Az ülő életmód és a mozgásszegény életvitel számos mozgásszervi problémát okozhat, amelyek gyakran fájdalommal és a mozgástartomány beszűkülésével járhatnak. Az egyik leggyakoribb ilyen probléma az isiász, amely a deréktáji fájdalommal és az alsó végtagba sugárzó fájdalommal jelentkezik. Szintén gyakori a befagyott váll, amely a kar emelésének nehézségét és fájdalmát okozza. Szerencsére a gyógytorna hatékony megoldást jelenthet ezen panaszok enyhítésére is.

Mi az isiász, és hogyan segíthet a gyógytorna?

Az isiász az ülőideg irritációjával vagy nyomásával összefüggő állapot, amely hirtelen vagy fokozatosan jelentkező derék- és lábfájdalmat okoz. Az ideggyökerek nyomása következtében az érintett területeken zsibbadás, gyengeség is előfordulhat, jelentősen korlátozva a mindennapi tevékenységeket. Az isiász gyógytorna speciálisan kidolgozott gyakorlatok segítségével enyhíti az idegi nyomást, javítja a mozgékonyságot és csökkenti a fájdalmat. A gyakorlatok célja az idegrendszer stabilizálása, a gerinc helyes tartásának visszaállítása és a hát izmainak erősítése.

A befagyott váll – Mi okozza, és miért fontos a kezelés?

A befagyott váll, orvosi nevén adhezív kapszulitisz, a vállízület fokozatos mozgás beszűkülésével jár. Ez az állapot hirtelen is kialakulhat, például egy vállsérülés után, vagy lassan, több hónap alatt is jelentkezhet. A befagyott vállat az ízületi tok megvastagodása és összenövései okozzák, ami súlyos fájdalmat és a mozgástartomány jelentős csökkenését eredményezi. A gyógytorna rendkívül fontos szerepet játszik a befagyott váll kezelésében, mivel célzott mozgásokkal és nyújtásokkal visszaállítja az ízület mozgékonyságát, segít enyhíteni a fájdalmat és megakadályozza a további állapotromlást. A terápia során a váll fokozatosan visszanyeri mozgástartományát, és a rehabilitációs idő lerövidülhet.

Gyógytorna mint a mozgásszervi panaszok megoldása

A gyógytorna célja, hogy az érintett testrészeket újból funkcionálissá tegye, minimalizálva a fájdalmat és maximalizálva a mozgás szabadságát. A megfelelően alkalmazott gyakorlatok segítenek helyreállítani az izom egyensúlyt, javítani a testtartást és növelni az általános rugalmasságot. Mind az isiász, mind a befagyott váll esetében a kezelés korai megkezdése alapvető fontosságú, hiszen a késlekedés nemcsak a gyógyulást lassítja, hanem további komplikációkhoz is vezethet.

A gyógytorna hosszú távú előnyei

A gyógytorna nemcsak a fájdalom azonnali enyhítését szolgálja, hanem hosszú távon hozzájárul a mozgásszervi problémák megelőzéséhez is. Az erősítő és nyújtó gyakorlatok rendszeres végzése révén a beteg izomereje és rugalmassága fokozatosan javul, ami csökkenti a sérülések és ismételt problémák kockázatát. Nagyon fontos, hogy a helyesen elsajátított mozdulatsorokat ne csak a terápia ideje alatt végezzük el gyógytornászunkkal, hanem otthon is szorgalmasan mozogjunk.

Az egyéni állapotfelmérést követően tartsuk be a kezelési tervet, és szükség esetén egészítsük ki a gyógytornát más fizioterápiás vagy fizikoterápiás kezelésekkel. A gyógytorna az egészséges életmód alapvető része, amely segíthet megelőzni és kezelni a mindennapi élet során jelentkező mozgásszervi panaszokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Világszerte problémákkal küzd az egészségügy

• Az egészségügyi ellátórendszerek világszerte túlterheltek és erőforráshiányosak.
• Idősödnek a társadalmak, egyre több a krónikus betegséggel küzdő ember és nő a nyugdíjkorhatár.
• Magyarország esetében elmondható, hogy a születéskor egészségesen várható élettartam jóval az aktuális nyugdíjkorhatár alatt van (KSH).
• Az egészségügyi összkiadások ennek megfelelően meredeken emelkednek (2023-ban globálisan átlagosan közel 10%-kal).
• A magyar háztartások egy főre eső összkiadásainak egészségügyre vonatkozó százalékos aránya 5,1%-ról 5,4%-ra nőtt 2019 és 2022 között (KSH).
• A magyar háztartások 2022-ben összesen 229 ezer forintot költöttek gyógyszerekre és egészségügyi szolgáltatásokra, ugyanez az összeg 2023-ban már 385 ezer forint volt.

Gyógyír lehet a digitális alapú reform

• A generatív mesterséges intelligencia (MI) modellek megjelenése új eszközöket, új lehetőségeket kínál az egészségügy megreformálására.
• A természetes nyelvfeldolgozás ötvözve a digitális képfeldolgozással és a már évtizedek óta használt fejlett analitikai megoldásokkal (pl. gépi tanulás, továbbfejlesztett statisztikai módszerek, big data) egyaránt forradalmi előrelépést hozhat a diagnosztika, a terápia vagy a prevenció területén.
• Magyarországon állami és magán egészségügyi intézmények bevonásával több ilyen irányú fejlesztési projekt is zajlik. Olyan megoldásokon dolgoznak együtt magyar egészségügyi és informatikai szakemberek, amelyeknek van piaci relevanciája, vagyis ellátási és páciens oldalról is van rájuk igény.
• Jó alapot biztosíthat ezekhez a projektekhez a magyar egészségügy meglévő, fejlett informatikai infrastruktúrája és rendszerei. Külön ki kell emelni az európai szinten is előremutató fejlesztést, az EESZT-t, amelynek felhőalapú központi adatbázisára átfogó MI megoldásokat lehet tervezni.

Mit ígér a digitális és adatvezérelt egészségügy?

• A mesterséges intelligencia (MI) által támogatott, digitalizált és adatvezérelt egészségügy többek között rövidebb várólistákat, pontosabb diagnózist, színvonalasabb járó- és fekvőbeteg ellátást, valamint fejlett telemedicina és távkonzultációs szolgáltatásokat ígér.
• Emellett lehetővé teszi az orvosokat terhelő adminisztráció jelentős csökkentését, orvosi döntéstámogató rendszerek bevezetését, az egyéni betegutak elemzését és társadalmi szintű előrejelző modellek elkészítését.

A kulcs az egészségügyi adatvagyon kiaknázása

• Az egészségügy digitális megreformálásának kulcsa a rendelkezésre álló hatalmas és értékes adatvagyon kiaknázása az MI segítségével.
• Eltérő szerkezetű, strukturált és strukturálatlan adatokról van szó, amelyek hatékony kiaknázása és szakmai szempontok szerinti értelmezése a generatív MI modellek megjelenésével vált széles körben elérhetővé.
• Az egészségügyi adatok forrásai: páciens törzsadatok, IoT eszközök, kórházi információs rendszerek, viselhető eszközök rögzített adatai, egészségbiztosítók adatai, laboratóriumi leletek, gyógyszeres kezelések adatai, radiológiai felvételek, molekuláris diagnosztikai adatok, nyilvános eü adatbázisok, népegészségügyi adatok, valamint országos, regionális és globális statisztikák.
• A fentiekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy eltérő komplexitású és granularitású adatokról van szó, amelyek konszolidációjához és átfogó elemzéséhez széles analitikai eszköztárra van szükség.
• Itt ismét szót kell ejteni az EESZT rendszerről (és annak felhőalapú központi adatbázisáról), amely európai szinten is figyelemre méltó fejlesztés.
• A fentiek mellett a háziorvosok, klinikusok és szakellátók szabadszöveges feljegyzései, jegyzetei is idesorolhatók, hiszen az MI segítségével gyorsabbá és automatizálhatóvá vált a feldolgozásuk.

Döntéstámogatás és tehermentesítés

• Sok esetben meghatározhatók azok a területek, amelyeken belül jól algoritmizálhatók a feladatok, a megoldandó problémák, és ahol tényleges segítséget nyújthat az MI.
• Általánosságban elmondható: a jelenleg is zajló fejlesztési projektek fő célja az orvosi döntések támogatása, az orvosok tehermentesítése (az adatok feldolgozására építve) és a kutatások felgyorsítása.
• Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi adatok rendkívül érzékenyek. A kiértékelésük és elemzésük alapján hozott döntéseknek komoly következménye van. A fals információ vagy az információ nem kellő pontosságú feldolgozása téves diagnózishoz, helytelen terápiához vagy akár a páciens életminőségének romlásához, halálához vezethet.
• Ebből következik, hogy az MI önállóan nem hozhat döntést. A szakorvosnak mind ellenőrző, mind pedig jóváhagyó szerepben is meg kell jelennie a döntéshozási folyamatban, illetve már a fejlesztési folyamatban is szakmai felügyeletet kell biztosítania.

Konkrét példák

• KÉPFELDOLGOZÁS: A diagnosztikai képek, radiológiai felvételek kiértékelésének támogatása azáltal, hogy az MI (fejlett képfeldolgozási algoritmusokat alkalmazva) sorba rendezi őket úgy, hogy a gyanúsabb, sürgősebb beavatkozást igénylő eseteket veszi előre. Nagyszámú felvétel esetén ez komoly időmegtakarítást eredményezhet.
• BETEGSÉG-ELŐREJELZÉS: A páciens hosszú évekre visszamenően elérhető személyes leleteinek (vér, vizelet, stb.) idősoros vizsgálatával egyes betegségek kialakulási folyamata még a kezdeti fázisban felfedezhető. Tipikus példa erre a 2-es típusú cukorbetegség, ahol a kóros trend sok esetben még az előtt kirajzolódik a releváns értékekből, hogy azok átlépnék a normálisnak számító tartomány határát.
• TELEMEDICINA / TÁVKONZULTÁCIÓ: Ilyen jellegű szolgáltatások már évek óta elérhetők, bevezetésükhöz, elterjedésükhöz a Covid-járvány adott nagyobb lendületet. Az egészségügyi adatok MI segítségével történő feldolgozása ezen a téren is jelentős fejlődési ugrást tesz lehetővé, de a generatív MI önmagában is fontos kommunikációs eszköz lehet az egészségügyi ellátórendszer kapacitás-problémáinak megoldásában.
• ORSZÁGOS ELEMZÉSEK: Az egészségügyi adatvagyon feldolgozásával és kiaknázásával országos szinten az eddigiekhez képest sokkal átfogóbb és pontosabb elemzések elvégzésére is lehetőség nyílik. Erre építve akár olyan előrejelző modellek is készíthetők, amelyek nagy segítséget nyújtanak a népbetegségek felismerésében, megelőzésében és kezelésében, vagy egy átfogó, hosszabb távú országos egészségügyi stratégia megalapozásában.
• ADMINISZTRÁCIÓ: A szakorvosoknak jelenleg rengeteg időt és energiát kell áldozniuk adminisztrációra. Az MI jelentős terheket vehet le a vállukról a kezelési tervek, szakvélemények vagy zárójelentések összeállításánál (azok egészét vagy egyes részeit önállóan is összeállíthatja megírhatja. De ugyanígy felgyorsíthatja akár a legfrissebb szakirodalmi eredmények felkutatását és a kutatásból származó tudományos anyagok előkészítését is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Évekkel tovább élhetnek azok, akik áttérnek az egészségesebb étrendre, erősítette meg egy friss kutatás, amelyben félmillió ember étkezési szokásait vizsgálták.

A Nature Foodban megjelent tanulmány szerint a legtöbb hasznot az hozza, ha a korábbinál több teljes kiőrlésű gabonát, a diófélét és a gyümölcsöt fogyasztunk, míg a cukrozott italokat és a feldolgozott húsokat érdemes elkerülni. Az egészséges életmód kialakítására az okosórák egyre innovatívabb megoldásokkal szolgálhatnak, amelyek hatékonynak bizonyulnak: a Huawei felmérése szerint az okosórát rendszeresen használók 87%-a legalább egy egészségesebb szokást vett fel és akár 71%-kal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket.

Az Egyesült Királyságban az egészségtelen táplálkozás évente több mint 75 ezer korai halálesetet okoz. Ennek felismerése ösztönözte a Nature Food munkatársait, hogy kidolgozzanak egy modellt, amely a fő élelmiszercsoportok fogyasztása alapján megbecsüli, hogyan befolyásolja az egészséges táplálkozásra való áttérés az élettartam növekedését vagy csökkenését.

Az eredmények alapján általánosságban elmondható, hogy azok, akik a legtovább élnek, sok tejet és tejterméket, zöldséget, dióféléket és hüvelyeseket fogyasztanak. Emellett mérsékelt mennyiségben esznek teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt, fehér húst és halat is. A legkevesebbet pedig vörös húsból, tojásból, feldolgozott húskészítményekből, finomított gabonából és cukros italokból fogyasztják. Az egészséget és a várható élettartamot legjobban támogató ételeknek a teljes kiőrlésű gabonákat és a dióféléket találták, míg a leginkább károsnak a cukorral édesített italokat és a feldolgozott húsokat.

A tudatos táplálkozás elkezdését és megtartását ma már a technológia is hatékonyan támogatja. Számos alkalmazás, eszköz áll rendelkezésre. Ilyenek péládul az okosórák, amelyek közül vannak beépített kalóriaszámláló funkcióval rendelkező modellek is – ezek segítségével valós időben nyomon követhetők a kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos célok és eredmények. A Huawei legutóbbi okosóra-modelljeiben, a WATCH FIT 3-ban és a WATCH GT 4-ben a Maradjon Fit kalóriakezelő alkalmazás és a Huawei Egészség app segítségével vezethetjük a napi kalóriabevitelt, majd a személyes információk és súlycélok alapján javaslatokat, trendeket készít.

A Huawei tavalyi felmérése szerint ráadásul az okosóra-használat ténylegesen támogathat az egészségesebb életmód kialakításában: a felméréséből kiderül, hogy az okosórát használók 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel ismerik többek között a megfelelő napi kalóriamennyiségüket. A válaszadók 87 százaléka pedig legalább egy új, egészséges szokást tudott bevezetni az eszközétől kapott információk vagy javaslatok eredményeként.

Márpedig a Nature Food tanulmánya szerint az egészséges táplálkozásra való áttérés bármely életkorban pozitív eredményekkel jár, és minél korábban történik a váltás, annál jelentősebb a hatás: akár tíz évvel is tovább élhetnek azok, akik egészségtelen étkezésükön jelentős változtatásokat hajtanak végre. Még az átlagos, nem kimondottan egészségtelen étkezési szokásokat követők esetében is három plusz évet jelenthet az étkezés finomhangolása.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!