Connect with us
Hirdetés

Egészség

A jövő egészségügyének motorjai? Egyéni felelősség és digitalizáció

Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy felgyorsuljanak olyan folyamatok az egészségügyben, amelyek hatékonyabbá és személyre szabottá teszik a 21. századi orvoslást.

A digitalizáció mellett sokkal nagyobb szerep hárul a jövőben az egyén felelősségére, emellett megjelenhetnek olyan módszerek, amelyek újraírják az egészségügy korábban kőbe vésett szabályait.

Már három évvel ezelőtt azt prognosztizálták a szakemberek, hogy a technika fejlődésével néhány éven belül robbanásszerű globális változás áll be az egészségügyben. Az elmúlt év bizonyította, mekkora lehetőségek rejlenek a technológia egyes vívmányaiban és már az sem törvényszerű, hogy a páciens és az orvos személyesen egyeztessen a panaszokról. A digitalizáció megkönnyíti és hatékonyabbá teszi, a robotika és a mesterséges intelligencia pedig személyre szabottá teszi a jövő egészségügyét. Magyarország bár sokat költött az elmúlt években egészségügyi fejlesztésekre – elég csak az EESZT-re gondolni, illetve a magán szektorban számos technikai újdonság jelent meg -, még számos feladat vár ránk a fejlesztések terén. Egy jól kidolgozott digitális stratégia egyes számítások szerint évi több százmilliárd forint forrást szabadíthatna fel az egészségügyben.

A beteg, mint a gyógyítás aktív résztvevője

A digitalizációra egyébként is nagy szüksége van az egészségügynek, különösen az öregedő társadalmakban, mint amilyen Magyarország is. Nagy a szakember hiány, egyre több a krónikus beteg. Hazánkban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2.652.905 krónikus beteg él, a halálesetek 86%-a ilyen típusú betegségre vezethető vissza, és a 15 évnél idősebb magyarok 59%-a szenved orvos által megállapított tartós betegségben. A daganatos betegekre a NEAK évente 175,6 milliárd forintot, a szív- és érrendszeri kórban szenvedőkre évi 158,9 milliárdot költ.

„Az egészségügyi kapacitások végesek, elkerülhetetlen a betegek involválása, aktívabb szerepvállalása, éppen ezért a jövőben minél jobban be kell vonni a pácienseket a gyógyításba. Az egészségügy átalakulása megkívánja, hogy a betegek aktívabb szerepet vállaljanak saját maguk gyógyításában, ezáltal a beteg-orvos szerepkör nagyobb összemosódása valósulhat meg. Ennek érdekében minél több digitális lehetőséget és információs bázist kell elérhetővé tenni”

– tette hozzá Dr. Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója.

Ma az egészségügyi-, tudományos és szakmai információk, beleértve az orvosokkal kapcsolatos adatokat is mindenki számára hozzáférhetők: ma három betegből kettő először az internethez fordul, ha valamilyen egészségügyi problémával kapcsolatban információhoz szeretne jutni. Sajnos az online térben fellelhető egészségügyi információk nagy része ugyanakkor megbízhatatlan és gyakran félrevezeti a betegeket. A szolgáltatóknak éppen ezért elemi érdekük minél részletesebb információkkal ellátni a betegeket.

“A szakmaiság az orvoslás legfontosabb vezérelve, ezért folyamatosan kutatjuk a legújabb technológiákat és fejlesztéseket. Fontosnak tartom, hogy reflektáljunk az orvosaink igényeire, amikor javasolnak valamilyen egyedi eszközt, anyagot, eljárást, azt mi beszerezzük, kidolgozzuk, elindítjuk. Így indítottuk útjára például az allergénspecifikus immunterápiát dr. Balogh Katalinnal együttműködve, aki később a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) Immunterápiás Szekciójának alapítója és elnöke is volt. Számos innovációt fel lehetne még sorolni, a legutóbbi fejlesztéseink közé tartozik a hétnapos EKG, az ergospirométer, a kapillármikroszkóp, vagy a multiplex allergia tesztek beszerzése is”

– összegezte az innováció jelentőségét Dr. Babai László.

AI: a jövő katalizátora

Az egészségügyben tapasztalható változások egyik fő katalizátora a mesterséges intelligencia lesz, ami ma már nem egy távoli, megfoghatatlan jelenség. A vezető startupok új gyógyszerek felfedezéséhez, a betegek távfelügyeletéhez, a betegadatok biztonságos továbbításához és az értékalapú ellátáshoz is használják az AI-t. Az Anyajegyszűrő Központban például már elérhető olyan eszköz, amely a teljes test feltérképezése mellett mesterséges intelligenciával segíti a rosszindulatú anyajegyek felismerését. Műtétek közben már egyre gyakoribb, hogy öntanuló beszédleíró szoftver segíti az orvosokat a dokumentálásban. Világszerte egyre több tanuló algoritmus klinikai tesztelését végzik. A mesterséges intelligencia várhatóan már a következő néhány évben forradalmasítja az orvostudományt és teljesen átalakítja az egészségügyet. Attól nem kell félni, hogy elveszi az orvosok megélhetését, de lényegesen megváltoztatja a tevékenységüket. Ugyanakkor ez a terület rendkívül költséges: az adatoknak a tárolása, illetve a technológia működtetéséhez szükséges, speciális szaktudást elsajátító személyzet bérköltsége jelentősen megemeli a kiadások mértékét.

“A mesterséges intelligencia leveheti az ismétlődő, monoton munkák terhét az egészségügyi dolgozók válláról, felgyorsítja a diagnosztikát, ezáltal több idő marad a megfelelő terápia kiválasztására, az empatikus kommunikációra és a koncentrált gyógyító munkára. Emellett szigorúan le kell fektetni a szabályokat, akár az állami-, akár a magán ellátásról beszélünk, hogy mely szereplőnek, mikor, mit és hogyan kell elvégeznie. A szabályozás és az egyértelmű minőségirányítási rendszer tiszta viszonyokat teremtene a hazai egészségügyben”

– tette hozzá dr. Babai László.

Egészség

Az egészségesebb életmód átírja a vásárlási szokásokat

Az egészségtudatosság ma már a napi rutin része. Számít, mi kerül a tányérunkra, mit mutat a fitneszalkalmazás, milyen összetevőkre figyelünk vásárláskor, és milyen tanácsot kérünk digitális eszközöktől.

A PwC Voice of the Consumer 2026 kutatása szerint a közép- és kelet-európai fogyasztók 55%-a több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana a következő egy évben, 48%-uk csökkentené a feldolgozott vagy magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását, 47%-uk pedig már először az AI-hoz fordul, amikor egészségügyi vagy életmóddal kapcsolatos kérdése merül fel.

A fogyasztók gyorsan érthető információt, személyre szabott támogatást és olyan technológiát keresnek, amely nem bonyolítja, hanem megkönnyíti az egészségesebb alternatíva választását. A kutatás eredményeit Tapolcán, a Business Days konferencián mutatta be Madar Norbert, a PwC fogyasztói piacokért felelős igazgatója.

A PwC globális felmérése 21 808 fogyasztót kérdezett 27 országból. A közép- és kelet-európai elemzés négy ország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Ukrajna összesen 2419 válaszadójának véleményét foglalja össze, köztük 608 magyar résztvevőét.

