Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Mesterséges intelligencia egy kkv mindennapjaiban

mesterséges intelligencia szerzői jog
Képek forrása: CoPilot AI

A forgószélként érkező, de a jelek szerint tartósan köztünk maradó mesterséges intelligencia nemcsak a laikus közönséget, az MI vezérelte alkalmazások piacát és a startup ökoszisztémát, vagy a művészek világát bolygatta meg, hanem komoly hatással van a hazai kkv-kra is. Egy friss kutatás szerint 63%-uk rendkívül alacsony MI tudatossággal bír és csak 2% nevezhető kiemelkedően tudatosnak ezen a területen. * Azonban, akik már használnak generatív MI alkalmazásokat, ők sem biztos, hogy tisztában vannak olyan kérdésekkel, hogy az ilyen eszközök segítségével előállított, majd céges, akár piaci környezetben felhasználni kívánt tartalmaknak milyen szerzői jogi vonatkozásai vannak.

Annyira áthatja a generatív mesterséges intelligencia témája a hazai kis- és -középvállalkozások életét is, hogy egy-egy cégvezető előbb-utóbb szembesül a kérdéssel: az én cégem mire tudná használni? Erre már most rengeteg válasz adódik, az azonban még sok esetben kérdéses, hogy az MI „termékei” szerzői és egyéb jogi szempontból milyen megítélés alá esnek. A leggyakrabban használt, szöveget, képeket, videókat, akár zenei felvételeket generáló MI platformokat már nagyon kis befektetés mellett, minimális betanulással működésre lehet bírni, majd az eredményt akár céges kommunikációra, értékesítés támogatására, vagy akár PR célokra használni. Lássuk, hogy vannak-e ebben jelenleg buktatók és ha igen, mik azok!

A szerzői jog és az MI viszonya

Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy pontosan mit és hogyan véd a szerzői jog: művészeti, kulturális vagy tudományos alkotások (például filmek, fotók, irodalmi művek, grafikai alkotások) akkor állhatnak szerzői jogi védelem alatt, ha többek puszta ötletnél, és bírnak úgynevezett „egyéni, eredeti jelleggel”. Ez azt jelenti, hogy az alkotás, például a fotó, akkor lesz szerzői jogilag védett, ha annak elkészítése során a fotós kreatív döntéseket hoz – például a téma, pozíció, perspektíva megválasztásával –, és olyan egyéni jelleggel ruházza fel, amely megjelenik a végső alkotásban. Az így készült alkotások a létrejöttüktől a „szerző”, vagyis az alkotó egész életében és a halála utáni 70. év végéig a jogilag védett.

Szorosan kapcsolódik ide a névfeltüntetés, ami a szerzőket illető egyik legfontosabb személyhez fűződő jog, mely révén a mű és a szerző kapcsolata tisztázható, és erről – vagyis arról, hogy feltüntessék-e a szerző nevét a művel összefüggésben, a szerző jogosult dönteni (főszabály szerint egyébként fel kell tüntetni). Ha ez elmarad az a szerzői jog megsértésének minősülhet – amivel szemben bíróságnál fel is léphet a szerző. Erre példaként: Gaál Sándor fodrász és feltaláló, a gépével hullámosított hajú modellről készült fotó publikálását a Színházi Élet című magazinban a Bíróság jogsértőnek találta, mert elmulasztották feltűntetni a fotográfus, Földes Izsó nevét a képpel összefüggésben 1931-ben.

Mindezt a jelenre, az MI korra vetítve egyelőre bonyolult kérdés, hogy mi a helyzet a MI segítségével átalakított/készített képekkel? A gépi tanuláson alapuló szoftvereket már elég régóta használják általános retusálási feladatokra, mégsem merült fel eddig komolyan annak a szükségessége, hogy például a szín filterezés során használt szoftvert meg kellene jelölni szerzőként. Ha azonban komolyabb átalakítást, például deepfake (valósághű, de hamis tartalom – pl. olyan mondatok híres emberektől, amelyek sosem hangzottak el) jellegű beavatkozást végeztetünk el az MI segítségével, akkor az EU AI Rendelete alapján fel kell tüntetnünk, hogy mesterséges Intelligencia manipulálta képet.

Kié akkor az MI által előállított kép?

