Mennyire fontos a bizalom az MI-alapú döntéshozásban? Világszerte 900 cégvezető részvételével készített kutatás kereste a választ erre.

A Fujitsu nemrégiben közzétett új vizsgálati jelentése kiemeli, milyen fontos a bizalom a hosszú távú üzleti siker – különösen is a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozás – megalapozásához.

Az eredményekből kiderül, hogy a szervezetek nagyobb valószínűséggel hajtják végre sikeresen a digitális átalakulást, ha konkrét intézkedéseket hoznak a bizalom megteremtése érdekében, például javítják a hosszú távú kilátásokat, ösztönzik az önálló dolgozói munkavégzést (empowerment) és az empatikus vezetést.

• A 900 cégvezető bevonásával, világszerte készített interjúk egyértelmű összefüggést mutatnak a hosszú távú siker és az eredményes MI-alapú döntéshozáshoz szükséges bizalom kiépítésére tett intézkedések között
• A megkérdezettek kétharmada megbízna a mesterséges intelligencia által hozott döntésekben, ha kielégítő indoklást kapna a döntéshozási folyamatról
• A személyes adatokat kezelő szervezeteknél továbbra is kihívást jelent a bizalom megteremtése – a válaszadók 72%-a aggódik a személyes adataival való esetleges visszaélések miatt

A cégvezetők 63%-a azt állítja, hogy megbízna az MI által hozott döntésekben, ha megfelelő indoklás állna rendelkezésére arról, hogyan születtek meg ezek a döntések – derül ki a Fujitsu legújabb vizsgálatából (Fujitsu Future Insights Global Digital Transformation Survey, 2019), amelyet 9 ország 900 közép- és nagyvállalati döntéshozója és vezérigazgató-helyettese részvételével bonyolítottak le¹. A megkérdezettek 66%-a nagyobb valószínűséggel bízik meg azokban a szervezetekben, amelyek etikai kódexet tesznek közzé a mesterséges intelligencia használatáról.

„A cégvezetők minden jel szerint a bizalom meglepően magas szintjére jutottak már el az MI-alapú döntéshozással kapcsolatban. Ez különösen igaz azokon a területeken, ahol kisebb szerepet játszik az emberi tényező. Itt már mintegy 60% átengedi a döntés jogát a mesterséges intelligenciának például a gyártási minőség ellenőrzése terén, 56% pedig a sporteredmények megítélésében” – nyilatkozta David Gentle, a Fujitsu stratégiáért és előrejelzésekért felelős igazgatója.

Annak ellenére, hogy a részt vevő vállalatok 87%-ánál már megtörtént vagy folyamatban van a digitális átalakulás, a bizalom továbbra is problémát jelent – különösen a személyes adatok kezelése terén. A vezérigazgató-helyettesek és a döntéshozók 72%-a aggódik személyes adatai esetleges illetéktelen felhasználása miatt. Ennek ellenére a válaszadók 69%-a számára elfogadható, hogy személyes adatokat adjon meg egy általa megbízhatónak ítélt vállalat számára, és 67% ugyanezt gondolja abban a helyzetben is, amikor személyes adatait termékek és szolgáltatások továbbfejlesztésére használják.

„Egyre szélesebb körben és egyre erősebben érződik a bizalomvesztés a társadalomban és az üzleti életben. Meggyőződésünk, hogy a bizalom újraépítése központi szerepet játszik majd a jobb jövő megteremtésében. A Fujitsu mindig is úgy gondolta, hogy a bizalom az üzleti siker kulcsa, ezért erőteljesen törekszünk az ügyfeleink sikeres üzleti működését megalapozó bizalom építésére. Olyan élhetőbb jövő megteremtésén munkálkodunk, ahol az emberek stressz nélkül élhetnek, és tökéletesen megbízhatnak az életüket támogató technológiákban. Ez a Fujitsu emberközpontú intelligens társadalomról alkotott jövőképének lényege” – folytatta David Gentle.

Majd hozzátette:

„A digitális technológia előnyei nyilvánvalóak és mindenütt jelen vannak. Ám az MI által végzett adatkezelés és döntéshozás megbízhatóságával kapcsolatban vannak aggodalmak. A Fujitsu vizsgálatából kiderül, hogy a szervezeteknek keményen kell dolgozniuk azon, hogy kiépítsék a bizalmat a működésükben érintettek körében, és aki ezt megteszi, nagyobb valószínűséggel lesz sikeres. Az, hogy a vizsgálat szerint a cégvezetők is osztoznak ebben az aggodalomban, pozitív jel, hiszen azt mutatja, hogy a változtatás szükségességével a fejlődés jövőbeni irányát befolyásoló döntéshozók is tisztában vannak.”

¹ A vizsgálatban részt vevő kilenc ország: Ausztrália, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország, Japán, Spanyolország és Szingapúr.