A számlák 78%-át fizetik pontosan a magyarországi ügyfelek, amely némileg elmarad a közép- és kelet-európai aránytól (80% fizet határidőre).

Magyarország idén hetedik alkalommal vett részt a kutatásban, amelyet Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalata végzett. A kutatásban 17 ország, mintegy 3600 döntéshozóját kérdezték meg a vállalati- és magánszemély ügyfelek fizetési szokásairól.

Nem látszik lényeges változás a magyarországi fizetési határidők tekintetében: 2019-ben, a magyarországi vállalatok átlagosan 37 napos fizetési határidővel számláztak, amely jelentősen nem változott az elmúlt 5 évben, annak ellenére, hogy az európai cégek átlagos fizetési határideje ezzel párhuzamosan 37 napról 33 napra csökkent.

2019-ben a számlák 18%-át fizették késedelmesen, ami egy százalékponttal kevesebb a tavaly mért aránynál és megegyezik a kelet-európai átlaggal. 5 éves távlatba helyezve az arányokat, egyértelmű javulás látható a magyarok fizetési szokásaiban, ugyanis 2014-ben még csak a számlák 74%-át fizették ki időben, 21%-át pedig késedelmesen.

A behajthatatlan követelések aránya megegyezik a tavaly mért értékkel, a Magyarországon kiállított számlák 4%-át nem fizetik ki egyáltalán, ami 2014-hez képest viszont jelentős, 2 százalékpontos javulást mutat.

A nemfizetésnek és a késedelmes teljesítésnek hasonló okai vannak a magánszemély és a vállalati ügyfelek esetében. A vállalati szektor számára értékesítő piaci szereplők ügyfelei a késedelmes fizetések és nemfizetések okaként leginkább a körbetartozást (53%), a beszállítói hitelek használatát (51%), illetve a csődöt (48%) említették; míg a nemfizető magánszemélyek 68%-a hivatkozott átmeneti pénzügyi problémákra és 53%-uk teljes fizetésképtelenségre. Ez utóbbi arányok jelentősen emelkedtek tavalyhoz képest (átmeneti pénzügyi problémák – 60%, tartós fizetésképtelenség – 45%). A szándékos nemfizetést a megkérdezett vállalatok céges ügyfelek esetében 29%-ban említették, míg magánszemély ügyfelek esetében 41% találkozott a problémával. Ebbe az arányba a szándékos csalás mellett az elégedetlenség vagy a számla jogosságának megkérdőjelezése is beletartozik.

Kraszna Tamás az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője szerint:

„Az idei kutatás rámutat arra, hogy a magyar ügyfelek fizetési hajlandósága folyamatos, kiegyensúlyozott javulást mutat, ám a szándékos nemfizetés aránya némileg emelkedett mind az üzleti, mind a magánszemély ügyfelek között. Az ilyen adósságok behajtása a vállalatok belső követeléskezelő módszereivel és lehetőségeivel kevésbé hatékony, így ilyen esetekben sokat segíthet egy külső, professzionális kintlévőség-kezelő partner bevonása a követeléskezelési folyamatban. Külső partnert már minden  második (51%) megkérdezett magyar vállalat alkalmaz”

– mondta el a szakember.