Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Programozással próbálják hazacsábítani a külföldre vándorolt fiatalokat Magyarországra

Szívesen építik az informatikus szakmára új életüket a visszatérők – derül ki a Progmatic adataiból. Az itthoni cégek ajánlatai olyan versenyképesek, hogy a programozóiskolának akadt olyan diákja is, aki előzetes terveit felrúgva nem utazott külföldre új munkája miatt.

A hazai viszonyok között továbbra is kiemelkedő fizetésre számíthatnak a programozók, amit a többi között a Hays Salary Guide is alátámaszt, miközben az IVSZ tanulmánya szerint is legalább 22 ezren hiányoznak a piacról. Ezt mutatják a Progmatic számai is, hiszen a képzés után a diákok 400-450 ezer forintos bruttó átlagfizetéssel indulhatnak neki pályájuknak. Hogy mekkora a hiány képzett informatikusból, azt jól jelzi, hogy akár még a programozói iskola elvégzése előtt is kaphatnak állásajánlatot a tanulók. Ez a hihetetlen piaci igény pedig az előrejelzések szerint a belátható jövőben sem változik.

progmatic1-1

Jó a gazdaságnak, a természetnek és a családoknak

Az ágazat – amellett, hogy 2025-ig 200 milliárd euróval növeli Kelet-Közép-Európa GDP-jét – a fenntartható fejlődés motorja. Így kijelenthető, hogy a globális verseny szempontjából is létfontosságú, hogy a szakemberek Magyarországon maradjanak – vagy el se menjenek.

Itthon kezdenek új életet

A Progmatic összes eddigi tanfolyamán vettek részt Nyugatról hazatérő diákok.

„Tanulóink 12 százaléka külföldről jött vissza Magyarországra, hogy segítségünkkel új szakmába vágjon bele”

– mondta el Muraközy Andrea. A programozóiskola ügyvezetője kiemelte: a diákok 3 százaléka érkezett azzal a szándékkal, hogy külföldre megy a megszerzett tudással.

Londoni McDonald’s-ból a budapesti Nokiához

A hazatérők motivációja a korábbi kiköltözésre igen változatos képet mutat, de van közös elem is. „Mindenki a pénzért megy ki” – mondta el Krisztián, aki a közszférát hagyta hátra, hogy az egyik londoni McDonald’s segítségével megvesse a lábát Nyugat-Európában. Sikerült hamar jobb munkát találnia, de ennek ellenére hazatért, hiszen minden Magyarországhoz kötötte. Egy idő után úgy érezte, nincsen más alternatívája itthon, mint a programozás kitanulása, hiszen nincsen nagyon másik szakma, melyben ilyenek a lehetőségek. Felvételizett az ELTE-re, ugyanakkor szüksége volt rá, hogy mielőbb el is tudjon helyezkedni, ekkor döntött a Progmatic öt hónapos kurzusa mellett. Elmondása szerint vér és verejték kellett a több fronton való teljesítéshez, de valódi sikersztoriról lehet beszélni, hiszen a nyár óta a Nokiánál foglalkoztatják.

Hamar megtérülő szakma

Az iskola egyik hölgy „visszatérője” az egyetem befejezése után kalandvágyból, nyelvtanulási szándékkal, és némi pénz félretevésének reményében hagyta itt hazánkat. A német-amerikai munkavállalás ideje alatt autodidakta módon kezdte el képezni magát programozónak. A Progmatic mellett azért döntött, mert nem akart ismét hosszú éveket az iskolapadban tölteni visszatérése után – ami ráadásul nem is biztos, hogy megfelelő szakmát biztosított volna. Olyan munkára vágyott, amivel másoknak segíthet, és ami folyamatos gondolkodást és önképzést jelent. A Morgan Stanley amerikai pénzintézet budapesti irodájában ezt sikerült is megtalálnia.

Visszatérés

Iván Gergely azzal a szándékkal érkezett a Progmatic tanfolyamára, hogy a megszerzett tudást külföldön kamatoztassa. A tanfolyam elvégzése előtt azonban már ajánlatot kapott egy hazai kkv-tól, ami miatt ideiglenesen le is mondott a kalandról, sőt később a programozóiskola mentora lett. A külföldi útra már inkább csak tapasztalatszerzésként tekint, hiszen mindenképp visszatérne hazánkba – húzta alá.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss