A magyarok idén bátrabban nyúltak a pénztárcájukhoz: a Black Friday és a karácsonyi vásárlási szezon a visszafogott előzetes becsléseket jóval túlszárnyalta, és a költések volumene elérte a 260 milliárd forintot.

A PwC Magyarország októberi és novemberi lakossági kutatása szerint az online vásárlók stabilabbnak érzik jövedelmi helyzetüket és egyre tudatosabbak – 67% az akciók és kedvezmények alapján veszi meg a karácsonyi ajándékot, és az ünnepi költések mértéke elérheti a 340 milliárd forintot.

 Az akciók ereje: Hogyan lett a bizonytalanságból rekordköltés?

 A Black Friday akciók idén felülmúlták az előzetes várakozásokat: a PwC október végi kutatásában előrejelzett 17%-hoz képest az online vásárlók 44%-a, mintegy 1,9 millió fő vásárolt a Black Friday (BF) időszak akcióiban. A magas szám azt jelzi, hogy az előzetesen bizonytalanok köréből sokakat sikerült megszólítani egy-egy jó ajánlattal. Miközben a realizált és a tervezett fejenkénti költés – 138 ezer és 130 ezer forint – nem tér el érdemben egymástól, a vásárlók tényleges száma végül jóval nagyobb vásárlási összeget eredményezett: az online költés elérte a 260 milliárd forintot (az előzetesen becsült 175-220 milliárdhoz képest).

„A kiemelkedő részvétel mögött az idei, valóban kedvező akciók állnak, amelyek sokakat ösztönöztek vásárlásra. Másrészt az év közbeni óvatosabb költést felváltotta a bátrabb vásárlás. Ez a két tényező együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az előzetes várakozásokat ilyen mértékben túlszárnyalják a Black Friday-költések”

– mutatott rá Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

A vásárlók 55%-a olyan terméket vett saját részre, amelyet egyébként is megvásárolt volna, de most olcsóbban jutott hozzá. 48% karácsonyi ajándékot is vásárolt, sőt, a karácsonyi ajándékok 30%-a már a BF-időszak alatt került a kosarakba. Ez arra utal, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban használják ki az akciós időszakokat az ünnepi készülődés során.

„Az online vásárlás tovább erősödött, a külföldi webáruházak szerepe is nőtt, miközben a fizikai boltok háttérbe szorultak. A vásárlók tudatosabbá váltak, jobban kihasználják az akciókat, és egyre többen tervezik előre az ünnepi költéseket”

– hívta fel a figyelmet a Timár Szabolcs.

Az online vásárlók 78%-a hazai webáruházat választott, de minden harmadik vásárló külföldi webshopból is rendelt. A hagyományos boltok szerepe visszaszorult: mindössze 16% vásárolt BF-akció keretében fizikai üzletben. A legnépszerűbb termékkategóriák a műszaki cikkek (39%), ezen belül is az okostelefonok és tartozékaik, de a ruházati termékek (25%), smink (17%), játékok és könyvek (14-14%) is előkelő helyen szerepeltek. A vásárlói elégedettség magas, ötfokú skálán 4,14-es értéket ért el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Világszerte a mesterséges intelligenciától (MI) várják az üzleti világot sújtó nehézségek megoldását a pénzügyi és adózási vezetők – derül ki az EY legújabb, 30 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből.

A válaszadók szerint az MI a következő két évben közel harmadával növelheti az adózási és pénzügyi területek hatékonyságát, és ötödével több erőforrást szabadíthat fel stratégiai feladatokra.

Az összesen 1600 döntéshozó bevonásával készült kutatás szerint az adóosztályok jelenleg egyszerre néznek szembe példátlan geopolitikai feszültségekkel, szabályozói nyomással és a munkaerőhiányból adódó nehézségekkel. Tízből nyolc válaszadónak a globális minimumadó bevezetése jelenti a legnagyobb jogszabályi kihívást, ami véleményük szerint összességében növelni fogja az adóterhelésüket. Ugyanakkor csupán töredékük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésére. A megkérdezettek többsége szerint az adatok és az MI összehangolt kezelése hozhatna valódi áttörést az adózásban, de alig több mint a válaszadók felének van hosszú távon működőképes terve ennek eléréséhez.

A kutatás résztvevői úgy látják, az új technológia nagyban hozzájárulhat az egyre nyomasztóbb munkaerőhiány enyhítéséhez is. A válaszadók közel kétharmada szerint a tapasztalt adószakemberek nyugdíjba vonulása jelentős hatással lesz a mindennapi működésükre. Sokan attól tartanak, hogy a pályakezdő könyvelők csökkenő száma miatt nehezebb lesz pótolni a kieső tudást. A szakemberek jelenleg munkaidejük több mint felét rutinfeladatokra fordítják, az MI segítségével viszont több mint kétszeresére növelnék az olyan stratégiai tevékenységekre szánt időt, amelyekhez átfogó iparági ismeretre van szükség.

„A mesterséges intelligencia önmagában nem csodafegyver, hiszen akkor teremt valódi értéket, ha felkészült szakemberek strukturált adatok és átgondolt működési modellek alkalmazásával jól meghatározott célokra használják ki a képességeit. Azok a vállalatok, amelyek most időt és pénzt fektetnek az adózási és pénzügyi funkciók átalakításába, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. A kérdés ma már az, hogy a cégek hajlandók-e elég gyorsan és bátran dönteni ahhoz, hogy ne csak kövessék, hanem formálják is a piaci változásokat”

– emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője.

A válaszadók a piaci elvárásoknak megfelelően jelenleg MI-képességekkel rendelkező csapatokat alakítanak ki. Szinte minden cégnél a meglévő munkatársak átképzését tartják a legfontosabb feladatnak, a válaszadók közel háromnegyede adatkutatókat és adótechnológiai szakértőket is toboroz, tízből nyolcan pedig külső szakértőkre is támaszkodnak. A társaságoknak olyan szakemberekre van szükségük, akik egyszerre értenek az adózáshoz, az adatelemzéshez, a technológiához, és képesek a szervezet átalakításában is részt venni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.

Országos összevetésben továbbra is a fővárosi II. kerület a legdrágább.

,,A fővárosban idén január és október között 271 ezer forint volt a téglalakások havi bérleti díja”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum (OC) felmérését. Az elemzési vezető szerint ez az összeg 5,7 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban 192 ezer forintosátlag értéket mért a cég, ami 9,5 százalékos éves emelkedést jelent.

Az idei bérbeadások alapján a főváros II. kerülete bizonyult a legdrágábbnak, itt átlagosan 358 ezer forint a havi bérleti díj, ettől nem sokkal marad el az V. és a XII. kerület, ahol egyaránt 328 forintos átlag érték a jellemző. A legtöbb kerület ennél azonban jelentősen olcsóbb: a népszerűbb városrészek között a budai XI. kerületben 281 ezer forint, a XIII. kerületben 273 ezer, a IX. kerületben 268 ezer, VIII. kerületben 241 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ennél mérsékeltebb árakkal lehet számolni a III. kerületben (237 ezer) és a XXII. kerületben (208 ezer forint).

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció és a bérlemény állapota, hanem a szobaszám is jelentősen befolyásolja. Budapesten az egyszobás lakások átlagosan 186 ezer forintért bérelhetők, míg a kétszobásokért 266 ezer, a háromszobásokért 322 ezer forintot kell a bérlőnek havonta fizetni. Ugyanakkor fontos változás, hogy amíg idén az egy-és kétszobás bérlemények ára 5, illetve 12 százalékkal emelkedett, addig a háromszobás albérletek bérleti díja nem változott.

„Az Otthon Start Program hatásai egyelőre nem látszanak az albérletpiacon, az elmúlt évhez képest nem történt érdemi elmozdulás”

– összegezte az első tíz hónap adatait a Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, a nyár és még a szeptember is hagyományosan erős hónap a bérlakás piacon, és ez idén sem volt másként. Októberben ugyanakkor – a tanév indulásával és az egyetemisták keresletének visszaesésével -szokás szerint mérséklődött a bérlemények iránti kereslet. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a jövő nyári időszakot miként fogja befolyásolni az Otthon Start Program, hiszen a három százalékos, fix kamatozású hitel lehetősége a bérlakáspiacról óhatatlanul a saját tulajdonú ingatlan felé tereli azokat, akik a szülői támogatással élve be tudnak kapcsolódni a programba.

Ugyan a vidéki egyetemvárosok bérleti díjai elmaradnak a fővárosi áraktól, közöttük is jelentős különbségek figyelhetők meg. Debrecen közelíti meg leginkább a fővárosi szintet, ahol 253 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Győrben 200 ezer, Székesfehérváron 175 ezer, Szegeden 162 ezer, míg Pécsen 146 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.

A bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, bár a különbségek mérsékeltebbek, mint a fővárosban: A garzonok átlagosan 127 ezer, a kétszobások 182 ezer, míg a háromszobások 246 ezer forintért bérelhetők. Érdemi növekedést ugyanakkor csak a kétszobás lakások esetében mért az OC, ahol a bérleti díjak 10 százalékkal emelkedtek.

A panellakás bérleti díja továbbra is olcsóbb a tégla építésű lakásokénál: a fővárosban jellemzően 210-235 ezer forintos havi ársáv a mértékadó, a garzonok ennél olcsóbbak, míg a háromszobások ennél magasabb áron érhetők el.  Összeségében a panellakások átlagosan havi 50 ezer forinttal kedvezőbben bérelhetők, mint a téglalakások. A vidéki egyetemvárosokban a panellakások havi bérleti díja átlagosan havi 168 ezer forint körül alakul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!