Erre egyelőre csak nem egyértelmű válasz adható: attól függ. Attól, hogy mennyi emberi kreatív döntés, vagy egyéni jelleg jelenik meg a végső alkotásban. Ha például csak annyi promptot (szöveges utasítást, parancsot) kap a képgeneráló MI, hogy alkosson egy fotót egy tengerparti naplementéről, minden mást azonban a rendszerre bízunk, akkor csak egy ötletet, mint egy megrendelést adtunk át az eszköznek, miközben az érdemi, kivitelezési kreatív döntést a rendszerre bíztuk, rá delegáltuk.

Az AI azonban nem lehet szerző.

Mivel nem vett részt a kreatív kivitelezésben ember, aki a szerzői jogok alanya lehet, és a kreatív kivitelezést megvalósító MI nem lehet szerzői jogok alanya, az így létrejött kép nem is kap jogi védelmet. Más a helyzet azonban, ha a generált képet jelentősen átdolgozzuk, új elemekkel egészítjük ki saját alkotómunka révén, ugyanis ilyenkor az új elemek tekintetében – ha közben érdemi, új, kreatív döntések születnek – szerzői tevékenységet végzünk és ezekre a részekre szerzői jogunk lehet. És megint más a helyzet, ha az MI például csak a retusálásban, utómunkákban segít, hiszen ilyenkor elenyésző a gépi hozzájárulás a végső alkotásban, és aligha vitatott a szerzői státusz.

A zeneszámok esetén annyiban lehet más a helyzet, hogy ha a zenemű szerzője és a dalszöveg írója két külön személy – ilyen szempontból egyszerűbb az MI általi generálás értékelése is. Ha megírunk egy dalszöveget, és annak a megzenésítését az MI-re bízzuk, akkor szerzői jog csak a dalszövegen keletkezhet – ha az a feltételrendszernek megfelel – míg az MI által generált zene nem minősülhet műnek annak okán, hogy azt nem természetes személy alkotta

Itt azt is fontos tisztázni, hogy a szerzői jogi védelemhez nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentést tenni; ha az alkotás megfelel a törvényi feltételeknek, akkor az jogvédettnek tekinthető. Ha a feltételek megfelelő fennálltát vitatná valaki – például felmerül, hogy a sajátunknak vallott zeneszám zenei alapja az MI bevonása miatt nem is részesülne jogi védelemben – akkor az ilyen típusú jogvitát a felek bírósági úton tudják rendezni.

Belátható és beláthatatlan következmények

Még mindig friss élmény talán mindenkinek a generatív mesterséges intelligencia használata, aminek a lehetséges felhasználási módjait folyamatosan tárjuk fel, ezzel párhuzamosan nyaktörő tempóban zajlik a fejlesztése is, ezért jósolni rendkívül nehéz, de valamennyi tapasztalatot mégis összegezhetünk az elmúlt pár évből.

A kreatív iparágak fő szegmenseiben egyelőre nem csökkent a kereslet az emberi alkotók munkái iránt, szemben az MI generált tartalmakkal. Továbbra is emberi szerzők művei szólnak a rádióban, és streaming platformokon is ők dominálnak. Vannak olyan piaci szegmensek, ahol tere lehet a gyorsabb és egyszerűbb gépi generálásnak az emberi alkotókkal szemben – a háttérzene felhasználás, vagy a stock image-ek (illusztrációnak szánt, előre elkészített, megvásárolható fotók) piacán az MI generált tartalmak például kiválthatják az emberi kreativitás által táplált repertoárokat.

A szerzők, előadóművészek, illetve általában a szerzői jogi jogosultak oldaláról az ijedelem nagyobb részt abból ered, hogy a hozzájárulásuk nélkül, vagy legalábbis nem teljesen tisztázott körülmények között, használták fel a műveiket gyakran olyan MI rendszerek tanítására, amik a jogosultak piacán, a műveikkel, teljesítményeikkel akár versenyezni is tudó termékek tömeges előállítására alkalmasak.

Ezen a területen a jogalkotók, jogalkalmazók még felmérni és értékelni próbálják a jogosultak sérelmeit és keresik az élhető, arányos intézkedéseket, amelyek egyszerre védik a jogosultak érdekeit, és nem jelentenek túl nagy akadályt a technológiai innovációnak sem.

A szakértők általános tanácsa, hogy ha a céges célokra használunk bármilyen generatív MI-t, akkor érdemes feltüntetni a forrást, illetve az eszközt, betartani az alapvető, kézenfekvő etikai szempontokat (ismert műalkotások, karakterek, pl. Mona Lisa, felhasználása), illetve átolvasni a felhasználási feltételeket, és az alapján meggyőződni arról, hogy pontosan mire ad jogosultságot, vagy milyen felelősséget vállal az adott platform szolgáltatója.

*Forrás: a BellResearch és a System 32 IT Kft. közös kutatása

Illusztrációk: CoPilot AI

www.sztnh.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most közel 30%-al erősebb nyári szezonra számíthatunk a magyar turizmusban, mint tavaly

A 2026-os nyári szezon előtt jelentősen erősebb foglaltsági szinttel indulnak a magyarországi szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A június–augusztusi időszakra vonatkozó átlagos előfoglaltság országosan 31,5%-kal magasabb, mint 2025 ugyanezen pontján volt.

A növekedés különösen Budapesten látványos, ahol az idei nyárra vonatkozó előfoglaltság 65,5%-kal haladja meg a tavalyi szintet, miközben az ország többi részén stabilabb, 13,3%-os emelkedés látszik derül ki a SabeeApp friss reprezentatív adatelemzéséből.

Az utazók egyre korábban biztosítják be a nyári pihenést

A SabeeApp partnerhálózatból kiválasztott közel 700 szálláshely adatai alapján készült elemzés szerint mindhárom nyári hónapban magasabb az előfoglaltság, mint egy évvel korábban. Júniusra országosan 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszott az áprilisi adatok alapján. Ugyanezek az értékek 2025-ben még rendre 16,7%, 16,2% és 13,8% voltak.

 

 

Ez azt jelenti, hogy a szálláshelyek már a szezon előtt erősebb foglalási bázissal rendelkeznek, mint tavaly ilyenkor. A trend nemcsak a kereslet növekedésére utal, hanem arra is, hogy a vendégek egy része tudatosabban és korábban tervezi meg nyári utazását.

„Az idei adatok alapján jól látszik, hogy az előfoglaltság jóval magasabb, mint tavaly. Ez nagyobb kiszámíthatóságot adhat a szálláshelyeknek, ugyanakkor a tavalyi végleges adatok alapján a késői foglalások szerepe továbbra is meghatározó marad a szezon egészében. Ha arányaiban hasonló lesz a szezonközi foglalás, akkor az elmúlt évek legerősebb szezonját zárhatja a magyar turizmus.”

– mondta Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

Budapest látványosan erősödik: júniusban és júliusban jöhet a legnagyobb ugrás

A legnagyobb változás Budapesten látszik. A fővárosi szálláshelyek esetében a június–augusztusi előfoglaltság átlagosan 65,5%-kal magasabb, mint 2025 azonos időszakában volt. Az idei évben tapasztalható kiemelkedően magas budapesti nyári foglaltságot részben a minden évben megrendezésre kerülő nagyszabású események és fesztiválok, például a Sziget Fesztivál vagy a Formula 1 Magyar Nagydíj, és az Államalapítás ünnepe is befolyásolhatják. Bár ezek az események minden nyáron jelentős keresletet generálnak, idén különösen erős foglalási aktivitás tapasztalható ezek időszakában. Júniusra a tavalyi 20,4% helyett idén már 31,6%-os, júliusra pedig 12,3% helyett 24,6%-os előfoglaltság látszik. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a júliusi előfoglaltság közel megduplázódott.

Bár a nyári hónapok hagyományosan nem kizárólag városlátogatási időszaknak számítanak, Budapest egyre erősebb nyári desztinációként jelenik meg. A korábbi foglalások emelkedése arra utal, hogy a főváros iránti kereslet a nyári időszakban is stabilan erősödik.

Fordult a trend: Budapesten 65,5%-kal, míg vidéken 13,3%-kal nőtt a nyári előfoglaltság

