Az EY AI Confidence biztosítja, hogy a cégek átfogó támogatásban részesüljenek MI megoldásaik bevezetése során

Mesterséges intelligencia (MI, AI) tanácsadói központot hoz létre EY AI Confidence elnevezéssel az EY Magyarország. A terület élén az MI területének két globálisan is kiemelkedő alakja áll: Erik Slooten vezető partner és Dr. Tilesch György vezető MI-szakértő. A bejelentett központ a hazai és a Közép-Kelet európai vállalatoknak, valamint a közszférának átfogó MI-megoldásokat szolgáltat, beleértve a stratégiaalkotást és technológiai megvalósítást is.

Az EY AI Confidence integrált megközelítéssel biztosítja, hogy a cégek teljes körű támogatásban részesüljenek különböző MI megoldásaik bevezetése során, a stratégia kidolgozásától az elkészült alkalmazások megvalósításáig. A szolgáltatás három fő pillérre alapul: az AI Enterprise Strategy Consulting, vagyis a vállalati stratégiai MI tanácsadás; a Responsible AI, vagyis a felelős, etikus MI alkalmazás; valamint az MI megoldások megvalósítása, azaz AI Tech Delivery.

„Az üzleti átalakulás új korszakának közepében vagyunk, ahol a mesterséges intelligencia nem csupán egy eszköz, hanem az innováció és a növekedés motorja. Az EY Magyarország vezérigazgatójaként személyes küldetésem, hogy a legjobb szakemberekkel biztosítsunk egyedülálló szolgáltatásokat ügyfeleinknek, lehetővé téve számukra, hogy ne csak lépést tartsanak a változó digitális környezettel, hanem iparáguk vezetőivé váljanak. Nagy örömmel üdvözöljük Erik Slootent és Tilesch Györgyöt csapatunkban. Velük közösen felszabadítjuk az MI-ben rejlő valamennyi üzleti lehetőséget”

– mondta Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója a budapesti AI Summit 2024 rendezvényen.

„Különösen büszke vagyok arra, hogy olyan világszínvonalú szolgáltatást indítunk Budapesten, amely teljes körű MI tanácsadást kínál a hazai cégeknek és az országhatárokon átnyúló projektekkel rendelkező multinacionális vállalatoknak is”

– tette hozzá Vékási Tamás.

Helyi vezetés, globális perspektíva

Az új MI részleget Erik Slooten, a vállalati szintű digitális átalakulások levezénylésében nagy tapasztalattal rendelkező nemzetközi vezető és Dr. Tilesch György, a vállalati és kormányzati MI-stratégia és az etikus MI kiemelkedő globális szakértője együtt irányítják majd. Emellett a mesterséges intelligencia és annak alkalmazása terén végzett úttörő kutatásairól és fejlesztéseiről ismert szervezettel, az amerikai PHI Intézettel is stratégiai partnerséget kötött az EY Magyarország. Ez az együttműködés biztosítja, hogy a cég ügyfelei folyamatosan első kézből származó globális tudásból részesüljenek.

Erik Slooten több mint 25 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik technológiai területen, szakterülete a digitális átalakulás és a felhőszolgáltatások. Korábban a T-Systems International szolgáltatási kiválóságért felelős globális vezetőjeként dolgozott. Erik a felelős mesterséges intelligencia és a technológiai innováció úttörőjeként ismert. Regionális pozíciókat töltött be több globális piacvezető mobil- és ICT-vállalatnál, többek között a szlovákiai Slovak Telecomnál, a csehországi GTS-nél és T-Mobile-nál, az írországi Eirnél és a bulgáriai Vivacomnál.

„Az EY AI Confidence szakértői csapatával lehetővé tesszük, hogy a szervezetek élhessenek az MI transzformatív erejével”

– hangsúlyozta Erik Slooten.

„Az MI-megoldások határtalan lehetőségeket kínálnak a vállalatok számára, hogy ne csak a hatékonyságot növeljék, hanem működésük átalakításával soha nem látott sikereket érjenek el. Átfogó szolgáltatásaink biztosítják, hogy ügyfeleink etikus, felelős és stratégiai céljaikkal összhangban lévő, korszerű MI-megoldásokat fejlesszenek ki, ezáltal jelentős értéket teremtsenek”

– tette hozzá.

Dr. Tilesch György, az MI stratégia és irányítás világszerte elismert alakja, az EY AI Confidence vezető MI szakértője. Dr. Tilesch több mint 25 éves pályafutása során a világ vezetőinek, számos kormányinak és Fortune 50 vállalatoknak volt bizalmas tanácsadója az MI- és innovációs stratégiák terén minden kontinensen. A Szilícium-völgyben szerzett tapasztalataival, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnökeként és a ‘BetweenBrains: Taking Back our AI Future’ (Mesterség és Intellegencia) című nagyhatású könyv társszerzőjeként, valamint a felelős mesterséges intelligencia területének vezető alakjaként jelentős ismeretekkel járul majd hozzá a vállalat MI-megoldásainak, etikai és stratégiai irányvonalának kialakításához.

„A mesterséges intelligencia paradigmaváltást hozott. A szervezeteknek gyorsan, de bölcsen kell alkalmazkodniuk az új valósághoz, különben végérvényesen lemaradhatnak. Tanácsadóként az a feladatunk, hogy lehetővé tegyük a vezetők számára, hogy célirányosan törhessenek előre ezen a komplex úton. A fenntartható és jelentős eredmények eléréséhez az MI-megoldások teljes skáláját bocsátjuk az ügyfeleink rendelkezésére, az MI-stratégia kialakításának első lépéseitől a teljes MI-technológia bevezetéséig. A nemzetközi élvonalnak megfelelően, helyben megvalósuló, felelős MI-alapokra épülő megoldásainkkal ügyfeleink is magabiztosan léphetnek az új korszakba”

– emelte ki Dr. Tilesch György.

Az új MI-üzletág elindítása jelentős mérföldkő az EY Magyarország számára. A tanácsadócég ezáltal tovább erősíti pozícióját az MI-tanácsadás és a technológiai szolgáltatások területén. Az EY egy globális befektetést követően, 2023-ban indította el az EY.ai mesterséges intelligencia platformot, hogy segítse a szervezeteket az MI-megoldások magabiztos bevezetésében. Ezek a befektetések tették lehetővé az MI beágyazását az EY saját technológiáiba is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyar munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, mely a következő években számos további kihívás elé állítja a gazdaságot.

A munkaerőpiacra ható globális trendek, a digitális átmenet és az új technológiák pedig alapvetően formálják át a munka világát. Az automatizáció, a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális megoldások egyre inkább átalakítják a munkahelyeket és a munkavégzés módját. A külföldi munkavállalók szabályozott keretek között történő alkalmazása pedig lehetővé teszi a vállalatok számára a globális munkaerőpiac lehetőségeinek kihasználását – vázolta fel a jövő munkaerőpiaci kihívásait és lehetőségeit Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A munkaerőpiacot már most olyan hatások érik, amelyekre nehéz felkészülni

A legnagyobb európai munkaadói szövetség, a BusinessEurope előrejelzése alapján 35 millió főt veszít majd el a munkaképes korú lakosságából az európai munkaerőpiac 2050-ig.

„Több, a közelmúltban készült munkaerőpiaci felmérésből is kiderült: a magyar munkaadók közel háromnegyede küzd már jelenleg is munkaerőhiánnyal, vagy szembesül azzal a problémával, hogy nagyon nehezen talál megfelelő munkaerőt. Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon a legnagyobb kihívás a munkaerő toborzás jelenleg. A munkát keresők bérigényei sok esetben annak ellenére is magasak, hogy nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal”

– hangsúlyozza a szakértő.

A jelenleg nem dolgozó, de munkaképes fiatalok, nyugdíjasok és kisgyermeket nevelő szülők aktivizálása már most egyre nagyobb figyelmet kap. A leszakadó, inaktív munkaképes társadalmi réteg felzárkóztatása szintén elengedhetetlen. A vendégmunkások behozataláról sem mondhat le Magyarország. Mihályi Magdolna elmondta: a harmadik országbeli munkavállalók integrálása a magyar munkaerőpiacra már bevált gyakorlat, így a munkaerő-kölcsönzők a törvényi szabályozásnak megfelelően a jövőben is hoznak be külföldi munkavállalókat.  A munkaadóknak a generációs kihívásokkal és a „slow life” trend terjedésével is meg kell küzdeniük a következő években.

A munkaerőhiány felgyorsítja az automatizációt Magyarországon is

A mesterséges intelligencia (AI) miközben bizonyos pozíciókat automatizál, új munkaköröket teremt.

„Az automatizációt a munkaerőhiány egyértelműen felgyorsítja a következő évtizedben.  A rutinszerű, ismétlődő, monoton feladatokat gépek veszik át. Először az alacsonyabb képzettséget igénylő kékgalléros pozíciók esetében várható, hogy automatizálnak munkaköröket, munkafolyamatokat. A következő 10-15 évben a PwC Magyarország tanulmánya szerint a technológiai változások mintegy 900 ezer munkahelyet érinthetnek majd”

– tájékoztat a Jobtain szakértője. Kiemeli: az, hogy elsőként mely területeken jelenik meg leginkább az automatizáció és az milyen hatással lesz a munkaerőpiacra nagyban függ majd attól, hogy mely iparágak lesznek a gazdaság fókuszában, illetve milyen lesz a rendelkezésre álló munkaerő összetétele.

Az oktatás szerepe minden eddiginél jobban felértékelődik

Több területen kihívást jelent, hogy nem olyan munkaerő kerül ki az iskolapadból, amely összhangban van a munkaerőpiac igényeivel. A leszakadó társadalmi csoportok alacsony iskolázottsága szintén probléma és tagjai nehezen integrálhatóak a munkaerőpiacra.

Mindezek mellett a digitalizáció egyre hangsúlyosabbá válik így azt is szükséges beépíteni az oktatás minden szintjén, legyen szó szakképzésről, duális képzésről, továbbképzésről.

„A következő 10 évben a hangsúlyt a munkáltatók, a döntéshozók és az intézmények együttműködésén alapuló oktatás kell, hogy meghatározza. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása ugyanis az alapja a gazdasági növekedésnek”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Kiemeli: a nyelvtudás jelentősége szintén tovább nő a következő 10 évben, így a nyelvoktatás területét is kiemelten kell kezelni. Az angol nyelv ismerete már évek óta elengedhetetlen számos iparágban, de más nyelvek is egyre jobban elterjednek a globális gazdasági kapcsolatok erősödésével. A technológiai fejlődés és a digitalizáció, valamint a globális munkaerőpiac pedig megköveteli a nyelvismeretet.

Digitalizáció terén hatalmas lemaradásban vagyunk

A technológiai fejlődés megállíthatatlan, ehhez a munkavállalóknak, a munkáltatóknak, az oktatásnak is alkalmazkodni kell. A digitális eszközpark mérete és színvonala folyamatosan nő, a felhőszolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek, az adatátvitel sebessége elképesztően felgyorsul. A Jobtain szakértője elmondta: Magyarország sajnos még az uniós átlag alatt áll ezeken a területeken, különösen a kis- és középvállalkozások vannak lemaradásban. Becslések szerint a magyar munkaerő körülbelül 70%-a KKV-knál dolgozik, így esetükben még sürgetőbb a digitális hátrány ledolgozása.

A munkaerőpiac szerkezete alapjaiban alakul át

A kreativitást, problémamegoldást, emberi közreműködést igénylő munkakörök jelentősége felértékelődik.  2035-re a magyar munkaerőpiacon – összhangban a globális trendekkel – várhatóan több szakma iránt is nő a kereslet. Különösen a technológiai és informatikai, az egészségügyi, oktatási, logisztikai, a környezetvédelmi és fenntarthatósági területeken. Soha nem látott mértékben lesz szükség szoftverfejlesztőkre, kiberbiztonsági szakemberekre, adatkutatókra és elemzőkre, AI mérnökökre.

„Az oktatás területét is áthatja a digitalizáció, ehhez kapcsolódóan leginkább tréning szakemberekre és oktatási platform fejlesztőkre lesz igény. Az e-kereskedelem rohamos fejlődése a logisztika területén hív életre újabb pozíciókat. A zöld szemlélet terjedésével energetikai szakértőkre, környezetmérnökökre is nagy lesz a kereslet. Az orvosokra, ápolókra pedig az elöregedő társadalom miatt lesz egyre nagyobb szükség a következő évtizedekben. A jövő munkahelyeinek kihívásaira való felkészüléshez a munkavállalóknak is fejleszteniük kell készségeiket”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Rohamosan közeleg a külföldiáfa-visszatérítési kérelmek benyújtási határideje – figyelmeztet legfrissebb szakmai összefoglalójában a Forvis Mazars.

A globális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat emlékeztet: a 2023. évi számlákra vonatkozóan 2024. szeptember 30-ig van lehetőségük a belföldi adóalanyoknak benyújtani kérelmeiket az Európai Unió más tagállamaiban és egyes unión kívüli országokban történt beszerzéseik után megfizetett áfa visszatérítésére.

Dr. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere hangsúlyozta:

„Rendkívül fontos, hogy a vállalkozások tisztában legyenek azzal, hogy ez a határidő jogvesztő. Tehát ha elmulasztják, a tavalyi évben külföldön megfizetett áfát később már nem igényelhetik vissza, és igazolási kérelem benyújtására sincs mód.”

A szakértő rámutatott, hogy sok magyar vállalkozás vesz igénybe szolgáltatásokat vagy szerez be termékeket olyan uniós tagállamokban, ahol egyébként nem végez adóköteles gazdasági tevékenységet. Ilyenkor a beszerzést az adott tagállam forgalmi adója terheli, amit a magyar áfabevallásban nem lehet elszámolni. „Jó hír azonban, hogy ha a külföldi beszerzés a letelepedés országában folytatott, adólevonásra jogosító tevékenységet szolgálja, az adóalany jogosult a külföldön megfizetett áfa visszatérítésére egy speciális eljárás keretében” – magyarázta dr. H. Nagy Dániel.

A visszatérítési folyamat az EU-ban egyablakos rendszerben működik. A magyar vállalkozásoknak a kérelmeiket elektronikusan, a 24ELEKAFA nyomtatványon kell benyújtaniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, országonként külön-külön. „Fontos, hogy kizárólag a 24ELEKAFA nyomtatvány legfrissebb verzióját használják mind a 2023. évi, mind a 2024. évi áfa-visszatérítéshez” – figyelmeztetett a szakértő.

A kérelemhez kötelezően csatolni kell a gazdasági tevékenység teljesítését igazoló számlákat és azok mellékleteit, beleértve a megrendelő bizonylatot, a teljesítési igazolást, a fuvar- és vámokmányokat.

Dr. H. Nagy Dániel kiemelte:

„A vállalkozásoknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy – bár az áfaszabályozás az EU-ban alapvetően harmonizált – lehetnek eltérések a részletszabályokban. Például az üzemanyag áfatartalmának levonhatósága országonként változhat. Ezért javasoljuk, hogy olyan tanácsadó segítségét vegyék igénybe, aki ismeri ezeket a helyi sajátosságokat.”

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi adóhatóságok általában nem a kérelmező által választott nyelven folytatják le az eljárást és a kapcsolódó levelezést. Ez megnehezítheti és lassíthatja a folyamatot. Ha a fordítások miatt az adóalany nem tudja tartani a határidőt, a kérelmet elutasíthatják, és később már nem lehet újra benyújtani.

„Nemcsak az EU tagállamaiban, hanem egyes harmadik országokban is lehetőség van áfa-visszaigénylésre, ha Magyarországgal viszonosság áll fenn. Ilyen például Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia, bizonyos feltételekkel Törökország, valamint az Egyesült Királyság. Ezekben az esetekben eltérő szabályok érvényesülnek azonban, ami még inkább indokolttá teszi szakértő bevonását”

– zárta gondolatait a Forvis Mazars partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!