Gazdaság

Két Red Dot díjat nyert a retro hazai márkákat sikeresen újpozicionáló design csapat, a Barna Design

A legrangosabb nemzetközi design díjként számontartott Red Dot Design Award-on 2024-ben két díjat is elnyert a Barna Design, a Balatonic – Signature Edition designjával, valamint a Györgytea Baba termékcsalád csomagolástervével.

A nevükhöz fűződik még a Maci Kávé termékcsaládjának megújítása is, amelynek segítségével a cikóriakávé sok-sok év után ismét a népszerű termékek közé került a boltok polcain. Multikkal egy polcra rakni a hazai kisebb márkákat? Ebben bizonyítottan kiemelkedő csapat a Barna Design.

A Barna Design a világ egyik legismertebb és legnagyobb grafikai és design versenyén, a Red Dot Design Award-on idén két munkájukkal is nyert. A Györgytea, vagyis Szabó Gyuri bácsi és az ő gyógyfüves készítményei mára fogalommá váltak. A gyártó portfólióját babáknak javasolt gyógyfüves kozmetikumokkal kívánták bővíteni. A csomagolás és az arculat tervezése során fontos volt, hogy a brand jellege megmaradjon. Minden tubus egy Magyarországon ismert állatfigura arcképét kapta meg, ami fürdés közbeni játékra ad lehetőséget. A tubus ráadásul a kiürülés után bábként használható, ezzel is csökkentve a termék ökológiai lábnyomát. A terv 2022-ben a világ legrangosabb csomagolástvervezési design versenyén, a Pentawardson is shortlistes lett, idén pedig elnyerte a Red Dot-ot.

A másik díjjal a Balatonic Signature Edition designját ismerték el, amelynek tervével korábban a London Design Awards-on is diadalmaskodtak 2023-ban. A tonik receptúrájának kialakításánál neves bártenderek működtek közre. Az első palack ihletadója aláírásával és arcképével is díszíti az üveg nyakcímkéjét, így a Signature Edition valóban egy szignált műalkotás. A címke kialakításánál az art déco világát és a cosmopolita életérzést kívánták megidézni, tovább erősítve a művészi jelleget. A speciális felületkezelések, mint az aranyprég, az UV formalakk és a 3D lakkozás, pedig egyedi és elegáns megjelenést kölcsönöznek a terméknek. A Barna Design a Red Dot díjakat november 1-jén ünnepi gálán veheti majd át.

Hogyan lehet a kisebb, tradicionális magyar márkákat a design segítségével a multik termékeivel egy szintre pozícionálni, és hogyan lehet ezt a designt mérnöki precizitással, holisztikus gondolkodással pénzügyileg is rentábilissá tenni? A Macikávé esete jó példa erre, mely évtizedek óta a magyar gyerekek egyik kedvenc itala. A Multi-Cikóra Kft. azzal kereste meg a Barna Design csapatát, hogy autentikus márkájuk régi fényét és ismertségét visszanyerje. A régi stílusjegyeket megtartva az alapoktól formálták újra a designt, melyhez saját piackutatást is felhasználtak. Az új stílusú márkakarakter alapja egy képregény stílusban megrajzolt, kedves, szerethető, de modernebb mackó. Fontos volt, hogy a figura szeme lefelé nézzen, ezzel hozva létre szemkontaktust a gyermekkel, hiszen ez bizalmat és vásárlást indukál. A csomagolást modern technikákkal, többek között hőtérképes szemkövetéssel is tesztelték, így pontosan tudják, hogy a vásárló mit néz meg először, mire fókuszál. A tervezés során a színekre, a USP-k kiemelésére is külön figyelmet fordítottak, ügyelve a retro jelleg mellett az egészségtudatosság kommunikálására is. A széleskörű belistázásnak, az új beruházásoknak és a teljeskörű rebranding-nek köszönhetően a multik termékei mellett a macikávé újra keresett, sikeres termék boltok polcain, a cég pedig 2023-ban már 737 milliós rekordbevételt ért el a termékeivel.

A Barna Design-t közel húsz évvel ezelőtt alapította Barna Gergely, Ipari termék- és formatervező mérnök, designer.

„A végzettségem miatt a mérnöki hozzáállás megjelenik abban is, ahogy a designról gondolkodunk. A rendszerszintű megközelítésben hiszünk, célunk, hogy az egyedi formai és csomagolás megoldásokon túl a közös munka mérhető eredményhez vezessen. Vagyis a pénzügyileg is működő designban hiszünk.”

– emeli ki Gergely. Az alapításkor még egyszemélyes vállalkozásként indult cégben ma már 10 fő dolgozik, formatervezők és grafikusok közösen. Árbevételük a 2020-as 47 milliós szintről tavaly 156 millióra emelkedett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Up Next

Partnerségre lépett a LEGO Csoport és a Formula 1®

Don't Miss

Partnerségre lépett az LG és a Mo-Sys

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!