Már nyakig benne vagyunk a “korai náthaszezonban”, és a java még csak most következik.

A rhinovírus és az adenovírus ugyanis jellemzően szeptember–októberben üti fel a fejét az iskolákban és az irodákban, novemberben pedig ránk rúgja az ajtót a “klasszikus náthaszezon” – a covid, az influenza és az RSV vírusos megbetegedésekkel karöltve. A kórokozók terjedésében a beltéri levegő minősége, különösen a páratartalom kulcsszerepet játszik, hiszen befolyásolja a nyálkahártya állapotát, a vírusok stabilitását és a fertőző cseppek terjedését is. De mire érdemes figyelni, ha szeretnénk elkerülni a közösségi megbetegedést? Dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász és Szombathelyi Tamás, a Wavin épületgépész mérnöke segítségével jártunk utána annak, hogy mitől lehet “egészségesebb” a beltéri levegő az őszi-téli időszakban.

Vigyázz, kész, nátha!

A légúti megbetegedések minden évben jól bevált menetrend szerint keserítik meg a mindennapjainkat. Az ún. “korai náthák” (rhinovírus, adenovírus) általában szeptember–októberben jelennek meg, és nem csak légúti panaszokat, hanem kötőhártya-gyulladást és akár hasmenést is okozhatnak. Már ekkor megfigyelhető a COVID-19 megbetegedések emelkedése, majd novembertől indul a klasszikus náthaszezon, ekkor veszi át az influenza, illetve a covid és az RSV aktivitás a főszerepet. Ezek a fertőzések a december és februárban közötti időszakban tetőznek, és különösen akkor veszélyesek, ha a nyálkahártya védekedző funkciójának csökkenése miatt a kórokozók lejutnak az alsó légutakba, és ott például tüdőgyulladást okoznak. De mitől függ, hogy mennyire tud megvédeni minket a nyálkahártyánk?

Erre figyeljünk a tüdőgyógyász szerint

Akár irodában, iskolában, vagy esetleg plázában, kórházban töltjük a napunk jelentős részét, a levegő, amit belélegzünk, közvetlenül hat a közérzetünkre és az egészségünkre.  Az ideális beltéri páratartalom 40-60 százalék között mozog, az ettől eltérő páratartalmú levegő megkönnyíti a vírusok és baktériumok terjedését, és gyengíti a szervezet védekező képességét.

“A túl száraz és a túl nedves nyálkahártya egyaránt problémát okozhat. Az alacsony páratartalom miatt szárazabb lesz a nyálkahártya, ami nagyban elősegíti azt, hogy megbetegedjünk. A túl magas páratartalom pedig nem csak a beltérben megtelepedő, egészségkárosító penészgombáknak kedvez, hanem az asztmások és a szívbetegek tüneteinek felerősödését is eredményezi”

– magyarázza Dr. Várdi Katalin pulmonológus a WavinVodcast legújabb epizódjában.

Hogyan lehet „beállítani” az egészséges beltéri páratartalmat?

A beltéri levegő páratartalmát párologtatással növelhetjük, átmeneti csökkentésére pedig a huzatolás a legegyszerűbb megoldás, főleg, ha hideg, száraz levegő áramlik be télen. Ha azonban az egész épületben szeretnénk állandó, egészséges szinten tartani a hőmérsékletet és a páratartalmat, illetve a hideg huzatot sem bírjuk jól, akkor érdemes komplex épületgépészeti megoldásokban gondolkodni.

„A felületfűtés légkeringetés nélkül biztosítja a hőt, így a kórokozók nem terjednek az egész épületben, és fertőznek akár több emeleten keresztül, míg a vezérelt gépi szellőztetés ablaknyitogatás nélkül segít ideális szinten tartani a páratartalmat”

– mondta el Szombathelyi Tamás, a Wavin épületgépész mérnöke. Ezek a megoldások irodákban és családi házakban egyaránt alkalmazhatók.

A felületfűtés és a gépi szellőztetés terén jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkező Wavin szerint az érdeklődés ezek a rendszerek iránt évek óta stabilan növekszik, egyrészt az egészségesebb lakóépületek iránti kereslet emelkedésének, másrészt a szigorodó energetikai előírásoknak köszönhetően, melyek előírják a megfelelő szellőztetést és hőszigetelést az új épületek számára.

Az egészséges beltéri klímáról bővebben a WavinVodcast-ban beszélgetnek a szakértők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!