Connect with us
Hirdetés

Egyéb kategória

Budapestre figyelt a nemzetközi IT világ: az emberközpontú technológiai fejlesztéseké a jövő

IT

Közel 1600 szakembert vonzott Európából a CraftHub konferenciasorozata.

Hogyan használja a mesterséges intelligenciát úttörő megoldásaihoz a világ egyik vezető optoelektronikai cége? Milyen a sikeres IT termékmenedzsement egy induló startupnál és egy többszáz fős vállalatnál? Milyen módszerekkel találja meg az utat a fogyasztók szívéhez egy felhasználói élménnyel foglalkozó specialista? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatott válaszokat a CraftHub által szervezett budapesti konferenciasorozat közönsége. Az Apple, a Google és a többi hazai és nemzetközi nagyágyú előadásaiból kirajzolódott a siker receptje: ismét előtérbe kell helyezni az embert és a társadalmat, akiknek az innovációk valójában készülnek. Ehhez pedig ma már a fejlesztői tudás mellett adatelemzésre, a felhasználók empátiára épülő, kreatív megszólítására, valamint a kettő között hidat építő profi IT termékmenedzsmentre van szükség.

Talán a fenti kérdésekből is világossá válik, hogy a digitalizálódó mindennapjaink mögött pörgő információ-technológiai szektor már sokkal többről szól, mint végeláthatatlan kódokról. Azok az IT-szakemberek, akik sikeresek szeretnének lenni a karrierjükben, sőt, olyan innovációkat szeretnének létrehozni, melyek valóban nyomot hagynak a világban, ki kell lépjenek a komfortzónájukból és széleskörűen fejleszteniük tudásukat. Erre kínált nem mindennapi lehetőséget a Prezi és az IBM Budapest Lab spinoff-ja, a CraftHub csapata által szervezett konferenciasorozat, mely október első hetében a magyar fővárosra vonzotta a nemzetközi techvilág figyelmét. A hibrid formátumú előadásokat az online térből is zökkenőmentesen követhette a több, mint 600 csatlakozó, a helyszíni nyüzsgés élményét pedig közel 1.000 résztvevő élhette át a Közép-európai Egyetemen – a legtöbben az Egyesült Államokból, Németországból és hazánkból érkeztek.

A fejlesztések kulcsszereplői lettek az adatok – használjuk őket jól!

Az egyhetes tudásdömpinget a Crunch konferencia nyitotta meg, mely az üzleti szempontból is egyre fontosabbá váló data science, illetve a BI (üzleti intelligencia), és data engineering gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, ezt pedig a sikeres product management alapjait boncolgató egynapos Impact követte. A sort az Amuse programja zárta, minden oldalról körbejárva a felhasználói élmény (UX) területének legaktuálisabb kérdéseit és trendjeit. Az eseménysorozat nagy erénye idén is az volt, hogy a sokszínűségre és a kapcsolatépítésre helyezte a hangsúlyt, ez pedig évek óta a szervező Crafthub egyik fő célkitűzése.

„Mi elsősorban olyan nemzetközi közösséget szeretnénk létrehozni a rendezvényeinkkel, amely a tudásmegosztásra épül, és ahol szenior és junior szakemberek, programozók, menedzserek és cégvezetők laza keretek között beszélhetnek egymással a munkájuk során szerzett tapasztalatokról. Egyre több faktor játszik szerepet a sikerben a techvilágban is, a kihívásokkal pedig együtt a legkönnyebb megküzdeni”

– mondja Baccifava Médea, az eseményt szervező CraftHub egyik alapítója.

Nos, hasznos szakmai fogásokban és újító gondolatokban ezúttal sem volt hiány – ahogy a neves nemzetközi előadókban sem. Kathleen Maley (Experian) arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a legtöbb fejlesztői csapatban még mindig kívülállóként tekintenek az adatokkal foglalkozó analitikusokra, akiknek csupán annyi a szerepük, hogy igazolják a kollégák munkájának eredményességét. A szakember jó gyakorlatokkal mutatott rá, hogy a big data bizony sokkal több hasznos információt rejt magában, mint azt a fejlesztők gondolnák, így érdemes sokkal jobban bevonni a folyamatokba adatelemzőket, akik a számokat látva fel tudják tenni a megfelelő kérdéseket, és irányt tudnak mutatni, ha például egy applikáció nem úgy teljesít, ahogy várták. Daniel Thomason (Google) azonnal alkalmazható modellt mutatott be arról, mire kell koncentrálnunk IT termékmenedzserként egy startupnál, egy kis cégnél vagy éppen egy terjeszkedő nagyvállalatnál, hogy személyes és szervezeti sikereket könyvelhessünk el. Gadi Weislovits (Wise) a piaci növekedés és a felhasználói elégedettség összefüggéseiről beszélt elgondolkodtató előadásában.

Ideje, hogy a technológia visszakanyarodjon az emberhez

Itt is megmutatkozik, milyen szépen összesimult a három, látszólag teljesen önálló tematikával induló esemény programja, hiszen a hetet záró Amuse konferencia már teljes mértékben a felhasználói élményre koncentrált. Jól tudjuk, hogy ma már ez is egyértelműen kulcsterületnek számít a fejlesztői világban, ami nem is csoda, hiszen az emberek 75%-a az alapján ítéli meg a weboldal és a szolgáltató hitelességét, hogy mennyire nyeri el a tetszését a dizájnja, ha pedig bármelyik funkció rosszul működik mobilon, akkor semmi esély az üzleti sikerre.

Az előadók azonban ennél sokkal mélyebbre hatoltak a felhasználók működésének megértésében: Rama Gheerawo (Royal College of Art) arról beszélt, hogyan érthetünk el átütő erejű hatást a fejlesztéseinkkel, ha az elfogadásra, empátiára és kreativitásra támaszkodunk, a racionalitást pedig hátrébb szorítjuk. Korra, nemre, származásra és egyéni képességekre való tekintet nélkül kell párbeszédet kezdeményezni és igazán megérteni a felhasználókat, akik számára így lehet valódi értéket teremteni. A szakember bemutatta egyik kedvenc fejlesztését és annak születését: a virtuális valóságra épülő programmal különböző helyzetekbe helyezhetik a segítők a paranoiás betegeket, akik így fontos támpontot kapnak állapotuk megértéséhez és a sikeres terápiához.

„Nagyon örültünk annak, hogy az idei előadások között kifejezett hangsúlyt kapott az emberi tényező: az IT-szakemberek ugyanis nem csupán profik, hanem elsősorban magánemberek, akik maguk is szeretnének sikert tapasztalni a munkájukban és pozitív változást hozni mások életébe. Ezt kell szem előtt tartani a mindennapi feladatok során, hiszen így születhetnek olyan fejlesztések, melyek nem csak egy vállalatnak vagy egy személynek teremtenek értéket, hanem az emberiségnek összességében – és végülis ez a technológiai innováció lényege. Ebben a témában kiemelkedő volt Sebastian Gier (Footprint) előadása is, aki egy 75 dizájnerrel készült interjúsorozat főbb tanulságait osztotta meg a hallgatósággal”

– foglalja össze az elhangzottakat Baccifava Médea.

Egyéb kategória

Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán

A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.

Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.

Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.

Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.

A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.

A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.

A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen

Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.

A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.

A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.

A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.

Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.

A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak

Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss