Gazdaság
Valós félelem, vagy túlzás? Így rettegjük kártyaadatainkat:
Nyitottak vagyunk a gyorsabb online fizetésre, de félünk a kártyaadataink elmentésétől
Rendszeresen vásárolunk az interneten, de nem egyszerűsítjük vele kellőképpen az életünket – derült ki az OTP Mobil megbízásából készült legfrissebb kutatásból.
A 18-55 éves megkérdezettek közel kétharmada havonta többször is fizet online bankkártyával, ugyanakkor kártyaadataik elmentését csak annyian választanák, mint ahányan ódzkodnak tőle. Utóbbiak leginkább az adatmentés biztonságosságában kételkednek, de más okok is meghúzódnak a háttérben.
A felnőtt magyar lakosság 81 százaléka fizetett már az interneten bankkártyáját használva – derül ki az OTP Mobil megbízásából készült, a magyar lakosság online fizetési szokásait vizsgáló kutatásból.
Bár a megkérdezettek 60 százaléka havonta több olyan weboldalt is felkeres, amelyen keresztül online bankkártyával fizet, csak alig felük jelezte, hogy ha van lehetőség a fizetésnél a bankkártya adatok elmentésére, akkor valószínűleg vagy biztosan ezt az opciót választaná. Az ismétlődő adatbevitel pedig nem tűnik jó megoldásnak: a válaszadók 46 százalékával előfordult már, hogy felfüggesztette a tranzakciót amiatt, mert nem voltak kéznél bankkártya adatai, vagy nem akarta az adott helyzetben begépelni azokat.
A magyarok közel harmada tartja zavaróan hosszú, de legalábbis időigényes folyamatnak a kártyaadatok többszöri megadását, mégis csupán a megkérdezettek 9 százaléka használt eddig is tudatosan valamilyen kártyamentési funkciót.
A kártyamentés alacsony preferáltsága leginkább azzal magyarázható, hogy a felhasználók ismeretei a lehetséges megoldásokról hiányosak. Több mint kétharmada azoknak, akik biztosan nem választanák a kártyaadatok mentését, nincs meggyőződve arról, hogy biztonságos ez a módszer, illetve közel ugyanennyien félnek attól is, hogy ellopják a megadott adataikat. Negyedük kimondta, hogy túl kevés információval rendelkezik a kártyamentés lehetőségéről, ezért nem él vele. Pedig a bankkártya adatokat nem csupán böngészőnkben vagy az adott kereskedő honlapján menthetjük: biztonságos megoldás lehet fiókot létrehozni egy online fizetési és kártyamentési megoldást kínáló szolgáltatónál (mint amilyen a SimplePay is), és itt egy alkalommal rögzíteni az online fizetésekre használható valós vagy virtuális kártyánkat. A továbbiakban így minden, a szolgáltatóval partnerségben álló honlapon kényelmesen indíthatunk tranzakciót.
Az adatok biztonságát ebben az esetben a Simple fiókhoz és a SimplePay-hez tartozó kártyatárolási rendszer nemzetközi tanúsítványa (PCI DSS szabványnak megfelelő), illetve a fizetési fiókot védő jelszavunk garantálja. De már csak a gyanús tranzakciókat szűrő IT-háttér és a 24 órában elérhető ügyfélszolgálat miatt is érdemes lehet a megbízható, nagy fizetési szolgáltatókra bízni magunkat az online térben.
„A kutatás rámutatott arra, hogy a kártyaadataink biztonságával kapcsolatos félelmek még felülírják a kényelmes, gyors fizetési megoldásokra való igényünket.”
– emeli ki Benyó Péter, az OTP Mobil Kft. ügyvezető igazgatója.
„Fontos tudni azonban, hogy a nagy pénzügyi szolgáltatók kényelmi fejlesztései, így kártyaadatok egyszeri mentése is a biztonságos online fizetést szolgálja. Azáltal, hogy nem kell nyilvános helyen, mások előtt kártyaadatokat gépelnünk,, illetve az esetleges biztonsági réseknek sem tesszük ki kártyánkat, amikor újabb és újabb ismeretlen honlapokon mentünk el adatokat, máris rengeteg visszaéléstől óvtuk meg magunkat. A szolgáltatói fiókban való mentéstől kezdve virtuális pénztárcaként funkcionál a kártyánk, amely tárolja a fizetéshez szükséges adatainkat, így a további tranzakciók akár egy gombnyomással, de ugyanolyan biztonságosan befejezhetők”
– teszi hozzá az ügyvezető.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Mozgásban4 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Zöld1 hét ago
Az LG közzétette 2024-2025-ös fenntarthatósági jelentését