Utóbbi miatt egyre több tinédzser fordul segítségért a szüleihez vagy felnőttekhez – derül ki a Microsoft Digital Civility Index elnevezésű kutatásának legfrissebb kiadásából.
Jóllehet egyre biztonságosabban lehet Magyarországon netezni, globálisan még mindig a sereghajtók közé tartozunk – ez az egyik fő következtetése a Microsoft nemzetközi, a böngészés veszélyeiről globális és átfogó képet festő kutatásának. A Digital Civility Index (DCI) felmérés, amelynek eredményeit hagyományosan a Biztonságos Internet Napja elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez időzítve teszi közzé a vállalat, annak is utánajár, mennyi és milyen jellegű atrocitás éri az embereket a világhálón.
A tavalyi 17. hely után az idén a 16-ikon végeztünk a négy kontinensre és 22 országra kiterjedő, reprezentatív kutatásban, amelynek mostani rangsorát Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország vezeti. Ezen országok lakói vannak a legkevésbé kitéve a netes vegzálásnak, miközben a magyarok egy picivel biztonságosabban, okosabban neteznek, mint egy éve. Ugyanakkor a DCI szerint még mindig az átlagot meghaladó az interneten ránk leselkedő veszélyeknek való kitettségünk, különösen a 18 év alatti gyermekek körében.
„A gyerekek nyitottan, kíváncsian, bátran járják be a digitális teret, nekünk, felnőtteknek viszont fel kell készítenünk őket a rájuk leselkedő veszélyekre”
– mondta Csanak Gabriella, a Microsoft marketing- és operatív igazgatója. A vállalat ezért február 5-én, a Biztonságos Internet Napján azokkal az aranyszabályokkal ismertette meg elsősorban a gyerekeket, amelyeket követve biztonságosabban szörfözhetnek a világhálón. Ezt nyolc fontos tanácsban foglalták össze, amely játékos formában, egy hajtogatható tátikában öltött testet – mondta el Csanak Gabriella. Ugyanebből a megfontolásból indította el a vállalat a Digital Civility Challenge mozgalmat: az ehhez csatlakozók – amellett, hogy a szabályok betartásával gondoskodnak a saját védelmükről – tisztelettel és elfogadással közelednek a többi böngésző felé. Vállalják, hogy átgondoltan, a másikat nem sértve osztják meg a véleményüket, és nem csupán megvédik azokat, akiket zaklatás, bántás ér a neten, hanem jelentik is a hasonló eseteket.
A DCI felmérésből kiderült, hogy a böngészés önmagában számunkra valamivel kevesebb negatív következménnyel jár, mint a világ más részein. Legalábbis az, hogy a válaszadók 46 százaléka élt át mentális vagy fizikai fájdalmat a netezés következményeként, a nemzetközi, 55 százalékos átlagérték alatt marad – habár ez még így is riasztóan magas arány. Igazán súlyos lelki gyötrelmeket az online zaklatás nálunk lényegesen kevesebb embernek okoz, mint a világon máshol: a netezők 16 százalékának a globális 28 százalékkal szemben. Míg globálisan az ilyen zaklatások több mint negyede (28%) barátoktól és családtagoktól érkezik, Magyarország ebben a tekintetben is eltér a nemzetközi trendtől: nálunk ez az arány csupán 11 százalék, azaz az online zaklatók nagy többsége idegen.
A tavalyihoz képest valamivel többen mondták Magyarországon azt, hogy veszélyek leselkednek rájuk a kibertérben. Különösen a 2000 után születettek és az idősek (50-74 évesek) vannak kitéve az online bántalmazásnak, és ez az ő mentális, pszichés, sőt fizikai állapotukat érinti a legsúlyosabban. Ezzel magyarázható, hogy a tinédzserek nálunk világviszonylatban is kiemelkedő arányban fordulnak a családtagjaikhoz (45%, globális átlag: 42%) vagy felnőttekhez (32%, globális átlag: 28%) segítségért az világhálón átélt kellemetlen élmények miatt.
A 2018-as kutatás néhány magyarspecifikus tényezőre is rávilágít. Nálunk a neten böngészők csaknem háromnegyede (73%) számolt be arról, hogy kéretlen szexuális tartalmú üzeneteket, képeket kapott (globális átlag 67%), valamint arról, hogy sokan szeretnének – többszöri elutasítás után is – kapcsolatba lépni velünk. Ilyen a magyar válaszadók csaknem felével, 44%-ával fordult elő (globálisan: 36%), és a válaszok szerint jóval gyakrabban találkozunk álhírekkel is: a magyar netezők kétharmada, 67%-a érintett (globálisan: 57%). A személyes adatainkat is többször próbálják kicsalni adathalászok, mint a világ más részein: ilyenről a hazai válaszadók több mint a fele, 52%-a vallott (globálisan: 42%). Ezektől eltekintve a globális felmérés átlagadataival közel megegyező eredményeket produkáltunk a felmérésben.
És hogy miként reagálnak a netezők az online zaklatásra, kockázatokra és a durvuló hangnemre? Ahogy máshol, úgy Magyarországon is egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Akik maradnak, azoknak a harmada (32%) alkalmaz erősebb biztonsági beállításokat a közösségi médiában – bár ezek aránya 8 százalékkal csökkent a tavalyi adathoz képest. Egyre többen, de még mindig kirívóan kevesen vannak ugyanakkor azok, akik nagyobb tiszteletet tanúsítanak mások iránt az online közösségi térben (16%).