Egyéb kategória

Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban

Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát.

A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.

A Samsung és az EdisonKids immár negyedik alkalommal biztosít lehetőséget a technológia iránt érdeklődő fiataloknak arra, hogy fantáziájuk szerint alakíthassák a holnapot, amelyhez szakmai segítséget is kapnak. Idén több mint 400 diák alkotott csapatot, összesen 40 magyar városból, 94 különböző iskolából jelentkeztek – a megújult nevezési feltételeknek megfelelően – a 7-12. osztályos tanulók. A pályázati ötletek és problémafelvetések nemcsak a diákok éleslátását, társadalmi és szociális érzékenységét, valamint sokszínűségét tanúsítják, de azt is bizonyítják, hogy tevékenyen és akár tabukat ledöntve részt vállalnak a saját és környezetük jövőjének alakításában. Az első fordulót követően a szakmai zsűri nézett szembe a kihívással: kiválasztották az 50 legjobb csapatot, akik már meg is kezdték a programhoz tartozó képzést.

A TOP 50 pályázatai évről-évre izgalmas és mélyreható lenyomatot adnak arról, milyen gondolatok járhatnak a diákok fejében, milyen társadalmi kérdések ragadják meg őket, illetve ők maguk milyen nehézségekkel néznek szembe. Nem félnek a tabuktól, nincsenek tiltott témák. A kihívás 21 csapatát foglalkoztatja a környezetük, közösségük mentális és fizikai jólléte: megoldást keresnek a menstruációs edukáció hatékonyságának növelésére, vagy éppen arra, miképpen lehet segíteni a depressziós vagy önmagukat bántalmazó fiatalokon. A diákok továbbá az adományozás megkönnyítésére, a mindennapi közlekedési nehézségek elkerülésére, a továbbtanulás, vagy a társadalmi beilleszkedés kihívásaira keresnek megoldást. Aktívan tennének az internetes bűnözés, az online és offline zaklatás, bántalmazás ellen, valamint ötleteikkel közelebb hoznák a különböző generációk tagjait.

16 csapat versenyez fenntarthatósági javaslatával, a kategóriában olyan ötletekkel érkeztek a diákok, amelyek megoldást hozhatnak az ételpazarlás mérséklésére, a szelektív hulladékgyűjtésre való motiváció felpezsdítésére, a természetközeli érzet megteremtésére a lakótelepeken vagy a ruhák életciklusának meghosszabbítására. A csapatok olyan alternatív anyagokban látták meg a természet adta erőforrást, mint az alga vagy az aktív szén, ezeket a megoldási javaslataikat elemzik, bontogatják és fejlesztik a verseny második szakaszában.

A jövő oktatásának területén jórészt olyan problémákat vetett fel a 13 csapat, amelyek meghatározzák a digitális korszakot: az MI-ben, AR-ben, VR-ben[1] rejlő lehetőségeket aknáznák ki, hogy fejlesszék az online kommunikáció hatékonyságát, megoldást keresnek arra, hogyan lépjünk ki a telefonunk bűvköréből vagy pedig arra fókuszálnak, hogy miképp válhatnak a mai fiatalok igazán életrevaló felnőttekké. Érzékenyebb területekről sem fordítják el a fejüket, foglalkoznak a tinédzser terhességekkel és a megfelelő szexuális edukációval.

Design thinking eszközeivel a szebb jövő alakításáért

A Megoldások a holnapért, speciális módszertanával és szemléletével példát mutat és jó gyakorlatot hoz a tanulás, a tanítás folyamatának friss megközelítésére. A diákok a kreativitást és a problémamegoldást ösztönző design thinking, azaz tervezői gondolkodás metódusát elsajátítva vizsgálhatják meg az általuk kiválasztott, fenntarthatóságot, közösséget vagy a jövő oktatását érintő problémát, rendszerezhetik az információkat és újszerű stratégiát alkothatnak a megoldásra. Az értékteremtés, tudásmegosztás és közösségépítés által vezérelt tervező és alkotó közösség, a Cellux Csoport két szakembere, Pais Panni és Csernátonyi Fanni kalauzolja a résztvevőket az online és offline workshopokon. Ezeken az alkalmakon megismerhetik, hogy a design thinking keretrendszere miként adaptálható a felvetett probléma megoldására és hogyan alkalmazhatják későbbi tanulmányaik, projektjeik során is.

A második fordulóban a csapatokat kísérő tanárok is bővíthetik kelléktárukat. A szolidárisabb társadalom meghonosodásán munkálkodó, cselekedni vágyó, hétköznapi hősöket „fejlesztő” Hősök Tere Alapítvány jóvoltából olyan fejlődésfókuszú workshopokon vehetnek részt, melyek segítségével hatékonyabban támogathatják diákjaikat a verseny során és a hétköznapokban egyaránt. Ez a szemlélet hosszú távra szóló, nemcsak versenyhelyzetben, hanem a mindennapokban is hasznosítható eszköztárat ad a tanároknak, akik ennek birtokában még tudatosabban és ösztönzőleg jelezhetnek vissza diákjaiknak, úgy terelve őket az úton, hogy közben építik a fiatalok belső motivációját.

„A diákokat foglalkoztató aktuális témák és az azokra hozott megoldási javaslataik magasfokú empátiáról és kezdeményezőkészségről tanúskodnak, legyen szó a társadalmi beilleszkedés kihívásairól vagy a bántalmazás különböző formái ellen való fellépésről. Minden szervezőre, mentorra, pedagógusra izgalmas beszélgetések várnak: hálás feladat ilyen érdeklődő és nyitott csapatokkal dolgozni, és figyelni, ahogy elsajátítják a jövőbiztos kompetenciákat”

– mondta Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.

„Minden évben meghatározó élmény megismerni a Megoldások a holnapért kreatív pályázatait. Nemcsak a diákok első szárnypróbálgatásait látjuk, hanem mélységében megismerhetjük, mi foglalkoztatja őket, miközben nekünk is tükröt tartanak – tette hozzá Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Különösen érvényes ez az idei kihívásra: a csapatok bátran feszegetnek eddig tabutémákat is, ez a hozzáállás pedig mindenképpen optimizmusra ad okot a jövőnk alakulását illetően.”

Összefogással a célegyenes felé

A kihívás során folyamatosan és fokozatosan zajlik a problémamegoldás modern eszközeinek elsajátítása: a verseny szakaszának megfelelően vértezik fel magukat új, jövőbiztos tudással a diákok. Az online képzést személyes workshop egészítette ki március 23-án. A tanultak alapján a csapatok április 5-ig elkészítik az aktivitási tervüket a felvetett probléma megoldására, valamint egy videóban is bemutatják ötletüket. A Megoldások a holnapért következő sorfordító dátuma április 15-e, ekkor hirdetik ki ugyanis a TOP 8 csapatot, innen pedig már csak egy ugrás lesz a döntő. Az első három helyezettre összesen 6 millió forint értékű nyeremény vár, a csapat tagjai, a kísérő tanáruk, valamint az iskoláik a Samsung termékei közül választhatnak.

Bővebb információ és a pályázat részletes leírása és jelentkezés a www.edisonkids.org és a https://www.samsung.com/hu/solvefortomorrow/ weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:edisonkids megoldások Samsung tabu témák

Következő hírünk

Nincs porhintés: bevállalós ötletekkel versenyeznek a Megoldások a holnapért döntősei

Előző hírünk

BKK a bliccelők ellen: működhet az új plakátkampány?

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább