell alkalmazni, továbbá antibiotikumot kell szedni adott időn át.
Az alvás egy ideig kényelmetlen lehet, hiszen a párnára nedvszívó lepedő kerül és függően a beültetés helyétől hason, vagy félig ülő helyzetben szükséges az éjszakát tölteni.
A tartós eredmény érdekében
Mint minden műtét ez a beavatkozás is hozhat váratlan helyzeteket, így szükséges minden rendellenesség tapasztalásakor a kezelőorvoshoz fordulni. Ritkán előfordulhat, hogy a beavatkozást követően erőteljes duzzanat, utóvérzés, magas láz, erős fájdalom alakulhat ki, melyek kezelésre szorulnak.
A beavatkozást után 10 nappal minden esetben kontroll vizsgálat történik, melyen ellenőrzik a gyógyulás mértékét. Amennyiben a páciensek betartják az ápolási útmutatóban foglaltakat, biztos siker vár rájuk, így hamarosan és hosszú távon ismét dús frizurával élhetik mindennapjaikat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!