Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Valós félelem, vagy túlzás? Így rettegjük kártyaadatainkat:

Nyitottak vagyunk a gyorsabb online fizetésre, de félünk a kártyaadataink elmentésétől

Rendszeresen vásárolunk az interneten, de nem egyszerűsítjük vele kellőképpen az életünket – derült ki az OTP Mobil megbízásából készült legfrissebb kutatásból.

A 18-55 éves megkérdezettek közel kétharmada havonta többször is fizet online bankkártyával, ugyanakkor kártyaadataik elmentését csak annyian választanák, mint ahányan ódzkodnak tőle. Utóbbiak leginkább az adatmentés biztonságosságában kételkednek, de más okok is meghúzódnak a háttérben.

A felnőtt magyar lakosság 81 százaléka fizetett már az interneten bankkártyáját használva – derül ki az OTP Mobil megbízásából készült, a magyar lakosság online fizetési szokásait vizsgáló kutatásból.

Bár a megkérdezettek 60 százaléka havonta több olyan weboldalt is felkeres, amelyen keresztül online bankkártyával fizet, csak alig felük jelezte, hogy ha van lehetőség a fizetésnél a bankkártya adatok elmentésére, akkor valószínűleg vagy biztosan ezt az opciót választaná. Az ismétlődő adatbevitel pedig nem tűnik jó megoldásnak: a válaszadók 46 százalékával előfordult már, hogy felfüggesztette a tranzakciót amiatt, mert nem voltak kéznél bankkártya adatai, vagy nem akarta az adott helyzetben begépelni azokat.

A magyarok közel harmada tartja zavaróan hosszú, de legalábbis időigényes folyamatnak a kártyaadatok többszöri megadását, mégis csupán a megkérdezettek 9 százaléka használt eddig is tudatosan valamilyen kártyamentési funkciót.

A kártyamentés alacsony preferáltsága leginkább azzal magyarázható, hogy a felhasználók ismeretei a lehetséges megoldásokról hiányosak. Több mint kétharmada azoknak, akik biztosan nem választanák a kártyaadatok mentését, nincs meggyőződve arról, hogy biztonságos ez a módszer, illetve közel ugyanennyien félnek attól is, hogy ellopják a megadott adataikat. Negyedük kimondta, hogy túl kevés információval rendelkezik a kártyamentés lehetőségéről, ezért nem él vele. Pedig a bankkártya adatokat nem csupán böngészőnkben vagy az adott kereskedő honlapján menthetjük: biztonságos megoldás lehet fiókot létrehozni egy online fizetési és kártyamentési megoldást kínáló szolgáltatónál (mint amilyen a SimplePay is), és itt egy alkalommal rögzíteni az online fizetésekre használható valós vagy virtuális kártyánkat. A továbbiakban így minden, a szolgáltatóval partnerségben álló honlapon kényelmesen indíthatunk tranzakciót.

Az adatok biztonságát ebben az esetben a Simple fiókhoz és a SimplePay-hez tartozó kártyatárolási rendszer nemzetközi tanúsítványa (PCI DSS szabványnak megfelelő), illetve a fizetési fiókot védő jelszavunk garantálja. De már csak a gyanús tranzakciókat szűrő IT-háttér és a 24 órában elérhető ügyfélszolgálat miatt is érdemes lehet a megbízható, nagy fizetési szolgáltatókra bízni magunkat az online térben.

 „A kutatás rámutatott arra, hogy a kártyaadataink biztonságával kapcsolatos félelmek még felülírják a kényelmes, gyors fizetési megoldásokra való igényünket.”

– emeli ki Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezető igazgatója.

„Fontos tudni azonban, hogy a nagy pénzügyi szolgáltatók kényelmi fejlesztései, így kártyaadatok egyszeri mentése is a biztonságos online fizetést szolgálja. Azáltal, hogy nem kell nyilvános helyen, mások előtt kártyaadatokat gépelnünk,, illetve az esetleges biztonsági réseknek sem tesszük ki kártyánkat, amikor újabb és újabb ismeretlen honlapokon mentünk el adatokat, máris rengeteg visszaéléstől óvtuk meg magunkat. A szolgáltatói fiókban való mentéstől kezdve virtuális pénztárcaként funkcionál a kártyánk, amely tárolja a fizetéshez szükséges adatainkat, így a további tranzakciók akár egy gombnyomással, de ugyanolyan biztonságosan befejezhetők”

– teszi hozzá az ügyvezető.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss