Egyéb kategória

Digitális műtárgyként árverezi el a Vodafone a világ első SMS-ét

sms

15 betű, amely 1992-ben megváltoztatta az emberek közötti kommunikáció világtörténelmét: ‘Merry Christmas’

A Vodafone digitális műtárgyként árverésre bocsátja a világ első SMS-ét. Az üzenetet 1992. december 3-án továbbították a Vodafone hálózatán keresztül, és a Vodafone alkalmazottja, Richard Jarvis fogadta egy karácsonyi bulin. Az üzenet 15 betűből állt: ‘Merry Christmas’ azaz ‘Boldog karácsonyt!’. Az SMS-t nem helyettesíthető tokenként (non-fungible token, NFT) árverezik el a franciaországi Aguttes aukciósház által szervezett egyedülálló árverésen. A vevő, aki Ether kriptopénzzel fizethet, kizárólagos tulajdonjogot szerez a világ első SMS-ét továbbító eredeti kommunikációs protokoll részletes és egyedi másolatára. Az online árverésre 2021. december 21-én kerül sor. A Vodafone a digitális műtárgy értékesítéséből származó bevételt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, az UNHCR-nak ajánlja fel az otthonuk elhagyására kényszerülő emberek támogatására.

„Az összes üzenetküldő szolgáltatás origója kerül kalapács alá. Ezzel az aukcióval két évszázad úttörő szellemét egyesítjük. A világ első SMS-ét örökítjük meg blokkláncban, és az arról szóló jó hírt nem helyettesíthető tokenként (non-fungible token, NFT) hirdetjük meg árverésen, hogy az értékesítésből befolyó összeggel társadalmunk egyik legégetőbb kihívására megoldást kereső szervezetet támogathassunk.”

– mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

„Hiszünk abban, hogy úttörő szerepünk és a technológia együttesen megváltoztathatják a világot, amikor az emberek szolgálatába állítjuk és összekapcsoljuk őket.”

A rövid szöveges üzenet közel három évtizeddel ezelőtti továbbítása meghatározó pillanat volt a mobilkommunikációs technológia történetében. 1999-ben, hét évvel azután, hogy sor került az első SMS továbbítására a Vodafone hálózatán keresztül, lehetővé vált a szöveges üzenetek több hálózaton keresztüli küldése, ami felgyorsította használatukat és népszerűségüket. Ma már világszerte emberek milliárdjai küldenek üdvözleteket karácsony, újév és sok más ünnep alkalmából, szöveges üzenetek, videók, hangüzenetek és emojik formájában. A mobiltelefonra elküldött legelső ‘Boldog Karácsonyt!’ SMS nélkül ma kevésbé lenne összekapcsolva a világunk.

Az SMS-alapú múltból az NFT-re épülő jövő felé

Az 1990-es évekre és a 2000-es évek elejére nagyon népszerűvé vált az SMS, napjainkban pedig hasonló népszerűségnek örvend a blokklánc-technológia. Világunk a digitális technológiák által meghatározott új korszakba lépett, melyben az internet és az online alkalmazások folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben fejlődnek.

Az elmúlt 12 hónapban áttörést sikerült elérni a blokkláncokban generált és tárolt ‘nem helyettesíthető tokenek’ tekintetében. Ezek a tokenek a tulajdonjog egyedi és meghamisíthatatlan igazolásaiként szolgálnak, amelyek digitálisan bizonyítják egy adott eszköz tulajdonjogát. A felhasználási lehetőségek például a digitális műtárgyak és gyűjtemények tulajdonjogától kezdve egészen az online játékokhoz és webdomainekhez tartozó virtuális tárgyakig terjednek.

A ‘non-fungible’ kifejezés magyarul: ‘nem helyettesíthető’, ami azt jelenti, hogy az NFT-k megváltoztathatatlanul és egyértelműen bizonyítani képesek például egy eszköz tulajdonjogát és az ahhoz kapcsolódó szavazati jogokat. Az NFT tulajdonosa a saját blokklánc-pénztárcájában tárolja – ami gyakorlatilag egy digitális pénztárca.

Történelmi pillanat egy jó ügyért

A blokklánc-technológia és az NFT-k elterjedése hasonló jelentőségű ahhoz, mint amikor a Vodafone a legelső szöveges üzenetet továbbította. A Vodafone most saját történelmi pillanatát, a világ legelső SMS-ét teszi halhatatlanná a blokkláncban azzal, hogy 2021. december 21-én digitális műtárgyként árverésre bocsátja.

A folyamat során az ‘első SMS’ egyedi darabként kerül értékesítésre. Az exkluzív egyedi NFT (1/1 Edition) garantálja az első SMS eredeti kommunikációs protokolljának egyedi, részletes másolatának tulajdonjogát. Az árverést 2021. december 21-én Párizsban az Aguttes, Franciaország első független aukciósháza rendezi meg. Az elsősorban a nemzetközi műtárgy- és luxuspiacon aktív aukciósház a világ minden tájáról vár licitálókat az értékesítésre. Ahogy Maximilian Aguttes, az Aguttes aukciós ház fejlesztési vezetője fogalmazott:

„Az első nyomtatott könyv, az első telefonhívás, az első e-mail – mindezek a találmányok megváltoztatták az életünket és a világ kommunikációját. Ez az 1992-ben fogadott első szöveges üzenet az emberiség és a technológia fejlődésének történelmi tanúsága és egy igazán örömteli üzenetet tartalmazott: ‘Boldog karácsonyt!‘.”

A Vodafone az árverés teljes bevételét az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (The UN Refugee Agency, UNHCR) ajánlja fel, annak a 82,4 millió embernek a támogatására, akik konfliktusok és üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni otthonukat.

 „A technológia mindig is képes volt újítani és megváltoztatni a világot. Az úttörő technológia és a társadalom javát szolgáló mozgalom ezen kombinációja révén az UNHCR továbbra is segíteni tudja a menekülteket és az otthonukból elűzött embereket, lehetőséget adva nekik, hogy megváltoztassák életüket, és jobb jövőt építsenek maguknak, szeretteiknek és annak a közösségeknek, amelyben élnek.”

– mondta el Christian Schaake, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Magánszektor Partnerségi Szolgálatának vezetője.

A fenti gondolatokkal, a Vodafone összes munkatársa nevében ‘Boldog karácsonyt!’ kívánunk!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.
Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy  sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss