Gazdaság

Az MiR robotjai már a Ford spanyolországi gyárában flangálnak

A Ford spanyolországi karosszéria és sajtoló üzemében tevékenykednek osztatlan sikerrel

Henry Fordot talán senkinek sem kell bemutatni, hiszen történelemóráról emlékezhetünk rá, ugyanis ő volt az, aki megálmodta azt a jövőképet, amelyben jelenleg élünk.

A Spanyolországban, Almussafes-Valenciában lévő üzemükben, Európa egyik leginnovatívabb gyárában, több népszerű modellt is előállítanak, többek közt a Kuga-t, a Mondeo-t és az S-Max-ot is.

A Ford napi 2000 járművet gyárt le 300.000 m?-es valenciai gyárában. A hatalmas létesítményben a vállalat a MiR három autonóm mobil ipari robotjával optimalizálta sikeresen belső logisztikáját.

„Büszkék vagyunk arra, hogy mienk Európa egyik leginnovatívabb gyára, és, hogy úttörők vagyunk az együttműködő robotokat használatában, melyeket az ipari anyagok mozgatására használunk. Ennek köszönhetően hatékonyabbá válik a belső logisztikánk.”

– mondja Pepe Pérez, a Ford Spain vállalati kommunikációs menedzsere.

A MiR robotok időre szállítanak, hogy ne akadjon meg a termelés

A Ford üzemében történő gyártás magas fokú automatizálással történik, melyben kulcsszerepet kapnak az ipari robotok. Azért, hogy a Ford termelése zökkenőmentesen haladhasson, rendkívül fontos az, hogy az új ipari és hegesztő anyagok időben érkezzenek meg a karosszéria és sajtoló üzem egyes robotállomásaira. Azonban a MiR robotok telepítése előtt mindez manuálisan történt, ami a Ford alkalmazottai számára egy hozzáadott érték nélküli, ismétlődő és időigényes feladatnak bizonyult. Ezért másfél évvel ezelőtt a Ford megvásárolta az első együttműködő MiR100 autonóm robotját, amelyik alkatrészeket szállít a Ford gyártóüzemébe. A mobil robot kikerüli az előre nem látható akadályokat, és képes útjának újratervezésére, vagy megállításra, amikor erre szükség van. Mindeközben pedig biztonságosan közlekedik az emberek és az egyéb járművek között a gyárterületen.

„A jelenleg használt három MiR100 robot közül az elsőnek érkezőt Túlélőnek kereszteltük, mivel egy nagyon veszélyes munkakörnyezetben dolgozik.”

– mondja Eduardo García Magraner, a karosszéria és sajtoló részleg műszaki menedzsere.

„Arra programoztuk be őket, hogy megtanulják a gyár teljes térképét, és a rájuk felszerelt érzékelőkkel együtt mindez azt jelenti, hogy a robotoknak nincs szükségük semmilyen külső segítségre ahhoz, hogy biztonságosan közlekedjenek. Amikor megkezdtük a tesztelést, a munkások úgy bámulták a mellettük éppen elhaladó robotot, mintha az egy sci-fiből jött volna ki. Mostanra már nem zavartatják magukat, tudják, hogy a robot elég okos ahhoz, hogy kikerülje őket.”

– tette hozzá.

Miután a Ford egy ideig tesztelte a robotot arra jutott, hogy

„tökéletesen működött és a csapat nagyon értékes tagjává vált. Reméljük, hogy más Ford üzemekbe is elvihetjük.”

– mondta García Magraner. A vállalat a két további robotot nem sokkal az első bemutatkozása után telepítette.

A friss ipari és hegesztési anyagok a karosszéria és sajtoló üzem robotállomásaira való szállítása létfontosságú a Ford számára ahhoz, hogy a különböző modellek gyártása fennakadások nélkül történhessen. A tesztek azt bizonyították, hogy egy mobil robot akár 40 órányi emberi munkaerőt is képes felszabadítani, így az alkalmazottak komplexebb feladatokkal foglalkozhatnak.

García folytatja a magyarázatot:

„A Ford Spain karosszéria és sajtoló üzemében az első MiR autonóm, együttműködő robottal kifejlesztett alkalmazás a gyártóberendezések által használt alkatrészek szállítása volt a raktár és a gyártósorok között. Mára elmondhatjuk, hogy a „Túlélő” túlélte ezt a barátságtalan környezetet, és a mai napig folytatja a munkadarabok szállítását a raktár és a gyártósorok között.”

A komplex környezetekben önálló tájékozódásra van szükség

Az egyik fő ok, amely a MiR mobil robotjai mellett szólt az volt, hogy ezek a robotok önálló tájékozódási rendszert használnak. Miguel Monta?a karbantartási elemző így beszél róluk:

„Nagyon fontos volt számunkra az, hogy a MiR robotok rendelkeztek azzal a fő funkcióval, hogy a navigációhoz semmiféle külső elemet (például jeladókat vagy a padlóra rögzített mágneseket, vagy szalagokat) nem vettek igénybe. Szóval egyszerűen betöltöttük a tesztterület térképét és a robot már meg is kezdte a munkát. Ennyiből állt az egész. Egy olyan komplex környezetben, mint amilyen a mienk, ez rendkívül fontos.”

A Ford alkalmazottainak szempontjából kulcsfontosságú volt a könnyű használhatóság. Erről Eduardo García Magraner így beszél:

„A robot úgy lett kialakítva, hogy bárki használhassa, még azok is, akik nem jártasak az együttműködő mobil robotok világában. A rendszer rendkívül felhasználóbarát, mivel mindegyik MiR robotnak megvan a maga saját útvonala, amelyen a gyárterületen belül közlekedik.”

Hogy jobban alkalmazkodjanak a Ford szükségleteihez, a MiR robotokat egy automata tároló rendszerrel szerelték fel, amely 17 fülkével rendelkezik, ahova különböző méretű és súlyú anyagok tehetőek. A hibák elkerülésének érdekében ezek a fülkék automatikusan nyílnak és záródnak, ami azt jelenti, hogy az üzemeltető munkatársak csak a nekik szánt anyagokhoz férnek hozzá. Helios Alvarez, a karosszéria és sajtoló üzem vezetője szerint

„a 3 MiR robot telepítésével az alkatrészek rutinszerű kiosztását egy nagyfokú szakképzést igénylő pozícióvá sikerült változtatnunk”.

A jövőben még több alkalmazással lehet optimalizálni az intralogisztikát

Ezek a MiR robotok az első együttműködő mobil robotok, amelyeket európai Ford gyárban alkalmaznak. Alvarez hozzáteszi:

„A három MiR robot ipari anyagok szállítása során nyújtott teljesítménye nagy elégedettséggel tölt el minket, és lehetővé teszi számunkra, hogy újabb robotokat telepíthessünk a karosszéria és sajtoló üzem további részlegein, sőt ennél még tovább terjeszkedve, akár a gyár másik területein is. Sikeresen demonstráltuk, hogy ezek a robotok képesek maguktól megtanulni az útvonalakat és tökéletes módon, teljes biztonsággal reagálnak a munkatársainkra, targoncákra, vagy bármilyen más, mozgó elemre.”

Related Topics:2019 Automatizálás Ford gyár henry ipar karosszéria MIR

Up Next

Örülhet a Fix24, hiszen 200 milliós befektetés csapta a markukat

Don't Miss

A Honor sem marad nagy bejelentés nélkül

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!