Gazdaság
A legnagyobb magyar big data cég az USA-ban is egyre nagyobb sikereket ér el
Tavaly júliusban nyitotta meg washingtoni irodáját a budapesti székhelyű Starschema Kft., amely tengerentúli jelenlétének köszönhetően tovább növelte főként Fortune 500-as vállalatokból álló ügyfélkörét.
Az üzleti intelligencia és big data szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás az észak-amerikai terjeszkedés részeként egy San Francisco-i techcéget is felvásárolt 2018 őszén. Az amerikai befektetések várhatóan már 2019-ben jelentős bevételt hoznak a Starschema számára.
30 százalék feletti árbevétel emelkedést ért el 2018-ban a nagy mennyiségű adatok (big data) kezelésével és elemzésével foglalkozó Starschema Kft., amely ezzel átlépte a 3 milliárd forintos éves bevételi határt. A siker egyik kulcsa, hogy a magyar cég a szektort sújtó szakemberhiány ellenére is jelentős mértékben, az év eleji 180-ról 210-re tudta növelni foglalkoztatottainak számát.
A további fejlődés megalapozása érdekében tavaly februárban a PortfoLion Regionális Magántőke Alap 5 millió dolláros befektetést biztosított a Starschema részére. A magyar vállalkozás a tőkeinjekciót elsősorban üzleti tevékenységének szélesítésére és nemzetközi terjeszkedésre, ezen belül is főként észak-amerikai jelenlétének erősítésére használta fel: ebből a forrásból finanszírozta washingtoni irodájának megnyitását és egy San Francisco-i üzleti intelligencia tanácsadócég felvásárlását. Az erőfeszítések eredményeként a Starschema nagyrészt Fortune 500-as nagyvállalatokból álló ügyféllistája 2018 második felében több új névvel is bővült. Ezek közé tartozik többek között a 2018-ban közel 42 milliárd dollár árbevételt produkáló óriás, a Honeywell, vagy a 35 milliárd dollár felett teljesítő gépipari konszern, az ABB.
A nemzetközi tervek megvalósítása mellett a cég a hazai pozícióinak megerősítésére is nagy energiákat fordított tavaly. Ennek hozadéka, hogy a neves magyar nagyvállalati ügyfelektől érkező megrendeléseknek köszönhetően 2017-hez képest sikerült megdupláznia országhatárokon belülről származó bevételét.
A hazai és a tengerentúli ügyféligények kielégítéséhez szükséges szakértői csapat fejlesztését a Starschema továbbra is prioritásként kezeli.
„Mérföldkőnek számít, hogy decemberben Szegeden megnyitottuk első vidéki irodánkat. Itt a tervek szerint 2019 végén már egy 50 fős szakértői gárda fog működni, amelynek tagjai alapvetően szoftverfejlesztéssel és big data rendszerek üzemeltetésével foglalkoznak majd. Emellett a birtokunkban lévő szaktudásra alapozva 2018-ban több olyan jelentős kutatás-fejlesztési projektet is elindítottunk, amelyek várhatóan a következő 3-5 évben járulnak hozzá a cég növekedési ütemének gyorsításához”
– nyilatkozta Csillag Péter, a Starschema társalapítója.
Ajánljuk még
-
Idén is bizonyítottak Magyarország legjobb kamionsofőrjei
-
Éppen most robban a hazai előfizetéses e-kereskedelem
-
25 éves a Dachser Magyarországon
-
Magyarország legjobb munkáltatói között a Yettel
-
Világszerte elismert vezetőkkel indít úttörő mesterséges intelligencia szolgáltatást az EY Magyarország
-
Munkaerőpiaci kihívások: nehéz 10 év elé néz Magyarország
Gazdaság
Felhasználónként évente akár 250 dollárjába is kerülhet az ügyfélszolgálatoknak a jelszóvisszaállítás
A jelszó-visszaállítások első ránézésre jelentéktelen apróságnak tűnhetnek egy ügyfélszolgálat mindennapos feladatai között.
Ez azonban nem is állhatna messzebb az igazságtól a TOPdesk Magyarország szakértője szerint: a jelszavak kezelése jelentős költséget jelenthet a cégeknek, és az ügyfélszolgálaton dolgozók hatékonyságát is nagyban csökkentheti, ha sok az ilyen jellegű feladat.
Sokba kerül az új jelszó
A Gartner felmérése szerint az informatikai ügyfélszolgálati hívások 30-50%-a jelszó-visszaállítással kapcsolatos. Az adott szervezet méretétől és a végfelhasználók számától függően ez hetente akár több tíz órányi munkaidőt is jelenthet. Egyes esetekben ez azt jelenti, hogy az IT ügyfélszolgálat munkatársai a munkanapjuk közel 40%-át manuális jelszó-visszaállításokkal töltik.
Ráadásul a jelszó-visszaállítási kérések kezelése nem csak rendkívül időigényes, de költséges is. A Burton Group globális becslése szerint a jelszó-visszaállítások évente akár 250 dollárba is kerülhetnek felhasználónként. Egy 500 végfelhasználóból álló, közepes méretű szervezet esetében ez évi 125 000 dollárra rúg.
A szervezetre gyakorolt hatás
„A manuális jelszó-visszaállításokkal nem csak az a probléma, hogy rendkívül költségesek. Mivel az informatikai részlegek munkaidejük nagy részét a jelszavak visszaállításával és más ismétlődő feladatokkal töltik, nem jut lehetőségük olyan hosszú távon nagy értékű stratégiai projektekbe fektetni, mint például a modernizáció vagy a valódi problémák feltárása és kezelése”
– mondja Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing és értékesítési vezetője.
A szakértő szerint ráadásul nemcsak az informatikai részleg számára jelentenek terhet a jelszó-visszaállítások, hanem a szervezet egészére is. Amíg a végfelhasználók a jelszavuk visszaállítására várnak, a munkájuk félbemarad, ami nemcsak a produktivitásukra és a szervezet egészére, hanem a cég ügyfeleire is negatívan hat.
Automatizált folyamatok
A jelszó-visszaállítások okozta problémákra a szakértő szerint az automatizálás a válasz, amit a legkönnyebben egy chatbot segítségével, vagy egy önkiszolgáló portálon valósíthat meg egy vállalat.
„A Gartner felmérése szerint a jelszó-visszaállítás automatizálása akár 40%-kal csökkentheti a szervizhívások számát és a végfelhasználók állásidejét – ami gyorsan jelentős költségmegtakarítást eredményez”
– tette hozzá Zakrzewski Anita.
A Forrester kutatása szerint ráadásul az automatizálás bevezetését követően a munkavállalók elégedettsége is 69%-kal javult. A WorkMarket és a KRC Research jelentése szerint pedig a vezetők 78%-a pedig úgy gondolja, hogy a feladatok automatizálása minden érintett produktivitását növelheti.
Az automatizálás azt is lehetővé teszi, hogy az IT ügyfélszolgálat munkatársai az összetettebb problémákra fókuszáljanak, és a valódi szakértelmet igénylő fejlesztésekbe fektessék az idejüket, ami végső soron javítja a munkával való elégedettséget és a hatékonyságot. Ez pedig mint az ügyfélszolgálati, mind a végfelhasználói oldalon összességében optimálisabb munkakörnyezetet eredményez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
EasyTicket többplatformos, online értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel
A BEKS Kommunikációs Technika Kft. több mint 20 éve foglalkozik a Welcome3 Komplex néven jegyzett integrált beléptető- és értékesítőrendszer fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével. A Welcome3 Komplex rendszer több, országosan ismert fürdőben, gyógyfürdőben, stadionban és más létesítményben működik országszerte.
Ahol tömeget kell szabályozottan ki- és beengedni ott a beléptetőrendszernek szorosan együtt kell működnie a jegyértékesítéssel is. A jegyértékesítésnek számos módja van, kezdve a hagyományos pénztári eladástól az online értékesítésen át, az automatából történő értékesítésig. Szemtanúi lehettünk a jegyértékesítésben lezajlott változásoknak is: a jegyértékesítés súlypontja fokozatosan átbillent az online és gépi eladások felé. Az egyes létesítmények vagy rendezvények belépőjegyei egyszerre több értékesítő platformon is eladásra kerülnek.
A BEKS Kft mindig jelentős fejlesztői kapacitást fordít az integrált jegyértékesítő- és beléptetőrendszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. A mai többplatformos online értékesítési technológia hátrányait megtapasztalva a BEKS Kft. kifejlesztette az EasyTicket értékesítő rendszert, ami egy modern, dinamikus értékesítési metódus a korlátozottan rendelkezésre álló létesítményi kapacitások értékesítésére.
Jelenleg alkalmazott többplatformos jegyértékesítés problémái
A létesítménybe való bejutáskor hosszasan a vendégek a pénztárnál, mert a legoptimálisabb kedvezmény és a felkínált szolgáltatások kiválasztása sok időt igényel. A nyári kánikulai reggeleken alkalmanként kígyózó sorok alakulnak ki, néhány órás csúcsforgalom jelentkezik a pénztáraknál. Több értékesítőhely megnyitására nincs lehetőség, nem áll rendelkezésre sem terület, sem emberi erőforrás.
Megoldást jelentett az online jegyértékesítés bevezetése. A vendégeknek ez kényelmes, hiszen elkerülhetik a sorban állást és a fotelben ülve a nap 24 órájában vásárolhatnak belépőjegyet.
A létesítmények jutalékos rendszerű, online jegyértékesítő felületeken keresztül kezdtek el belépőjegyeket árusítani, ezzel elkerülve a korai időszakban meglehetősen drága online webfejlesztési költségeket. Később több online értékesítőrendszert is használtak egyidejűleg, növelve ezzel az online térben való megjelenésüket. Megjelentek a jegyértékesítő automaták is. A helyszíni, jegypénztári értékesítés továbbra is megmaradt, hiszen jelentős számú vendég ragaszkodik a megszokott vásárlási formához. Az online technológia széleskörű terjedésével a létesítmények az elmúlt években saját fejlesztésű webshopot kezdtek üzemeltetni.
Kialakult az általunk többplatformos jegyértékesítő rendszernek nevezett informatikai rendszer.
A többplatformos rendszernél a különböző jegyértékesítő rendszerek szigetszerű együttműködéséről beszélünk, ahol:
- az egyes rendszerek a többi rendszertől függetlenül végzik a jegyértékesítést,
- ad hoc jelleggel kialakított kommunikációs interfészek kerültek bevezetésre,
- az egyes rendszerek más-más fejlesztő cégekhez tartoznak,
- a rendszerek üzemeltetését is különböző cégek végzik.
A különböző értékesítési rendszerek korlátozottan rendelkezésre álló kapacitásokat értékesítenek. Vagyis csak adott számú öltözőszekrény, wellness szolgáltatás vagy gyógyászati időpont, napozóágy, ülőhely stb. létezik.
Ebből adódóan szükség van az értékesítendő kapacitások elosztására.
A rendszerek között a kapacitások elosztása statikusan történik. Vagyis előre meghatározásra kerül, hogy az egyik rendszer például 100 db, a másik rendszer 200 db belépőjegyet értékesíthet.
Egy többplatformos rendszerben a statikus kapacitáselosztásból két nagy problémahalmaz adódhat:
- Alulértékesítés:
Nem mindegyik rendszer tudja a neki kiosztott kapacitást értékesíteni, annak ellenére sem, hogy kereslet jelentkezik. Például egyes jegykiadó automatákból nem fogyott el minden belépőjegy. Ez a létesítménynek bevételkiesést jelent, hiszen nem sikerült a 100%-os eladást elérnie.
- Túlértékesítés:
A statikus kapacitáselosztás hibája miatt – ami lehet felhasználói hiba, rendszer üzemzavar vagy szoftverhiba – több belépőjegy kerül értékesítésre.
Ez vendégpanaszt jelent, a kialakult helyzetek kezelése további erőforrást igényel, ami többletkiadást jelent. A létesítmény negatív megítélése nem is számszerűsíthető.
Az ilyen jellegű hibák visszavezethetők az értékesítőrendszerek közötti nem megfelelő kapacitáskezelésre, az elosztott rendszerek helytelen hibakezelésére és alacsony hibatűrésére.
