Gazdaság

Vállalati tréningekkel és tapasztalatai megosztásával kezdi a Codecool az évet

Folyamatosan növekvő népszerűségnek örvend a Codecool 12+6 hónapos programozóképzése, így az iskola immár az oktatók toborzására és képzésére is külön hangsúlyt kell fektessen 2019-ben. Továbbá, a vállalatok részéről új igényekkel is szembesültek: nem csak programozókat keresnek a cégek, hanem meglévő munkavállalóik digitális tudását is fejleszteni szeretnék. Ezért új üzletágat is indított a Codecool speciális, ügyfélre szabott vállalati tréning programokra.

Negyedik évébe lép a Budapesten, Miskolcon és Lengyelországban is jelen lévő Codecool programozóiskola, ahol már több, mint 400 tanulót képeztek, és juttattak ezzel új álláshoz programozói területen. Az évek során felhalmozódott a tudás, amiből az iskola szeretné, hogy más vállalatok is profitálni tudjanak. Többek között emiatt indult el az iskola egyik új szolgáltatása, a mentorok fejlődését támogató képzéssorozat.

„A képzés célja, hogy a piacon dolgozó IT szakemberek elsajátítsák azokat a mentorálási képességeket, amivel tudásukat hatékonyan át tudják adni a csapattagoknak.”

– mondja Tompa Tamás, a Codecool oktatási vezetője. A cég tervei szerint havi 1-2 alkalommal megtartott, kiscsoportos kurzusokon oktatják az érdeklődőket.

2019-ben a Codecool egy új, kifejezetten vállalati tréningekre szakosodott üzletágat is indít. Az iskolának több éves tapasztalata van ezen a téren, a szakértői brigád nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is megállta a helyét. Sok esetben a saját munkavállalók már rengeteg tudás birtokában vannak, ezért különösen értékes munkaerővé fejleszthetőek programozói tudás hozzáadásával. A szakmák alakulásával egyre több területen van szükség valamilyen szintű fejlesztői tudásra. A felvevőpiacon a vállalatok türelmetlenségét jól jelzi, hogy a legtöbb tanuló a Codecool segítségével nagyon gyorsan biztos foglalkoztatóra lel.

„Ugyanakkor a már meglévő dolgozókat is fel kell készíteni a digitalizáció kihívásaira.”

– magyarázza Kalocsai Lea, a Codecool értékesítési vezetője.

Ezért a Codecool belső átképzési és fejlesztési programját is megindította vállalatok számára, nem csak Magyarországon, hanem Lengyelországban is. Manapság egyre több munkahelyen szűnnek meg munkakörök a digitalizáció miatt, vagy kell felvenni az új elvárásokat teljesíteni képes dolgozókat.

„Ezekkel a belső fejlesztésekkel viszont javítható a vállalatok versenyképessége, és csökkenthető a fluktuáció.”

– mondja Kalocsai Lea.

Ez a képzés meglévő programozói tudással rendelkezőkre is kiterjed, akik számára a Codecool upskilling, továbbfejlesztő tréningeket kínál. A programnyelvek ismerete és használata mellett a dolgozói hatékonyságot biztosító soft skillekre is nagy hangsúlyt fektetnek az oktatás során: a résztvevők olyan képességeket is fejleszthetnek, mint az agilis gondolkozás, solution focus vagy az asszertív kommunikáció. Az új szolgáltatások mindegyike személyre szabott, az igények felmérése után közösen döntenek a képzés idejéről és szintjéről, átbeszélik, hova szeretne a cég eljutni és ez alapján állítják össze a 2-től 6 hónapig terjedő programot.

„Azt látjuk, hogy az oktatás rengeteg változáson ment keresztül az évek során, mind módszereiben, mind időbeli lefolyásában. Elmondhatjuk, hogy egy evolúciós folyamatnak vagyunk a tanúi, ahol az idő során átértékelődött az oktatás szerepe, megnőtt a korosztályok oktatásban eltöltött ideje, illetve az oktatáshoz fűződő célok és elvárások.”

– mondja Boda József, a Codecool alapítója és ügyvezetője.

A ’80-as évekig csupán a fiatalok életére volt hatással az oktatás, 6-tól körülbelül 22 éves korig folytatták tanulmányaikat, utána mindenki munkába állt. A felnőttoktatás 1980 és 2000 között fejlődött jelentős mértékben, aminek köszönhetően a 30-40-50 évesek ismét tanulni kezdtek, bár ekkor még csak a szakmájukhoz kötődő készségekre korlátozódóan.
A „lifelong-learning” fogalma 2000-ben terjedt el igazán, elsősorban szintén a saját szakterületen való állandó képzési indíttatást kifejezve, főleg a diplomások körében.

Szakértői tanulmányok szerint a változások üteme és mennyisége miatt az egész életen át tartó tanulásnak már nem csak egy választási lehetőségnek, hanem feltétlenül szükségesnek kéne lennie. Hiába van valakinek kiváló iskolai végzettsége, néhány év múlva okvetlenül rés keletkezik az elvárt feladatok és készségek, illetve az iskolában tanítottak között. A lifelong-learning alapja a folyamatos kérdezés, ennek a „gyermeki kíváncsiságnak” nem szabad elvesznie az évek során, hanem inkább folyamatosan erősödnie kell.

Mit tartogat a jövő?

Igény lett rá, hogy az oktatás olyan alap készséget adjon, amivel minden új tudás feldolgozását megtanulhatja az ember, valamint további olyan készségeket tudjon elsajátítani, mint az IT-literáció, nyelvek, elemzés és az úgynevezett „puha faktorok”, a soft skillek. A digitalizáció előrehaladásával pedig nem meglepő, hogy már minden munkahely minden munkakörében előjöhet az igény a programozási ismeretekre, képességekre.

Related Topics:2019 Codecool digitális oktatás

Up Next

A kiberbűnözés 5 200 milliárd dollár kárt okozhat a vállalatoknak a következő öt évben

Don't Miss

50 millió euróra bírságolták meg a Google-t adatvédelmi problémák miatt

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!