Ipar

A szabadionnal telített közegben működő energiacella fejlesztés eredményeinek bemutatása

A projekt a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében” című és GINOP-2.1.2-8.1.4-16 azonosítószámú pályázati kiírás támogatásával valósult meg.

Összegzés

A Max-Construct Kft fejlesztésének végtermékeként egy olyan energia cella, került kifejlesztésre, ami független egyéb más energia előállító és szállító technológiáktól, a folyamat elindításához és stabil hosszú távú működéséhez nincs szükség egyéb külső energia vagy energiahordozó bevonására, napi 24 órában működik, valós alternatívát nyújt a tengerpartok mellett élőknek napelemes és szélgenerátor technológiák mellett a villamos energia előállítására.

A prototípus feszültségszintje meghaladja a 15V-ot és a cella által leadott áramerősség rövid távon akár 20A-t, hosszú távon pedig min. 6-A-t tud előállítani.

A prototípus az ún. katódelrendezésen alapuló energiacella, mely tartalmaz katódanyag térrészt meghatározó, elektrolit által átjárható katódfalat tartalmazó katódházat, valamint a katódanyag térrészbe első végrészével benyúló, második végrészével a katódanyag térrészen kívülre nyúló, szénből lévő katódelemet és a katódanyag térrészben 2-5 mm átmérőjű, hengeres alakú, szénből extrudált katódszemcséket. Az innovatív eljárás részét képezi még a katódelrendezést tartalmazó energiacella, az energiacellát tartalmazó hidrogéngáz-feldolgozó elrendezés és az energiacella alkalmazása elektrolitként tengervizet használva.

A fejlesztés során speciális elektronikát is fejlesztettünk az energiacellából nyert villamos energia akkumulátorok töltésére alkalmassá tételére.

Az energiacella működési elve a galvánelem hatáson alapul, melynek értelmében két elektród között (anód és katód) elektrolit közegben elektromos áram indukálódik és az elektrolitot maga a sós tengervíz adja.

Berendezésünk működési elvének és működésének megértéséhez néhány kémiai és fizikai alapelv a hétköznapinál valamivel mélyebb ismerete szükséges.

Ion, ionizáció:

A Wikipédia meghatározásai szerint:

„Az ion: Olyan atom vagy molekula (atomcsoport), mely elektromos töltéssel rendelkezik. A negatív töltésű ion, más néven anion olyan atom vagy molekula, melynek egy vagy több elektrontöbblete van, a kation pedig pozitív töltésű ion, amiben egy vagy több elektronhiány van, mint az eredeti részecskében. A folyamat, mely során létrejönnek az ionok, az ionizáció. Az ionizált atomokat vagy atomcsoportokat úgy jelölik, hogy az atom vagy molekula fölött jelölik az elvesztett vagy szerzett elektronok számát (kivéve, ha egy van, akkor nem jelölik), és a töltést (+ vagy −). Példa: H⁺, O²⁻.

Egyszerű atomok esetén a fémek legtöbbször kationokat hoznak létre, a nemfémek anionokat, például a nátrium Na⁺ kationt, míg a klór Cl⁻ (klorid) aniont hoz létre.

Bonyolultabb szerves molekulák ikerionos állapotba is kerülhetnek, ekkor egyszerre anionos és kationos tulajdonságúak.”

Ionizációs energia:

„Az az energiamennyiség, mely ahhoz szükséges, hogy kationt hozzunk létre egy semlegesebb (nem feltétlenül semleges) töltésű atomból, az ionizációs energia. Általánosabban egy atom n-edik ionizációs energiája az az energiamennyiség, mely ahhoz szükséges, hogy az n-edik elektront leszakítsuk az atomról, miután az előző n–1-et már leszakítottuk.”

Minden sikeres elektronleszakítás során a következő ionizációs fázishoz szükséges energia mennyisége növekszik. Rendkívüli a növekedés, amennyiben egy adott atompálya kiürül, és a következőről kell leszakítani az új elektront. Ezen okból az atomok igyekszenek úgy elrendeződni, hogy telített atompályáik maradjanak. Emiatt például a nátriumból létrejövő Na⁺-t gyakran megtaláljuk, de a Na²⁺-t nem, a nagy ionizációs energiaigény miatt. Ugyanígy a magnézium Mg²⁺ formája gyakori, míg Mg³⁺ formája nem, és az alumíniumnak csak az Al³⁺ formája fordul elő a természetben.”

Elektronaffinitás:

„Az az energia, amely egy atom esetében egy elektron befogásához szükséges. Az elektronaffinitás halogénelemek csoportján belül a rendszám növekedésével csökken (kivétel a fluor, amelynek az elektronaffinitása valamivel kisebb, mint a klóré). Két kapcsolódó atom közül az képes erősebben magához szívni a kötő elektronpárt, amelyiknek nagyobb az elektronaffinitása (vagyis anionná alakulásakor nagyobb energia szabadul fel). Ennek a fogalomnak értelmezéséhez abból indulhatunk ki, hogy ha a kapcsolódó A és B atomok elektronaffinitása egyenlő, az A,B- kötés energia az A,A és B,B kapcsolatok energiáinak számtani középértéke.”

Mit értünk szabadionnal telített közegnek:

Míg a fémekben az elektromos töltéssel rendelkező atomokat vagy molekulákat (atomcsoportokat) elektronoknak hívjuk addig ugyan ezeket a molekulákat folyadékban vizsgálva ionoknak nevezzük. Az elektronok áramlásának kialakulása a különböző anyagok elektród potenciálszintjén alapul.

Fejlesztésünk során létrehozott új termék, egy már ismert műszaki-tudományos eredmény felhasználásával készül el. Az IMK Laboratórium Kft. által 2015.11.16-án P15 00545 számon bejegyzett szabadalmának részleges alkalmazásával, egy olyan energiacellát fejlesztünk ki, mely szabad ionokkal telített folyadék közegben az anód/katód pár között elektronok áramlását biztosítja.

Hasonlóan a galvánelemekhez a fém elektróda és az elektrolit között potenciálkülönbség alakul ki. Az anód fémből, elektronok hátra hagyásával pozitív fémionok mennek az oldatba, tehát a fém töltése az oldathoz képest negatív lesz. Az oldatból, elektronok hátra hagyásával pozitív ionok válnak ki a katód felületén, tehát annak töltése az oldathoz képest pozitív lesz.

Galvánelem:

„A galvánelem két elektródból (fél cellából) áll. A legegyszerűbb galvánelem az, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. A sóoldatban a bemerülő fém oxidált, pozitív töltésű kationjai és az ezeket semlegesítő anionok találhatók. Az elektródok a fémet két különböző oxidációs állapotban tartalmazzák. A lejátszódó redoxireakciót a konvenció szerint a redukció irányában írjuk fel.

Bagdadi elemek i.e. 250 és i.sz. 250 között

Vitatott ugyan, de különböző elméletek és megközelítések arra engednek következtetni, hogy már időszámításunk hajnalán létezhetett a technológia alapja. Bagdadi elemekként azokra a mezopotámiai vázákra szoktak utalni, amelyekkel egyes alternatív történészek szerint, elektromos áramot lehetett létrehozni.

A potenciálkülönbség nagysága akkora, hogy megakadályozza a további elektron átadást, így a kialakuló feszültség mértékét az anód-katód közötti elektródpotenciál egyértelműen maximálja.

Csányi féle galvánelem 1903

Egy egyszerű galvánelem az alábbi módon állítható elő: egy higított kénsavval töltött üvegedénybe egy-egy cink- és rézelektródát helyezünk el. A rézelektródából (vegyi hatás következtében) elektronok lépnek ki a kénsavba, ezzel pozitív töltésűvé válik. A cinkelektróda felületén ennek fordítottja játszódik le, az elektronok a kénsavból lépnek át, tehát itt elektrontöbblet keletkezik, azaz a cinkelektróda negatív töltésű lesz. Az elektródok töltései kiegyenlítődni igyekeznek, ezért az elektródok között feszültség mérhető, cca. 1 volt, amely a terhelés folyamán lecsökken.

Vagy még egyszerűbben:

a citromban nem csak vitamin van

A fejlesztés folyamata alatt, többféle anód/katód anyagpárosítást és azok különböző kialakítását és elrendezését vizsgáltuk meg, a lehető legnagyobb mértékű feszültségszint elérése érdekében. A célunk az volt, hogy egy olyan sósvízben (mint elektrolitban) működő energiacellát hozzunk létre, mely feszültségszintje meghaladja a 15 volt feszültséget, ezzel együtt rövid távon, akár 20 ampert, hosszú távon pedig stabilan, minimum 6 amper áramerősséget legyen képes előállítani.

az optimális anyagpárosítás (magnézium/szén) az elektromos kapcsolat kialakítását biztosító aljzatba szerelve

Szabad ionnal telített közegben működő energiacella fejlesztése során három különböző fejlesztési területre koncentráltunk.

1./ Energiacella fejlesztése:

Optimális anód/katód anyagok és azok elrendezésének kikísérletezése. Az anód/katód párosításánál a legmagasabb elektródpotenciálokat a szén/magnézium (anód pozitív/katód negatív) párosítása során voltunk képesek előállítani.

anód/katód anyag méret és elhelyezés: a magnézium rúd és a kék kosárban a szénrúd

2./ Elektronika fejlesztése:

Az energia cella által előállított egyenáram stabilizálása, a gyakorlati életben is használható feszültségszintek és áramerősségek biztosítása céljából. töltésvezérlés. Az elektronika fejlesztésénél kipróbáltunk néhány már a kereskedelemben kapható és kifogástalan működésre képes töltésvezérlő egységet, de a speciális körülményeket és az egység stabil működésének érdekében támasztott saját követelményeinknek egyik sem felelt meg.

Annak érdekében, hogy az extrém körülményeknek, széles felhasználási igényeknek megfelelő töltésvezérlést építhessünk be egységünkbe, saját fejlesztésű vezérlést kellett építeni és a cellákkal együtt folyamatosan tesztelve, tökéletesíteni.

saját fejlesztésű elektronika és vezérlés

A szabad ionnal telített közegben működő energiacella egység, mint energiatermelő blokk, a kísérleti fázisban, összeszerelés közben. A kilenc egységet tartalmazó energiablokk egységei sorba kötve.

energiacella blokk

Tesztek és a kísérleti folyamat: fizikai kísérletek során sikerült kifejleszteni azt a sósvízben (mint elektrolitban) működő energiacellát, mely feszültségszintje meghaladja a 15 voltot, és rövid távon 20 ampert volt képes leadni, mindezt pedig stabilan és a kísérletek ideje alatt hosszú távon is.

sósvizes kísérleten már átesett egységek

3./ 3D modellezés és tervezés:

A végtermék formai megjelenésének tervezése, különböző változatok kialakítása a várható vevői igények/elvárások feltérképezésével összhangban.

üzemanyagcella magnézium és szénrudainak elhelyezési modellezése 3D technológiával

Az energiacellánk felépítése:

A fejlesztés eredményeként létrehozott, gyártásra kész egység:

Energiacellák a tengervíz által átjárható dobozolásban

Egy egység, tartalmaz 9 db energia termelő cellát, maximális kapacitása: 5 V, feszültségen, 1 A áramerősség, 2,5 Watt teljesítménnyel. Az általunk fejlesztett elektronika képes szabványos feszültségszintre emelni a kijövő teljesítményeket, a piacon kapható eszközigényeknek megfelelően például telefontöltéshez 5 V, 1A, vagy egy vitorlás hajó elektromos rendszereinek alap működtetéséhez, 12 V, 2 A, vagy esetleg több egység sorba kötésével elérhető nagyobb teljesítmény is.

A szabad ionnal telített közegben működő energiacella egység alapelvén, a leghatékonyabb anód/katód párosítás ki kísérletezésével, a dimenziók növelésével (energiatermelő felületek). képesek vagyunk háztartási méretű energiacella megépítésére is.

A fejlesztés végeredménye egy olyan áramforrás, ami a tengerek mellett élő népesség számára, függetlenül a fosszilis energiahordozóktól, napsugárzási és szélviszonyoktól, éjjel nappal és a mi a legfontosabb, stabilan működni képes, állandóan alkalmazható energiaforrást biztosít, akár háztartási méretben is

Záró gondolatok

Az elkészült prototípus, és a sorozatgyártás során létrejövő termékek teljes mértékig környezetbarátnak tekinthetők, így hozzájárulnak a fenntartható környezethez. A tengervíz segítségével előállított energia megújulónak minősül, mivel semmilyen fosszilis energiahordozót nem használ a villamos energia előállításához. Nem szennyezik az élővizeket, nincs melléktermék, nincs emisszió.