Összességében megállapítható, hogy egy többplatformos értékesítőrendszerben a dinamikusan és gyorsan változó környezethez jobban alkalmazkodó, robusztus és hatékony szoftvertechnológiát kell használni.
Többplatformos értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel
A fenti problémák elkerülése érdekében az értékesítőrendszerek közötti kapacitáskezelést intelligenssé és dinamikussá kell tenni:
- meg kell szüntetni a statikus kapacitáselosztást.
- a vendégmozgásokat is követni kell, hogy a jogszabályi előírások miatti létszámkorlátozások (pl.: egy fürdőzőre jutó vízfelület járványügyi alsó korlátja, vagy adott zónában tartózkodó személyek megengedett maximális száma) is érvényesüljenek a dinamikus kapacitáselosztás során.
A többplatformos értékesítő rendszerek hibatűrését nagymértékben növelni kell. A hibákat, üzemzavarokat detektálni szükséges, a fellépő hibák következményeit pedig önjavító algoritmusokkal kell megszüntetni.
- Bármilyen informatikai hiba miatt „beragadó” vásárlási folyamat okozhat látszólag eladott (foglalt) vagy látszólag még eladható (szabad) állapotot.
- A hiba oka lehet a hibás felhasználói művelet, de akár szándékos, a rendszert félrevezető magatartás is.
- A versenyhelyzet túlértékesítést okozhat. Versenyhelyzetnek nevezzük például azt, amikor az utolsó 10 belépőjegyért 15 – 20 vásárló egyidőben indít vásárlási folyamatot.
- Az online térben terjedő szándékos, rosszindulatú csalások miatt előálló üzemzavarokat minimalizálni kell.
Figyelembe kell venni, hogy a fenti szempontokhoz tartozó állapotok percről percre változnak:
- A létesítményből távozó vendég öltözőszekrényét ismét el lehet adni.
- A lemondás miatt felszabaduló időpontot újra ki lehet osztani.
- A hibákból és azok megszüntetéséből fakadó állapotváltozásokat gyorsan kell követni.
A fenti elveket a következő három, egymással szorosan együttműködő központi szoftvermodullal célszerű megvalósítani.
- Intelligens kapacitáselosztó modul a különböző értékesítőrendszerek között.
A létesítménnyel szerződéses viszonyban álló partnerek, – egy központi intelligencia vezérletével, saját online felületükön árusítják a rendelkezésre álló kapacitásokat.
A központi intelligencia gondoskodik arról, hogy ne forduljon elő alulértékesítés, vagy túlértékesítés. Vagyis az egyes partnereknél ne ragadjanak bent eladatlan kapacitások, illetve ne értékesítsenek már eladott belépőjegyeket.
Az értékesítés során előforduló versenyhelyzeteket is a központi intelligencia kezeli. A maradék kapacitásokat a létesítmény szempontjából legelőnyösebb értékesítő felé dedikálja a rendszer, az előre meghatározott prioritások alapján:
- például a legnagyobb árbevételt hozó rendszer számára,
- vagy a helyi pénztárban, személyesen jelenlévő vendégek részére.
Ezáltal a központi intelligencia a dinamikus elosztás révén gondoskodik a bevételek optimalizálásról is.
Fontos megjegyezni, hogy a létesítményen belüli saját pénztári és automatás értékesítéseknek is a dinamikus kapacitáselosztás felügyelete alá kell kerülniük.
- Anomália detektáló modul
A különböző értékesítőrendszerek, mint elosztott rendszerek működése során hibák, üzemzavarok léphetnek fel. Szükséges egy olyan központi hibadetektáló bevezetése, ami a hibás helyzetek felismerésekor befolyásolja a teljes értékesítőrendszer működését, minimalizálva a rendszerhibákból fakadó téves értékesítéseket.
Kiemelt fontosságú a különböző eredetű csalások kiszűrése. Ez történhet valós időben, vagy utólagos elemzések elvégzésével.
A „visszaélési anomáliák” detektálásával az egyes értékesítő rendszerek korlátozhatóak.
Az utólagos csalásdetektálás az adatbázisban tárolt tranzakciók vizsgálatával lehetséges. Az esetleges visszaélésekről a rendszer riportokat generál, ami a további, humán intelligencia bevonásával történő vizsgálatokat, döntéseket segíti.
A csalásdetektálás már a kezdeti állapotban gyorsítja a felgöngyölítést. A gyors felderítéssel jelentősen csökkenthető a károkozások mértéke.
- Központi vezérlő modul
A teljes rendszer működését felügyelő és a működéseket összehangoló szoftver modul.
EasyTicket rendszer — dinamikus kapacitáskezeléssel
A BEKS Kft. 2021 októberében kezdte el az EasyTicket fantázianevű, a fentebb megfogalmazott elvek szerint működő szoftver és hardver architektúra kifejlesztését.
Egyetemi partner segítségével olyan mesterséges intelligencia algoritmusok kerültek kifejlesztésre, amelyek az anomáliadetektáló és dinamikus kapacitáselosztó modulok alapjait képezték.
A 2024 szeptemberében záruló fejlesztés eredményeként az alábbi ábrán látható, EasyTicket fantázianevű értékesítő- és beléptetőrendszer jött létre.
Az EasyTicket rendszer központi magját az internetes felhőszolgáltatásként elérhető EasyTicket Core, EasyTicket anomáliadetektáló és EasyTicket kapacitáselosztó modulok alkotják. Ezek felelősek a fentebb megfogalmazott működési elvek megvalósításáért. A három, szorosan együttműködő modul végzi a teljes rendszer vezérlését.
Az EasyTicket webes jegyértékesítés a vendégeknek nyújt vásárlási lehetőséget. Az értékesítés bankkártyás fizetéssel történik, a rendszer elektronikus számlát állít ki a tranzakcióról. A teljes folyamat már a dinamikus kapacitáselosztás hatálya alatt működik.
Egyéb online értékesítőrendszerek az EasyTicket szoftverinterfészen keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az interfész szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint osztja el az értékesíthető kapacitásokat.
A létesítményen belül az EasyTicket létesítményi szerver vezérli az jegypénztári és jegykiadó automatás értékesítéseket, és kiszolgálja a beléptetési folyamatokat.
Az EasyTicket forgóvilla-vezérlők a belépőjegyek ellenőrzését végzik. Az ellenőrzés eredményétől függően döntenek a forgóvillák nyitásáról, vagy a zárva tartásáról. Ezek a vezérlők a vendégmozgásokról adatokat szolgáltatnak az EasyTicket Core modul felé, így a dinamikus kapacitáskezelés figyelembe tudja venni az aktuális zónában megengedett vendéglétszámot is.
A létesítményben telepíthető EasyTicket jegykiadó automata szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint végzi a belépőjegyek értékesítését. Az automata másik nagyon fontos újdonsága, hogy RFID chipes belépőjegyek, karszalagok kiadására alkalmas. A hazai piacon ez ritkaságnak számít, hiszen a legtöbb jegykiadó automata csak vonalkódos jegyek kiadására képes. Természetesen ez a készülék is alkalmas az RFID chip nélküli, vonalkóddal nyomtatott jegyek kiadására is.
A jegykiadó automata főbb jellemzői:
Vandálbiztos monitor
- 19″-os képernyőméret, aktív mátrix TFT LCD kijelző technológia, LED háttérvilágítással
- Felbontás: 1280×1024 px
- Látószög 170° vízszintes, 160°függőleges
- 1000 nit fényerő
- 6mm vastag vandálbiztos előtét üveg
- Kapacitív érintőképernyő 10 pontos érintéssel
- Beépített hűtésszabályozás
- Beépített fényerőszabályzás
Bankkártyás fizetés
- Nagy felbontású, színes kijelzős bankkártyaterminál
- Csipes, mágneses és érintés nélküli, „pay-pass” kártyák elfogadása mobil telefonos fizetéssel is
- Rozsdamentes acél gombok a PIN kód megadására
- Biztos kártyaolvasás és gyors működés
- A jelenlegi biztonsági szabványok szerint hitelesített kommunikáció
- Kártyazár, vészkioldás
- Vandálbiztos
Távfelügyelet
- Belső hőmérséklet mérése
- Belső páratartalom mérése
- Áramfelvételek mérése
- Beépített akkumulátorok felügyelete
- Távoli lekapcsolás és újraindítás
- Mérési adatok és állapotjelző adatok küldése a Zabbix monitoring felé
A pénztári jegyértékesítés a Welcome3 Komplex értékesítő kliens szoftverrel történhet, ami a dinamikus jegyértékesítés felügyelete alatt tud működni. Harmadik fél jegyértékesítő szoftverének illesztésére is van lehetőség.
Az EasyTicket kifejlesztésével egy olyan rendszerstruktúra jött létre, amely nem csak napjaink gyorsan változó igényeit elégíti ki, hanem folyamatos tanulás és fejlődés mellett képes a jövőbeni kihívásokra is reagálni. Ezzel a felhasználói élmény és a létesítmények jegyértékesítési hatékonysága tartósan optimális szinten tartható.
További információ: marketing.easy-ticket.hu
A rendszer fejlesztője: BEKS Kommunikációs Technika Kft. www.beks.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Alig egy hónap múlva Budapestre figyel majd az európai versenyjogi közösség
Megjelent a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötete, melyet a nemzetközi versenyjogi konferencián mutat be a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal október 22-én rendezi meg az 50. Európai Versenynapot, melynek előkészületei már javában zajlanak. A Várkert Bazárban megrendezésre kerülő nemzetközi eseményen a versenyjog legkiválóbb európai és hazai szakemberei vitatják meg a versenyképesség és a fenntarthatóság kapcsolatát a versenypolitikával, a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, illetve kockázatait. A nemzeti versenyhatóság a rangos konferencián mutatja be a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötetét is „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” címmel. A könyv digitális formában már elérhető a GVH honlapján.
Az Európai Versenynapot 2000 óta félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében. Az európai versenyjog egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményén a versenypolitika legaktuálisabb kérdésköreit vitatják meg hazai és külföldi szakemberek. A 2024. október 22-én, Budapesten megrendezésre kerülő 50. Európai Versenynap három fő témakört ölel majd fel.
A versenyképesség és a fenntarthatóság évek óta az európai gazdasági diskurzus középpontjában állnak, így elengedhetetlen a témakörök versenypolitikai vetületeinek vizsgálata is. Míg a stabil gazdasági növekedés és a nemzetgazdasági versenyképesség számára alapvető táptalajt biztosít a tisztességes piaci verseny, addig az olyan eszközökön keresztül, mint az ún. zöld mentesítés, a fenntarthatósági célokhoz is jelentősen hozzájárulhat a versenypolitika.
2023. május 2-án lépett hatályba a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act – DMA). Az Európai Uniós szabályozás célja, hogy a versenyjogi szabályozást kiegészítve biztosítsa, hogy a multinacionális óriásplatformok ne élhessenek vissza piaci helyzetükkel. A rendezvény keretében Európa versenyjogi jogalkalmazói megvitatják – közel másfél éves távlatból visszatekintve – a jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait és tanulságait.
A konferencia harmadik fő kérdéskörét a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása nyújtotta lehetőségek, illetve annak kockázatai alkotják. Az MI rohamos előretörésével elengedhetetlenné vált, hogy azon szakpolitikai területek, melyeket érinteni fog felkészüljenek terjedésének lehetséges következményire. A téma különösen aktuális, tekintettel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az ún. AI Act. A Gazdasági Versenyhivatal különös figyelmet fordít az MI technológiára. Éppen ezért a nemzeti versenyhatóság 2024 elején piacelemzést indított, hogy feltárja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére. Az MI számos előnye mellett felvetheti az MI-alapú innováció koncentrációját a tőkeerős vállalkozások javára, és a fogyasztók döntéseire is hátrányosan hathat, ha nem kellően átlátható a működése. A nemzeti versenyhatóság két, egymásra épülő podcast epizódban is foglalkozott a témával (Dr. Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélt részletesen a MI-technológiával összefüggő dilemmákról), melyek meghallgathatóak a GVH Podcast csatornáján.
A Gazdasági Versenyhivatal a konferencia nyitó panelbeszélgetésének keretében bemutatja a Versenytükör könyvek szakkönyv-sorozatának legújabb, „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary”című kötetét. Az angol nyelvű szakmai kiadvány bemutatja az uniós versenyjog hatásait a magyar versenypolitikára Magyarország két évtizedes Európai Uniós tagságának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján, de – többek között – kitér arra is, hogy a magyar versenyjog hogyan járult hozzá az EU versenyjogának fejlesztéséhez.
A Versenytükör-könyvsorozat célja, hogy lehetőséget teremtsen magyar szerzők – elsősorban a GVH műhelyében készülő – tanulmányainak kiadására. A könyvsorozat keretében eddig két kiadvány jelent meg „Közbeszerzés és versenyjog”, illetve „A hazai fogyasztóvédelmi jog áttekintése: alapok, kihívások, aktualitások” címekkel. A szakkönyv-sorozat legújabb része – a korábbi kötetekkel együtt – digitális formában elérhető a nemzeti versenyhatóság honlapján.
A „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” című kötet itt érhető el.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
„Sam Sung” szerint a HONOR Magic V3 a #1 hajlítható okostelefon
Keresik az ország legprofibb amatőr grillezőit
Alapkőletétel Debrecenben: 71 futballpálya méretű napelempark kerül kialakításra a BMW debreceni gyáránál
Újra dübörög a munka és a suli – íme pár app a produktivitáshoz
Becsengettek! Vezessünk óvatosan!
Világszerte elismert vezetőkkel indít úttörő mesterséges intelligencia szolgáltatást az EY Magyarország
A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára
Magyar csapat is indul a FIM Endurance Világbajnokságon a HUMDA támogatásával
Új szelek fújnak a nagyvállalatoknál IT fronton
Íme a legkeresettebb egyterű autók
Technokrata.hu
A PwC megvette a GKID-t
Autószerelés: a Széchenyi István Egyetem oktatója készítette fel a szakmák világbajnokságán kiválósági díjat nyert fiatalt
Megérkezett Magyarországra az Allegro
Technológia és testreszabhatóság – ezek lesznek a jövő edzéstrendjei
A Sony bemutatja a LinkBuds termékcsalád három új tagját
Már egymillióan használják a REpont applikációját
Vezetőváltás a PwC Magyarországnál
Óriásit esett az elektromos autók átlagára
Másfél ezer iskolás vett részt a Széchenyi István Egyetem műszaki pályaorientációs projektjén
Central Cee lett a G-Shock európai márkanagykövete
Műszaki-Magazin.hu
Tokióban várják a fiatal, magyar feltalálókat
Digitalizációs lemaradásban a magyar vállalkozások
Megoldásokat keres? Holnap nyit az Electrosub
A BMW Group Steyr-i gyára jövőbe vezető energiaellátásra áll át
Fontos mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric Energize programja
Bemutatkozott az Eaton új elektromosautó-töltője
Kisteherautó bérlés egy új autómegosztó szolgáltatással
igus 2025-ös manus díj pályázat
A Mazak legújabb lézeres innovációi az EuroBLECH 2024-en
Az AWL az Infor Cloud Solution segítségével egyszerűsíti a gyártást
Ajánljuk
Friss
-
Tippek2 hét
Az ősszel új világok nyílnak – fotózási tippek a HONOR-tól
-
Mozgásban2 hét
A Continental kampányt indít a kultúrált és balesetmentes közlekedésért
-
Okoseszközök2 hét
Már világszerte megvásárolható az iPhone 16
-
Okoseszközök2 hét
Valóban intelligens a mesterséges intelligencia?
-
Szórakozás1 hét
Új egység megnyitásával, jótékonysági versennyel ünnepel az idén 10 éves Flippermúzeum
-
Ipar2 hét
A SUSE vezető a 2024-es Gartner® Magic Quadrant™ for Container Management jelentésben
-
Mozgásban1 hét
Hogyan kerülhetjük el használt elektromos jármű vásárlásakor, hogy félrevezessenek?
-
Okoseszközök1 hét
Apple Watch alvási apnoe funkció: a tünetek felismerésére jó, diagnózisra alkalmatlan