Gazdaság

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Tizenegyedik alkalommal díjazták Randstad Awarddal hazánk legnépszerűbb munkáltatóit.

A magyar munkavállalók véleménye szerint idén a LEGO a legvonzóbb hazai munkáltató, a BT (British Telecommunications) lett a második, a harmadik helyen pedig a Mercedes-Benz végzett. A Randstad Employer Brand kutatásból többek között arra is fény derül, hogy milyen mértékben gondolkodnak munkahelyváltásban a dolgozók, milyen szempontok alapján választanak új munkahelyet, mely szektorok a legvonzóbbak számukra, hajlandóak-e a belföldi mobilitásra vagy inkább külföldön szeretnének-e munkát vállalni.

hol dolgoznának legszívesebben a magyarok?

2024. április 25-én a Várkert Bazárban rendezett gálaeseményen hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A LEGO lett a legvonzóbb munkaadó, a BT és a Mercedes-Benz pedig megvédte tavalyi második, valamint harmadik helyezését.

Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Libri, a Magyar Nemzeti Bank, a MOL, a Novartis, az Accent Hotels, a Coca-Cola, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Telekom, a Wizz Air, a Lufthansa Systems, valamint a KÉSZ csoport. A legismertebb munkaadó az Aldi lett.

mire vágynak leginkább a hazai munkavállalók?

A Randstad friss Employer Brand kutatása szerint a munkahelyválasztási preferenciák szempontjából a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges szempont. Emellett rendkívül fontosnak tartják a kellemes munkahelyi légkört is, azt, hogy hogyan élik meg a mindennapokat a munkahelyi környezetben, milyen a viszonyunk a kollégáikkal, vezetőjükkel. Hangsúlyos szempont továbbá a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol az állás hosszú távra szól, nem kell tartani a leépítéstől, és ahol lehetőség van a munka-magánélet egyensúlyának megvalósítására – utóbbi fontossága nőtt a felmérés két évvel ezelőtti eredményéhez képest.

Tavalyhoz képest a magyar munkavállalók legfőbb preferenciái, sőt azok sorrendje is változatlan, ugyanakkor a felmérés arra is rávilágított, hogy ezen szempontok súlya szignifikánsan magasabb a magyar munkavállalók körében az európai átlaghoz képest. Különösen kirívó a különbség az elvárás mértékében a vonzó munkabért és juttatási csomagot, a kellemes munkahelyi légkört és a munkaadó pénzügyi stabilitását tekintve.

„Mindez sajnos arra enged következtetni, hogy ezek a motivátorok hazánkban továbbra sem maguktól értetődően adottak, az elvárásoknál újra és újra nyomatékosítaniuk kell a munkavállalóknak, hogy mit is szeretnének”

– nyilatkozta Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója.

A top 3 motivátor hajszolása közben jóval kevesebb figyelem irányul itthon magára a munkatartalomra, annak érdekességére, vagy éppen arra, hogy milyen a cég általános megítélése. Az európai átlag alapján ezek jóval fontosabb elvárások.

Eltérő igények nemek és iskolai végzettség szerint

A top 5 munkahelyválasztást befolyásoló tényező mindkét nem számára azonos, azonban – a társadalmi berendezkedésünkre visszavezető okok miatt – a nők és a férfiak elvárásai között néhány attribútum jelentős eltérést mutat. A munkahely kényelmes megközelíthetősége és a távmunka/home office lehetősége sokkal fontosabb a nőknek, mint a férfiaknak, ezek mellett pedig az egyenlő bánásmód is kiemelt jelentőséggel bír a hölgyek számára.

Bár az első 5 tényező az iskolai végzettség szempontjából is azonos eredményeket mutat, ugyanakkor a preferencia sorrendben látványos eltéréseket láthatunk, sőt további mozgatórugók kapcsán is különbségek mutatkoznak. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára a fizetésnél is jóval meghatározóbb szempont a kellemes munkahelyi légkör, és többre értékelik a munkahely kényelmes megközelítését vagy az egyenlő bánásmódot, mint a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Az adatokból az látszik, hogy a középfokú végzettséggel rendelkezők aggódnak leginkább a megélhetésük miatt: nekik a fizetés, a munka hosszú távú biztonsága sokkal fontosabb, mint másoknak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a top befolyásoló tényezők mellett a kényelmi és minőségi faktorok is fontosak. Számukra többet nyom a latba a távmunka/home office lehetőség, a munka érdekessége, a modern technológiák alkalmazása vagy az, hogy a leendő cégük minőségi terméket kínáljon.