Vidéken szintén növekedés látszik, de jóval kiegyensúlyozottabb ütemben. A vidéki szálláshelyeknél a 2026-os nyári előfoglaltság 13,3%-kal magasabb, mint egy évvel korábban; júniusra 16,5%, júliusra 20,4%, augusztusra pedig 16,8%. A vidéki adatokból továbbra is az látszik, hogy a foglalások jelentős része közelebb a tényleges utazási időponthoz realizálódik. Különösen júniusban marad nagy tér a későbbi foglalásoknak: tavaly a júniusi vidéki előfoglaltság 14,5%-ról a szezon végére 42,6%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része csak később valósult meg.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os időszak összehasonlítása különösen érdekes változást mutat. Tavaly az előfoglaltsági növekedést főként a vidéki szálláshelyek adták: Budapest 22,1%-os, az ország többi része pedig 36,9%-os növekedést mutatott. Idén ez a dinamika megfordult: Budapest 65,5%-os emelkedése mellett a vidék 13,3%-kal nőtt. Ez arra utal, hogy a vidéki kereslet a korábbi évek erős visszarendeződése után stabilabb szakaszba léphetett, míg Budapest esetében továbbra is erősödik a nyári előfoglalási aktivitás. A főváros így 2026-ban az előfoglalási növekedés szempontjából az országos trend egyik legfontosabb hajtóerejévé vált.

Június elején a gyermektelen párok, a szezon többi részében a családoké a főszerep a vidéki turizmusban

A 2026-os előfoglalási adatok alapján országosan június és július indul erősebben: júniusra 22,1%-os, júliusra 21,9%-os, augusztusra pedig 17,4%-os előfoglaltság látszik. Ez azonban nem feltétlenül jelent gyengébb augusztusi szezont: a 2025-ös végleges adatok alapján éppen augusztus volt a legerősebb nyári hónap, országosan 69,2%-os foglaltsággal.

A különbség inkább arra utal, hogy az egyes hónapok mögött eltérő utazói döntési minták állnak. Június eleje különösen vidéken sajátos időszak: a vidéki júniusi előfoglaltság jelenleg 16,5%, ami a teljes adatsor egyik legalacsonyabb értéke, miközben tavaly ugyanez a hónap a szezon végére 42,6%-os foglaltságot ért el. Ennek egyik oka lehet, hogy a családos vendégek számára június első fele még korlátozottabban utazható, hiszen az iskolai év jellemzően csak a hónap közepén ér véget. Emiatt a korai júniusi vidéki kereslet inkább a gyerek nélkül utazó párokhoz, wellness-pihenést keresőkhöz, távmunkázókhoz vagy nyugdíjas vendégekhez kapcsolódhat.

Erősebb előfoglaltság idén, de a szezon közbeni foglalások, akár meghatszorozhatják a foglalások számát

Bár az előfoglaltsági adatok erősek, a tavalyi tapasztalatok alapján a szezon közbeni foglalások továbbra is jelentős szerepet játszanak. Budapesten például 2025 augusztusában az előfoglaltság 12,5%-ról a szezon végére 78,2%-ra nőtt, vagyis a végső foglaltság jelentős része később épült fel.

Az adatok szerint tehát egyszerre van jelen a korábbi tervezés és a későbbi foglalás. Ez a kettősség különösen fontos jellemzője lehet a 2026-os nyári szezonnak: a szálláshelyek erősebb előfoglalási szintről indulnak, de a végleges foglaltság alakulásában továbbra is meghatározó lesz a szezon közbeni kereslet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A BMW a vezető márka a hazai használtmotor-piacon, de a japán gyártók dominanciája megingathatatlan a top 10-ben

BMW R sorozat lett 2026 első négy hónapjának legnépszerűbb használt motorkerékpárja Magyarországon a Használtautó.hu adatai alapján: a modellre 5369 érdeklődés érkezett, ami 57 százalékkal haladja meg a második helyezett Honda CB iránti keresletet.

A 2026. január 1. és április 30. közötti időszakban összesen 49 989 érdeklődést* regisztrált a Használtautó.hu a motorkerékpár kategóriában, miközben az átlagos havi hirdetésszám közel 3940 darab volt. A piaci átlagár 1,93 millió forintot tett ki, az átlagos futásteljesítmény 28 452 kilométer, az átlagéletkor pedig közel 16 év volt. Az adatok alapján a szezon már januárban erős kereslettel indult, tavasszal pedig bővülő kínálat és enyhülő árszint jellemezte a piacot.

A toplista egyértelműen kirajzolja a piac preferenciáit. A BMW R mellett a Honda CB, a Suzuki GSX, a Yamaha MT és a Kawasaki Z szerepeltek a legkeresettebb modellek között, de a tizedik helyen szintén BMW-modell, az F sorozat végzett. A német márka tehát dupla jelenléttel képviseltette magát a listán, miközben a fennmaradó helyeket teljes egészében japán gyártók dominálták. A Honda két modellel, a Suzuki hárommal, a Yamaha kettővel, a Kawasaki pedig eggyel került be a top 10-be, ami jól mutatja a japán motorkerékpárok töretlen hazai népszerűségét. A BMW R modellek átlagára meghaladta a 4,35 millió forintot, ezzel magasan a legdrágább szériát képviselve a listán.

A teljes piac átlagosan 1,93 millió forintos árszintje azt jelzi, hogy a kétmillió forint körüli ársáv ma már meghatározó referenciapont a használtmotor-vásárlók számára. Érdekes piaci jelenség ugyanakkor, hogy a közel 16 éves átlagéletkorhoz viszonylag alacsony, 28 452 kilométeres átlagos futásteljesítmény társul. Ez arra utal, hogy sok motorkerékpárt inkább szezonális használatra tartottak, jellemzően garázsban tárolva, kíméletes körülmények között. A toplistán szereplő modellek közül különösen a Yamaha MT emelkedik ki fiatal, 6 év alatti átlagéletkorával, míg a Yamaha FZ és a Honda CBR esetében a 17–19 éves modellekre is erős kereslet mutatkozik.

A szezonális trendek az év első hónapjaiban fokozatos élénkülést mutattak. Januárban még 9006 érdeklődés érkezett a portálra, februárban azonban már 10 863, márciusban pedig 15 841 érdeklődést mértek, ami a szezon közeledtével erősödő vásárlói aktivitást jelez. Ezzel párhuzamosan a hirdetésszám januárról márciusra több mint 66 százalékkal nőtt, 2844-ről 4753 darabra, miközben az átlagár 2,09 millió forintról 1,85 millió forintra csökkent. Áprilisban a kereslet továbbra is magas maradt 14 279 érdeklődéssel, az átlagár pedig 1,79 millió forintra mérséklődött, ami kedvezőbb vásárlási környezetet teremtett a szezon kezdetére.

„A mostani adatokból jól látszik, hogy a magyar motorosok tudatosan keresnek megbízható, értéktartó modelleket, és nem feltétlenül riadnak vissza az idősebb motoroktól sem, ha azok megkímélt állapotban vannak”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

„A magas átlagéletkor és az alacsony futásteljesítmény kombinációja sok esetben kifejezetten vonzó lehet a vásárlóknak, hiszen ezek a motorok gyakran keveset használt, jó állapotú példányok. A tavaszi kínálatbővülés és az enyhülő árak ráadásul most kedvező belépési pontot teremthetnek azok számára, akik a szezonra keresnek motorkerékpárt”

– tette hozzá a szakértő.

*Érdeklődések: telefonszám- és e-mailcím-felfedések száma.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Energiatakarékos és okos új építésű lakások a jövőre hangolva

okosotthon új építésű okos ingatlanok
Képek forrása: Rezideo lakásfejlesztés látványtervek

Az ingatlanpiaci kínálat hatalmas, ám a választás során az egyik legmeghatározóbb kérdés, hogy a patinás, de sokszor korszerűtlen használt lakások mellett tesszük-e le a voksunkat, vagy egy modern, minden technológiai vívmánnyal felszerelt új építésű ingatlanba fektetünk inkább. Utóbbi mellett ma már olyan racionális érvek szólnak, amelyeket a technológiai fejlődés és a fenntarthatósági szempontok tesznek igazán meggyőzővé.

Mitől okos az okosotthon?

Az összekapcsolt eszközök világa alapjaiban írja át azt, amit a kényelemről gondolunk. Egy modern lakópark tervezésekor az okosfunkciók integrálása ma már az építészeti alapelvárás része, nem pedig extra kiegészítő. Ez a technológiai érettség olyan szintű kontrollt és biztonságérzetet garantál, ami korábban elképzelhetetlen volt. Amikor belépünk egy új építésű, intelligens otthonba, azonnal érezni fogjuk, hogy minden egyes elem – a szobánkénti hűtéstől kezdve a biztonsági érzékelőkig – egyetlen, összehangolt rendszerként támogatja a mindennapjainkat, maximálisan kiszolgálva kényelmi igényeinket.

