Gazdaság

Magyar technológia ad megoldást a kiemelt fontosságú infokommunikációs berendezések hatékony hűtésére

Az IT infrastruktúra fejlődésével az infokommunikációs berendezések hűtési technológiája is egyre inkább kulcsfontosságú.

A hatékony energiamenedzsmentre a választ egy magyar startup, a Start it @K&H inkubátorban működő HeatVentors adhatja meg, mivel a cég fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolója legalább 30-40%-kal hatékonyabbá teszi a hűtési rendszert. Az innovatív hőtárolási technológiát jelenleg az MVM NET Zrt. egyik telekommunikációs bázisállomásán tesztelik.

Az infokommunikáció dinamikus növekedése miatt a hatékony energiamenedzsment létfontosságú, hiszen az adatátvitelhez nélkülözhetetlen berendezések számára az optimális működési környezet 24-28 °C. Efölött a gépek meghibásodhatnak, élettartamuk jelentősen rövidülhet, így a létesítmények folyamatos, napi 24 órás hűtést igényelnek az év minden napján – ez pedig jelentős költséget jelent a tulajdonosoknak, üzemeltetőknek, illetve szolgáltatóknak. A Start it @K&H inkubátorban működő magyar HeatVentors cég hőenergia-tárolója azonban egy egyszerű és költséghatékony megoldást kínál: a fázisváltáson – azaz halmazállapot-változáson – alapuló hőenergia-tárolója 30-40%-kal hatékonyabbá teszi a hűtési rendszert a klasszikus klimatizáláshoz képest, miközben azonos kapacitás mellett a tároló mérete csupán tizede a normál, vizes hőtároló rendszereknek.

Túl a kivitelezésen

A HeatVentors elsőként az MVM NET-tel kötött együttműködési megállapodást egy pilot projektre. Az MVM NET alapinfrastruktúra-szolgáltatóként stratégiai fontosságú infokommunikációs kapacitásokat nyújt állami, az MVM Csoporton belüli, illetve nagykereskedelmi ügyfelei számára. A vállalat a HeatVentors megoldását teszteli jelenleg az egyik telekommunikációs bázisállomásán, ahol a telephely kialakítását és adottságait figyelembe véve egy 100 kW teljesítményű, 25 kWh kapacitású, 8-10 órán keresztül hűteni képes, de mindössze 0,5 m³ méretű HeatTanket építettek be a normál hűtési rendszerbe. A téli és tavaszi működésről már vannak valós mért eredmények, a nyári üzemet pedig – a ténylegesen mérhető eredmények előtt – egy szimulációs teszttel vizsgálta a HeatVentors. A szimuláció során a meglévő klímák külső kondenzátorainak fűtésével zajlott a modellezés. A szimuláció alapján az új technológia segítségével a hűtéshez szükséges villamosenergia 54%-át lehet megspórolni, ami 4 éves megtérülést jelent.

„A HeatTank segítségével növeljük a hűtési rendszer hatékonyságát, ami azt jelenti, hogy alacsony külső hőmérséklet mellett, amikor a hűtőrendszer hatékonysága magasabb, több hidegenergiát termelünk, melynek egy részét eltároljuk. Magas külső hőmérséklet mellett, amikor a hűtőrendszer hatékonysága alacsonyabb, a hűtőgépet ki tudjuk kapcsolni, és az előzőleg eltárolt hidegenergiával hűtünk. Az így előállított hűtési energia mennyisége ugyanakkora, mint a HeatTank nélkül, viszont az előállításához kevesebb villamosenergia szükséges, emellett pedig kihasználjuk a szabadhűtést (free-cooling: amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb, mint a belső, akkor a külsőlevegő hűtési potenciálját is fel tudjuk használni) is. A jelenlegi tesztelés során erre nem volt lehetőség, de további megtakarítás érhető el az éjszakai áram és a fogyasztói szabályzás kihasználása révén is”

– magyarázta az innovatív hőtárolási technológia előnyeit Andrássyné Farkas Rita, a HeatVentors egyik alapítója.

„A sikeres tesztelést követően nem állunk meg, hiszen a hőtárolási technológia egyaránt alkalmas irodaházak, erőművek, vegyipari és élelmiszeripari cégek, nagyobb gyárcsarnokok vagy akár családi házak hűtési és fűtési rendszereinek hatékonyabbá tételére is”

– tette hozzá Andrássyné Farkas Rita.

Iparági szakértők segítik a startupokat

A Start it @K&H startup inkubátor a különböző iparágakban jártas szakértőivel hatékonyan tudja segíteni a fejlesztésben és a piacra lépésben az energetikai vagy más hardveres startupokat, mivel az ingyenes vállalkozói infrastruktúra mellett folyamatos képzést, dedikált iparági mentorokat és nemzetközi kapcsolatrendszert kínál a startupok igényeihez igazodóan, velük együtt gondolkodva.

Bővebb információ: startitkh.hu

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!