Gazdaság
A mesterséges intelligencia használata felvethet szerzői jogi aggályokat
Tízből négy fiatal használt már mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközt, derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idei kutatásából.
Az SZTNH 2011 óta végez kutatást a 18 és 26 év közötti korosztály szerzői jogi védelem alatt álló digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásainak és annak tendenciáinak megismerése céljából. Idén először vizsgálták külön a sporteseményeket érintő tartalomfogyasztást, valamint a fiatal felnőttek MI-hez fűződő viszonyát. A friss eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fiatal felnőtteket egyre jobban foglalkoztatja, hogy legális vagy illegális forrásból jutnak-e hozzá az online tartalmakhoz, ugyanakkor a korcsoport fizetési hajlandósága továbbra sem túl magas.
Az idei felmérés elsőként szentelt jelentős figyelmet a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának kutatására, amely szerint 10-ből 4 fiatal használta már, 3 pedig találkozott vele, de még nem használta. Ennek kapcsán az derült ki, hogy a férfiak, a legfiatalabb korosztály, a budapestiek és az oktatásban résztvevők próbálták ki az átlagnál nagyobb arányban a MI-képességeit. A használat legnépszerűbb célja a (Chat GPT-vel való) „beszélgetés”, de jellemző a dolgozatíratásnál és a munkavégzésnél is. A férfiak ráadásul – azon túl, hogy magasabb körükben a használók aránya – jellemzően sokoldalúbban is használják a MI-t. Bár a kipróbálók 2/3-a úgy gondolja, hogy a MI felvethet szerzői jogi aggályokat is, összességében mégis kevesebben vannak, akik fizetnének az ilyen módon előállított tartalmakért. A megkérdezettek 36 százaléka nem is hallott arról, hogy a MI használatának van szerzői jogi vetülete.
Bár idén már némileg csökkenő tendenciát mutat, a felmérés szerint mégis a zenehallgatás legelterjedtebb platformja már évek óta stabilan a YouTube, jelentősen nőtt ugyanakkor a regisztrációhoz kötött zenei streaming szolgáltatások használata a fiatal korosztály körében. 2020-ban még csak a megkérdezettek 34%-a, idén már 54%-kal a többen használnak ilyet. Ezen belül továbbra is dobogós helyen áll a Spotify, amelynek a célcsoport 46%-a volt regisztrált felhasználója. A streaming alapú zenei szolgáltatásokért a fiatalok több mint fele hajlandó fizetni is. A streaming szolgáltatások elterjedésével és fokozódó népszerűségével párhuzamosan már évek óta visszaszorulóban van a letöltések aránya: míg 2017-ben a fiatalok közel kétharmada döntött a zeneszámok letöltése mellett, ez az arány a 2020-as évre 43 százalékra csökkent, 2024-re pedig már csak minden negyedik fiatal szokott így zenét hallgatni – ez a szokás szinte független attól, hogy egyébként használnak-e Spotify-t. Érdekesség, hogy az internetes rádió streaming zenehallgatás nem jellemző a fiatal korosztályra, ugyanakkor az olyan nem zenei online tartalmak, mint a podcast fogyasztása a többségre jellemző, azaz tízből hatan hallgatják.
A fizetős streaming platformok használatának előretörése különösen a filmek esetében látványos: több mint duplájára, 34-ről 73%-ra emelkedett használóik aránya 2020-ról 2024-re, az ingyenes streaming használók aránya pedig erőteljes csökkenést mutat. Az is megfigyelhető, hogy a streaming előfizetéssel hozzáférhető tartalmakat a használók fele előre letöltve nézi, az előfizetéseket pedig tipikusan több ember között megosztva használják.
Az idei felmérés elsőként külön figyelmet szentelt a sportműsorokra vonatkozó fogyasztási szokásoknak: a sport relevanciája lényegesen magasabb a férfiak körében, 10-ből 7 férfit érdekel, míg a nők esetében 10-ből 4-et. Az ilyen tartalmak elsődleges fogyasztási módja a hagyományos TV-s közvetítések nézése, ugyanakkor sokan veszik igénybe a TV-csatornák internetes streamjeit is. A sport iránt érdeklődők – más lehetőség hiányában – jellemzően a keresők által felkínált, az interneten közzétett ingyenes stream-ek felé fordulnak. Ez a magatartás a fiatalok hatodára, ezen belül is a férfiak negyedére igaz.