Az egészség napi fogyasztói döntéssé vált

Az egészségesebb életmód naponta ismétlődő helyzetekben jelenik meg, a reggelitől a bevásárláson át az alvás vagy a stressz követéséig. A PwC globális kutatása szerint a fogyasztók átlagosan három-négy egészség- és jólléti termékkategóriában vásároltak az elmúlt évben, 69%-uk legalább két egészség- vagy táplálkozási szokást rendszeresen követ, 80%-uk pedig használ alkalmazást vagy viselhető eszközt legalább egy egészségügyi vagy wellness-célú tevékenységhez. A változtatás ugyanakkor nem magától értetődő. A régióban a válaszadók 63%-a a stresszt, a fáradtságot vagy az alacsony energiaszintet, 53% az időhiányt, 52% a motiváció fenntartását, ugyancsak 52% pedig a pénzügyi korlátokat nevezte meg fő akadályként.

„Az egészség egyre inkább a mindennapi döntések részévé válik: hatással van arra, mit vásárolunk, hogyan étkezünk, milyen digitális eszközöket használunk, és kitől fogadunk el tanácsot. A fogyasztók ma már nemcsak információt keresnek, hanem személyre szabott, könnyen érthető és a mindennapokban valóban használható támogatást is. Ezért a vállalatoknak az egészségesebb termékek és szolgáltatások mellett olyan megoldásokat kell nyújtaniuk, amelyek segítik az embereket a tudatosabb egészségmegőrzésben”

– mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország fogyasztói piacokért felelős igazgatója Tapolcán, a Business Days konferencián tartott előadásában.

Több zöldség, kevesebb cukor kerülne a magyar kosarakba

A magyar válaszadók 50%-a több friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana (régiós szinten ez az arány 55%), és 34%-uk több vitamint és étrend-kiegészítőt vásárolna. Ezzel párhuzamosan 48% visszafogná a feldolgozott vagy magas cukortartalmú élelmiszereket, 37% pedig kevesebb alkoholt inna.

A tudatosabb választások nemcsak az egészségesebb étrendről szólnak, hanem arról is, hogy a fogyasztók jobban figyelnek az élelmiszerek összetételére és eredetére. A régióban leginkább a növényvédő szerek (54%), az erősen feldolgozott élelmiszerek (51%) és a mikroműanyagok (48%) miatt aggódnak a megkérdezettek. Nem véletlenül válik egyre fontosabbá a friss alapanyag, az átlátható összetevőlista és az egyszerűen értelmezhető termékinformáció.

A vitaminok dominálnak, a célzott megoldások iránt is nő a kereslet

Az egészség megőrzését támogató vásárlások között magasan vezetnek az étrend-kiegészítők: a régió fogyasztóinak 71%-a vásárolt vitamint, ásványi anyagot vagy étrend-kiegészítőt az elmúlt évben. A szépségápolási kezelések 31%-kal, a speciális egészséget támogató élelmiszerek és italok pedig 30%-kal követik ezt a kategóriát. A jövőbeni érdeklődés még szélesebb. A közép- és kelet-európai válaszadók 85%-a mutat nyitottságot táplálkozással, étrend-kiegészítőkkel vagy szépségápolással kapcsolatos termékekre. Magyarországon ez az arány 83%.

A hazai fogyasztók körében különösen népszerűek azok a termékek, amelyek konkrét egészségügyi célokhoz kapcsolódnak. A válaszadók 35%-át érdeklik a hosszabb, egészségesebb életet támogató élelmiszerek és italok, 25%-ukat a bőr, haj és köröm állapotát támogató megoldások, 22%-ukat pedig az alvást segítő vagy nyugtató italok.

Az AI segít eligazodni, de a bizalomhoz szakértő kell

A technológia egyre nagyobb szerepet kap az egészség megőrzésében. A globális kutatás szerint a fogyasztók 80%-a használ alkalmazást vagy viselhető eszközt legalább egy egészségügyi vagy wellness-célú tevékenységhez. A PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary korábbi, „AI az egészségügyben” kutatása azt mutatta, hogy közel minden negyedik (23,5%) digitálisan affinis magyar felhasználó használ mesterséges intelligenciát egészségügyi kérdésekben. Közülük 74% betegségleírások megértésére, 71% tünetellenőrzésre, 61% pedig vitaminok és étrend-kiegészítők kiválasztására is használta az AI-t.

