Egyéb kategória
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát.
A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
A Samsung és az EdisonKids immár negyedik alkalommal biztosít lehetőséget a technológia iránt érdeklődő fiataloknak arra, hogy fantáziájuk szerint alakíthassák a holnapot, amelyhez szakmai segítséget is kapnak. Idén több mint 400 diák alkotott csapatot, összesen 40 magyar városból, 94 különböző iskolából jelentkeztek – a megújult nevezési feltételeknek megfelelően – a 7-12. osztályos tanulók. A pályázati ötletek és problémafelvetések nemcsak a diákok éleslátását, társadalmi és szociális érzékenységét, valamint sokszínűségét tanúsítják, de azt is bizonyítják, hogy tevékenyen és akár tabukat ledöntve részt vállalnak a saját és környezetük jövőjének alakításában. Az első fordulót követően a szakmai zsűri nézett szembe a kihívással: kiválasztották az 50 legjobb csapatot, akik már meg is kezdték a programhoz tartozó képzést.
A TOP 50 pályázatai évről-évre izgalmas és mélyreható lenyomatot adnak arról, milyen gondolatok járhatnak a diákok fejében, milyen társadalmi kérdések ragadják meg őket, illetve ők maguk milyen nehézségekkel néznek szembe. Nem félnek a tabuktól, nincsenek tiltott témák. A kihívás 21 csapatát foglalkoztatja a környezetük, közösségük mentális és fizikai jólléte: megoldást keresnek a menstruációs edukáció hatékonyságának növelésére, vagy éppen arra, miképpen lehet segíteni a depressziós vagy önmagukat bántalmazó fiatalokon. A diákok továbbá az adományozás megkönnyítésére, a mindennapi közlekedési nehézségek elkerülésére, a továbbtanulás, vagy a társadalmi beilleszkedés kihívásaira keresnek megoldást. Aktívan tennének az internetes bűnözés, az online és offline zaklatás, bántalmazás ellen, valamint ötleteikkel közelebb hoznák a különböző generációk tagjait.
16 csapat versenyez fenntarthatósági javaslatával, a kategóriában olyan ötletekkel érkeztek a diákok, amelyek megoldást hozhatnak az ételpazarlás mérséklésére, a szelektív hulladékgyűjtésre való motiváció felpezsdítésére, a természetközeli érzet megteremtésére a lakótelepeken vagy a ruhák életciklusának meghosszabbítására. A csapatok olyan alternatív anyagokban látták meg a természet adta erőforrást, mint az alga vagy az aktív szén, ezeket a megoldási javaslataikat elemzik, bontogatják és fejlesztik a verseny második szakaszában.
A jövő oktatásának területén jórészt olyan problémákat vetett fel a 13 csapat, amelyek meghatározzák a digitális korszakot: az MI-ben, AR-ben, VR-ben[1] rejlő lehetőségeket aknáznák ki, hogy fejlesszék az online kommunikáció hatékonyságát, megoldást keresnek arra, hogyan lépjünk ki a telefonunk bűvköréből vagy pedig arra fókuszálnak, hogy miképp válhatnak a mai fiatalok igazán életrevaló felnőttekké. Érzékenyebb területekről sem fordítják el a fejüket, foglalkoznak a tinédzser terhességekkel és a megfelelő szexuális edukációval.
Design thinking eszközeivel a szebb jövő alakításáért
A Megoldások a holnapért, speciális módszertanával és szemléletével példát mutat és jó gyakorlatot hoz a tanulás, a tanítás folyamatának friss megközelítésére. A diákok a kreativitást és a problémamegoldást ösztönző design thinking, azaz tervezői gondolkodás metódusát elsajátítva vizsgálhatják meg az általuk kiválasztott, fenntarthatóságot, közösséget vagy a jövő oktatását érintő problémát, rendszerezhetik az információkat és újszerű stratégiát alkothatnak a megoldásra. Az értékteremtés, tudásmegosztás és közösségépítés által vezérelt tervező és alkotó közösség, a Cellux Csoport két szakembere, Pais Panni és Csernátonyi Fanni kalauzolja a résztvevőket az online és offline workshopokon. Ezeken az alkalmakon megismerhetik, hogy a design thinking keretrendszere miként adaptálható a felvetett probléma megoldására és hogyan alkalmazhatják későbbi tanulmányaik, projektjeik során is.
A második fordulóban a csapatokat kísérő tanárok is bővíthetik kelléktárukat. A szolidárisabb társadalom meghonosodásán munkálkodó, cselekedni vágyó, hétköznapi hősöket „fejlesztő” Hősök Tere Alapítvány jóvoltából olyan fejlődésfókuszú workshopokon vehetnek részt, melyek segítségével hatékonyabban támogathatják diákjaikat a verseny során és a hétköznapokban egyaránt. Ez a szemlélet hosszú távra szóló, nemcsak versenyhelyzetben, hanem a mindennapokban is hasznosítható eszköztárat ad a tanároknak, akik ennek birtokában még tudatosabban és ösztönzőleg jelezhetnek vissza diákjaiknak, úgy terelve őket az úton, hogy közben építik a fiatalok belső motivációját.
„A diákokat foglalkoztató aktuális témák és az azokra hozott megoldási javaslataik magasfokú empátiáról és kezdeményezőkészségről tanúskodnak, legyen szó a társadalmi beilleszkedés kihívásairól vagy a bántalmazás különböző formái ellen való fellépésről. Minden szervezőre, mentorra, pedagógusra izgalmas beszélgetések várnak: hálás feladat ilyen érdeklődő és nyitott csapatokkal dolgozni, és figyelni, ahogy elsajátítják a jövőbiztos kompetenciákat”
– mondta Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.
„Minden évben meghatározó élmény megismerni a Megoldások a holnapért kreatív pályázatait. Nemcsak a diákok első szárnypróbálgatásait látjuk, hanem mélységében megismerhetjük, mi foglalkoztatja őket, miközben nekünk is tükröt tartanak – tette hozzá Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Különösen érvényes ez az idei kihívásra: a csapatok bátran feszegetnek eddig tabutémákat is, ez a hozzáállás pedig mindenképpen optimizmusra ad okot a jövőnk alakulását illetően.”
Összefogással a célegyenes felé
A kihívás során folyamatosan és fokozatosan zajlik a problémamegoldás modern eszközeinek elsajátítása: a verseny szakaszának megfelelően vértezik fel magukat új, jövőbiztos tudással a diákok. Az online képzést személyes workshop egészítette ki március 23-án. A tanultak alapján a csapatok április 5-ig elkészítik az aktivitási tervüket a felvetett probléma megoldására, valamint egy videóban is bemutatják ötletüket. A Megoldások a holnapért következő sorfordító dátuma április 15-e, ekkor hirdetik ki ugyanis a TOP 8 csapatot, innen pedig már csak egy ugrás lesz a döntő. Az első három helyezettre összesen 6 millió forint értékű nyeremény vár, a csapat tagjai, a kísérő tanáruk, valamint az iskoláik a Samsung termékei közül választhatnak.
Bővebb információ és a pályázat részletes leírása és jelentkezés a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán
A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.
Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.
Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.
Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.
A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.
A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.
A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen
Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.
A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.
A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.
A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.
Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.
A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.
Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.
Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.
A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.
A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.
Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.
Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.
Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric
-
Mozgásban2 hét ago
Mobilitás mindenkinek: a Hankook a jövő biztonságos és fenntartható közlekedésén dolgozik
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tudnak az új Google Pixel mobiltelefonok és okosórák?
-
Egészség2 hét ago
Az egészségesebb életmód átírja a vásárlási szokásokat
-
Ipar2 hét ago
A Siemens és a P&G világszerte kiterjeszti az AI-alapú minőségellenőrzést
-
Ipar2 hét ago
Globális pénzügyi vezetői pozícióval erősíti budapesti központjának stratégiai szerepét a Schneider Electric