A fejlesztéssel nem csak adott fogyasztókat lehet stabilan és hosszútávon ellátni villamos árammal, hanem ahol erre a külső körülmények is biztosítottak, nagyobb akkumulátor telepeket, akkumulátor farmokat is lehetne folyamatosan működtetni, ezzel kisebb – nagyobb lakóközösségek energiaellátását biztosítani, természetesen a megfelelő karbantartás mellett.

Az új prototípus révén lehetőség nyílik a tengervizes energiacella további felhasználására különböző termékfejlesztések keretében.

A jövő a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú hasznosíthatósága felé mutat, amiben ez a termék és a későbbi termékfejlesztések is úttörő szerepet tudnak játszani.

Szerző: Tankó Gábor fejlesztő mérnök

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:fejlesztés innováció kutatás pályázat

Up Next

Az építőipar teljesítménye idén elérheti az 5000 milliárd forintot

Don't Miss

Fejlesztések műszaki kerámiák forgácsolásához

Ipar

Díjat nyert a DS Smith és a Schneider Electric csomagolási megoldása

Díjat nyert a WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában a DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett csomagolási rendszere, amit az utóbbi vállalat nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseihez alakítottak ki.

Az új típusú csomagolás kifejlesztése egyszerre garantálja a termékek biztonságát és támogatja a fenntarthatósági célok elérését.

Az International Paperhez tartozó DS Smith, a rostalapú, fenntartható csomagolási rendszerek vezető szállítója, valamint a Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata közösen kifejlesztettek egy új, a nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekre optimalizált csomagolási megoldást. A speciális csomagolás díjat nyert a 2026-os WorldStar Global Packaging Awards-on „Electronics” kategóriában.

Az úttörő csomagolás hullámkartonból készül és teljes mértékben újrahasznosítható. Ez az innováció is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét a környezeti hatások csökkentése iránt a teljes értékláncban, valamint azt, hogy csomagolási döntéseit összehangolja az átfogó, a körforgásos gazdaságra és a dekarbonizációra vonatkozó céljaival. Az új csomagolási rendszer fő célja, hogy megkönnyítse a nagy ipari termékek mozgó alkatrészeihez való biztonságos rögzítést, és biztosítsa, hogy azok a gyártás, a szállítás és az ellátási lánchoz kötődő egyéb folyamatok során könnyen kezelhetők és mozgathatók legyenek.

Mobilitásra tervezve

A csomagolási megoldás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy könnyen illeszkedjen az automatizált gyártósorokba. Az elektromos kapcsolóberendezéseket nagy súlyuk miatt kizárólag oldalról lehet mozgatni és csomagolni ipari manipulátor segítségével. (Ez egy speciális, merev karú emelőberendezés, amelyet nehéz, körülményesen kezelhető vagy törékeny csomagok mozgatására terveztek.)

Az újonnan kifejlesztett csomagolás védelmet nyújt a nehéz vagy váratlan körülmények között is a szállítás, illetve az ellátási lánc bármelyik állomása során. A kinyitható oldalsó tálca stabil alapot biztosít, megkönnyítve a kezelést, és garantálja a termékek megfelelő rögzítését az optimális védelem érdekében.

A csomagolási megoldás tartalmaz egy polietilén zsákot is, amely megvédi a termék kenőanyaggal kezelt elemeit a portól. A fém csatlakozókat egy egyszerű, hajtogatott hullámkarton betét védi, valamint a csomagolás minden oldalsó eleme több rétegű, összeragasztott hullámkartonból áll a legmagasabb szintű stabilitás biztosítása érdekében.

Biztonsági elemek

A DS Smith tervező- és kivitelező csapata ejtési teszteknek is alávetette a csomagolást, melyek során meghatározott magasságból ejtették le, hogy megmérjék annak ellenállóképességét az ütéssel és rázkódással szemben, illetve az esetleges szerkezeti károsodást. A csomagolás kialakítása során arra is odafigyeltek, hogy eltüntessék a kihasználatlan vagy üres tereket, ezáltal kompakt legyen és a lehető legkevesebb anyagot igényelje, csökkentve ezzel a szállítási és raktározási költségeket.

A nagy teljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekhez fejlesztett csomagolási rendszer összetettsége ellenére annak elemei bármely korszerű, automatizált csomagolósoron kevesebb mint egy perc alatt összeállíthatók, és az összeszerelés során csak minimális hajtogatásra van szükség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Ismét első a Schneider Electric a TIME és a Statista legfenntarthatóbban működő vállalatokat bemutató listáján

Idén is a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta a TIME magazin és a Statista a Schneider Electricet, ezzel a társaság sorban harmadszor végzett a 750 céget tartalmazó rangsor élén.

A vállalat az év elején indította el „Impact 2030” programját, és már az első negyedévben 82,5 százalékkal csökkentette a 2017-es referenciaértékhez képest a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását.

Idén harmadik alkalommal készítette el a TIME magazin és a Statista a világ legfenntarthatóbban működő vállalatainak rangsorát, amelyen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a környezetre gyakorolt hatás alapján rangsorolták a világ legnagyobb és legbefolyásosabb 750 cégét. A lista élén 2026-ban is a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata található, amely ezzel sorban harmadszor szerezte meg az első pozíciót. Ez az elismerés is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy a fenntarthatóságot üzleti stratégiája, teljesítménye és a vállalatirányítás szerves részévé tegye. A mindenki számára elérhető fejlődés érdekében az energiatechnológiában való szintlépést küldetésének tekintő társaság az elektrifikáció, a hatékonyság és a digitalizáció terén betöltött vezető szerepére építve fejt ki széles körű hatást.

„Megtiszteltetés, hogy a harmadik egymást követő évben is elnyertük a TIME és a Statista elismerését. Ahogy az energia egyre fontosabb szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a fejlődés szempontjából, úgy növekszik az igény az intelligensebb felhasználására is. Meggyőződésünk, hogy az energiaintelligencia a hatékonyság és a dekarbonizáció kulcsfontosságú előfeltétele, amely segít ügyfeleinknek tartós értéket teremteni a kibocsátás csökkentése mellett. Évek óta ez a meggyőződés formálja a Schneider Electricet, és továbbra is irányt mutat innovációs tevékenységünknek, működésünknek és az energiatechnológia fejlesztésének”

– mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Az idei elismerés azért is különösen fontos a vállalat számára, mert a cég a közelmúltban mutatta be új fenntarthatósági programját, az Impact 2030-at. A társaság négy stratégiai pillérre építve – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek támogatása – negyedévente, mérhető mutatók segítségével követi nyomon teljesítményét, biztosítva ezzel az elszámoltathatóságot minden szinten.

Az idei első negyedévben a Schneider Electric a 2017-es referenciaértékhez képest 82,5 százalékkal csökkentette a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását. A cég emellett a január-márciusi időszakban 47,5 millió MWh energiát takarított meg vagy elektrifikált ügyfelei számára, ami közvetlenül erősítette az ellenállóképességet és a hatékonyságot. Csak az első negyedévben 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el a társaság ügyfeleinél és saját működésében.

A vállalat emellett folytatta új tervezési keretrendszere bevezetését, aminek eredményeként a tervezési fázisban lévő főbb ajánlatok 14 százaléka már most is kiemelkedő teljesítményt mutat a körforgásos gazdaságra való átállás és a környezetvédelem szempontjából.

Az „Impact 2030” programmal a Schneider Electric tovább erősíti a teljes ökoszisztémájának bevonását a fenntarthatósági törekvésekbe felismerve, hogy akkor lehet átfogó hatást elérni, ha a partnerek együtt haladnak előre. A folyamat a beszállítókkal kezdődik, ennek jegyében az idei első negyedévben több mint 1100 beszállító vett részt a cég „Zero Carbon Pathway” kezdeményezésében.

Az egyre bizonytalanabbá és széttagoltabbá váló globális környezetben a Schneider Electric úgy véli, hogy a tartós fejlődéshez erős helyi alapokra van szükség. A közösségek és az emberek a fenntartható változás helyi támaszaiként tevékenykedhetnek, elősegítve azt, hogy a globális törekvéseknek kézzelfogható, helyi eredményei legyenek. Az év első három hónapjában több mint 2,8 millió ember jutott fenntartható villamosenergia-ellátáshoz a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. 113000 ember szerezte meg az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén szükséges technikai ismereteket képzési programok keretében – így a 2009 óta képzettek összesített száma meghaladta az 1,2 milliót.

„Ez a harmadik elismerés, amit az új fenntarthatósági ciklus elindításakor kaptunk megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk, és érezzük a felelősségünket abban, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton. Az Impact 2030 egy keretrendszert biztosít ahhoz, hogy kiterjesszük a hatásunkat, és alig várjuk, hogy negyedévről negyedévre felgyorsítsuk az előrelépést”

– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Amellett, hogy a TIME és a Statista harmadik egymást követő évben is a világ legfenntarthatóbb vállalatának választotta, a Schneider Electric az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Megnyitja kapuit az ipar a startupoknak

Karnyújtásnyi távolságba kerülnek az ipari szoftverek.

A kis, agilis, hardvereket, ipari vagy logisztikai megoldásokat fejlesztő startupok az innováció bástyái, akik legtöbbször nem a tehetség hiányával küzdenek, hanem például az ipari szoftverek díjainak kigazdálkodásával. Egy ilyen licensz ugyanis akár évi több millió forintos kiadást is jelenthet, amiből egy fiatal csapat több hónapig is működhetne.

Emiatt sok korai fázisban járó vállalkozás elakad a laborból a valódi ipari alkalmazásokba vezető úton. Ezt az akadályt teszi áthidalhatóvá a Siemens azzal, hogy elérhetővé teszi professzionális szoftvercsomagjait startupok számára.

Szélesebbre tárulnak a kapuk az európai startupok előtt

A Siemens for Startups program az elmúlt másfél évben több mint 7 ezer hardvertechnológiai kezdő vállalkozást támogatott szoftveres hozzáférési lehetőséggel.

Ennek köszönhetően például a francia Latitude űripari startup Siemens-eszközökkel fejleszti és szimulálja hordozórakétája, valamint additív gyártással készülő rakétahajtóműve működését, virtuális környezetben. A zürichi egyetemről indult Ethon mesterséges intelligencia platformja pedig valós időben elemzi a gyártási folyamatok viselkedését, feltárva az eltéréseket, és megmagyarázva azok okait. A platform segítségével nemcsak a költségek optimalizálhatóak, de a Siemens svájci, német és amerikai üzemeiben már ezzel az eszközzel felére tudták csökkenteni gyártás során keletkező hulladék mennyiségét.

Ezt a programot bővíti a Siemens, amit a múlt heti, párizsi VivaTech startup- és technológiai szakkiállításon jelentett be.

Új, szuperkedvezményes szoftvercsomagok

Három új, előre összeállított, a gyakori termékfejlesztési igényekhez igazodó szoftvercsomagra tudnak majd kedvezményesen pályázni az európai startupok. Működésük első két évében akár 95 százalékos kedvezménnyel kaphatják meg csomagban szereplő licenszeket, míg a további portfóliótermékeket akár 75 százalékkal alacsonyabb áron érhetik el.

A csomagok két alapeszközre épülnek. Az egyik az NX X felhőalapú 3D tervezőszoftver, amivel a csapatok bárhonnan, egyidőben dolgozhatnak ugyanazon a terméken, fizikai szerver fenntartása nélkül. A másik a Teamcenter X Essentials felhőalapú verziókezelő- és nyilvántartó rendszer, ahol megtalálható az egy-egy projekthez tartozó összes tervfájl és dokumentum, – így mindig mindenki a legfrissebb verzióval tud dolgozni.

Ezeken felül szimulációs, valamint az elektronikai tervezést könnyítő szoftvereszközök lesznek elérhetőek, amelyekhez – csomagoktól függően – különböző mennyiségű használati-, illetve felhőkredit is jár.

Szoftver, piac és partnerség

A három alappillérre – Connect, Collaborate és Empower – épülő program nem csak az ipari szintű technológiákat biztosítja a startupok számára. A szoftverhozzáférés mellett piacra lépési csatornát kínál a Siemens Xcelerator nyílt üzleti digitális platformon keresztül, és bizonyos esetekben a Siemens korai vásárlóként és fejlesztési partnerként is megjelenik.

A programban résztvevő startupok, 3D tervezés és szimuláció alkalmazásával, eddig akár 36 százalékkal növelni tudták jövedelmezőségüket, mivel javult a termelékenységük, csökkentették a hibák számát és az ebből adódó költségeket, valamint több ügyfelet tudtak megtartani. Továbbá az egyszerűbb fájlmegosztásnak, valamint az összekapcsolt CAD- és szimulációs megoldásoknak köszönhetően akár 80 százalékkal le tudták rövidíteni a mérnöki elemzésekre és szimulációkra fordított időt, miközben a virtuális teszteléssel 23 százalékkal kevesebb fizikai prototípus készítésére volt szükség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!