Ehhez képest a közép- és kelet-európai régióban a válaszadók 47%-a fordul mesterséges intelligenciához, amikor először merül fel valamilyen egészségügyi vagy wellness kérdése. Ez jóval magasabb arány, mint Nyugat-Európában, ahol ugyanez 36%. A régió fogyasztóinak 60%-a használ AI-eszközt előzetes tájékozódásra egészségügyi döntései előtt. A magyar adatok is ezt az irányt erősítik. A korábbi PwC-kutatás szerint a megkérdezettek 27%-a laborleletek, 22%-a képalkotó diagnosztikai eredmények értelmezéséhez is igénybe vette már az AI-t. Kizárólag az AI válaszaira 7% alapoz, 9% pedig nem ellenőrzi a kapott információkat.

Magyarországon az AI elfogadottsága különösen magas a személyre szabott életmódtervezés területén. A korábbi magyar kutatásban a válaszadók fele nyitott volt orvosok vagy gyógyszerészek által jóváhagyott, egészségügyi célú AI-megoldásokra. A bizalomhoz ugyanakkor szakmai kontroll kell.

„A magyar felhasználók nem a szakemberek kiváltását várják az AI‑tól, hanem azt, hogy a technológia segítségével gyorsabban, érthetőbben és magabiztosabban juthasson el a megfelelő információkhoz. Az AI sokszor az első lépés, de a végső döntéshez továbbra is szükségük van az orvosi szakértelemre”

– mutat rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A globális felmérés válaszadóinak 38%-a venne igénybe mesterséges intelligenciát egyéni fitnesz- vagy wellnessprogram összeállítására, 30% pedig étrendtervezésben, bevásárlólisták készítésében vagy táplálkozási tanácsadásban számítana rá.

A GLP-1 a bevásárlási döntésekre is hat

A GLP-1 alapú gyógyszerek Európa-szerte terjednek: a közép- és kelet-európai fogyasztók 13%-a jelenleg vagy korábban használt ilyen készítményt, további 23% pedig nyitott lenne rá a jövőben. Egy korábbi PwC-elemzés szerint Magyarországon egyelőre alacsonyabb a tényleges használói kör. A felnőtt internetezők 2,1%-a szed aktívan ilyen készítményt, 1,6% korábban már kipróbálta, 2% pedig tervezi a használatát.

A készítmények hatása viszont túlmutat a fogyáson. A régiós adatok szerint az érintettek 44%-a nagyobb figyelmet fordít a táplálkozásra és az élelmiszercímkékre, 39%-uk többet mozog, 42%-uk ritkábban étkezik éttermekben, és sokan tudatosabban állítják össze bevásárlásaikat is. A korábbi magyar felmérés hasonló mintát mutatott. A használók 56%-a kisebb adagokat fogyaszt, 40%-uk ritkábban eszik, 20%-uk más típusú ételeket választ, 32%-uk pedig kevesebbet költ élelmiszerre. Vagyis a GLP-1 az étkezési szokásokon túl a kiskereskedelmi kínálatot is formálhatja.

Egyszerű megoldások kellenek az egészséges életmódhoz

Az egészségtudatos fogyasztás egyszerre jelent lehetőséget az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, az egészségügyi szolgáltatók, a gyógyszertárak, a gyógyszeripari szereplők és a technológiai vállalatok számára – érvelnek a PwC szakértői. A fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az olyan termékek és szolgáltatások iránt, amelyek segítenek a jobb alvásban, a stressz kezelésében, a testsúly kontrollálásában, az energiaszint növelésében vagy az egészséges öregedés támogatásában. Azok a megoldások terjedhetnek el igazán, amelyek egyszerűen használhatók, világos előnyt kínálnak, és valódi segítséget adnak a mindennapi választásokhoz.

„A fogyasztók ma nem információhiánnyal, hanem információs túlterheltséggel küzdenek. Nem az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy hozzáférjenek az egészségükkel kapcsolatos információkhoz, hanem hogy eligazodjanak a sokszor egymásnak ellentmondó üzenetek, termékígéretek és ajánlatok között. A sikeres szereplők ezért nem pusztán termékeket kínálnak, hanem segítenek a döntésben is: érthető tájékoztatással, hiteles szakértői támogatással és olyan szolgáltatásokkal, amelyek egyszerűbbé és magabiztosabbá teszik az egészséggel kapcsolatos választásokat”

– mondta Koncz Barbara, a PwC Magyarország cégtársa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A Huawei bemutatta európai egészségügyi kutatási platformját és a HUAWEI WATCH D3-at Münchenben

A Huawei az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2026-os kongresszusán bemutatta új európai egészségügyi kutatási platformját, a Terve Researchöt, valamint a platform első két kutatási projektjét. A vállalat emellett első alkalommal mutatta be a vérnyomásmérést támogató HUAWEI WATCH D3-at.

A Huawei az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2026-os kongresszusán, Münchenben mutatta be európai egészségügyi kutatási platformját, a Terve Researchöt, valamint első alkalommal ismertette a HUAWEI WATCH D3-at. A két kezdeményezés jól szemlélteti a vállalat egészségügyi technológiákhoz kapcsolódó megközelítését, amely a kutatást és a mindennapi egészségkövetést egy közös ökoszisztémában kapcsolja össze. Míg a Terve Research a kutatók és a viselhető technológiák felhasználói közötti együttműködést támogatja, a HUAWEI WATCH D3 a mindennapi használat során kínál vérnyomásmonitorozási lehetőségeket. A Huawei célja, hogy a technológia ne különálló eszközként jelenjen meg, hanem szervesen illeszkedjen a mindennapi életbe, mind a design, mind a funkcionalitás szempontjából.

Terve Research az európai egészségügyi kutatások támogatására

A Huawei által támogatott Terve Research egy európai akadémiai és egészségügyi intézmények számára kialakított online kutatási platform és alkalmazás. Célja a kutatási résztvevők toborzásának támogatása, valamint a Huawei viselhető eszközeiből származó, valós környezetben gyűjtött adatok kutatási célú felhasználásának lehetővé tétele.

A platform zárt és nyílt kutatások megvalósítását egyaránt támogatja. Zárt kutatások esetében a kutatók választják ki és toborozzák a résztvevőket, akik számára eszközöket biztosítanak. Nyílt kutatások esetében az Európában élő, jogosult Huawei viselhetőeszköz-felhasználók önkéntesen választhatnak a Terve Research alkalmazáson keresztül elérhető projektek közül.

A résztvevők hozzájárulását követően a platform a kutatók által meghatározott gyakorisággal automatikusan gyűjti a szükséges adatokat, majd elemzés céljából elérhetővé teszi azokat. A rendszer a vonatkozó szabályozási, adatvédelmi és adatkezelési követelményeknek megfelelően működik, és megfelel az európai adatvédelmi előírásoknak, köztük a GDPR követelményeinek. A Terve Research ISO 27001 információbiztonsági irányítási és ISO 9001 minőségirányítási tanúsítással rendelkezik.

A platform működését és menedzsmentjét a Huawei finanszírozza, független működtetését pedig a Thryve végzi. A Terve Research a Huawei viselhetőeszköz-ökoszisztémájába integrált rendszerként támogatja a kutatásokban részt vevő eszközökből származó adatok egységes gyűjtését és elemzését.

Két kutatás indul szeptemberben

A Terve Research első két kutatási projektje 2026 szeptemberében indul. A Social Jetlag Study azt vizsgálja, hogy a cirkadián ritmus felborulása milyen kapcsolatban állhat a viselhető eszközöket használók egészségi állapotával Európa-szerte. A kutatást Ramin Khatami professzor, a Zürichi Egyetemi Kórház alvásgyógyászati részlegének vezetője és az European Narcolepsy Network (EU-NN) egyik alapító tagja vezeti. A kutatás olyan mintázatokat vizsgál, amelyek összefüggést mutathatnak a rendszertelen alvás-ébrenlét ciklusok, valamint a kardiovaszkuláris és metabolikus egészségi állapot között.

A Exercise & Cardiovascular Health Study a fizikai aktivitás mintázatai és a kardiovaszkuláris kockázati tényezők közötti kapcsolatot vizsgálja. A kutatást Tomasz Guzik professzor, az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) programbizottságának elnöke vezeti. A kutatás a Huawei viselhető eszközeinek szenzortechnológiájára építve folyamatos aktivitási és szív-egészségügyi adatok gyűjtését és elemzését támogatja.

A két kutatás jól szemlélteti a Terve Research által létrehozott együttműködési lehetőséget, amely az egészségügyi kutatókat és a viselhető technológiák felhasználóit kapcsolja össze, és lehetőséget teremthet nagyobb léptékű, valós környezetben végzett kutatások megvalósítására.

HUAWEI WATCH D3 új vérnyomásmonitorozási lehetőségekkel

Az eseményen bemutatták a HUAWEI WATCH D3 okosórát, ami több alkalmazási területre vonatkozóan is megszerezte a CE-tanúsítást: nyugalmi vérnyomásmérésre, ambuláns vérnyomás-monitorozásra (ABPM), valamint a testmozgás előtti és utáni vérnyomás követésére.

Vérnyomásmonitorozás fizikai aktivitás előtt és után

A HUAWEI WATCH D3 támogatja a fizikai aktivitás előtti és utáni vérnyomásadatok rögzítését. Az eredeti termékanyag szerint a készülék fizikai aktivitáshoz kapcsolódó vérnyomásmonitorozása ISO-szabványoknak megfelelő megoldás. A készülék intelligens emlékeztetőket is kínál, amelyek a magasság változására és a hirtelen hőmérséklet-változásokra hívhatják fel a figyelmet.

Mindennapi használatra tervezett kialakítás

A HUAWEI WATCH D3 karcsúbb profillal és könnyű szíjjal rendelkezik, amelyet a vállalat egész napos viselésre tervezett. A készülék három színváltozatban érhető el. A vérnyomásmonitorozás mellett továbbfejlesztett Health Glance és Health Insights funkciókat is kínál.

Az egészségügyi kutatások háttere

A Huawei digitális egészségügyi fejlesztéseit világszerte több mint 160 egészségügyi intézménnyel kialakított együttműködés támogatja. A vállalat több mint tíz kutatóközponttal dolgozik együtt, köztük három jelentős sport- és egészségtudományi laboratóriummal.

A Terve Research és a HUAWEI WATCH D3 bemutatása ennek a hosszabb távú kutatási és fejlesztési megközelítésnek két különböző oldalát mutatja. A Terve Research az egészségügyi kutatásokhoz kapcsolódó együttműködéseket és adatgyűjtést támogatja, míg a HUAWEI WATCH D3 a mindennapi egészségkövetésben kínál vérnyomásmonitorozási lehetőségeket.

Elérhetőség

A HUAWEI WATCH D3 elérhetőségéről, áráról és teljes specifikációjáról a Huawei a szeptember 2-i hivatalos bemutatón és saját kommunikációs csatornáin ad további tájékoztatást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Iskolakezdés, új rutinok, új célok – de megfigyeled valójában, mit üzen a tested?

Szeptember sokak számára egyfajta új kezdet. Visszatérünk a munkába, az iskolába, új napirendet alakítunk ki, és ilyenkor gyakran egészségügyi célokat is kitűzünk magunk elé. Többet mozgunk, tudatosabban étkezünk, megpróbálunk változtatni a korábbi szokásainkon.

