Gazdaság
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.
„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”
– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.
A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk
A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.
„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”
– hangsúlyozza.
A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás
A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.
„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”
– mutat rá Mihályi Magdolna.
A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést
A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt. A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.
„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”
– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.
A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány
A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.
„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”
– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.
Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen
A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.
„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer”
– összegez a Jobtain szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
A közhiedelemmel ellentétben a magyarok többsége nem tartja pénzügyileg felelőtlennek vagy lustának a mai fiatalokat – mutat rá az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének friss országos kutatása, amiből az is kiderül, miért maradunk le a legjobb befektetésekről. A szervezet idén is elindította a középiskolások pénzügyi tudatosságát erősítő, közel négymillió forint összdíjazású vetélkedőjét, a Pénzmestereket, amelyhez május 11-ig lehet csatlakozni.
Az idén nyolcadik alkalommal indította el a középiskolások pénzügyi ismereteinek és tudatosságának fejlesztését szolgáló versenyét az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A verseny kapcsán országos kutatásban vizsgálták meg egyebek közt a különböző korosztályok pénzügyi felkészültségét, tájékozottságát, illetve azt, a megkérdezettek általában miként ítélik meg a fiatalok attitűdjét. (A felmérés korábban közölt további eredményei itt érhetők el.)
Ezek a mai fiatalok
A fiatalok túl sokat költenek divatra, szórakozásra; kevésbé tudatosak, mint az idősebbek; csak a mának élnek – a felmérésben ezzel a három állítással értettek egyet leginkább a válaszadók. A jó hír az, hogy így is kisebbségben vannak az ilyen negatív véleményt megfogalmazók: csupán bő egyharmad „vádolja” őket túlzott költekezéssel, és náluk is jóval kevesebben tartják a fiatalokat felelőtlennek, lustának. Érdekesség, hogy a férfiak általában rosszabb véleménnyel vannak a fiatalokról, mint a nők, illetve, hogy fiatalok sokkal inkább látják saját korosztályukat aggódónak, szorongónak, mint más generációk őket.
Lemaradunk a legjobb befektetésekről
Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi magát tájékozottnak a pénzügyek terén, a legtöbben – a megkérdezettek fele – vélte úgy, hogy nagyjából képben van, de lenne még mit tanulnia. Feleennyien vannak azok, akik saját bevallásuk szerint elég jó pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, míg kifejezetten profinak 5 százalék tartja magát. A magukat tájékozatlannak ítélők tábora – a válaszadók bő ötöde tartozik ide – két csoportra különül el: kétharmadukat érdekli a téma, egyharmadukat viszont egyáltalán nem.
A válaszadóknak nem volt egyhangú véleménye arról, biztonság és hozam szempontjából melyik a legjobb befektetés. A relatív többség szerint az arany – de ezt is csupán a megkérdezettek ötöde osztja. Hasonló nagyságú a magyarországi lakásra, ingatlanra szavazók tábora is, míg külföldi lakásra mindössze 11 százalék voksolt, magyar állampapírra, devizára pedig ennél is kevesebben, nem beszélve magyar részvényekről vagy bankbetétekről.
„Az egyes befektetési formák megítélése alátámasztja, hogy a többségnek valóban van még mit tanulnia a pénzügyekről. Erre jó példa, hogy a nyugdíjpénztári szektor tavaly is infláció feletti hozamot nyújtott, a kasszák egyre bővülő tagsága pedig továbbra is élhetett a 20 százalékos szja-visszatérítés lehetőségével. A pénztári megtakarítás tehát kiemelkedő hozamot nyújtó befektetési termék, a felmérésben azonban ez a megtakarítási forma mégsem került be a legjobbak közé”
– mondta Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
Inkább a családunkra hallgatunk, mint a szakértőkre
Valószínűsíthető, hogy a befektetések – sok esetben téves – megítélése összefügg azzal, honnan tájékozódunk, hiszen a felmérés eredményei alapján csak kis szerep jut a hozzáértőknek. Pénzügyi döntésekben a megkérdezettek harmada ugyanis alapvetően a családja véleményére támaszkodik. Független tanácsadókra, megbízható internetes forrásokra, banki tanácsadókra hozzávetőlegesen a válaszadók csupán negyede-negyede hallgat, míg minden ötödik megkérdezett az ismerősöktől, barátoktól, gazdasági sajtóból származó információkra alapoz. Körülbelül ugyanakkora azok tábora, akik senkitől nem kérnek véleményt, mint azoké, akik a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják – a megkérdezettek bő tizede-tizede tartozik ide. Hirdetésekre, médiaszemélyiségekre, influenszerekre mindössze 2-3 százalék hallgat.
„Fontos, hogy a pénzügyi tudatossághoz szükséges ismereteket időben elsajátítsák a fiatalok – ez a küldetése a Pénzmesterek versenynek is
– mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
– A Pénztárszövetség egyik kiemelt célja, hogy tudatosítsa: nem lehet elég korán elkezdeni az öngondoskodást. Egyrészt így tud rutinná válni, beépülni a mindennapi pénzügyi döntések sorába, másrészt minél fiatalabb korban kezdi el valaki, annál hatékonyabbá válik a takarékoskodás, annál több olyan pénzügyi lehetőséget tud igénybe venni, mint amilyen például az egészség- és nyugdíjpénztárak esetében az adóvisszatérítés.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon
Az LG Electronics (LG) összesen 27 díjat nyert – köztük a rangos „Best of the Best” elismerést is – a 2026-os Red Dot Design Awardon, amely a világ egyik vezető ipari formatervezési versenye. Az eredmény – amely megerősíti az LG vezető szerepét a formatervezés terén – a vállalat idei iF Design Awardon elért sikerét követi, ahol 26 díjat zsebelt be.
Az idei Red Dot Award egyik legrangosabb elismerését, a „Best of the Best” díjat az LG OLED evo W6 Wallpaper TV kapta, amely az LG True Wireless technológiáját[1] ötvözi az ikonikus Wallpaper Design formavilággal. Az új modell körülbelül 9 milliméteres[2], ultravékony kialakítással rendelkezik, így hézagmentesen simul a falra[3]. A legfontosabb komponensek – köztük a tápellátás és a hangrendszer – a kijelzőbe vannak építve, míg a különálló Zero Connect Box, amelyhez az összes külső bemenet csatlakozik, akár 10 méterre is elhelyezhető a készüléktől, így letisztult, kábelektől mentes megjelenést biztosítva. A vezeték nélküli képátvitel minőségét a TÜV Rheinland „True Wireless Lossless Vision” tanúsítványa is igazolja[4], amely garantálja, hogy a képminőség vezeték nélküli átvitel esetén is megőrzi eredeti minőségét.
A Wallpaper TV mellett az LG számos további termékével is elismerést szerzett, amelyek az egységes formatervezés mellett növelik a felhasználók kényelmét. A díjazott megoldások között szerepel:
- az LG négyajtós hűtőszekrénye Zero Clearance™ zsanérrendszerrel[5], amely rugalmas telepítést és falhoz simuló kialakítást tesz lehetővé;
- az LG Whisen Objet Collection Cool légkondicionáló, amely letisztult, minimalista dizájnt képvisel;
- valamint az LG Sound Suite moduláris otthoni audiorendszer, amely a Dolby Atmos térhangzást intelligensen igazítja a térhez és a felhasználóhoz, mozis hangzást biztosítva komplex beállítások nélkül.
A vállalat formatervezési versenyképességét tovább erősítik a jövőbeli növekedési üzletágak innovációi is:
- az LG CLOiD otthoni robot – amely képes háztartási feladatok elvégzésére, felismeri az emberi hangot és gesztusokat, valamint arckifejezésekkel kommunikál – szintén díjat nyert;
- elismerésben részesültek az LG Therma V™ levegő–víz hőszivattyú (AWHP) beltéri egységei – a Control, Hydro és Combi modellek –, amelyek harmonikus formatervezésükkel és felhasználóbarát, 6,8 hüvelykes, színes érintőképernyős felületükkel emelkednek ki;
- ezek mellett a chicagói SKS bemutatóterem is díjat kapott a prémium térkialakításáért.
A további díjazott termékek között szerepelnek az xboom hangszórók, az UltraGear gamer monitorok és az LG gram laptopok is.
„A jövőben is olyan ügyfélközpontú formatervezési megoldások fejlesztésére törekszünk, amelyek természetesen illeszkednek az életterekbe, és növelik a felhasználói kényelmet”
– mondta Chung Wook-jun, az LG Electronics vállalati formatervezési központjának (Corporate Design Center) vezetője.
[1] A Wireless (vezeték nélküli) OLED TV a Zero Connect Box és a kijelző közötti kapcsolatot jelenti. A képminőség vizuálisan veszteségmentes, az ISO/IEC 29170-2 szabvány szerinti belső tesztek alapján; a mérési eredmények a kapcsolati állapottól függően eltérhetnek.
[2] A tényleges vastagság 9,95 mm, amely a mérési körülményektől függően kis mértékben eltérhet.
[3] A tényleges illeszkedés a telepítési környezettől függően változhat. A TV és a fal között kis rés lehetséges.
[4] A „Visually Lossless” (vizuálisan veszteségmentes) minősítés a TÜV Rheinland tanúsítási tesztfeltételein alapul, az ISO/IEC 29170-2 szabványnak megfelelően. A mérési- és teljesítményadatok a kapcsolati állapottól és a környezeti feltételektől függően változhatnak.
[5] Az optimális működés érdekében az LG azt javasolja, hogy a hűtőszekrény oldala és a fal között legalább 4 mm (0,16 hüvelyk) távolság maradjon.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
Új laborokkal, korszerű digitális eszközökkel és megújult tantervekkel erősítette képzéseit a győri Széchenyi István Egyetem egy európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési program révén. A kezdeményezés eredményei már kézzelfoghatóak, miközben egyes elemek megvalósítása jelenleg is zajlik.
A következő szakaszába lépett a „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt. A korábban elindított oktatásmódszertani változásokat újabb eredmények egészítik ki: korszerű eszközök, megújult laborok és frissített tantervek jelentek meg az intézmény mindennapi működésében. Mindezeket nemrégiben három kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – képviselői ismertették.
Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a program egyszerre érinti a képzések tartalmát, az oktatási módszereket és az ezekhez szükséges eszköz- és laborhátteret.
„Ez egy hosszú távú építkezés része: szándékunk nemcsak az, hogy egy adott pillanatban legyenek jó eredményeink, hanem hogy ezek tartósan fennmaradjanak, és folyamatos építkezés álljon mögöttük”
– tette hozzá.
Ennek részeként átfogó szak- és tantervfelülvizsgálat történt, új oktatási megközelítések jelentek meg, és több szakon elindult a nemzetközi akkreditáció előkészítése. A cél, hogy az oktatás tervezése, mérése és szükség szerinti módosítása folyamatosan biztosított legyen. Az eredmények számszerűen is jól láthatók: 38 szakon újult meg a tanterv, 323 tantárgy tartalma frissült, és 21 képzésben jelent meg a projektalapú oktatás. Emellett 25 szakon készültek kompetenciatérképek, amelyek a hallgatók előrehaladásának nyomon követését és a szakok célzott alakítását segítik. Az oktatók közül több mint négyszázan vettek részt módszertani képzéseken.
Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósulnak: több mint háromezer új digitális eszköz kerül az egyetemre, és összesen 29 labor eszközparkja újul meg, ami a gyakorlati oktatás feltételeit erősíti. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a méréstechnika, az additív gyártás és a robotika területén történt előrelépés.
„Az volt a célunk, hogy olyan eszközöket szerezzünk be, amelyekkel a hallgatók a teljes folyamatot végig tudják követni a tervezéstől a gyártásig. Így erősíteni tudjuk a projektalapú képzést, és új kompetenciákat biztosíthatunk számukra”
– mondta dr. Lendvai László nemzetköziesítési dékánhelyettes.
Az Informatikai és Villamosmérnöki Karon a korszerű mérőeszközök és a digitális laborok kerültek előtérbe.
„Fontos volt számunkra, hogy a meglévő gyakorlatorientált képzésünket tovább tudjuk erősíteni, és olyan naprakész tudást adjunk a hallgatóknak, amely az ipar számára is megfelelő”
– mondta dr. Prukner Péter ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. Hozzátette: új mérési lehetőségek és akár távolról is elérhető laborok állnak ezentúl rendelkezésre.
Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon a digitalizációhoz kapcsolódó eszközök – például lézerszkennerek és geoinformatikai megoldások – jelentenek előrelépést.
„Az építőipari digitalizáció területén ezek az eszközök különösen fontosak, mert lehetővé teszik a meglévő szerkezetek pontos felmérését és digitális modellezését, ami az oktatásban és a kutatásban is hasznosítható”
– mondta dr. Szép János dékán.
A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, amely vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Power bankkal a fedélzeten: amit érdemes tudni utazás előtt
-
Tippek2 hét ago
Hatékony vezetés: hogyan csökkenthetők az üzemanyagköltségek?
-
Okoseszközök2 hét ago
Fenyegető lájk, félreértett mosoly: ezért jobb néha telefonálni
-
Gazdaság2 hét ago
Országos kamarai program segíti a kkv-kat a fogyasztóvédelem és az ügyfélpanasz-kezelés területén
-
Okoseszközök2 hét ago
Gazdálkodj okosan az időddel – a Z és az alfa generáció megoldásai írhatják a jövőt!
-
Gazdaság2 hét ago
KAPTÁR: új digitális megoldás a hazai beszállítói kapcsolatok erősítésére
-
Mozgásban2 hét ago
Molnár Martin dobogóval bizonyított a nehézségekkel tűzdelt első brit F3-as versenyhétvégéjén
-
Ipar2 hét ago
Desktop helyett ipari lépték: mikor érdemes nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani





