Egészség
Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?
A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.
Globális népegészségügyi kihívás
A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.
A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz
Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.
2030-ban búcsút inthetünk a fogimplantátumoknak?
A fogászati kutatások egyik legizgalmasabb területe a fogregeneráció, ahol a japán tudósok jelentős áttörést értek el. Kifejlesztettek egy olyan készítményt, amely az USAG-1 nevű gén ellenanyagát tartalmazza, amely természetes körülmények között gátolja a fogak növekedését. Állatkísérletekben – egerek és görények esetében – sikeresen indukálták új fogak képződését a szer alkalmazásával, jelentős mellékhatások nélkül. A kutatás új fázisba lépett 2024 szeptemberében, amikor elindultak az első humán klinikai vizsgálatok 30 fős, 30-64 év közötti férfiakból álló csoporttal, akiknél legalább egy őrlőfog hiányzik. A sikeres klinikai eredmények esetén a terápia várhatóan 2030 körül válhat elérhetővé a páciensek számára. Emellett figyelemre méltó a CheekAge nevű diagnosztikai eljárás kifejlesztése is, amely szájüregi kenetvizsgálattal elemzi a DNS epigenetikai jellemzőit, információt nyújtva az egyén biológiai koráról és várható élettartamáról. Hazai vonatkozásban a Debreceni Egyetem kutatói értek el jelentős eredményeket a bölcsességfogból nyert őssejtek fogászati alkalmazásában, ami a jövőben új lehetőségeket nyithat a csontpótlás és potenciálisan a fogregeneráció területén.
„A Clinident fogászati központban kiemelt figyelmet fordítunk a bizonyítékokon alapuló innovatív technológiák alkalmazására. A japán fogregenerációs kutatások eredményei különösen ígéretesek, hiszen alapvetően új megközelítést kínálnak a fogpótlás terén. Célunk, hogy pácienseink számára elsők között tegyük elérhetővé a korszerű terápiás lehetőségeket, amint azok klinikai validációt nyernek és rendelkezésre állnak a gyakorlati alkalmazáshoz”
– mondta Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum szájsebésze.
Modern technológiák a fogászatban
A fogászat területén jelentős technológiai fejlődés zajlik, amely alapjaiban változtatja meg a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. A brit kutatók 2025 áprilisában bejelentett áttörése, a laboratóriumban növesztett emberi fogak új alternatívát kínálnak a hagyományos fogpótlási eljárások mellett. Az autológ sejtekkel létrehozott fogak tökéletes biokompatibilitást és anatómiai illeszkedést biztosítanak. Az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták az első teljesen automatizált fogászati beavatkozást, ahol robotasszisztált technológia segítette a precíz kivitelezést, minimalizálva az emberi tényezőből adódó hibalehetőségeket.
A diagnosztikában az Overjet nevű mesterséges intelligencia alapú rendszer forradalmasítja a fogászati röntgenképek értelmezését, kvantitatív elemzéssel és színkódolt vizualizációval segítve a korai szuvasodás felismerését. A digitális fogászatban a 3D nyomtatás technológiája lehetővé teszi egyedi fogászati implantátumok gyors és pontos előállítását, javítva a beültetések sikerességi arányát és csökkentve a gyógyulási időt. Az intraorális szkennerek alkalmazása kiváltja a hagyományos lenyomatvételi eljárásokat, növelve a pontosságot és a páciens komfortérzetét. A Pennsylvaniai Egyetem által fejlesztett mikrorobotok mágneses irányítással távolítják el a fogfelszíni plakkot és baktériumokat, míg az új típusú fotobiomodulációs implantátumok a vörös fény terápiás hatását kihasználva segítik elő a peri-implantáris szövetek regenerációját.
Ez csak néhány példa volt arra, hogy milyen fejlesztések láthatóak, és a technológia további fejlődésével újabb és újabb innovációk várhatóak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
A harapási rendellenesség napjainkra az egyik leginkább alulértékelt civilizációs népbetegséggé vált: a gyermekek és fiatalok közel háromnegyedét érinti valamilyen formában.
Miközben a probléma sokáig láthatatlan maradt, a mesterséges intelligencia csendben, de alapjaiban alakítja át az egészségügy egyik legösszetettebb területét, a fogszabályozást. Míg korábban a fogak helyzetének korrekciója sokak számára a tinédzserkor kellemetlen, fém készülékekkel terhelt velejárója volt, ma már precíz, adatvezérelt és személyre szabott kezelésre van lehetőség, amely során a mosoly megtervezése már jóval a készülékek felhelyezése előtt elkezdődik – hívja fel a figyelmet Dr. Kovács Sarolta fogszabályozó szakorvos.
Adatokból diagnózis: új korszak a fogszabályozásban
A modern fogszabályozás ma már digitális térben indul. A nagy felbontású 3D-s szkennelés, a képalkotó eljárások és a röntgenfelvételek együtt olyan részletességű képet adnak az állkapocsról és a fogazatról, amely korábban elképzelhetetlen volt. A mesterséges intelligencia ezekből az összetett adathalmazokból képes feltérképezni az anatómiai összefüggéseket, miközben kiküszöböli a szubjektív értelmezésekből fakadó bizonytalanságokat.
Ez nemcsak gyorsabb és pontosabb diagnózist jelent, hanem azt is, hogy a kezelés valóban a páciens egyedi adottságaira épülhet – ez az a pont, ahol az AI átvezeti a fogszabályozást a személyre szabott orvoslás világába.
Előre tervezhető fogmozgás, személyre szabott kezelés
A pontos diagnózisra épül a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye: a fogmozgások előrejelzése. Több tízezer korábbi kezelés adatain tanított algoritmusok képesek megmutatni, hogyan reagálnak az egyes fogak az erőhatásokra, milyen ütemben mozdulnak el, és hol lehet szükség finomhangolásra. Ez a tudás lehetővé teszi, hogy a kezelési terv ne sablonokra, hanem valós biológiai válaszokra épüljön.
Az AI nemcsak a tervezésnél, hanem a kezelés teljes időtartama alatt jelen van. Okoseszközökkel és mobilalkalmazásokkal a páciensek otthonról is követhetik a változásokat: az algoritmusok elemzik a feltöltött képeket, összevetik azokat az eredeti tervvel, és jelzik, ha eltérés mutatkozik.
„Ez a folyamatos visszacsatolás egyszerre növeli a biztonságot és a kényelmet. Kevesebb felesleges kontrollvizit, gyorsabb beavatkozás, ha szükséges – miközben a páciens aktív részesévé válik saját kezelési folyamatának. A 3D-s szimulációk pedig már az első konzultáción kézzelfoghatóvá teszik a jövő mosolyát, ami különösen a fiatalabb korosztály számára jelent erős motivációt”
– emeli ki Dr. Kovács Sarolta, a KS Fogszabályozó Stúdió alapító szakorvosa.
Technológia, amely az orvost támogatja – nem helyettesíti
Bár a mesterséges intelligencia egyre hangsúlyosabb szerepet kap, a szakértők egyetértenek abban, hogy az AI nem önálló döntéshozó. A fogszabályozó szakorvos tapasztalata, klinikai érzékenysége és emberi megértése továbbra is kulcsszerepet játszik – az algoritmusok pedig ezt a tudást egészítik ki precíz számításokkal és előrejelzésekkel.
Magyarországon jogilag ugyan fogorvosok is végezhetnek fogszabályozást, a kompetenciák között azonban óriási különbségek vannak. A gyártócégek szoftverei gyakran automatikus terveket generálnak, amelyeket egy tapasztalatlan kezelőorvos változtatás nélkül elfogadva visszafordíthatatlan károkat okozhat – például ínyvisszahúzódást vagy gyökérfelszívódást. Ez az úgynevezett „Fekete Doboz” probléma, amikor a technológia láthatatlan folyamatai kritikus döntéseket vesznek át az orvostól.
A közhiedelemmel ellentétben a láthatatlan sínek ma már súlyos, akár műtéttel kombinált eseteket – nyitott harapást, keresztharapást – is kezelhetnek, de csak akkor, ha a szakorvos speciális kiegészítőket, például mini-implantátumokat (TAD-okat) alkalmaz. Ezt egy automata rendszer vagy egy „postai úton rendelt” fogszabályozás sosem tudja megoldani.
„Az új eszközök szakértő kezekben aranyat érnek, de a technológia önmagában nem helyettesíti a biológiai összefüggések ismeretét. A mosoly tervezése orvosi felelősség, nem szoftveres beállítás kérdése”
– figyelmeztet Dr. Kovács Sarolta, aki a láthatatlan fogszabályozó kapcsán a közel jövőben ingyenes webináriumot is tart az érdeklődőknek.
Több mint esztétika: befektetés a hosszú életbe
Kevesen tudják, de a fogszabályozás az egyik legjobb befektetés az élethosszig tartó egészségbe. Japán kutatók vezették be az „oral frailty” – szájüregi elgyengülés – fogalmát, és bizonyították, hogy a rágófunkció romlása és a fogak elvesztése közvetlen hatással van a várható élettartamra.
A 65 éves korban fennálló rágási nehézségek átlagosan másfél évvel csökkentik a várható egészséges élettartamot. A rossz harapás miatt a táplálékot nem tudjuk megfelelően megőrölni, ami emésztési zavarokhoz és a tápanyag-felszívódás romlásához vezet. Ráadásul a torlódott fogak tisztíthatatlan zugai krónikus ínygyulladást okoznak, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A szabályos fogsor tehát nem hiúsági kérdés, hanem a test biológiai egyensúlyának egyik tartópillére.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
Általános fáradtságra, fej- és szemfájásra, stresszre, valamint csont-, ízületi, illetve izomproblémákra panaszkodnak leginkább a dolgozók a munkahelyen, ahogy egyre több digitális eszközt használnak – mutat rá a 30 európai országban, köztük Magyarországon is végzett uniós kutatás.
Az ismétlődő kar- és kézmozdulatok szinte bármely szektorban okozhatnak mozgásszervi megbetegedéseket a Dr. Czigléczki Központ tapasztalatai szerint, ahová egyre gyakrabban érkeznek kézzsibbadással és tenyérfájással járó kéztőalagút-szindrómával a páciensek. A sofőrtől az adminisztrátoron át az informatikusig szinte minden munkakörben feltűnik a betegség. A tünetek a mindennapi tevékenységekben, így a vezetésben, gépelésben és a telefonálásban is gondot okozhatnak, amik akár az érintettek állását is veszélyeztethetik.
Európában ma már tízből kilenc dolgozó használ valamilyen online digitális eszközt, például laptopot vagy okostelefont az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felmérése szerint. A kutatás során megkérdezett több mint 28 000 európai, köztük 1000 magyar alkalmazott közel fele (48%) arról számolt be, hogy a munkahelyén használt digitális technológiák meghatározzák a feladatvégzés tempóját. Tízből három munkavállaló úgy véli a digitális megoldások miatt elszigetelten dolgozik, több mint negyedük (28%) szerint ezen eszközök használata növeli a munkaterhelésüket. A munkával járó leggyakoribb egészségügyi problémák között említették az általános fáradtságot, a fej- és szemfájást, a stresszt és a depressziót, valamint a csont-, ízületi, illetve izomproblémákat is.
Az EU-OSHA egy korábbi elemzése már kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések kiemelt munkahelyi kockázatot jelentenek Európában különösen az ismétlődő kéz- és karmozdulatok okozta megterhelés miatt.
„A kezüket folyamatosan munkaeszközként használó dolgozóknál, mint a fizikai munkások, varrónők, sofőrök, adminisztrátorok vagy informatikai szakembereknél egyre gyakoribb az úgynevezett kéztőalagút-szindróma”
– hívja fel a figyelmet dr. Czigléczki Gábor, idegsebész.
Ilyenkor a csukló tenyéri oldalán futó „alagútban” a középső ideg nyomás alá kerül. Tipikus tünete, amikor a páciensnek éjszaka zsibbad a keze, fáj a tenyere, és a mindennapi tevékenységek, mint az írás, a telefon használata, vagy akár egy egyszerű tárgy megfogása is nehézséget okoz. A világszerte több százmillió ember életét megnehezítő betegség elsősorban a 40–60 éves korosztályban fordul elő, és a tünetek jóval gyakoribbak a nők körében. A betegségre hajlamosíthat a túlsúly, a cukor- és pajzsmirigybetegség, a terhesség és az egyéni anatómiai adottságok is.
A kéztőalagút-szindróma kezelése műtét nélkül is lehetséges, de a krémek, gyógyszerek és gyógytorna gyakorlatok sokszor csupán a tünetek enyhítésére alkalmasak. Előrehaladott vagy tartós panaszok esetén a bevett megoldás a kéztőalagút felszabadítása, amelyet hagyományosan nyílt műtéttel, a tenyér/csukló területén ejtett metszésből végeznek. A sebgyógyulás és a kéz terhelhetőségének visszatérése egyénenként eltér, de sokan a műtéttől és a kieséstől tartva halogatják a kivizsgálást, pedig elhúzódó idegnyomásnál nő annak esélye, hogy a tünetek tartósan fennmaradnak. Hazánkban évek óta elérhető a kéztőalagút-szindróma gyógyítása ultrahangvezérelt műtéti módszerrel is, ami lehetővé teszi, hogy a betegek gyorsabban és kevesebb fájdalommal épüljenek fel a tenyér felvágása nélkül, minimalizálva a hegesedést, jelentősen felgyorsítva a gyógyulást és a munkához való visszatérést. A praxisa során több száz ilyen típusú műtétet elvégzett dr. Czigléczki Gábor tapasztalatai is azt mutatják, hogy a páciensek döntő többségénél már rövid időn belül jelentősen csökken a zsibbadás és a tenyérfájdalom, és a mindennapi tevékenységekhez is gyorsabban, biztonságosabban tudnak visszatérni.

Ultrahangos vs hagyományos műtéti heg
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján idehaza évente több mint 700 kéztőalagút-felszabadító műtétet végeznek el, ami nem tartalmazza a magánegészségügyben kezelt esetek számát. Dr. Czigléczki Gábor szerint a teljes műtéti szám ennek sokszorosa lehet. A nemzetközi adatok alapján a kéztőalagút-felszabadító műtétek aránya látványosan növekszik világszerte. A Precedence Research elemzése szerint a tavaly globálisan 980 millió dollárra becsült terület értéke idén meghaladhatja az egymilliárd dollárt és 2034-re elérheti az 1,74 milliárd dollárt is, ami átlagosan évi több mint 6 százalékos bővülést jelent. Az emelkedés oka, hogy egyre többen keresik a kíméletesebb (minimálisan invazív) beavatkozásokat, és közben folyamatosan jelennek meg új, fejlettebb műtéti eszközök és technológiák.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Megújult csomagolással érkeznek a SPAR „mentes” termékei
Befejeződött a SPAR free from termékcsalád csomagolásának megújítása, amely modernebb, átláthatóbb vizualitással támogatja a speciális étrendet követő vásárlók gyors eligazodását.
Az új design egységesíti a több mint 55 terméket magában foglaló portfóliót, és erősíti a márka piaci pozícióját a dinamikusan növekvő „mentes” kategóriában.
A SPAR free from termékcsalád 2009 óta érhető el Magyarországon, kifejezetten a glutén- és laktózérzékeny vásárlók igényeire szabva. A márka az egyik első saját márkás „mentes” portfólióként jelent meg a hazai piacon. A kezdeti 25 féle cikkből álló kínálat mára több mint 55 terméket foglal magában, és szinte minden árucsoportban jelen van: a laktózmentes tejtermékektől a gluténmentes pékárukon és tésztákon át az édességekig, snackekig, mirelit termékekig és kényelmi megoldásokig. A portfólió folyamatosan bővül, a SPAR polcain már megjelentek a kombinált „glutén- és laktózmentes” termékeket egyaránt kínáló innovációk is.
A fogyasztói trendek világosan mutatják a speciális étrendek és az ételintoleranciák – különösen a glutén- és laktózérzékenység – előfordulásának növekedését. A vásárlók tudatosabban keresik a biztonságos, könnyen beazonosítható, megbízható összetételű termékeket, ezért a SPAR dinamikus forgalomnövekedést tapasztal a saját márkás SPAR free from glutén- és laktózmentes kínálatban. A fejlesztések során figyelembe veszik a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek részben meghatározzák az új cikkek vagy receptúrák kialakítását.
A termékek megbízhatóságát több szintű minősítés garantálja. A gluténmentes cikkeket a LÉOE védjegye és az áthúzott gabona szimbóluma jelöli, a védjegyhez tartozó egyedi regisztrációs számmal együtt – ez igazolja, hogy a termékek megfelelnek az érvényes jogszabályoknak és az AOECS Szabványának, az Európai Coeliakiás Egyesületek Szövetsége által kidolgozott szigorú előírásoknak. A SPAR Magyarország minőségirányítási rendszerei és a rendszeres laborvizsgálatok pedig további garanciát jelentenek a stabil és magas minőségre.
Az új csomagolás letisztult és modern, a piktogramok egyértelműen jelzik a laktóz- és gluténmentességet, a színvilág és a grafikák pedig kifejezetten a speciális igényű fogyasztók elvárásaira reflektálnak. A cél az volt, hogy a termékek első pillantásra felismerhetők és könnyen beazonosíthatók legyenek az üzletek polcain.
„A népszerű termékcsaládunk vizuális megújítása fontos mérföldkő, mert az ezen termékeket preferáló vásárlók számára kiemelten lényeges a gyors és biztos eligazodás. Az új design modern, letisztult és könnyen áttekinthető, így egyszerre támogatja a tudatos vásárlói döntéseket és erősíti a termékcsalád egységes megjelenését”
– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.
A csomagolások cseréje ütemezetten zajlik: egyes termékek már most az új grafikával érhetők el, más cikkeknél a meglévő csomagolóanyag-készletek kifutása után jelenik meg az új arculat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Hódított a Balaton a belföldi utazók körében 2025-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Pest vármegyében is terjeszkedik az amerikai ingatlanlánc
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja első fitoplanktonból származó biogyantával készült digitális kijelzőjét
-
Zöld2 hét ago
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe
-
Gazdaság2 hét ago
A Hankook az FIA globális partnereként erősíti a fenntartható innovációt a motorsport és a mobilitás területén
-
Gazdaság2 hét ago
A mobilhálózatok is extra figyelmet kapnak a szokatlan hidegben
-
Egészség2 hét ago
Ettől szenvedünk leginkább a munkahelyen
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung mobilinnovációval köti össze a sportolókat és a szurkolókat a 2026-os milánó-cortinai olimpián