A távolról vezérelhető rendszerek a tudatos és fenntartható életmód tartóoszlopai. Gondoljunk csak bele, mennyivel hatékonyabb, ha a fűtést a munkahelyünkről, egyetlen érintéssel állíthatjuk be, mire hazaérünk, vagy ha a világítás automatikusan alkalmazkodik a napszakokhoz. Ezek a megoldások jelentősen csökkentik a felesleges energiafelhasználást, miközben maximális kényelmet biztosítanak számunkra.

Integrált automatizációs megoldások a modern lakóparkokban

A modern új építésű lakásokban számos olyan automatizációs megoldással találkozhatunk, amelyek közvetlenül támogatják a hatékony üzemeltetést. Az intelligens hűtés-fűtés vezérlés például szobánkénti hőmérséklet-szabályozást tesz lehetővé, miközben a rendszer tanul a szokásainkból, és folyamatosan optimalizálja a fogyasztást. Ezt egészíti ki a programozható és távvezérelt világítás, amely energiatakarékos LED-technológiát alkalmaz, és bárhonnan kényelmesen felügyelhető.

A biztonságról integrált rendszerek gondoskodnak, ahol az okoszárak, az ablaknyitás-érzékelők és a kamerák azonnali értesítést küldenek a telefonunkra. A komfortérzetet és az energiahatékonyságot az árnyékolástechnikai automatika is növeli, hiszen az időjárás-állomáshoz kapcsolt redőnyök aktívan megvédik a lakást a túlmelegedéstől. A pénzügyi tudatosságot végül az okos mérőórák és a monitorozási funkciók segítik: a valós idejű áram- és vízfogyasztási adatok birtokában a havi költségek pontosan tervezhetővé válnak.

Piaci dinamika és értékállóság

Az ingatlanvásárlást érdemes stratégiai befektetésként kezelni, amelynek az értéke évtizedek múlva is meghatározó marad. A piaci folyamatokat szemlélve látható, hogy az új építésű lakások iránti kereslet töretlen. Egy új ingatlan birtoklása alacsonyabb kockázattal jár a régebbi épületekhez képest, ahol a rejtett műszaki hibák vagy a korszerűtlen energetikai rendszerek bármikor váratlan kiadásokat generálhatnak. A piaci előny záloga a modern technológiában, az energetikai besorolásban, valamint az alacsony fenntartási költségekben rejlik. Ez a banki hitelezésnél és a későbbi eladásnál is fontos szempont, ráadásul a bérbeadási potenciált is növeli, hiszen a kereslet folyamatosan a hatékonyabb otthonok irányába tolódik.

Szakmai hitelesség és városformálás

A lakásvásárlás folyamata összetett feladat, ezért kulcsfontosságú egy olyan ingatlanfejlesztő partnert választani, aki mögött stabil szakmai tapasztalat áll. Az átlátható ügyintézés, a rendszeres tájékoztatás, valamint a pontos határidők betartása olyan alapkövek, amelyek nélkülözhetetlenek a bizalom kiépítéséhez.

A modern fejlesztéseknek komoly hatásuk van a városi szövetre is. Az új projektek rehabilitálják a korábban elhanyagolt területeket, és új alközpontokat hoznak létre. Ezek a beruházások lakásokat, közösségi tereket, parkokat, valamint szolgáltatásokat hoznak magukkal, növelve az egész környék presztízsét. A Rezideo egyik új projektjeként például 300 új lakás épül a XV. kerületben, ami jól példázza, hogyan válik egy városrész dinamikusan fejlődő lakókörnyezetté a professzionális beruházások révén. A zöldövezeti integráció révén a lakók élvezhetik a természet közelségét, miközben nem mondanak le a nagyváros előnyeiről sem.

Olyan ingatlanbefektetést keres, ahol a technológiai innováció és a fenntarthatóság közvetlenül szolgálja az értékállóságot? A Rezideo csapata elkötelezett a minőségi, fenntartható és élhető lakókörnyezetek megteremtése mellett. Látogasson el hivatalos weboldalukra, a rezideo.hu-ra, ahol részletesen megismerheti aktuális projektjeiket, megtekintheti legújabb látványterveiket, és tájékozódhat jövőálló műszaki megoldásaikról.  Kérje személyre szabott ajánlatukat, és szakértő kollégáik végigkísérik a teljes folyamaton – a finanszírozási kérdésektől a műszaki egyeztetéseken át a birtokbaadásig –, hogy befektetése minden részletében az Ön pénzügyi céljait és nyugalmát szolgálja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss