Az ország vezető HR szolgáltatója, a Prohuman információs oldalt indított, hogy segítse a hazai vállalatokat a felkészülésben.

Az Európai Unió új bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) célja, hogy csökkentse a nemek közötti bérkülönbséget és átláthatóbbá tegye a bérezési gyakorlatokat az európai munkaerőpiacon. Az ennek érdekében az uniós jogalkotó szervek által előkészített törvényt 2026. június 7-ig kell ratifikálniuk a tagállamoknak nemzeti jogrendjükbe. A pontos hazai jogkeret még nem ismert, de a HR szolgáltatások területén évek óta piacvezető Prohuman szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb információkat, amelyeket az uniós irányelvről tudni lehet jelenleg.

„Az Európai Unió új bérátláthatósági irányelve hamarosan minden cég életében változást hoz – nem csak jogszabályi oldalról. Az várható, hogy a legfontosabb irányelveket ilyen vagy olyan módon, de kötelezővé tehetik a hazai vállalatok számára is. Éppen ezért érdemes már időben felkészülni és végig gondolni, hogy milyen változásokat hozhat mindez a napi vagy éppen stratégiai működésben, HR politikában”

– mondta el Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, a Prohuman már most segítséget nyújt a felkészülésben partnereinek és segít az új elvárásoknak megfelelő, zavartalan átállásban.

Milyen változásokra érdemes készülni?

1. Kötelező lesz várhatóan a fizetési sávok vagy a pozícióhoz tartozó minimum megadása az álláshirdetésekben és arról is szól a rendelkezés többek között, hogy a munkáltató nem kérdezheti meg a jelölt korábbi fizetését sem például egy állásinterjún.
2. A belső bértranszparencia erősítését is célozza a törvény. A munkavállalók jogosultak lehetnek tájékoztatást kérni arról, hogy hasonló munkakört betöltő kollégáik milyen bérezésben részesülnek, illetve a munkaszerződésben nem tiltható meg a fizetés nyilvánosságra hozatala a dolgozó által.
3. 100 fő feletti vállalatoknak rendszeresen jelentést kell készíteniük például az átlagbér és mediánbér különbségéről nemek közötti bontásban, a bónuszok megoszlásáról, az előléptetések és toborzási adatok nemi bontásáról.
4. Kötelező korrekció a nemi alapon felfedezett nagyobb arányú bérkülönbség esetén. Ha a jelentés 5% feletti nemi alapú bérkülönbséget mutat ki objektív indoklás nélkül, a cég kötelezhető lesz belső vizsgálat indítására, intézkedési terv kidolgozására és mindezt szakszervezeti vagy munkavállalói képviselőkkel is egyeztetnie kell.
5. Pénzügyi és jogi következmények törvénybe iktatása: törvény rögzítheti, hogy a munkavállalók milyen kártérítésre lehetnek jogosultak és a vállalatot milyen szankciókkal sújthatják – akár visszamenőlegesen is –, ha bizonyíthatóan hátrányos megkülönböztetés történt például nemi alapon a bérezésben.

Már most érdemes felkészülni

„Bár a részleteket még nem látjuk, úgy gondoljuk, hogy a főbb pontok kapcsán nem lesz eltérés a hazai törvények és az uniós irányelvek között. A bérek nyilvánossá válása, akár belső feszültségek forrása is lehet, ha aránytalanságok derülnek ki. Mindemellett jelentős adminisztratív terheket is jelent majd az új szabályoknak való megfelelés, a bérszintek újratervezése és összehangolása. Ezekre a feladatokra már érdemes most felkészülni, elindítani a belső felülvizsgálatokat és kialakítani a stratégiát, amely képes lesz kezelni a szükséges lépéseket a feladatok és pozíciók, bérszintek esetleges újradefiniálását is”

– tette hozzá Tóth Ágnes, aki azt is elmondta, hogy a Prohuman információs oldalt indított, ahol a legfontosabb tudnivalók megosztásával igyekszik segíteni a hazai vállalatoknak, hogy fel tudjanak készülni az új szabályozásra.

„Mindez nem csupán a törvényi megfelelésről szól. Ez a fajta felelős munkáltatói működés és a kiszámítható HR-struktúrák versenyképességi tényezővé is válhatnak, hiszen elvárássá váltak az üzleti partnerek, munkavállalók és befektetők részéről is. Ebben a felkészülésben igyekszünk segíteni a hazai cégeknek sok éves HR piaci tapasztalatunkkal”

– emelte ki a vezérigazgató.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Hankook prémium gumiabroncsgyártó idén újra az Aranylabda hivatalos szponzora.

Az arany trófea az elmúlt szezon legjobb labdarúgói teljesítményeit díjazza, és a világ legrangosabb egyéni labdarúgó-díja. Az idei díjátadó gálát 2025. szeptember 22-én a francia fővárosban, Párizsban a lenyűgöző Théâtre du Châtelet színházban rendezik.

Az Aranylabdát 1956-ban a „France Football” sportmagazin alapította, és azóta eltelt időben európai elismerésből a labdarúgás világszintű egyéni kiválóságának védjegyévé vált. A Hankook 2024 után idén is szponzorálja a díjat. A partnerség értelmében mindkét fél használhatja a másik márka logóját, és a Hankook emblémáját a vörös szőnyeg mentén és a sajtóterületen is jól láthatóan elhelyezik. Emellett az UEFA és a Hankook csatornáin folytatott digitális tevékenységek célja, hogy tovább erősítsék a szurkolók márkahűségét.

A Hankook és az Aranylabda: nemzetközi jelentőségű partnerség

Az Aranylabda iránti elköteleződés részeként a Hankook megerősíti globális szponzori stratégiáját, amely a nemzetközi hatású partneri kapcsolatokra összpontosít. A hangsúly az olyan nagy presztízsű és figyelemfelkeltő sporteseményekre koncentrál, mint az ABB FIA Formula E világbajnokság, a FIA World Rally világbajnokság, valamint a UEFA Europa League és a UEFA Conference League, valamint a Borussia Dortmund egyesülete.

Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke és ügyvezető igazgatója kiemelte:

“Büszkék vagyunk, hogy folytathatjuk partnerségünket az Aranylabda szponzoraként. Ez az egyik legtekintélyesebb díj a világon. Az Aranylabda alakította a futball történelmét, és nemzetközi vonzereje messze túlmutat a sport világán. Partnerségünk alátámasztja közös elkötelezettségünket az innováció és a kiválóság iránt, melyek a nemzetközi labdarúgással összekötő értékeink.”

Az Aranylabda 2025-ös jelöltjeinek teljes listája itt található itt.

Az Aranylabda hivatalos weboldala: www.uefa.com/ballondor/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Továbbra is toronymagasan vezet a BMW X-sorozat a legnépszerűbb SUV-ok toplistáján – derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 első nyolc hónapjára vonatkozó statisztikáiból.

A toplistán szereplő modellek iránt összesen közel 224 ezer érdeklődés érkezett, ami azt mutatja: a SUV-ok töretlenül népszerűek a magyar piacon. A prémium kategóriás BMW-k mellett ugyanakkor a kedvezőbb árú és fenntartású Suzuki Vitara, Toyota RAV4 vagy Dacia Duster is stabilan tartja magát a vásárlók érdeklődésének középpontjában.

Prémium dominancia: a BMW X-sorozat továbbra is az élen

A BMW X-sorozat változatlanul a legkeresettebb SUV-kategóriás modell Magyarországon: több mint 51 ezer érdeklődést generált 2025 első nyolc hónapjában, ami minimális növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az átlagár is kis mértékben nőtt, 12,3 millió forintra, és a kínálat is bőséges maradt 7700+ aktív hirdetéssel. A magas átlag-futásteljesítmény (163 ezer km) és az átlagosan 8,7 éves életkor alapján jól látszik, hogy a vásárlók gyakran a prémium szegmens használt képviselői között keresik az értékállóságot.

A Vitara stabilan második, RAV4 is őrzi dobogós helyét

A Suzuki Vitara továbbra is a második legnépszerűbb SUV, 28 500 érdeklődővel, ami 9,3%-os növekedés 2024-hez képest. Átlagára 5,23 millió forintra emelkedett 4,93 millió forintról, miközben átlagos életkora és futásteljesítménye is csak enyhén nőtt, így Vitara a mai napig megfizethető és megbízható választás a vásárlók számára.

A Toyota RAV4 iránt közel 24 ezer érdeklődés érkezett, szemben a tavalyi közel 19 ezerrel, ami több mint 26%-os növekedés. Az átlagár viszont jelentősen megugrott, 6,85-ről 7,47 millió forintra. A megbízhatósága miatt azonban a RAV4 a magasabb ár és a szintén magas (157 ezer km) átlagos futásteljesítmény mellett is tartja a népszerűségét a vásárlók körében.

Felfutóban a fiatal hibrid modellek

A Toyota C-HR – alig több mint 4 éves átlagéletkorával – a toplista legfiatalabb szereplője. A hibrid modell iránt 16 400 érdeklődés érkezett 2025 első nyolc hónapjában, ami 17%-os emelkedés a tavalyi adatokhoz képest. A 8,7 millió forintos átlag ár és a kevesebb mint 70 ezer kilométeres futásteljesítmény is jól mutatja, hogy jellemzően fiatal, keveset futott példányok kerülnek a piacra.

A modell népszerűsége nem véletlen: a Toyota C-HR a városi SUV-ok kategóriájában hódít, elsősorban a korszerű hibrid hajtáslánca és a kompakt mérete miatt. A fiatalabb vevők körében is vonzó alternatíva, akik egy modern, környezetkímélő városi SUV-t keresnek.

„A SUV-ok továbbra is a hazai piac meghatározó szereplői, amit jól mutat, hogy a BMW X-sorozat toronymagasan vezeti a listát, több mint 51 ezer darab aktív hirdetéssel. A magyar vásárlók körében azonban nem csak a prémium szegmens népszerű: a Suzuki Vitara és a Toyota RAV4 stabilan tartják helyüket az élmezőnyben, köszönhetően megbízhatóságuknak és kedvező fenntartási költségeiknek. Érdekesség, hogy a Toyota C-HR a lista egyik legfiatalabb szereplőjeként, alig 4 éves átlagéletkorral is már a hatodik helyen áll, ami a hibrid SUV-ok térnyerését jelzi. A Dacia Duster ugyan olcsóbb átlagárral szerepel, de a magas érdeklődésszám mutatja, hogy az ár-érték arány továbbra is kiemelt szempont. Összességében a toplista egyszerre tükrözi a prémium és a megfizethetőbb, praktikus SUV-ok iránti folyamatos keresletet, miközben a hibrid modellek térnyerése is egyértelműen látszik.” – mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!