Gazdaság

Kicsit megnyugodhatnak a call centeresek, egyelőre nincs veszélyben a munkájuk

Megnyugodhatnak a call centeresek: munkájukat egyelőre nem veszélyeztetik a robotok

Tektonikus erejű változásokat hozott a digitalizáció a vállalatok ügyfélszolgálati működésébe, hiszen míg korábban néhány csatornán – telefonon, vagy e-mail-ben zajlott az ügyfelek és a cégek közötti kommunikáció, addig mára az eszközök száma szinte végeláthatatlan.

Statisztikák szerint azonban a különböző elektronikus ügyfélszolgálati megoldásokat – például közösségi média, chatbot, SMS – használók 41 százalékának telefonon is kapcsolatba kell lépnie a vállalattal az ügyintézés során. Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere szerint a jövőt a különböző csatornák közötti átjárás, ugrálás, és nem a gépek uralma jelenti.

Az ügyfélszolgálatokra egyre inkább jellemző a többcsatornás kommunikáció: az ügyfelek választhatnak, melyik számukra a legkényelmesebb, legszimpatikusabb eszköz, így akár SMS-ben, közösségi oldalakon, vagy a vállalati honlapokba integrált chatbotok segítségével is egyeztethetik ügyeiket egy adott céggel. A gyorsuló világunkban azonnali megoldásokhoz szokott ügyfelek elégedettségét úgy lehet növelni, ha minél gyorsabban, egyszerűbben és minél kényelmesebb módon kaphatnak választ a kérdéseikre.

Az emberi beavatkozás továbbra is elengedhetetlen

Felmerül a kérdés: ha egyre nagyobb teret hódítanak a digitális megoldások, kiszorulnak-e valaha a humán munkatársak az ügyintézésből?

„Sokak szerint a digitalizáció meg sem áll addig, míg teljesen ki nem váltja az emberi munkát. Ez azonban szerintünk nem fog megvalósulni, hiszen óhatatlanul lesznek olyan komplex esetek, amelyek során továbbra is elengedhetetlen lesz az emberi beavatkozás. A pozitív ügyfélélmény megtartása és építése miatt az a legfontosabb, hogy a gépek érzékeljék azt a pontot, amikor a vevőnek valamilyen élő emberi támogatásra van szüksége. Mi a megoldásainkkal azon vagyunk, hogy a digitalizáció ne kiváltsa, hanem hatékonyabbá tegye, kiegészítse az emberi munkát. Erről szól a „channel hop”, vagyis a csatornaugrás nevű elv. Ez egy sokkal megnyugtatóbb és emészthetőbb jövőképet támogat, mint sokak félelme, a gépek által uralt jövő”

– fejti ki Bortnyák Adorján, a Geomant ügyvezető partnere.

Fontos a csatornák közötti gördülékeny átjárás

Egy Nagy-Britanniában végzett felmérés azt mutatja, hogy a 16-75 éves korosztály 85 százaléka rendelkezik okostelefonnal. Illetve egyre inkább fizetőképes célcsoporttá kezdenek válni azok a fiatalok, akik előbb küldenek egy mobil üzenetet a másiknak, minthogy felhívnák egymást – ez a hozzáállás az üzleti kommunikációban is egyre inkább megjelenik. Azt is fontos viszont látni, hogy az önkiszolgáló webes alkalmazások használói 41 százalékának telefonon is kapcsolatba kellett lépnie a vállalattal, tehát csatornát kellet, hogy váltson az ügyintézés során.

„Előfordul, hogy valaki chaten, emailben vagy SMS-ben kezd panaszt tenni, de közben kiderül, hogy olyan összetett a probléma, amit csak ügyintéző tud megoldani. A csatornákat összekötő megoldás képes továbbítani a chatben gyűjtött információkat egy munkatárs felé, aki úgy tudja visszahívni az ügyfelet, hogy csak onnan kelljen folytatnia a beszélgetést, ahol a chatbottal abbahagyta. Ennek a szituációnak az ellentéte is elképzelhető: megesik, hogy egy ügyfél telefonon érdeklődik, de már a hívás elején, a gépi menüben kiderül, hogy olyan ügyben jelentkezik, amelynek a megoldása sokkal gyorsabb, kényelmesebb lenne egy digitális csatornán. Ekkor egy SMS üzenetet kaphat egy egyéni linkkel, amely azonnal elviszi arra a weboldalra vagy abba a mobil az alkalmazásba, ahol sokkal könnyebben megoldható a problémája”

– teszi hozzá a Geomant szakértője.

Minden csatornának megvan a maga előnye

A szakértő szerint azokat a feladatokat, esettípusokat, amelyek ritkán fordulnak elő, nem éri meg automatizálni, ott az emberi beavatkozás egyszerűen költséghatékonyabb. Ugyanakkor az is érezhető, a kényelem mellett milyen előnyei vannak a digitális csatornáknak:

„Azt látjuk, hogy például egy fizetési felszólítás, amely digitális csatornán érkezik, sokkal kisebb frusztrációt okoz az ügyfeleknek, mint ha élő emberrel beszélnének. Akár a fizetést is meg tudják oldani digitális csatornán – ez egy mindenki számára előnyös helyzet, mert nem kell kellemetlen beszélgetésbe kerülni, de a kintlévőséget is begyűjti a vállalat. Természetesen itt is van helye a csatornák közötti ugrásnak, mert eljöhet az a pont, amikor már a vállalat érdeke, hogy a megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkező ügyintéző győzze meg az ügyfelet”

– emeli ki Bortnyák Adorján.

Related Topics:call center geomant munkahely munkakör robot veszély

Up Next

Bekapcsolva hagyta a cicás filtert egy pakisztáni politikus live-ozás közben

Don't Miss

A mesterséges intelligencia és az optikai karakterfelismerés a fordítók rémálma

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!