Egészség

Több, mint 10szer jobban véd a harmadik Pfizer oltás

A Pfizer szerint aki a koronavírus elleni védőoltásként a cég oltóanyagát kapta meg, annak érdemes lehet a harmadik dózishoz is ezt választania.

Az elmúlt időszakban egyre többször lehetett arról hallani, hogy a koronavírus delta variánsa miatt szükség lehet majd egy harmadik védőoltásra is. Orbán Viktor miniszterelnök egy másfél hete adott rádióinterjújában azt közölte: lehetővé teszik a harmadik vakcinát, majd az is kiderült, hogy melyik oltás után melyiket lehet beadni.

Az előírás szerint a Pfizer oltóanyaga Sinopharm, Janssen és AstraZeneca vakcinákkal kombinálható. (Müller egyébként arról beszélt, hogy a harmadik oltást a páciensek kérhetik, de az oltóorvos dönti el, hogy mit ad be.) A Pfizer ugyanakkor a negyedéves pénzügyi jelentésben közölt friss kutatási eredmény alapján azt javasolja, az erős immunvédelem érdekében a harmadik védőoltás is a cég által gyártott mRNS-vakcina legyen.

A CNN beszámolója szerint a közzétett adatok azt sugallják, a 18–55 év közötti korosztály szervezetében a delta variánst célzó antitestek száma megötszöröződött a harmadik adag Pfizer után (miután az első kettő is az volt), a 65 és 85 év közötti korosztálynál pedig 11-szer jobban véd a harmadik dózis.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Pfizer nagyon kicsi, mindössze 23 fős csoporton végezte el a kutatást, az adatokat pedig egyelőre nem publikálták a tudományos lapok. Mikael Dolsten, a cég kutatásért felelős vezetője ugyanakkor biztatónak nevezte a mostani eredményeket.

Egy korábbi kutatásból az már kiderült, hogy az AstraZeneca oltóanyagára mindenképpen érdemes Pfizert adni harmadik dózisként, így ugyanis erősebb védelem érhető el.

A Pfizer által közölt adatokból az is kiolvasható, hogy a harmadik Pfizer-oltás a vuhani és a dél-afrikai vírussal szembeni antitestek számát is jelentősen megnöveli.

A fenti kutatás mellett egy másik kutatási eredményt is közölt a Pfizer–BioNTech, ami a cég által előállított védőoltás hatékonyságára vonatkozik. Ezek szerint a szérum legalább hat hónapnyi védettséget biztosít, igaz, a hatodik hónapra ez más gyengülni kezd. A védőoltás általános hatékonysága 91 százalékos, míg a súlyos Covid-tünetek ellen 97 százalékos.

A második dózis beadása utáni egy hét, két hónap időintervallumban az általános hatékonyság 96 százalékra emelkedett, majd négy–hat hónappal később 83,7 százalékra csökkent.

Forrás: HVG

Related Topics:astrazeneca biontech harmadik oltás pfizer vakcina

Up Next

Moderna vakcinával is olthatók a tinik Magyarországon

Don't Miss

Ezekből a vakcinákból lehet majd harmadik oltást kapni

Egészség

Fogatlan igazság: Európa egyik legrosszabb szájhigiéniája a miénk

A fogmosás sokak számára csupán gyors napi rutinként él a mindennapokban – ennek következményei pedig jól tükröződnek a világszerte tapasztalható súlyos szájüregi problémákban.

Az Oral-B most újraírta ezt a rutint: idén tavasszal bemutatta az iO2 elektromos fogkefét, amely a legújabb technológiával nemcsak hatékonyabb tisztítást kínál, de intelligens funkciói révén visszajelzést ad, oktat és támogat. Az iO2 célja, hogy a napi fogmosást új szintre emelve, valódi eszközzé váljon a szájüregi egészség hosszú távú megőrzésében.

A WHO legutóbbi jelentése szerint a szájegészségügyi válság riasztó méreteket öltött világszerte, így Európában is. A legfrissebb adatok szerint a világ népességének közel fele – mintegy 3,5 milliárd ember – szenved valamilyen szájüregi betegségben, míg Európában ez az arány meghaladja az 50%-ot. A 60–65 év közötti korosztályban ez az arány már 70–85%, ami példa nélküli közegészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi daganatok mára a nyolcadik leggyakoribb rákos megbetegedéssé váltak világszerte, és az Európai Unióban a férfiaknál a tizenkettedik leggyakoribb rákos megbetegedésként tartják számon.

Magyarországon a fogszuvasodás előfordulása az egyik legmagasabb Európában. A 12 éves gyermekek átlagosan 2,3 szuvas, hiányzó vagy tömött foggal rendelkeznek (DMFT index), ami ugyan jelentős javulás az 1985-ös 5,0-hoz képest, de még mindig elmarad a WHO célkitűzéseitől. A 65 év feletti magyar lakosság 30%-a, míg a 75 év felettiek 40%-a teljes fogatlanságban szenved. Emellett hazánkban a legmagasabb a szájüregi rák előfordulási aránya az Európai Unióban, évi mintegy 3 000 új esettel és több mint 1 600 halálesettel. Mindez kiemeli a megfelelő szájhigiénia és a megelőző eszközök – például az innovatív technológiával rendelkező elektromos fogkefék – kritikus fontosságát a lakosság egészségi állapotának javításában.

Az Oral-B filozófiája egyszerű: a szájhigiénia nem csupán esztétikai kérdés, hanem az egész test egészségének egyik legfontosabb alappillére. Tudományos kutatások sora igazolja, hogy a rossz szájhigiénia hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, krónikus gyulladásokhoz, sőt egyes fertőzésekhez is. E felismerés vezette többek közt a világ egyik leginnovatívabb szájápolási márkáját egy új korszak hajnalához – az Oral-B iO™ technológia megalkotásához.

Technológia, amely tanít – és gondoskodik

Az új Oral-B iO2 elektromos fogkefe egy személyre szabott, intelligens társ a napi szájápolási rutinban. Az új iO2 modell:

100%-kal több lepedéket távolít el, mint a hagyományos Oral-B kézi fogkefék, még a nehezen elérhető helyeken is,
a kerek, fogorvosok által ajánlott fej pontosan és precízen körbeöleli a fogakat,
az új intelligens sörtefej színe teljesen fehérre változik, így egyértelműen jelzi, mikor jött el a csere ideje,
a beépített kétperces időzítő támogatja a fogorvosok által javasolt tisztítási időt,
az intelligens nyomásérzékelő piros fénnyel figyelmeztet, ha túl nagy nyomást alkalmazunk – így védve az íny egészségét.

Az iO2 emellett háromféle csendes tisztítási intenzitással rendelkezik, amelyek közül a legalacsonyabb, „szuperkímélő” mód az alapértelmezett – így azoknak is ideális, akiknek érzékeny az ínyük. Mindez egyetlen gombbal vezérelhető.

Hat év kutatás, 250 szabadalom – és a fogyasztó a középpontban

Az Oral-B iO™ fogkefék fejlesztése több mint hat évnyi kutatómunka eredménye, és 250 szabadalom fémjelzi az innováció jelentőségét. A technológia mögött álló csapat a németországi Kronbergben, a P&G Innovációs Központjában dolgozott, szoros együttműködésben fogorvosokkal és valódi fogyasztókkal.

A Procter & Gamble világszerte több mint 800 millió embert szolgál ki termékeivel, és évente közel 2 milliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe, hogy olyan megoldásokat alkosson, amelyek tényleg számítanak a mindennapokban. Az új Oral-B iO2 fogkefe ékes példája ennek az elkötelezettségnek.

Nem találgatnak – figyelnek és megfigyelnek

A P&G innovációs szemlélete nem a véletlenre épül. Minden új fejlesztést alapos viselkedéselemzés, fogyasztói kutatás és tesztelés előz meg. A vállalat szakemberei nemcsak kérdeznek, hanem megfigyelnek, interjúkat készítenek, a vásárlókkal tartanak a boltba és bepillantást nyernek az otthoni használatba is. Ennek köszönhető, hogy az Oral-B iO2 valóban a fogyasztói igényekre ad választ: egyszerű, intuitív, mégis csúcstechnológiás eszköz, amely az árképzésének köszönhetően szélesebb kör számára válik elérhetővé, mint valaha.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

8 hónapos volt a legidősebb kórházban ragadt csecsemő

Felgyorsította a kormány a kórházban hagyott babák örökbeadását, egy részük élete megoldódott.

De mi van azokkal a csecsemőkkel, akiknek nem tudtak családot találni? Az SOS Gyermekfalvak Az első anyák napja című kampányában elsőként számol be erről: az elmúlt fél évben 103 kórházban ragadt csecsemő került a látókörükbe. A legidősebb a megkeresés idején már betöltötte a 8. hónapot.

Drámai történetekkel indult az SOS Gyermekfalvak anyák napi kampánya. Az alapítvány örökbefogadó nők történetein keresztül mutatta be, mit tapasztaltak a hónapokra kórházban hagyott gyerekekkel és kórházi ellátásukkal kapcsolatosan a jogszabályi változások nyomán. A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbeadható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik egy éves kor alatti.

A kórházban maradt gyerekeknek ugyanakkor nagyjából 80 %-a nem örökbe adható. Nem tudni, hányan vannak, hány hónapot töltenek kórházban, milyen az egészségügyi állapotuk, milyen körülmények közül jönnek az anyák. Az anyák napi kampány következő szakaszában az SOS most az ő sorsukat követte nyomon a hozzájuk érkezett kórházi megkeresések alapján.

Az alapítványhoz októbertől március végéig 103 olyan megkeresés érkezett, amikor 12 hónap alatti kisbabának kerestek nevelőszülői családot.

A babák az esetek 80 százalékában kórházban tartózkodtak, néhány esetben különleges gyermekotthonban és pár esetben voltak csak otthon vagy épp családbafogadó gyámnál. Egy esetben fordult elő, hogy a csecsemő édesanyjával börtönben tartózkodott. A legidősebb kórházban tartózkodó csecsemő a megkeresés idején már betöltötte a 8 hónapos kort.