Elvárások vs. valóság

Amikor arról kérdezték a válaszadókat, hogy hogyan jellemzik a számukra fontos értékek mentén a jelenlegi munkáltatójukat, szintén jelentős különbségek mutatkoztak a tapasztalat és az elvárások között, vagyis a munkavállalók nem azt kapják a mindennapokban, amit általánosan fontosnak tartanak vagy amire vágynak.

A válaszok alapján a munkavállalók azt értékelik leginkább a jelenlegi munkahelyeikben, hogy jól megközelíthető a lokáció és biztos állásuk van. A számukra legfontosabb szempontot, a fizetést csupán a kilencedik helyre teszik azon a listán, amelyben a cég jó tulajdonságait rangsorolják.

A kellemes munkahelyi légkör tekintetében is van hova fejlődniük a munkaadóknak, mert ez a munkavállalók által ideálisnak tartott munkahely második legfőbb ismérve, ugyanakkor a jelenlegi munkaadójuk által kínált értékek között csak a 4. helyen jelölték meg.

A munkáltatók számára mindezek mélyebb megértése, a vágyak és valóság közötti szakadék áthidalása egy tálcán kínált lehetőség ahhoz, hogy egy vonzóbb értékajánlat kialakításával egy megnyerőbb munkáltatói márkát építsenek.

Nem minden szektor egyformán vonzó

Az IT szektor – az elmúlt években végbement mélyrepülése ellenére – továbbra is a legattraktívabb szektor Magyarországon. Ezt egyre szorosabban követi a második helyen álló BSS (üzleti szolgáltató szektor), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára az élettudományok és az autóipari vállalatok értek fel. A szektorok vonzereje között meglehetősen kicsi a különbség, a munkaadók így nem csak a saját szektorukon belül versenyeznek a tehetségekért, de más szektorokkal is kénytelenek harcba szállni.

Eltérő mértékben, de szinte majdnem minden szektor képes volt javítani a vonzerején a tavalyi évhez képest. Látványosan nőtt a BSS, az autóipar, a gyártó-termelő és a HORECA szektor képviselőinek vonzereje, a telekommunikációs szektoré azonban jelentősen csökkent, a pénzügyi szektor cégei pedig stagnálnak ebben a tekintetben. A vonzerő ugyanakkor nem minden: a legvonzóbbnak tartott szektorok általános ismertsége messze átlag alatti. Ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szélesebb körben ismert fogyasztói márkával bíró munkáltatók, mint például a kiskereskedelmi, a telekommunikációs vagy a pénzügyi szektor szereplői.

Pénz, pénz, pénz

A fizetésemelések mértéke kulcsfontosságú, különösen az Európa-bajnok inflációs évek után.

A Randstad év elején publikált HR Trends kutatása szerint a felmérésben részt vevő cégek csaknem mindegyike arról számolt be, hogy fizetésemelést hajtott végre 2023-ban – ráadásul a vállalatok egy része az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben.

Ennek ellenére a Randstad Employer Brand Research válaszadóinak alig nyolcada (12%) érzi úgy, hogy munkáltatója teljes mértékben kompenzálni tudta őt az infláció hatásai miatt, harmaduk (34%) szerint a fizetésemelésük csak részben kompenzálta az infláció miatt megnövekedett költségeket. Közel harmaduk (29%) pedig semmilyen támogatást nem kapott a munkáltatójától. A kompenzációban nem részesülő munkavállalóknál közel kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy felmondanak (41%), mint azoknál, akik kaptak valamilyen támogatást (23%).

A Randstad Employer Brand kutatás arról is megkérdezte a munkavállalókat idén januárban, hogy milyen mértékű béremelésre számítanak 2024-ben. Majdnem minden negyedik munkavállaló annyira pesszimistán látta a helyzetet, hogy nem is számított béremelésre. A válaszadók több mint harmada 1-10%-os emelést várt, a többiek ennél többet prognosztizáltak. Az év elején publikált HR Trends kutatásból azonban kiderült, hogy a munkáltatók közel kétharmada 1-10% közötti béremeléssel tervez. Így aki többre számított, annak csalódnia kellett.

Stabilizálódó fluktuációs szint

A munkahelyváltási hajlandóság nem változott jelentősen tavalyhoz képest, és stabilizálódni látszik. 2024 elején a felmérésben részt vevők 15%-a mondta azt, hogy a kutatást megelőző 6 hónapban munkahelyet váltott, és 30%-uk tervez váltani a következő fél évben. Ezek a számok a tavalyi eredményekhez hasonlóak (akkor 14% váltott és 29% tervezett váltani). Ebből az látszik, hogy az elégedetlenkedőknek csak a fele váltott valójában munkahelyet.

A kutatásból kiderült, hogy 2023 második felében a munkahelyet váltók aránya hasonló volt a férfiak és nők tekintetében, viszont a szervezeten belül nagyobb arányban váltottak a férfiak, mint a nők (férfiak: 14,2%, nők: 8%).

„A férfiak nagyobb arányú szervezeten belüli pozíció váltása sok mindent jelenthet. Erősítheti azt az általános vélekedést, hogy a férfiak előrelépési lehetőségei jobbak hazánkban, de azt is, hogy nagyobb arányban találják meg a horizontális mozgás lehetőségét”

– mondja Baja Sándor.

Az is egyértelmű a kutatásból, hogy minél fiatalabb generációhoz tartozik a munkavállaló, annál nagyobb a valószínűsége, hogy munkáltatót vált: a 18-24 éveseknél közel 20%-a váltott 2023 második felében, míg az 55-64 éveseknek mindössze a 9%-a.

„A hazánkban megszokott munkaerőhiányos környezetben az idősebb korosztály lojalitása igazi érték, érdemes jobban kihasználni a szegmensben rejlő lehetőségeket, esélyt biztosítani náluk a fejlődésre és a továbbképzésre”

– nyilatkozta a szakember.

Iskolai végzettség alapján a legerősebb váltási szándék az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél figyelhető meg: a csoport válaszadóinak több, mint harmada szeretne új munkáltatót. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek is közel harmada váltana, de csak nagyon kevesen (7%) tudják elképzelni a cégen belüli váltást, előrelépést.

Mobilitás: akár külföldre is nyitottan

A hazánkba érkező új beruházások zöme a kevésbé fejlett, munkalehetőségek szempontjából szűkösebb lehetőségeket kínáló vidéki lokációkat célozza meg. Az állások betöltése érdekében a harmadik országokból érkező munkaerő mellett gyakran szóba kerül az országon belüli mobilitás kérdése. A magyarokról az az általános vélekedés, hogy nehezebben költöznek, és a legtöbben a potenciális munkaerő létszámának felmérésekor irányonként 1 órányi ingázási távolságot szoktak figyelembe venni.

Az Employer Brand kutatásból kiderült azonban, hogy mégsem vagyunk annyira röghöz kötöttek, ha felcsillan egy jobb állás reménye. A felmérésben részt vevő felsőfokú végzettséggel rendelkezők több, mint fele hajlandó országon belül költözni egy jobb álláslehetőségért: 12% feltétel nélkül, 45% pedig abban az esetben, ha a munkáltató anyagilag támogatja a költözésben. Közel ugyanez igaz az alapfokú végzettséggel rendelkezőkre (12,5% és 37,7%). A középfokú végzettségűek azok, akik kicsivel kevésbé mobilisak.

Emellett az ingázási hajlandóság tekintetében is meglepő eredmények születtek: akár a napi 3 óra utazás is belefér a közép- és felsőfokú végzettségűek majdnem 18%-ának, de az alapfokú végzettségűek 15,3%-ának is.

A magyar munkavállalók nem csak az országon belül mobilisak: a 18-24-es korosztály túlnyomó többsége (59%) nyitott a külföldi munkavállalásra. Elsősorban a fizikailag közelebbi, autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető nyugati lokációkat, mint például Németországot, Ausztriát, Svájcot, Hollandiát vagy az Egyesült Királyságot részesítik előnyben. A 25-54-es korcsoport csaknem fele, és meglepő módon az 55-64-esek harmada is számításba veszi, hogy tőlünk nyugatabbra vállaljon munkát.

Az alapfokú végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatja leginkább a külföldi munkavállalás, 53% fontolgatja, de a felsőfokú végzettségűek 48,6%-a és középfokú végzettségűek 42,4%-a is költözne egy jobb állás reményében.

Fontos a tovább- és átképzés

A foglalkoztathatóság megőrzése, a továbbképzés, a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés lehetősége központi téma napjainkban.

Elsősorban a felsőfokú végzettségű dolgozókat támogatják leginkább a munkáltatók továbbképzési lehetőségekkel (60%). Elég nagy aránytalanság, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók csupán 42%-a részére biztosított a fejlődés ezen formája. A különböző kérdésekre adott válaszaik alapján egyfajta megrekedtség rajzolható fel, az ő továbbképzésük tehát kulcsfontosságú lesz a jövőre nézve.

Azonban nem csak ennek a csoportnak fontos a fejlődés, minden végzettségi szinten és minden korcsoportban 50% feletti azok száma, akik a karrierjük fejlődésében elengedhetetlennek tartják a képzést

„Demográfiai csoportonként eltérő mértékben, de a fejlődési lehetőségek is meghatározzák a munkáltatókról kialakított képet. Szeretnénk hinni abban, hogy ennek biztosítása az itthon maradást is elősegítheti”

– nyilatkozta Baja Sándor.

A top 3 legvonzóbb munkáltató Magyarországon 2024-ben a Randstad Employer Brand Research toplistája szerint

LEGO
BT (British Telecommunications)
Mercedes-Benz

Különdíjak szektoronként

Legismertebb munkaadó: Aldi
Legvonzóbb munkaadó – Kiskereskedelem kategória: Libri
Legvonzóbb munkaadó – Pénzintézet kategória: Magyar Nemzeti Bank
Legvonzóbb munkaadó – Energetika és közműszolgáltatás kategória: MOL
Legvonzóbb munkaadó – Élettudományok kategória: Novartis
Legvonzóbb munkaadó – HORECA kategória: Accent Hotels
Legvonzóbb munkaadó – FMCG kategória: Coca-Cola
Legvonzóbb munkaadó – Szolgáltatások kategória: Szerencsejáték Zrt.
Legvonzóbb munkaadó – Telekommunikáció kategória: Magyar Telekom
Legvonzóbb munkaadó – Szállítmányozás és logisztika kategória: Wizz Air
Legvonzóbb munkaadó – IT kategória: Lufthansa Systems
Legvonzóbb munkaadó – Építőipar és ingatlan kategória: KÉSZ Csoport

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:hazai legvonzóbb munkaadók randstad vállalat

Következő hírünk

A DACHSER felvásárolja a Brummer élelmiszer-logisztikai szolgáltatót

Előző hírünk

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

Tovább

Hirdetés

Gazdaság

Együttműködési megállapodást kötött a PwC a Debreceni Egyetemmel

A PwC Magyarország ötéves keretszerződést kötött a Debreceni Egyetemmel, melynek értelmében a PwC az elméleti és gyakorlati oktatáson túl közös kutatási projektekkel is hozzájárul a gazdálkodástudományi felsőoktatás fejlesztéséhez.

A PwC Magyarország 6. Pénzügyi Vezetői Felmérését bemutató eseményt megelőzően írta alá a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja, dr. Fenyvesi Veronika és a PwC adó- és jogi üzletágát vezető cégtársa, Farkas Gábor azt a stratégiai megállapodást, melynek célja a felek közötti szorosabb együttműködés és partnerség kialakítása a gazdálkodástudományok területén.

A megállapodás kiterjed a Gazdaságtudományi Kar valamennyi képzési területére, különös tekintettel az iparági és szakmai ismeretek megosztására, a tehetségmenedzsment és a hallgatói karrierutak, valamint a tudományos és kutatói munka támogatására. A PwC szakértői részt vesznek az elméleti és a gyakorlati oktatásban, a vállalat szakmai gyakorlatot biztosít a hallgatóknak, és az egyetemmel közösen kutatási projektekben működnek közre.

„A felsőoktatás jövője a mi kezünkben van, fejlesztése közös felelősségünk”

– hangsúlyozta Dr. Fenyves Veronika, a Gazdálkodástudományi Kar dékánja az ünnepélyes aláíráson.

„A PwC Magyarország és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara saját szakterületükön a világ megbecsült, elismert szereplői. A mai konferencián aláírt együttműködési megállapodás formalizálja a már ma is számos területen fennálló közös munkavégzésünket. Legyen szó szakmai kérdésekről, képzésekről vagy kutatásról, a partnerek minden területen számíthatnak egymásra”

– tette hozzá.

„Az oktatás és tehetségfejlesztés vállalati stratégiánk egyik fókuszterülete” – emelte ki Farkas Gábor, a PwC cégtársa. „Ahhoz, hogy a jövő munkavállalói megfelelő készségekkel és tudással lépjenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati képzés kulcsfontosságú. Ezzel a megállapodással célunk a fiatalok karrierlehetőségeinek támogatása a PwC szakmai tudásának átadásával, valamint gyakorlati tapasztalat nyújtásával”

– hangzott el.

„Az együttműködésünk lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok már az egyetemi évek alatt fejlesszék azokat a kompetenciákat, amelyekre később pénzügyi, számviteli, adózási területen szükségük lesz”

– hangsúlyozta Kis Tünde, a PwC igazgatója és debreceni irodájának vezetője.

„A PwC célja a legtehetségesebb jelöltek felkutatása, a legjobb szakembergárda kialakítása és számukra karrierlehetőség biztosítása. A PwC a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanuló diákok ismeretszerzésének aktív alakítója kíván lenni. Az együttműködés számos területre terjed ki, támogatva hosszú távra szóló, stratégiai terveinket Debrecenben”

– tette hozzá a szakember.

Az aláírást követően mutatták be a PwC friss Pénzügyi Vezetői Felmérésének eredményeit. A kutatásból az derült ki, hogy a hazai CFO-k egyre bátrabban alkalmazzák a technológiai megoldásokat, bár az egyre komplexebb szabályozói megfelelés komoly fejtörést okoz nekik. A mesterséges intelligencia térnyerése már megkérdőjelezhetetlen: a CFO-k 66%-a szerint az AI alapvetően átalakítja a vállalati folyamatokat a következő három évben. Az automatizáció szintén kulcsszereplővé vált, a számviteli pozíciók csökkenését a CFO-k 37%-a prognosztizálja, miközben a költségcsökkentési nyomás továbbra is jelentős. Az AI mindennapi használata látványosan nőtt: míg tavaly csak 9% alkalmazta, idén már 27% integrálta be a mindennapi működésébe.

Balogh Roland, a PwC kutatásának vezetője kiemelte:

„Az automatizáció nem csak költségeket csökkent, hanem alapvetően formálja a jövőbeli pénzügyi csapatokat is: a magyar CFO-k 45%-a szívesen bővítené csapatát BI-szakértőkkel, illetve kontrolling és kockázatkezelési szakemberekkel. Ezzel szemben a túlszabályozottság – mindenekelőtt az ESG-jelentések és az egyéb nem-pénzügyi beszámolók előállításának terhei -, valamint a technológiai rendszerek gyors változása jelentős kihívást jelent számukra.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Mesterséges intelligencia segítségével készített klipet az Intim Torna Illegál

A zenekar alapítója és frontembere, Dorogi Péter hosszabb szünet után az év elején megújult energiákkal, de a megszokott hangzással és őszinteséggel kezdett bele az Intim Torna Illegál új fejezetébe.

A csapat aktívan koncertezik, és jövőre megjelenő lemezén dolgozik, amelyről a Gyűlölsz című dalukhoz mesterséges intelligencia segítségével készítettek klipet.

Hipnotizőkirály, Vágjál lyukat a kádba, Csillagtengeren, Örökké – néhány sláger, melyekkel az elmúlt közel 15 évben az Intim Torna Illegál a magyar alternatív rockszíntér egyik legmeghatározóbb zenekarává vált. Néhány év kihagyás után idén új felállásban – Dajka Tamás, dob, Dorogi Péter ének-gitár, Geschitz János, gitár és Horváth László basszusgitár – kezdett koncertezni és új dalokat írni a zenekar.

„Tíz év után úgy éreztem, szünetet kell tartani, de reméltem, hogy egyszer újra szeretném majd indítani az ITI-t. A szünetet is úgy éltem meg, mintha elvették volna a szabadságomat… A zenekar mindig is az én dalaimra épült. Szerettem volna, ha olyan csapattal állhatunk színpadra, akikkel szeretünk együtt zenélni, közösen alkotni, és hasonlóak a rezgéseink. Tomival és Janesszel sokat jammeltünk együtt a nagyszünet alatt, ezek voltak az első közös szárnypróbálgatásaink, amik megmutatták, hogy nagyon jó együtt muzsikálni. Az idei koncertek pedig csak tovább erősítették ezt az érzést. Hihetetlenül felszabadultan tudunk együtt alkotni, és végre én is elkezdtem újra dalokat írni. Ebben Jani is a partnerem, ami korábban nem volt jellemző. Visszakerültem abba a flow-ba és kerékvágásba, ami anno az ITI indulásakor volt jellemző: írom a dalokat, stúdióban vagyunk, koncertezünk, mindezt nagyon jó hangulatban”

– meséli Dorogi Péter, a zenekar alapító énekes-gitárosa.

A koncerteket, melyek gerincét természetesen a régi ITI-számok adják, szerencsére a közönség is jól fogadta országszerte és a határon túl is. Közben pedig az Intim Torna Illegál új albuma is készül, melynek egyik előfutára talán a legerősebb mondanivalóval rendelkező dal, a Gyűlölsz.

„Háború van egy szomszédos országban és tőlünk távolabb is. S közben a mindennapjainkat is áthatja a gyűlölködés, elég csak a közösségi oldalak kommentszekciójára gondolni. Azt látom, hogy nagyon könnyű az embereket befolyásolni és gyűlölködővé tenni. Arra gondoltam, írok egy dalt azokról az emberekről, akik nem tudnak mással foglalkozni, csak a dühvel és gyűlölettel. Azt szeretném, ha az emberek nem gyűlölködnének tovább, hanem felismernék magukban ezt az érzést, és abbahagynák”

– emeli ki Peti.

A dalhoz mesterséges intelligencia segítségével készítettek videóklipet.

„A klip ötlete a zenekar énekesétől, Petitől érkezett. Mivel elég erős dalszövegről és mondanivalóról van szó, sokat beszélhettünk arról, hogy milyen történetet lehetne vizuálisan hozzárendelni. Mivel háborús jeleneteket nem tudtunk volna forgatni, az AI-hoz fordultunk segítségért. Egy olyan vizuális megoldást próbáltunk kitalálni, amelyben a zenekar is otthonosan mozog, mindemellett látványos, de kaotikus jeleneteket tartalmazó, érzelmekre ható háborús felvételek sokaságát tartalmazza. Elítéljük a háborút, az erőszakot. Az üzenetünk pedig pont egy ilyen koncepciójú videóban mutatható meg a legjobban”

– mondta Tokay Péter a klip rendezője.

Az Intim Torna Illegál hamarosan újabb dalokkal és lemezzel jelentkezik. 2025 októberében pedig jubileumi nagykoncertre várják majd a rajongókat.

