Gazdaság
Hihetetlen népszerű a felhő, viszont a biztonságból még mindig nem jeles
Az Oracle és a KPMG közös kutatása szerint a tisztázatlan felhőbiztonsági feladatkörök, az átláthatóság hiánya és a shadow IT hátráltatják a vállalatok kiberbiztonságát
Egyre több vállalat helyezi a felhőbe az üzemkritikus működési folyamatait és a legbizalmasabb adatállományait, azonban a felhő alapú megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kihívások továbbra is jelentősek – derül ki az Oracle and KPMG Cloud Threat Report 2019 jelentéséből.
Az immár második éve végzett felmérésben a válaszadók 72 százaléka állította, hogy a nyilvános felhő biztonságosabb, mint a saját céges adatközpontjuk, ezért inkább a felhőbe helyezik adataikat. Az átláthatóság hiánya azonban megnehezíti a cégek számára annak megértését, hol és hogyan kezelik bizalmas adataikat a felhőben.
Az Oracle és a KPMG közös felmérése szerint 2018 és 2020 között 3,5-szeresére növekszik azon vállalatok száma, amelyek adataik legalább felét a felhőben tárolják, emellett a vállalatok 71 százaléka azt állította, hogy a felhőben tárolt adatok többsége bizalmas információ, szemben a tavaly mért 50 százalékkal. Ugyanakkor a felmérésben résztvevők többsége (92 százalék) aggódik, hogy a munkavállalóik betartják-e az adatok védelmét szolgáló felhőbiztonsági szabályozásokat.
A jelentésből az is kiderül, hogy a felhőszolgáltatások üzemkritikus jellege miatt a felhőbiztonság mára stratégiai szempontból is elengedhetetlenné vált. A felhőszolgáltatások napjainkban nem harmadrangú IT kiegészítőként vannak jelen a vállalati működésben, hanem számos üzleti érdeket érintő, alapvető jelentőségű funkciót szolgálnak ki. Az Oracle és a KPMG idei felmérése több kulcsfontosságú területet tárt fel, ahol a vállalatok számára kihívást jelent a felhőben tárolt adatok védelme.
- A megosztott felelősség körüli bizonytalanságok kibervédelmi incidenseket eredményeztek. A felhőmegoldásokat használók 82 százaléka tapasztalt biztonsági incidenseket, amelyek a megosztott felelősségi körök értelmezésének hibáiból adódtak. Míg a válaszadók 91 százaléka rendelkezik pontos belső szabályozással a felhő alkalmazásának tekintetében, 71 százalékuk biztos benne, hogy a munkavállalók megsértik a szabályokat, ami kibertámadásokhoz és adatvédelmi incidensekhez vezet.
- Az információbiztonságért felelős vezetők (Chief Information Officer – CISO) túl sokszor szorulnak a partvonalra. A CISO-k 90 százaléka mondta, hogy nincs tisztában a szerepkörével az SaaS (Software as a Service) alkalmazások védelmével kapcsolatban, ellentétben a felhőszolgáltatói környezettel. A CISO-k 90%-a úgy nyilatkozott, hogy SaaS (Software as a Service) szolgáltatás védelmével kapcsolatban nincs tisztában a szerepkörök megosztásával a saját, illetve a felhőszolgáltató környezete között.
- Továbbra is az átláthatóság a legfőbb biztonsági probléma. A válaszadók 38 százaléka számára a legnagyobb kihívást a kiberbiztonsági incidensek észlelése és azok kezelése jelenti a felhőben. A felmérésben részvevők 30 százaléka szerint biztonsági kihívást jelent számukra, hogy a meglévő hálózati biztonsági eszközeikkel nem tudják a felhőben lévő szerveren futó alkalmazásaikat monitorozni.
- A felhőalkalmazások illetéktelen használata és a biztonsági ellenőrzések hiánya veszélyezteti az adatokat. A válaszadók 93 százaléka mondta, hogy még mindig problémát okoz számukra a „shadow IT”, ahol a munkavállalók engedély nélkül használják saját eszközeiket, tárhelyeiket vagy fájlmegosztó szoftvereket a vállalati adatok kezelésére. A vállalatok mintegy fele említette a csalások és az adatok sérülékenységének gyakori okaként a biztonsági ellenőrzések hiányát és a helytelen konfigurációkat. Emellett a vállalatok 26 százaléka számára a legnagyobb kiberbiztonsági kihívást a felhőszolgáltatások jogosulatlan használata jelenti.
A jelentés főbb megállapításai:
- Az automatizálás segíthet a tartósan fennálló patchelési problémákban: a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy a patchelés hátráltatta az IT projekteket, a vállalatok 89 százaléka pedig automatikus patchelési stratégia bevezetését tervezi.
- A gépi tanulás csökkentheti a fenyegetettségek számát: a válaszadók 53 százaléka használ gépi tanulást a kiberfenyegetések ellen, 48 százalék pedig többfaktoros azonosítást (Multi-factor Authentication – MFA) alkalmaz, amelynek segítségével automatikusan beiktathatnak egy második hitelesítési faktort a szokásostól eltérő felhasználói viselkedés észlelése esetén.
- Kockázatok az ellátási láncban: az üzemkritikus szolgáltatásokat el kell szigetelni, mivel az ellátási lánc veszélyeknek való kitettsége az esetek 49 százalékában vírusok bejutásához vezetett, amelyet az esetek közel felében (46%) illetéktelen adathozzáférések követtek.
- A megosztott felelősségi körökkel kapcsolatos bizonytalanság növekedése egyre több biztonsági incidenshez vezet: tízből egy vállalat képes elemezni a biztonsági eseményekhez kapcsolódó adatok legalább 75 százalékát, és a felhő felhasználóinak 82 százaléka került már biztonsági incidensbe a megosztott felelősségi körökön alapuló felhőbiztonsági modellek körüli bizonytalanság miatt.
- A felhő növekvő alkalmazása kiterjesztette a core-to-edge modellt: az egyre mobilisabb munkaerő, amely mind a telephelyi, mind a felhőben elérhető alkalmazásokhoz is képes hozzáférni, drasztikusan megnehezíti a kiberbiztonsági szakemberek munkáját a kockázatok és fenyegetettségek tekintetében. 2018-ban még a képzésekbe fektettek a legtöbbet, idén viszont már a tréningek a második helyre szorultak, és a végponti védelem vette át a vezető szerepet (pl. WAF, CASB, Botnet/DDoS Mitigation ellenőrzések).
Gazdaság
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.
A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.
A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.
A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.
„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”
– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.
A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.
Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.
A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.
A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.
A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.
A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.
További információkért olvassa el a teljes jelentést.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.
A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.
Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.
A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.
A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban
Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.
A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.
“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”
– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –
“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”
Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.
A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
5 kihívás a banki digitális kommunikációban – a Rakuten Viber tanácsai
-
Egészség2 hét ago
Az egészségügy kilép az intézmények falai közül
-
Ipar2 hét ago
Az építőipar rejtett költsége: amikor a rossz döntések a falakba épülnek
-
Szórakozás2 hét ago
A gamerek és filmrajongók kedvence lehet a Hisense új televíziója
-
Ipar2 hét ago
Így kellene tervezni az otthonokat a magyarok szerint
-
Ipar2 hét ago
Átrajzolták az építőipar döntési térképét
-
Gazdaság2 hét ago
Mit kockáztat egy 35 éves, ha nem kezd el időben félretenni a nyugdíjra?
-
Gazdaság2 hét ago
Új fejezet a bérlakásszektorban







