Egészség

Hogyan javíthatja a mesterséges intelligencia a kórházi betegellátás eredményeit?

A kórházak intenzív osztályai gyakran stresszes, nagy terheléssel járó munkakörnyezetet jelentenek. Orvosi vészhelyzet esetén előfordulhat, hogy az adott műszakban szolgálatban lévő valamennyi ápolónak és más egészségügyi szakembernek be kell kapcsolódnia egyetlen beteg ellátásába, ami azt jelenti, hogy más feladatokat – például katéterek tisztítását vagy kötések cseréjét – félre kell tenni.

Ideális esetben a vészhelyzet elmúltával visszatérnek ezekhez a teendőkhöz. Ha azonban műszakváltás történik, a következő ellátó csapat esetleg nem tud arról, hogy egy ütemezett tisztítás kimaradt, ami növeli a fertőzések kockázatát.

A kórházban szerzett fertőzések igen súlyosak lehetnek – veszélyeztetve a betegek egészségét és az egészségügyi intézmények hírnevét is, amelyek peres eljárásokkal szembesülhetnek és pénzügyi büntetéseket kaphatnak a szabályozó hatóságoktól. Szerencsére a technológia ebben a helyzetben is segítséget nyújthat.

Nemrég egy texasi nagy kórház a központi vénás katéterekkel összefüggő fertőzések magas arányával szembesült. Míg a hagyományos intravénás katétereket, vagyis az IV-eket a kézbe vagy a karba helyezik be, és órákon vagy napokon belül eltávolítják, addig a központi vénás katétereket – más néven centrális kanülöket – a nyak, a mellkas vagy az ágyék nagy vénájába helyezik be, hogy gyógyszereket, például kemoterápiát juttassanak be, vagy vért vegyenek le. A centrális vénás katéterek akár hetekig vagy hónapokig a helyükön maradhatnak.

A központi vénás kanülhöz kapcsolódó véráramfertőzés (CLABSI – central line–associated bloodstream infection) akkor alakul ki, amikor vírus vagy baktérium jut a beteg véráramába a centrális kanülön keresztül. Ez megtörténhet a kanül beültetésekor, gyógyszeradagolás során, vagy akár a katétert fedő kötés felől. Mivel a centrális kanült viselő betegek eleve súlyos állapotban vannak, a CLABSI felismerése nehéz lehet, miközben olyan súlyos betegségekhez vezethet, mint a szepszis vagy a fertőzéses szívbelhártya-gyulladás. Bár jelentős erőfeszítések történtek a megelőzés érdekében, az Egyesült Államokban évente mintegy 30 000 CLABSI-eset fordul elő.

30 000 – Az Egyesült Államokban évente körülbelül 30 000 CLABSI-eset fordul elő.

65 000 dollár – Egyetlen CLABSI-eset akár egy-két héttel meghosszabbíthatja a beteg intenzív osztályon töltött idejét, és akár 65 000 dollár többletköltséget is okozhat a kórháznak.

1 millió dollár – Amennyiben egy kórház mulasztása bizonyítható, a műhibaperekben fizetendő kártérítések egyenként az 1 millió dollárt is meghaladhatják.

A JAMA szerint egy CLABSI-eset egy-két héttel növelheti a beteg intenzív osztályon töltött idejét, és akár 65 000 dollár többletköltséget is jelenthet a kórháznak. Mivel a betegséget megelőzhetőnek tekintik, a kórház nem számlázhatja ki a betegnek vagy a Medicare-nek a többletköltségeket. A magas CLABSI-aránnyal rendelkező kórházak további pénzügyi büntetésekkel szembesülhetnek a Medicare részéről, és ha mulasztást állapítanak meg, egyenként több mint 1 millió dollárt meghaladó kártérítések kifizetésére is kötelezhetők.

A kórházak szigorú eljárásrendeket alkalmaznak a CLABSI megelőzésére, meghatározott ütemezéssel a kötések cseréjére és az intravénás vezetékek átöblítésére. Azt is megkövetelik az ápolóktól, hogy minden alkalommal tisztítsák meg a csatlakozási pontot – az úgynevezett hubot –, amikor új infúziós zsákot csatlakoztatnak (innen a „scrub the hub” szakmai kifejezés). Egyes intenzív osztályos betegeknél, akiknél óránként több infúziós zsákot is cserélni kell, az egészségügyi csapatnak műszakonként akár 15–20 alkalommal is meg kell tisztítania a hubot. Amikor egy vészhelyzet felborítja ezt az ütemezést, hibák csúszhatnak a folyamatba.

A betegbiztonság javításának következő lépése az úgynevezett agentikus mesterséges intelligencia bevezetése a folyamatba. Ahelyett, hogy egy adatelemző eszközt meghatározott ütemezés szerint futtatnának, egy MI-ügynök folyamatosan vizsgálhatja minden beteg adatait, és összeveti azokat a kórház kezelési protokolljaival és ütemezéseivel.

Bár a minőségjavító kezdeményezések csökkentették az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HAI) előfordulását és költségeit, még sok a tennivaló. Itt lép be a technológia. Megbízható technológiai partnerek együttműködhetnek a kórházi rendszerekkel olyan megfelelőségi jelentési rendszerek kialakításában, amelyek a kórház elektronikus betegnyilvántartó rendszeréből gyűjtenek adatokat, és figyelmeztetik a műszakvezetőt például a tisztítási ütemezésben lévő hiányokról. E rendszer bevezetésével a texasi kórház a fertőzési arányt 1,32-ről 0,55-re csökkentette 1000 betegre vetítve – ami 60%-os csökkenést jelent a Kyndryl adatai szerint.

A betegbiztonság javításának következő lépése az agentikus MI bevezetése a folyamatba. Ahelyett, hogy egy adatelemző eszközt meghatározott időközönként futtatnának, egy MI-ügynök folyamatosan vizsgálhatja minden beteg nyilvántartását, és összevetheti azokat a kórházi protokollokkal és kezelési ütemtervekkel. Így a mulasztások azonnal azonosíthatók és kijavíthatók.

Az ügynökök tucatnyi kockázati tényezőt is elemezhetnek, amelyek CLABSI-hoz vezethetnek – például a beteg kórtörténetét, az IV-eszközök korát és a vérvizsgálatokból származó biomarkereket –, és előre jelezhetik, mely betegek vannak a legnagyobb fertőzési kockázatnak kitéve. Az ilyen betegek kórlapjai külön megjelölést kaphatnak, hogy fokozott monitorozás vagy megelőző ellátás történjen.

Fejlettebb rendszerek érzékelőket – például kamerákat – is tartalmazhatnak, amelyek autonóm módon ellenőrzik, hogy egy egészségügyi dolgozó elvégezte-e az előírt higiéniai feladatokat. Ha az ügynök azt észleli, hogy egy ápoló nem tisztította meg a hubot, emlékeztetőt küldhet a mobilkészülékére, vagy figyelmeztetést jeleníthet meg a beteg ágya mellett. A rendszer úgy is programozható, hogy csak sziluetteket rögzítsen a beteg és az ápoló személyiségi jogainak védelme érdekében.

Az MI már most is hasznosnak bizonyul az egészségügyi szakemberek figyelmét lekötő számos adminisztratív feladat egyszerűsítésében, amelyek elvonják őket a betegektől. Az MI képes rutinszerű adminisztratív feladatokat elvégzésére, orvosi dokumentumokat előkeresésére, vagy az orvos–beteg beszélgetések leiratozására. Fejlettebb alkalmazásai közé tartozik a betegvizsgálati eredmények elemzése és betegségek diagnosztizálása. Az egészségügyi szakemberek lelkesek az MI-ben rejlő lehetőségeket illetően: a Philips felmérése szerint 78%-uk úgy véli, hogy növelni fogja kapacitásukat több beteg ellátására.