Javult viszont a célcsoport attitűdje abban a tekintetben, hogy figyelnek-e az online elérhető tartalom legális eredetére. Az idei felmérés eredménye szerint már egyre kevesebben közömbösek a téma iránt. A tudásuk ugyanakkor nem javult érdemben. Nem mindenki tudja szabad-e élőben streamelni sporteseményt vagy koncertet, illetve Youtube-ról videót letölteni.
A letöltések kapcsán a fizetési hajlandóság 2024-ben a digitális játékok esetében volt a legmagasabb, 4 év alatt 9 százalékpontot javulva idén 23%-ot ért el. A fizetős-ingyenes letöltési arány a szoftverek terén a legkedvezőbb. A válaszadók közel kétharmada fizetett már életében legális forrásból származó online tartalmakért. 4 év alatt jelentősen, 19 százalékponttal nőtt ennek a csoportnak a mérete.
A leggyakrabban megosztott tartalmak továbbra is a fotók, képek, amelyek 67%-a saját készítésű. A fotókat megosztók aránya 48-ról 64 százalékra növekedett a 4 évvel ezelőtti szinthez képest, más digitális tartalmak esetén a megosztás csökkent vagy stagnál. A megosztás mindenekelőtt a közösségi média oldalakon történik, de jelentősen emelkedett a streaming oldalakon is (például a Youtube-on), illetve a fájlcserélőn (például torrent) keresztül megosztók aránya is.
A felmérés hamisítással kapcsolatos attitűdöket vizsgáló részének eredményei alapján megállapítható, hogy a fiatal felnőttek nagy része egyre többször találkozik hamis termékekkel. Ezen belül is a divattermékek mellé felzárkózóban vannak a hamis játékok, illetve az étrend kiegészítők is, valamint jelentősen emelkedett azok aránya, akik már hamis gyógyszerrel is találkoztak. A hamis termékek általános társadalmi negatív hatásait – 2024-ben – csaknem olyan erősnek érzékelik a fiatalok, mint az ilyen termékek silányabb minőségét. Továbbra is „vezető” percepció, hogy az ilyen termékek akár az egészséget is veszélyeztethetik. A Covid-járvány miatt megugrott online vásárlások miatt különösen fontos, hogy a hamis termékek elsődleges „beszerzési” helyeként továbbra is az online teret – a webáruházak és közösségi oldalak piactereit – jelöli meg a többség, és egyre nagyobb a külföldről, ellenőrizetlen országból, ill. a Távol-Keletről vásárlók aránya.
A teljes kutatás az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/sztnh_fiatalok_kutatas_2024_pp.pdf
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Digitális gyorsítósáv a vállalati szektorban: összekapcsolja a töredezett IT folyamatokat a Yettel új ICT-szolgáltatása
Sok hazai vállalatnál az eltérő szoftverek miatti manuális adatmásolás és párhuzamos adminisztráció fogja vissza a potenciális növekedést. A Yettel a most bemutatott Zoho felhőalapú platformjára építve kínál egységes, integrált szoftverkörnyezetet többek között az értékesítés, a marketing, vagy a HR számára.
A digitalizációs törekvések ellenére számos vállalat szembesül azzal a problémával, hogy a cég hatékony működését biztosító folyamatok, mint például az értékesítési, marketing, és HR-adatok különálló rendszerekben zajlanak. Az információk manuális átvezetése – és gyakran duplikációja – nem csak lassítja a munkafolyamatokat, de drasztikusan növeli a hibalehetőségek kockázatát is. A korlátozott átláthatóság miatt nehezebb gyors döntéseket hozni és nem mindig egyértelmű, hogy hol tartanak az egyes munkafolyamatok. Erre a problémakörre reagálva bővíti üzleti ICT-szolgáltatásait a Yettel: a vállalat a nemzetközileg elismert Zoho magyarországi partnereként vezet be új, a vállalatok egyedi igényeire szabható szoftvermegoldást.
Egyetlen digitális ökoszisztéma a különálló szoftverek dzsungele helyett
A Zoho-alapú platform lényege, hogy a vállalatok lépcsőzetesen, saját működési igényeikhez mérten kapcsolhatják össze az egyes üzleti folyamataikat. Nem szükséges a teljes vállalati infrastruktúrát egyszerre lecserélni: a cégek a számukra legkritikusabb modullal indulhatnak, majd folyamatosan vonhatják be a többi területet, amelyek így szintén képessé válnak egy közös adatbázisban dolgozni. A vállalati adatbiztonság szempontjából fontos, hogy az európai ügyfelek adatait a Zoho EU-s adatközpontokban tárolja, a szolgáltatás pedig támogatja a GDPR-követelményeknek megfelelő adatkezelést. A Yettel által kínált új megoldás egyes moduljaiban elérhető „Zia” mesterségesintelligencia-asszisztens a döntéshozatalt és a napi operatív munkát is támogatja: elemzi az értékesítési és ügyfélkezelési adatokat, javaslatot tesz a feladatok priorizálására, és azonnali áttekintést nyújt a vezetők számára.
A platform legnépszerűbb szolgáltatásai a vállalati működés kulcsfontosságú pontjain kínálnak megoldást. A Zoho CRM ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer egy felületen fogja össze az ügyféladatokat és az értékesítési folyamatokat az első megkereséstől a szerződéskötésig, így egyetlen érdeklődő vagy üzleti lehetőség sem vész el. A marketingeszközökkel egyszerűen tervezhetők, kiküldhetők és mérhetők az e-mailes és közösségi médiás kampányok, a HR-modulok pedig az álláshirdetéstől a szabadságkezelésig egyszerűsítik a munkatársi adminisztrációt, így több idő jut az értékteremtő feladatokra. Az igényekhez igazodó önálló megoldások mellett átfogó csomag is rendelkezésre áll: a Zoho One több mint 6 alkalmazásterületen összesen 45 modullal, egyetlen előfizetésben a vállalkozások szinte teljes működését lefedhetik.
A megoldás elsősorban a növekvő vállalatok számára jelenthet valódi előrelépést: azoknak, amelyek már kinőtték meglévő informatikai rendszereiket, a különálló szoftverek helyett egységes környezetet és közös adatbázist kínál, a váltást pedig lépcsőzetesen, a legkritikusabb modullal indulva is el lehet kezdeni, anélkül, hogy a teljes infrastruktúrát egyszerre le kellene cserélni. Az induló vállalkozások számára is vonzó lehetőség, ha már a kezdetektől tudatosan digitális alapokra építkeznének: így az első naptól egyetlen, a cég növekedésével együtt bővíthető rendszerben dolgozhatnak, és később nem kell széttagolt szoftvereket összefésülniük.
Szoftver, bevezetés és hazai terméktámogatás egy kézben
A vállalatok nem feltétlenül konkrét informatikai megoldást keresnek, sokszor inkább egy üzleti problémára szeretnének megfelelő választ találni. A Yettel ezért az ügyfelek igényeiből és folyamataiból kiindulva, szakértői tanácsadással segít azonosítani és kialakítani a megfelelő technológiai megoldást, emellett magyar nyelvű szakmai támogatást és dedikált kapcsolattartást is biztosítanak.
A Yettel a megoldást átfogó szolgáltatásként biztosítja ügyfeleinek, és nem pusztán licencet értékesít: a tanácsadástól a bevezetésen át a mindennapi használat támogatásáig egy kézből kapják meg az ügyfelek a teljes szolgáltatást.
Tudatos építkezés az ICT-piacon
A Zoho bevezetése szerves része a Yettel azon stratégiájának, amellyel a hagyományos telekommunikációs szerepkörből lép tovább a komplex vállalati IT-szolgáltatói piacra. A nemrég elindított, ismétlődő adminisztratív feladatokat automatizáló UiPath szoftverrobot-megoldás után a Zoho a folyamatok és adatok összehangolásáért felel.
„A vállalatok technológiai igényei ma már konkrét üzleti problémákból táplálkoznak. Mi abban támogatjuk ügyfeleinket, hogy megtalálják a céljaikhoz legjobban illeszkedő megoldásokat, valamint a bevezetésben és a működtetésben is biztos partnerként állunk mellettük. Célunk, hogy a Yettelre a megszokott mobilhálózati szolgáltatásokon túl az ICT-fejlesztések terén is hosszú távú, megbízható technológiai társként tekintsenek.”
– emelte ki Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További részletek: Együttműködő rendszerek. Hatékonyabb vállalati működés. Zoho a Yetteltől – Yettel
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
-
Ipar2 hét ago
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV2 felkerült a 2027-es Év Autója díj döntőseinek listájára
-
Okoseszközök2 hét ago
Kimagasló érdeklődés övezi a Samsung Galaxy Z8 szériát Európában
-
Gazdaság2 hét ago
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
-
Gazdaság2 hét ago
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Tippek2 hét ago
Miért hasznos a szagelszívók használata?