A magyarországi adatokat tekintve minden 12. gyerek koraszülött, a kórházban hagyott babák esetében azonban – vélhetően a gondozatlan terhesség és az anya életkörülményei, életmódja miatt – magasabb az egészségügyi kockázat: minden ötödik baba előbb jön világra. A legkorábban született baba a 27. hétre érkezett, a legkisebb súlyú pedig 1730 gramm. 10 esetben jelölt meg a kórház/gyermekotthon egészségügyi problémát a babáknál, többek között megjelent a légzéstámogatási igény, hallássérülés, nyitott koponya, szifilisz, elvonási tünetek.

A dokumentumok alapján az anyák 7 %-a volt szerfüggő, 7 %-ának voltak pszichiátriai problémái. Az esetek negyedében a baba első gyermeke az anyának, negyedében második vagy harmadik, vagyis az anyák több mint fele négy- vagy többgyerekes szülő, előfordult 12 gyermekes is. A családi létszám növekedésével összefüggésben emelkedik az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma: a nem elsőszülött babák 87,5%-ánál már a testvérekről sem az édesanya gondoskodik, döntő többségben szakellátásban élnek.

A 103 megkeresésből az alapítvány 5 esetben tudott babát fogadni, a drasztikus nevelőszülő hiány miatt a többi gyermeket el kellett utasítania. Országosan több ezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy minden gyerek családban nőhessen fel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Amit a látásról és a szemről tudnia kell a kontaktlencsét viselőknek

Ha a szemünkről beszélünk, akkor a legtöbb esetben a látásunkra gondolunk. Sokan használják például azt a mondatot, hogy “nekem nem jó a szemem, ezért hordok kontaktlencsét”. Természetesen a gyakorlatban komoly különbség van: a szem egy szerv, a látás pedig egy vizuális ingereket feldolgozó biológiai mechanizmus.

A szem fontos része a látásnak

Ezzel a mondattal valószínűleg nem sok újdonságot mondtunk el, de mégis kevesen tudják, hogy mégis hogyan működik ez a szervünk. Amolyan komplex, fényképezőgépek optikai rendszeréhez hasonlítható, egyfajta közvetítő csatorna, aminek az elemei a szaruhártya, a pupilla, a szemlencse és az üvegtest. Az általuk leképezett információ a szemgolyó hátsó pólusán fut össze. Amire ránézünk, sok-sok kockából áll, ami majd egész képpé áll össze. Ha ez a kép “nem stimmel”, ott kerülhet szóba például a CooperVision myopia kontroll, ami kontaktlencse segítségével történik.

Természetesen a folyamat ott nem áll meg, hogy a különálló mini mozaikkockák egy egész képpé alakulnak. Ahhoz, hogy ez megjelenjen számunkra, tehát lássunk, tovább utazik a kép a látóideg mentén, a tekervényes út végén pedig megjelenik a kép a látókéregben. Röviden és tömören így néz ki a látás folyamata, de egy szakember erről sokkal bővebben is tudna mesélni.

Kontaktlencse-viselőként érdemes tisztában lenni azzal, hogy pontosan hova is kerül a lencse. A szemgolyó három rétegéből a legkülsővel van kapcsolatban. Idetartozik az ínhártya, a szem fehér része és a szaruhártya, ami a legérzékenyebb része a szemnek. Alapvetően a kontaktlencse a könnyfilmben úszkál, de a szaruhártya előtt helyezkedik el, így hatnak egymásra.

Ha nem figyelünk oda a lencse helyes használatára, akkor általában a szaruhátya az elszenvedője a szabályok be nem tartásának. Probléma lehet a nem megfelelő ápolás okozta gyulladás, a nem ideális higiéniai körülmények a kontaktlencse be- és kivétele közben, a gyakori viselési idejű változatok 30 napon túli hordása, illetve az alvásra nem alkalmas kontaktlencsék folyamatos viselése.

Az oxigénáteresztő képesség

Ez egy fontos tényező minden kontaktlencse esetében. A megfelelő típus kiválasztásában szakember tud segítséget nyújtani. Ez azért is elsődleges, mert a kontaktlencse egyfajta gátat képez a levegő és a szaruhártya között.

Érdemes több típust is kipróbálni, mire megtaláljuk az ideálisat, továbbá mindenképpen konzultáljunk szakemberrel mielőtt belevágunk a kontaktlencse viselésébe.

Mindenre van megoldás

Napjainkban a piacon többféle kontaktlencse érhető el. Például vannak kifejezetten gyerekeknek készült változatok is. Előnyük, hogy biztonságos, egyszerű használatot biztosítanak, illetve a rövidlátás súlyosbodását is lehet lassítani a segítségükkel. Kezdőknek érdemes a napi lencsékkel próbálkozni, majd ha elég gyakorlatot szereztek, jöhetnek a havi változatok.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!