Mégis van egy lépés, amelyről a legtöbben megfeledkeznek: mielőtt változtatnánk, érdemes megfigyelni, hogyan működik a saját szervezetünk. Dr. Hámori Lilla biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk arról, miért lehet a tudatos megfigyelés az egyik leghasznosabb eszköz, ha valaki emésztőrendszeri panaszokkal – például visszatérő puffadással – küzd.

„Sokan már az első kellemetlen tünetnél elkezdenek élelmiszereket elhagyni vagy új étrendet követni. Pedig az első kérdés nem az, hogy mit kellene megváltoztatni, hanem az, hogy pontosan mi történik a szervezetünkben.”

– mondja a szakértő.

A tested minden nap információt ad

A puffadás sokaknál kiszámíthatatlannak tűnik. Egyik nap jelentkezik, másnap nem. Van, aki egyetlen ételt okol, más pedig úgy érzi, „szinte mindentől” puffad. A valóság azonban gyakran összetettebb. Nemcsak az számít, mit ettünk, hanem az is, milyen gyorsan ettünk, mennyit aludtunk, milyen stressz ért bennünket, hol tartunk a menstruációs ciklusban, mennyit mozogtunk, vagy éppen mennyi idő telt el az előző étkezés óta.

„A szervezetünk ritkán működik véletlenszerűen. Sokszor vannak visszatérő mintázatok, csak a rohanó hétköznapokban nem vesszük észre őket.”

Egy egyszerű napló többet mutathat, mint gondolnánk

A szakember szerint már néhány hét tudatos megfigyelés is értékes információkat adhat. Nem csupán az elfogyasztott ételek feljegyzése lehet hasznos, hanem az is, hogy mikor jelentkeztek a tünetek, milyen erősek voltak, hogyan alakult a széklet, mennyit mozogtunk, mennyit aludtunk, vagy éppen mennyire volt stresszes a napunk. Így sokkal könnyebben kirajzolódhatnak azok az összefüggések, amelyek elsőre nem is tűnnek fel.

„A megfigyelés nem önmagában gyógyít. Viszont segít abban, hogy ne találgassunk, hanem valódi információk alapján hozzunk döntéseket.”

– teszi hozzá.

Nem a tökéletes étrend a cél. Az interneten ma már szinte minden élelmiszerről találunk olyan véleményt, amely szerint egészséges – és olyat is, amely szerint kerülni kellene. Ez könnyen bizonytalansághoz vezethet, különösen azoknál, akik rendszeresen puffadnak.

„Nincs olyan étrend, amely minden embernek egyformán megfelelő lenne. Éppen ezért fontos először megérteni a saját szervezetünk működését, és csak ezután alakítani az étkezésen.”

Egy új rutin szeptemberben

Az iskolakezdés és a munkába való visszatérés sokaknak új napirendet jelent. Ez egyben lehetőség is arra, hogy ne csak új szokásokat vezessünk be, hanem tudatosabban figyeljünk a testünk jelzéseire. Már napi néhány perc elegendő lehet arra, hogy feljegyezzük az étkezéseinket, a közérzetünket és az emésztőrendszeri tüneteinket. Ezek az apró megfigyelések később sokkal értékesebb információt adhatnak, mint egyetlen internetes lista a „puffasztó ételekről”.

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóként, fitoterapeuta szakvizsgával rendelkező természetgyógyászként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Munkájában kiemelt szerepet kap a rendszerszintű gondolkodás, az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása és a női egészség. Hisz abban, hogy a tartós életmódváltás első lépése a saját testünk működésének megértése. A puffadás lehetséges okairól, a tünetek rendszerszintű megközelítéséről, valamint a témában készült részletes útmutatóról további információ Dr. Hámori Lilla weboldalán található.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss