Sokan még mindig a magas villanyszámlával azonosítják az elektromos fűtést, pedig a korszerű klímaberendezések esetében egészen más lehet a helyzet.

A Gree légkondicionálók modellszámításai szerint egy évi 250 ezer forintos gázfűtési költséghez képest akár 137 ezer, míg 400 ezer forintos kiadás esetén 219 ezer forinttal is csökkenhet az éves fűtési költség, ha a gázt megfelelően méretezett, H tarifával működtetett klímás fűtés váltja ki. A tényleges megtakarítás azonban több tényezőtől függ, ezért a fűtési rendszer korszerűsítése előtt érdemes egyedi kalkulációt készíteni.

Az elmúlt években a lakossági fűtési szokásokban is egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív megoldások. A Gree magyarországi piaci tapasztalatai szerint a 2022-es energiaválság egyértelmű fordulópontot jelentett: a megemelkedő energiaköltségek és a rezsiszabályok változása miatt jelentősen megnőtt az alternatív fűtési lehetőségek iránti érdeklődés. A kezdeti keresleti ugrást később természetes piaci korrekció követte, a legfontosabb változás azonban tartósnak bizonyult: a klímaberendezések sok háztartásban kiléptek a kizárólag nyári hűtőeszköz szerepéből, és tényleges fűtési alternatívává váltak.

Magyarországon továbbra is a földgáz a legelterjedtebb elsődleges fűtési energiaforrás: a KSH adatai szerint 2024-ben a háztartások 58 százaléka elsősorban gázzal fűtött. A megszokott megoldás azonban nem feltétlenül a leggazdaságosabb minden ingatlanban. A fűtési költségek csökkentésére több lehetőség is kínálkozik, amelyek közül az egyik a korszerű klímaberendezések fűtési célú használata.

Miért nem egyenlő a klímás fűtés a magas villanyszámlával?

Az elektromos fűtésről sokaknak még mindig a hagyományos villanyradiátorok és hősugárzók jutnak eszébe. A korszerű inverteres klímák azonban más elven működnek: levegő-levegő hőszivattyúként a külső környezetből vonnak el hőt, így a felhasznált villamos energiánál többszörösen nagyobb hőenergiát képesek biztosítani.

A klímás fűtés gazdaságosságát tovább javíthatja a H tarifa, amely a megfelelő műszaki feltételek teljesülése esetén október 15. és április 15. között biztosít kedvezményes villamosenergia-díjat. A két technológiai előny együttesen azt eredményezheti, hogy a klímás fűtés üzemeltetési költsége bizonyos háztartásokban jelentősen alacsonyabb lehet a gázfűtésénél.

Mennyit lehet megtakarítani a gyakorlatban?

A Gree három különböző éves gázfűtési költségből kiindulva modellezte, hogyan alakulhatnának a kiadások hőszivattyús klímával. A 4,6-os szezonális hatékonysági mutatóval (SCOP) és H tarifával számoló becslés szerint egy évi 150 ezer forintos gázfűtési költség mintegy 68 ezer forintra, a 250 ezer forintos kiadás 113 ezer forintra, míg a 400 ezer forintos éves költség körülbelül 181 ezer forintra mérséklődhet. 

Ez a három modellben egyaránt közel 55 százalékos üzemeltetésiköltség-csökkenést jelent. Az eredmények ugyanakkor nem minden háztartásra érvényes megtakarítási arányt mutatnak: a tényleges különbséget az aktuális energiaárak, az ingatlan hőigénye, a meglévő fűtési rendszer hatékonysága, a klíma megfelelő méretezése és a használati szokások is befolyásolják.

„A fűtés korszerűsítésénél nem érdemes abból kiindulni, hogy az áram minden esetben drágább a gáznál. A korszerű hőszivattyús klímáknál a berendezés hatékonysága és a választott tarifa is meghatározó. Ugyanakkor nincs minden otthonra érvényes megtakarítási arány: a döntés előtt azt kell megvizsgálni, hogy az adott ingatlanban milyen megoldás működhet a leggazdaságosabban”

– mondta Antal Mihály, a Gree légkondicionálók műszaki vezetője.

A saját gázszámlánkból is kiindulhatunk

A lehetséges megtakarítás felméréséhez nem feltétlenül van szükség részletes műszaki ismeretekre. A Gree online klímakalkulátorával a háztartások kétféleképpen is megbecsülhetik, mennyibe kerülne otthonuk fűtése korszerű klímaberendezéssel. A számítás alapja lehet az éves gázszámla, de az ingatlan jellemzői – például az alapterület, a belmagasság, a falazat, a szigetelés és a nyílászárók állapota – is megadhatók.

Az eszköz abban segít, hogy a fogyasztók még a beruházási döntés előtt összehasonlíthassák a különböző fűtési lehetőségek várható üzemeltetési költségét. A kalkuláció tájékoztató jellegű energetikai becslés, nem helyettesíti a helyszíni felmérést, és nem tartalmazza a berendezések beszerzési, telepítési vagy az esetleges villamoshálózat-átalakítási költségeit.

A Gree fűtési költségkalkulátora itt érhető el: https://gree-magyarorszag.hu/gree-klima-kalkulator/ 

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A kisbabás időszak tele van új élményekkel, örömmel és kérdésekkel. A megfelelő alvási környezet megteremtése mellett sok szülő számára az is fontos, hogy jobban megértse gyermeke alvását, és naprakész információkkal rendelkezzen a baba jóllétéről. Ebben nyújthat támogatást az okostechnológia – többek között az Owlet Dream Sock, amely az otthoni babafigyelés új megközelítését képviseli.

Amikor a technológia valódi információt ad

A csecsemők alvása folyamatosan változik, és a szülők természetes módon szeretnék megérteni, mi történik, amikor gyermekük alszik. A hagyományos bébiőrök elsősorban a baba hangjának és mozgásának követését teszik lehetővé. Az intelligens babafigyelő eszközök ennél további információkkal is segíthetik a szülőket.

Az Owlet Dream Sock egy puha, a baba lábfejére helyezhető viselhető eszköz, amely alvás közben méri a pulzusszámot és a véroxigénszintet (SpO₂). Az adatokat a kapcsolódó alkalmazásban is meg lehet tekinteni, így a szülők részletesebb képet kaphatnak a baba mért értékeiről és azok alakulásáról.

A Dream Sock egyik fontos sajátossága, hogy az Európai Unióban orvostechnikai eszközként rendelkezik CE-minősítéssel. Ez megkülönbözteti az általános célú babafigyelőktől: a terméknek meg kell felelnie az alkalmazandó európai orvostechnikai szabályozás követelményeinek, a meghatározott rendeltetésének megfelelően.

Nem csupán adat, hanem érthető visszajelzés

Az okostechnológia értékét nem önmagában az adatok mennyisége adja, hanem az is, hogy azok miként segítik a mindennapi döntéseket.

Az Owlet Dream Sock a pulzusszám és a véroxigénszint előre meghatározott tartományokon kívül eső értékei esetén értesítést küldhet a szülőnek. A rendszer a kapcsolódó bázisállomáson és az alkalmazáson keresztül ad visszajelzést, hogy a szülő szükség esetén ellenőrizhesse gyermekét, és mérlegelhesse a további teendőket.

A cél nem az, hogy a technológia minden szülői aggodalmat megszüntessen, hanem hogy releváns információkkal támogassa a gondozókat. A mért értékek és az értesítések kiegészítő információt nyújtanak, és nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot vagy a szakember tanácsát.

Az átlátható működés és a megfelelő minősítés jelentősége

A babafigyelő eszközök kiválasztásakor érdemes nemcsak a kényelmi funkciókat, a csatlakoztathatóságot vagy a kiegészítő szolgáltatásokat mérlegelni, hanem azt is, hogy pontosan mire szolgál az adott termék, milyen adatokat mér, és milyen szabályozási követelményeknek felel meg.

Az orvostechnikai minősítés fontos információ a vásárlók számára, hiszen az adott eszköz meghatározott rendeltetéséhez és megfelelőségéhez kapcsolódik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egy készülék minden egészségügyi problémát felismer, vagy minden helyzetben garantálja a baba biztonságát.

Az Owlet Dream Sock az egészséges, 0–18 hónapos csecsemők otthoni, alvás közbeni monitorozására készült, a használati útmutatóban meghatározott feltételek mellett.

A baba biztonsága továbbra is a biztonságos alvási környezettel kezdődik

Bármilyen fejlett technológiát választanak is a szülők, a biztonságos alvási szokások alapvető fontosságúak. A megfelelő alvási környezet, az ajánlott fektetési gyakorlatok és a gyermekre való odafigyelés nem helyettesíthető elektronikus eszközökkel.

Az Owlet Dream Sock nem helyettesíti a szülői felügyeletet, a biztonságos alvási gyakorlatokat vagy az egészségügyi szakemberek által nyújtott ellátást. Nem szolgál a bölcsőhalál megelőzésére, és nem diagnosztikai eszköz.

A technológia akkor tölti be a szerepét, ha reális elvárásokkal, a használati útmutatónak megfelelően és a biztonságos csecsemőgondozás részeként alkalmazzák.

Több mint egy okos eszköz: szolgáltatások és vásárlói előnyök

Egy babafigyelő kiválasztásakor nemcsak maga a készülék és annak technológiai tudása számít. Legalább ilyen fontos, hogy a vásárlók milyen háttérszolgáltatásokra, segítségre és kényelmi megoldásokra számíthatnak a vásárlás előtt és után.

Az Owlet hazai webáruháza több olyan szolgáltatást és vásárlási lehetőséget kínál, amelyek megkönnyíthetik a családok döntését:

• Orvostechnikai eszköz minősítés: az Owlet Dream Sock az EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó MDR-szabályozása szerint CE-jelöléssel rendelkező orvostechnikai eszköz.
• Hazai szervizháttér: a vásárlók számára magyarországi szervizelési lehetőség is rendelkezésre áll, így műszaki probléma esetén nem kell kizárólag külföldi ügyintézésre támaszkodni.
• Magyar nyelvű ügyfélszolgálat: kérdés, terméktámogatási igény vagy vásárlással kapcsolatos probléma esetén magyarországi elérhetőségeken is segítséget kérhetnek a vásárlók.
• Ingyenes házhozszállítás: a vásárlók számára ingyenes házhozszállítási lehetőség is elérhető.
• Extra 2% azonnali kedvezmény: bankkártyás fizetés választásakor további 2% azonnali kedvezmény vehető igénybe.
• Változatos akciók: a webáruházban rendszeresen találkozhatnak a vásárlók időszakos ajánlatokkal és kedvezményes termékcsomagokkal.
• Kiegészítő pótzoknik: külön is vásárolhatók Dream Sock textilzoknik, így a családok a használat során további zoknikészletet is beszerezhetnek.
• Egészségpénztári elszámolás: az Owlet Dream Sock bizonyos egészségpénztáraknál elszámolható lehet, ezért a vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a saját pénztár feltételeit.
• Szakmai és felhasználói tapasztalatok: a termékről orvosi szakmai ajánlások, valamint influencerek által készített bemutatók és tesztek is elérhetők, amelyek további támpontot adhatnak az érdeklődőknek.

Ezek a szempontok azért is lényegesek, mert egy ilyen eszköz hosszabb időn keresztül lehet része a család mindennapjainak. A megfelelő szervizháttér, az elérhető segítség, a kiegészítők beszerzésének lehetősége és a rugalmas vásárlási feltételek egyaránt hozzájárulhatnak a pozitív vásárlói tapasztalathoz.

Tudatos választás a család mindennapjaihoz

A kisbabás időszakban minden család más igényekkel és elvárásokkal találkozik. A megfelelő babafigyelő kiválasztásakor ezért érdemes átgondolni, milyen információkra van szükség, mennyire fontos a távoli hozzáférés, és milyen szerepet szánnak a technológiának a mindennapi gondozásban.

Az Owlet Dream Sock azoknak a szülőknek kínál technológiai támogatást, akik szeretnének többet megtudni gyermekük alvás közbeni pulzusszámáról és véroxigénszintjéről, és fontosnak tartják az orvostechnikai minősítéssel rendelkező megoldást.

Ehhez hozzájárul, hogy az Owlet Dream Sock és Dream Duo termékeket hazánkban Egészségpénztári kártyára is megvásárolhatják a szülők.

A tudatos babafigyelés nem a szülői ösztönök helyettesítéséről szól, hanem arról, hogy a megfelelő információk segítségével még felkészültebben gondoskodhassunk gyermekünkről.

További információ: https://owletcare.hu/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A munkahelyi AI-használat jelentős részére a vállalatoknak nincs rálátásuk. A munkájukhoz AI-t alkalmazók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenes vagy más, nem vállalati eszközt is igénybe vesz.

Ráadásul 42%-uk szerint a szervezeténél nincs erre vonatkozó belső irányelv, vagy nem tud ilyen szabályozásról – derül ki a PwC Magyarország kutatásából. A shadow AI valódi kockázata ebben rejlik: a munkavállalók ugyan időt nyerhetnek, de a vállalat elveszítheti az ellenőrzést az adatai és üzleti információi felett.

Az AI munkahelyi használatának szabályozása sok esetben nem tartott lépést azzal, ahogyan a munkavállalók már használják a technológiát. Sok cégnél hiányoznak az egyértelmű szabályok, a szervezett tudásmegosztás és a gyakorlati képzések. A PwC kutatása arra is rámutat, hogy az AI produktivitási előnyei ösztönzik a használatot, ennek egy része azonban a vállalat által nem ellenőrzött, privát eszközökön történik. A munkavállalók egyéni döntései és óvintézkedései önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az üzleti kockázatokkal szemben. A megoldás ezért nem az AI használatának visszaszorítása, hanem olyan vállalati környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű szabályokkal és folyamatos, munkakörre szabott képzéssel támogatja a biztonságos használatot.

Az AI kézzelfogható időmegtakarítást hoz a munkában

A digitálisan affinis internetezők körében végzett felmérés válaszadóinak 47%-a használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapokban, de jelentős generációs különbségekkel: a Z és az Y generációban ez az arány 56–57%, a baby boomereknél 35%. Az AI-t használók 42%-a személyes célokra és munkavégzésre egyaránt alkalmazza a technológiát, a felsőfokú végzettségűek körében pedig ez az arány 52%. Az AI gyakorlati hasznát az érzékelt időmegtakarítás is jelzi: a munkájukhoz AI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereségről számolt be a releváns feladatokban; 38%-uk 30%-os vagy annál nagyobb, további 40%-uk 10–30% közötti megtakarítást tapasztalt. Az így felszabaduló idő az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra fordítható.

Az információkeresés dominál, a szervezett használat még ritka

Az AI-t használók 78%-a kérdésfeltevésre és gyors információkeresésre alkalmazza a technológiát, ezzel ez a leggyakoribb felhasználási terület. A fordítás 47%-kal a második helyen áll, ezt követi a képgenerálás 35%-kal, a szövegírás 34%-kal és az adatelemzés 31%-kal. A munkavégzésben ugyancsak az információkeresés áll az első helyen, amelyet a válaszadók 73%-a említett, és 35%-uk ezt az egyetlen AI-funkciót tartaná meg, ha a következő hat hónapban választania kellene. Az AI-t jelenleg elsősorban gyors, közvetlen támogatást igénylő feladatokra használják, míg az összetettebb, munkafolyamatokba mélyebben beépülő alkalmazások még kevésbé elterjedtek.

A munkájukhoz AI-t használók 70%-a mindig az aktuális feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, bevált promptok, sablonok vagy standard munkafolyamatok nélkül. Mindössze 12% használ visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, 10%-nál az AI már részben beépült a sztenderd munkafolyamatokba, csapatszintű szervezett használatról pedig csupán 3% számolt be. Az egyéni használatot az is jelzi, hogy a nem vállalati AI-eszközöket használók 32%-a megszokásból, 23%-a a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt választ saját megoldást, és csak 22%-uk ismeri jól a szervezet vonatkozó irányelvét. Az AI tehát sok munkavállaló napi munkájának már szerves része, de szervezeti szinten még ritkán épül be a kialakított munkamódszerekbe. A vállalati megoldásokhoz ezért világos kommunikációra, releváns felhasználási példákra és gyakorlati támogatásra is szükség van.

„Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg”

– mutat rá dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Az AI-tudás önértékelése szintén jelentős bizonytalanságot mutat. Az 1–10-es skálán adott válaszok nagy szórása és a középső értékek gyakori választása arra utal, hogy sok felhasználó nem tudja biztosan megítélni saját AI-ismereteinek szintjét. Ez megnehezíti annak felismerését is, hogy egy-egy bevett gyakorlat – például az anonimizálás – milyen kockázatokat kezel, és melyeket hagy érintetlenül. Egy előzetes tudásszintfelmérés ezért nemcsak a képzések pontosabb kialakítását segítheti, hanem reálisabb képet nyújthat a szervezetben meglévő készségekről és kritikus tudáshiányokról.

Az anonimizálás önmagában nem szünteti meg az üzleti kockázatot

Ha a munkavállalók nem biztosak abban, hogy egy tartalom megosztható-e egy AI-eszközzel, 32%-uk anonimizál, 30%-uk fiktív példát használ, 25%-uk pedig mellőzi az AI-t; jóváhagyott vállalati eszközt csak 9% választ. Az anonimizálás ugyan csökkentheti a személyes adatok kitettségét, de nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek, pénzügyi adatok vagy más bizalmas információk a vállalat által nem ellenőrzött rendszerbe kerüljenek. Bizonytalan helyzetben a felsővezetők mindössze 3%-a kér segítséget vezetőtől vagy illetékes szakértőtől, miközben 23%-uk saját megítélése alapján dönt a megosztható információkról. Egyértelmű útmutatás és könnyen elérhető szakértői támogatás nélkül így eltérő, nehezen ellenőrizhető gyakorlatok alakulhatnak ki.

„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett”

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Az irányítás célja nem a tiltás, hanem a biztonságos AI-használat

Egységes irányítás nélkül az elszigetelten vagy vállalati jóváhagyás nélkül használt AI-megoldások jogszabályi, pénzügyi és reputációs kockázatokat hordoznak. A hatékony AI-irányításnak ezért a szervezet teljes AI-portfóliójára kell kiterjednie, beleértve a munkavállalók által önállóan használt alkalmazásokat is, és össze kell hangolnia az adatkezelési, biztonsági és compliance szempontokat. Az AI-irányítás akkor támogatja valóban az innovációt, ha a szervezet működéséhez, kultúrájához és konkrét felhasználási eseteihez igazodik.

„A shadow AI használata megfelelőségi szempontból is egyre nagyobb jelentőségű”

– érvel dr. Szűcs László.

„Az Európai Unió MI-rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat kell működtetniük, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy papíron rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek”

– teszi hozzá.

Az AI-képzések még nem igazodnak a valós igényekhez

Az AI-t használók 86%-a az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésben. Az AI-képzésen részt vevők 93%-a ugyanakkor hasznosnak találta a programot, 24%-uk pedig azonnal alkalmazta is a tanultakat. A résztvevők 65%-a alapozó, 11%-uk haladó képzést végzett el. A válaszadók leginkább a gyakorlati feladatokat (47%), a munkakörre szabott példákat (40%), a napi eszközökkel való integrációt (37%), valamint a haladó tippeket és promptmintákat (36%) hiányolták. A vállalati AI-eszközökhöz való hozzáférés szintén korlátozott: mindössze 27%-nak biztosít ilyen eszközt a munkáltatója, 54% pedig úgy használhat AI-t, hogy ehhez nem kap szervezeti iránymutatást. 12%-nak saját vagy ingyenesen elérhető megoldások használatát ösztönzi a cége, és 7%-nál egyértelműen tiltott a technológia használata. A tanulni szándékozók 38%-a rövid, önállóan elvégezhető mikrotananyagot választana, ami jól mutatja, hogy a szervezeteknek folyamatos, munkakörre szabott képzést, jóváhagyott eszközöket és világos kereteket kell biztosítaniuk.

„A képzés akkor hoz valódi változást, ha a munkavállalók a megszerzett tudást a mindennapi feladataikban is alkalmazhatják. Ehhez nemcsak munkakörre szabott, gyakorlati programokra, hanem jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre is szükség van. Ha ezek hiányoznak, a dolgozók saját megoldásokat keresnek, a tanultak nehezebben épülnek be a munkafolyamatokba, az AI nyújtotta előnyöket pedig csak a szervezet egy szűkebb köre tudja kihasználni”

– mutatott rá Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

A válaszadók azt is eltérően értékelik, hogy az AI miként alakítja át a munkájukat. A változással szemben szkeptikus, valamint a mérsékelt és az erőteljes átalakulást váró csoportok aránya közel azonos (11-13%), de a legnagyobb csoport (14%) mondta azt, hogy nem tudja megítélni, milyen hatása lesz az AI-nak a munkájára. Ez a bizonytalanság is azt erősíti, hogy a szervezeteknek az AI bevezetését nem egyszeri technológiai projektként, hanem folyamatos tanulást és irányítást igénylő szervezeti feladatként érdemes kezelniük. Ehhez mérni kell a kiinduló tudásszintet, rendszeresen frissíteni a gyakorlati útmutatókat, és megmutatni, hogyan válhat az AI a napi munkában biztonságosan alkalmazható, produktivitást növelő eszközzé.

„Az AI már ma is érdemi időt szabadít fel, de a használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerűbb feladatokra korlátozódik. A vállalatok számára most az a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol a technológia a munkafolyamatok szerves részeként valódi üzleti értéket teremthet, majd a jól működő megoldásokat szélesebb körben is bevezessék. Így az egyéni hatékonyságjavulásból szervezeti szintű előny válhat”

– mondta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!