De, mint minden MI-rendszer, ez is emberi felügyeletet és szakmai ítélőképességet igényel. A betegek – akik közül sokan kiszolgáltatott helyzetben vannak – érthető módon aggódnak a technológia szerepe miatt az ellátásukban. Ugyanez a Philips-jelentés azt találta, hogy a betegeknek mindössze 59%-a bízik abban, hogy az MI valóban javíthatja az egészségügyi ellátást. Ezért az egészségügyi protokollok kötelező eleme, hogy az új technológiákat körültekintően vezessék be, biztosítva, hogy az ellátó csapat minden tagja értse az MI lehetőségeit és korlátait, és hogy a betegeknek is elmagyarázzák az automatizáció előnyeit. Mindez természetesen nem működik a betegek egészsége és elégedettsége iránti alapvető elkötelezettség nélkül – és ez mindig azokkal az emberekkel kezdődik, akik a mindennapi ellátást nyújtják.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:AI betegbiztostás kórház kyndryl

Up Next

Három új funkcionális italt dobott piacra a magyar sportital gyártó

Don't Miss

Új életmódtrend hódít: a home spa és a tudatos vízfogyasztás kéz a kézben jár

Egészség

Digitális gyógyír a magány ellen: a technológia humánus arcát mutatják meg a jövő magyar innovátorai

Érdemes felfedezni, hogyan válhat a technológia a mindennapjaink segítőjévé – a Samsung Electronics és az EdisonKids közös kihívása, a Megoldások a holnapért Top 8 csapata épp erre használná a digitalizációt: a résztvevő fiatalok közösséget építenek és ötleteikkel mentális védőhálót húznának társaik köré. A döntős projektek elemzése alapján kirajzolódik a technológiai empátia trendje, ahol az innováció a jóllétet és az emberi kapcsolódást támogathatja.

A döntőbe jutott projektek rávilágítanak, hogy a legfiatalabb generáció számára a technológia már nem cél, hanem eszköz a gondoskodásra. Megoldásaikkal a diákok a mentális egyensúlyt és a közösségi kohéziót támogathatják: a palettán éppúgy szerepel mesterséges intelligenciával támogatott időmenedzsment és zajcsökkentett iskolai pihenőhelyszín, mint az idősek elmagányosodását gátló történetmesélő eszköz vagy a cukorbetegséggel kapcsolatosan érzékenyítő közösségi játék. A technológiai gondoskodás a biztonságban és a fenntarthatóságban is megjelenik, legyen szó a biztonságos közlekedést segítő applikációról vagy a termőföldeket óvó okosmegoldásokról.

Technológia mint mentális kapaszkodó

A döntősök több mint fele a mentális jóllétre fókuszált, ami a Mélylevegő Projekt alapító pszichológusa – egyben a kihívás zsűritagja –,Pető Dorina szerint egyértelmű jelzés: a fiatalok a saját környezetükben tapasztalható stresszre és kontrollvesztettségre keresnek válaszokat. A technológia és a mesterséges intelligencia ezen a téren három meghatározó előnyt nyújthat: gyorsíthat, közelebb hozhat és személyre szabhat.

Az algoritmusok képesek olyan mintázatokat észlelni a felhasználók jóllétében, amelyeket emberként csak később vennénk észre, és akkor is képesek első kapaszkodót nyújtani, amikor szakemberhez fordulni még túl nagy lépésnek tűnik. A szakértők szerint a „one size fits all”, azaz hogy mindenkinek megfelelő ugyanaz a megoldás, szemléletmód kora lejárt; a jövő innovációi már képesek valódi, egyéni szükségletekre hangolódni.

Emberi kapcsolódás a gép mögött

Bár a digitalizáció fejlődése megállíthatatlan, a program egyik idei tanulsága az, hogy a technológiára nem varázseszközként, hanem támogató ökoszisztémaként érdemes tekinteni.

„A kérdés nem az, hogy a technológia jó vagy rossz, hanem hogy milyen szerepet adunk neki. Akkor működik jól, ha nem kiváltani akarja az emberi kapcsolódást és döntéseket, hanem támogatja őket”

– hangsúlyozza a Mélylevegő Projekt szakembere.

A fiatalok innovációi éppen ezt teszik: a technológia segítségével próbálják visszaadni a kontroll érzését a felhasználók kezébe, csökkentve a mindennapi stresszt és erősítve a társadalmi megtartó erőt.

Gőzerővel a döntő felé

A finalisták március eleje óta egy rendkívül intenzív fejlődési folyamat részesei, amely során minden csapat mellett dedikált szakmai segítők állnak: az EdisonKids hálózatából érkező üzleti, innovációs és civil szakértők, valamint a Samsung Electronics tapasztalt munkatársai kísérik végig a diákokat az ötletcsiszolás fináléjában. A fiatalok online képzéseken mélyültek el a design thinking módszertanában, valamint Szerémi Péter kommunikációs tréningjein tökéletesíthették prezentációs készségeiket, hogy megoldásaikat a lehető legprofibb módon mutathassák be.

A program az április 17-i döntőjében dől el, melyik az a három legkiemelkedőbb projekt, amelynek tagjai és oktatási intézményeik osztozhatnak a Samsung által felajánlott, összesen 6 millió forint értékű digitális eszközparkon. Ugyanakkor a verseny igazi értéke túlmutat a tárgyi nyereményeken: a diákok olyan támogató közösségre és mentális eszköztárra lelhettek az elmúlt hónapokban, amely a jövőben is belső iránytűként szolgálhat a mindennapi kihívásokkal szemben.

További információk: www.samsung.com/hu/solvefortomorrow és www.edisonkids.org

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Életeket menthet a fejlesztés – fiatal magyar egyetemi hallgató innovációja nyerte a K&H STEM pályázatát

Az egészségügy és a mesterséges intelligencia határterületén született magyar innováció hívta fel magára az IT-szektor figyelmét: egy fiatal mérnökinformatikus hallgató olyan automatizált képfeldolgozási megoldást fejlesztett, amely CT-felvételeken képes az érfalak korai, gyulladásos elváltozásainak azonosítására.

A projekt nemcsak az orvosi diagnosztika jövőjére lehet hatással, hanem jól példázza azt is, hogyan formálja át az AI az adatvezérelt egészségügyi technológiákat. A fejlesztést a K&H STEM pályázat idei nyerteseként ismerték el.

A magyar egészségügy egyik legkritikusabb, mégis technológiailag aluldetektált területére világít rá egy új hazai fejlesztés: miközben évente több tízezer stroke-eset és kiemelkedően magas halálozási arányú érrendszeri kórkép terheli a rendszert, a háttérben meghúzódó, sokáig tünetmentes mikroszkopikus érfalgyulladások továbbra is komoly diagnosztikai kihívást jelentenek. Erre a „láthatatlan” problémára kínál adatvezérelt, AI-alapú megközelítést Kovács Nóra Anna, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus hallgatója, akinek kutatása a 2025-ös K&H STEM pályázat egyik kiemelt innovációjaként az orvosi képalkotás és a mesterséges intelligencia metszetében hozhat áttörést. A projekt a mesterséges intelligencia és az úgynevezett fotonszámláló CT-technológia (Photon-counting CT) kombinációjára épül. A fejlesztett algoritmus képes automatikusan azonosítani az érrendszer struktúráit a CT-felvételeken, majd adaptív képfeldolgozási módszerekkel elkülöníteni az érfalat a környező szövetektől. Ez lehetővé teszi a gyulladás okozta falmegvastagodás objektív, számszerűsíthető mérését, és akár a kezelés hatásának nyomonkövetését is.

A mesterséges intelligencia már régen kilépett a nagy technológiai vállalatok zárt kutatólaborjaiból: ma egyre inkább az egészségügyi innováció és a diagnosztikai rendszerek egyik meghatározó technológiai pillérévé válik. Különösen figyelemre méltó, hogy az AI-alapú megoldások fejlesztése már az egyetemi szinten is felgyorsult – a fiatal mérnökök és kutatók ma olyan adatvezérelt, gépi tanulásra épülő rendszereken dolgoznak, amelyek néhány éve még kizárólag a globális techcégek privilégiumának számítottak. Ez a trend nemcsak az innováció demokratizálódását jelzi, hanem azt is, hogy a jövő egészségügyi technológiái egyre inkább az akadémiai és startup ökoszisztémákból érkeznek.

„A K&H IT-területe egyfajta szakmai műhelyként működik: nyitott, ötlet vezérelt környezetet biztosítunk, ahol a kollégák aktívan formálhatják a projekteket és a technológia a bankolási problémák valódi megoldását szolgálja. Ezt a szemléletet szeretnénk a fiatal generáció felé is közvetíteni, ezért hoztuk létre a K&H STEM pályázatot. Célunk, hogy teret adjunk azoknak az innovatív ötleteknek, amelyek képesek kézzel fogható társadalmi értéket teremteni, legyen szó akár egyészségügyi technológiai vagy más területekről. Hiszünk abban, hogy az adatvezérelt objektív megközelítések, egyre nagyobb szerepet kapnak a jövő technológiai megoldásaiban és fontosnak tartjuk, hogy már a pályakezdők is ebben a szemléletben gondolkodjanak. A pályázat, így nemcsak tehetségeket támogat, hanem azt az innovációs kultúrát is erősíti, amely a saját működésünket is meghatározza. A képzési lehetőségek, karrierutak és projektváltások révén saját kollégáink folyamatosan fejlődhetnek és új megoldásokon dolgozhatnak és ezt a szemléletet követjük a K&H STEM pályázat esetében is évről évre”

– mondta Ozorai Dénes a K&H IT-vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak

Elsőként kaptak IVDR-tanúsítást magyar gyártású vércukormérők: a magyar tulajdonú 77 Elektronika Kft. Dcont® vércukormérő családjának valamennyi készüléke megfelelt az Európai Unió hatályos, in vitro diagnosztikai szabályozásának (IVDR, EU 2017/746). A tanúsítás igazolja, hogy a vállalat termékei és minőségirányítási rendszere a legszigorúbb európai követelmények szerint működnek.

A 77 Elektronika Kft. számára a szabályozási megfelelés nem önmagában cél, hanem annak bizonyítéka, hogy a fejlesztési, gyártási és ellenőrzési folyamatai a lehető legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. A vállalat négy évtizede következetesen arra törekszik, hogy készülékei megbízható, klinikai bizonyítékokkal alátámasztott teljesítményt nyújtsanak a felhasználók számára.

A pontos vércukormérés a diabétesszel élők mindennapi döntéseinek alapja, ezért kiemelten fontos a mérési eredmények megbízhatósága. A Dcont® termékcsalád minősítése megerősíti, hogy a készülékek teljesítménye klinikai bizonyítékokkal igazolt, minőségbiztosítási rendszerük pedig stabil és átlátható.

A vállalat innovációs szemléletét erősíti a saját fejlesztésű Dcont® eNAPLÓ telemedicinás rendszer is, amely lehetővé teszi a vércukoradatok, inzulinadagolási információk és egyéb releváns paraméterek online rögzítését és megosztását a kezelőorvossal.

„Számunkra a legfontosabb, hogy termékeink minden körülmények között megbízható teljesítményt nyújtsanak. A szabályozási megfelelés azt igazolja, hogy rendszereink és készülékeink a legmagasabb szakmai követelmények szerint működnek. Célunk nem csupán a megfelelés, hanem az, hogy a minőség, a pontosság és az innováció területén továbbra is élen járjunk”

– mondja Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető-tulajdonosa.

A 77 Elektronika az elmúlt négy évtized alatt egy 900 főt foglalkoztató, Magyarország mellett Németországban és Kínában is jelen lévő vállalatcsoporttá fejlődött, amely a világ közel 100 országába exportálja készülékeit. A vállalat az UriSed technológián alapuló automata vizeletelemző rendszereinek köszönhetően globális, meghatározó szereplővé vált a laboratóriumi diagnosztika területén. Az elmúlt évtizedben jelentős gyártókapacitást épített ki, amely lefedi a teljes fejlesztési és gyártási folyamatot a mechanikai, hardveres és szoftveres tervezéstől a kereskedelmi értékesítésig.

A 77 Elektronika célja változatlan: a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő, nemzetközi szinten is versenyképes magyar orvostechnológiai megoldások fejlesztése és gyártása.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!