Intim Torna Illegál: Gyűlölsz

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

A cégvezetők 90%-a bízik az informatikában, de csak 39%-uk felkészült a jövőre

A Kyndryl ma közzétette a 2024-es Kyndryl Readiness Reportot, amely azt az ellentmondást vizsgálja, hogy míg a vezetők 90%-a úgy gondolja, hogy IT-infrastruktúrája kiváló, csupán 39%-uk érzi magát felkészültnek a jövőbeli kockázatok kezelésére.

A jelentés azt is bemutatja, miként segíti az IT-korszerűsítés a vállalatokat versenyelőnyük növelésében, annak ellenére, hogy jelenleg a vállalkozások mindössze 42%-a tapasztal pozitív megtérülést a mesterséges intelligenciába való befektetésekből.

A digitális gazdaságban az üzleti vezetők az IT-re támaszkodnak a kockázatok mérséklése, a tehetségek fejlesztése és az új eszközök kihasználása érdekében. Ám miközben a vezetők 94%-a szerint a technológiai modernizáció kiemelt prioritás vállalatuk számára, a Kyndryl adatai azt mutatják, hogy a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már elérte azt, ami növeli a sebezhetőséget és akadályokat gördít a modernizáció elé. A vállalatvezetők szerint segítségre van szükségük a döntéshozatal és a tehetségek fejlesztése terén.

A Kyndryl Readiness Report 3200 vezető döntéshozó visszajelzéseit ötvözi a Kyndryl Bridge — a vállalat AI-alapú digitális üzleti platformjának — adataival, hogy bemutassa a globális üzleti kihívásokat és lehetőségeket a különböző piacokon és iparágakban.

További fontos megállapítások:

Az AI megtérülése megfoghatatlan: Míg a vállalkozások 76%-a fektet be a hagyományos mesterséges intelligenciába és gépi tanulásba, csupán 42%-uk tapasztal pozitív megtérülést. Az AI bevezetésének legnagyobb akadályai továbbra is az adatvédelmi aggályok (31%), a bizonytalan megtérülés (30%) és a megfelelési kihívások (26%).
Az elavult technológia kihívása: Szinte minden modern vállalkozásnak szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy naprakészen tartsa rendszereit. A vezérigazgatók 64%-a aggódik az elavult IT miatt, és a Kyndryl Bridge szerint a kritikus IT-infrastruktúra 44%-a közeledik az életciklusa végéhez vagy már el is érte azt.
A technológia megelőzi a képzést: A vezetők több mint 40%-a tapasztal technológiai készségbeli hiányosságokat, amelyek akadályozzák a modernizáció előrehaladását.
A biztonság továbbra is a legnagyobb gond: A vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll a kockázatok kezelésére.
A vezetők üzleti és technológiai összehangolásról számolnak be: A digitális átalakulásban előrehaladottabb vállalatok az üzleti és technológiai vezetők közötti nagyobb együttműködésről, valamint a technológiai projektek nagyobb megtérüléséről számolnak be.

„A Kyndrylnél azért dolgozunk, hogy több ezer vállalatot segítsünk komplex IT-infrastruktúrájuk működtetésében és átalakításában, miközben alapos ismereteket szerzünk arra vonatkozóan, hogy a cégek miként találhatják meg a lehetőségeket a mai üzleti kihívások leküzdésére”

– mondta Martin Schroeter, a Kyndryl elnök-vezérigazgatója.

„A felkészültség egy folyamatos kihívás, ami az emberek felhatalmazásáról, az eszközök és a kultúra összehangolásáról, valamint a komplex digitális átalakulás egész szervezetre kiterjedő elfogadásáról szól.”

A jelentés feltérképezi a kockázatokat és az előnyöket

A kiberbiztonság az üzleti aggodalmak élén áll: Az üzleti vezetők 65%-a aggódik a kibertámadások miatt, és csak 30%-uk érzi úgy, hogy készen áll ezek kezelésére. Hasonlóképpen, 59%-uk aggódik az éghajlati és környezeti zavarok miatt, de csak 25%-uk hiszi, hogy rendszereik képesek hatékonyan reagálni rájuk.

A vezetők számára a felgyorsuló szabályozási környezet is kiemelt fontosságú, mivel jelentős intézkedések lépnek életbe. Míg a vezetők 48%-a aggódik amiatt, hogy a szabályozás üteme túl gyors, 66%-uk úgy véli, hogy a szabályozás összességében pozitív hatással van.

E kihívások ellenére a modernizáló vállalkozások egyértelmű előnyöket realizálnak a projektekből. Az elmúlt évre visszatekintve a vezetők elmondták, hogy tapasztaltak hatékonyságjavulást (85%), nagyobb innovációt (71%) és jobb munkavállalói vagy ügyfélélményt (60%). Van azonban még hova fejlődni, mivel a vezetők kevesebb hatást látnak az adatbiztonságban és a szabályozásoknak való megfelelésben (34%), valamint a fenntarthatóság terén elért eredményekben, például a csökkentett energiafelhasználásban vagy kibocsátásban (27%).

Még a fejlettebb IT-eszközöket, például a teljes IT-állományt felügyelő és a problémákat megoldó automatizációs programokat alkalmazó vállalatoknál is van lehetőség további javulásra. A Kyndryl Bridge szerint az informatikai problémák átlagosan 8%-át orvosolja automatizáció emberi beavatkozás nélkül. A Kyndryl úgy véli, hogy az informatikai problémák akár 30%-át is meg lehet oldani automatizációval — ezzel a vállalatok évente több milliárd dollárt takaríthatnak meg a karbantartási költségek és a megelőzött állásidők terén.

A felkészültséghez vezető terv létrehozása

Amint az adatokból kiderül, a szervezetek nehéz döntésekkel néznek szembe a felkészültség kiépítése során. A jelentés a vakfoltok és a nehéz kompromisszumok feltérképezésével útitervet kínál a felkészültséghez a gyorsan változó üzleti környezetben.

Az „emberek felkészültsége” ugyanolyan fontos, mint a „technológiai felkészültség”. Az IT mindenki ügye. A technológiai útjukon előrehaladottabb szervezetek az üzleti és technológiai vezetők közötti összhangról is beszámolnak. Mivel az IT egyre fontosabb szerepet játszik a munkahelyi kultúra és a folyamatok alakításában, azok a CIO-k és CTO-k, akik a C-suite-on belül együttműködnek, felkészültebbek arra, hogy a technológiai fejlesztésekkel magukkal hozzák az alkalmazottakat. A képzett munkaerőt ápoló vezetők nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy készen állnak a jövőbeli kockázatokra, ezért a tehetségfejlesztésbe való befektetés, különösen az AI és a kiberbiztonság terén, kulcsfontosságú.
Az újat a megszokottal szemben mérlegelni szükséges. Az intelligens beruházások megalapozásához a vezetőknek meg kell érteniük, hogy az új eszközök hogyan illeszkednek majd nemcsak a technológiához, hanem a vállalati kultúrához, folyamatokhoz és célokhoz is. Az azonnali igények és a hosszú távú befektetések egyensúlyának megtalálása segít a vezetőknek eligazodni az összetett modernizációs kihívásokban. Az új képességek, mint például az AI, szilárd adatalapra épülnek; ha először az alapokba fektetnek be, hosszú távon nagyobb megtérülést érhetnek el.
A technológiai adósságról szóló beszélgetés átformálása. Az adatok azt mutatják, hogy egy fejlődő piacon, ahol szinte mindenki szembesül az elöregedő infrastruktúrával, a vállalkozások nincsenek egyedül az életciklusuk végén járó technológiai kihívásokkal. A technikai adósság csökkentése kiküszöböli a működés rossz hatásfokát, és felszabadítja a gyorsabb növekedés lehetőségét — ez a jövőbeni agilitásba és innovációba való befektetés. Ez magában foglalja az új képességek, például az automatizáció teljes körű alkalmazását a hatékonyság növelése és az állásidő csökkentése érdekében.

A teljes jelentés elolvasásához látogasson el a Kyndryl 2024 Readiness Report weboldalára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább