Connect with us

Gazdaság

Innovatív hálózati technológiát vezet be a Vodafone

A Vodafone csoport elsőként vezet be olyan innovatív hálózati technológiát, amelynek célja a beszállítói kör növelése, valamint a vidéki internet-hozzáférés bővítése

A Vodafone Csoport olyan innovatív, új technológiák európai tesztelésének úttörője, amelyek azt ígérik, hogy nagymértékben megnövelik azon vállalatok számát, amelyek mobilhálózati technológiát szállíthatnak a távközlési szolgáltatóknak.

Az elmúlt évek során a távközlési hálózati berendezések szállítása globálisan is csupán egy maroknyi cég kezében összpontosult. Ha több szállítóból lehet választani, az növeli a szolgáltatás biztonságát minden mobilügyfél számára, csakúgy, mint a rugalmasságot és innovációt. Mindemellett ugyancsak nagyon fontos, hogy hozzájárulhat azon költségkorlátok egy részének megszüntetéséhez, amelyek világszerte akadályozzák az Internet-szolgáltatás eljuttatását a vidéki közösségekbe és elzárt területekre.

A Vodafone Csoport az OpenRAN első európai tesztüzemét az Egyesült Királyságban kezdeményezte, és lehetséges, hogy több kontinentális piacára is ki fogja terjeszteni. A vállalat azért is kezdeményezte a technológia tesztüzemét, hogy ezzel a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Mozambikban – két olyan országban, amely elsősorban vidéki közösségekből áll, és az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexén hátul kullog a sorban – több fogyasztó kezdeményezhessen hívásokat és rendelkezhessen adatkerettel. Azokon a területeken, ahol a három országon belül kísérleti tesztüzemre kerül sor, 2G, 3G és 4G szolgáltatásokat fognak nyújtani, de arra is van lehetőség, hogy az OpenRAN-en a jövőben az 5G is megjelenhessen.

A Vodafone Csoport már végzett OpenRAN laboratóriumi teszteket a Vodacom Dél-Afrikánál, míg Törökországban élesben vezette be azt a technológiát, amellyel 2G és 4G szolgáltatásokat nyújt az ügyfelek számára az ország városi és vidéki területein egyaránt.

Nick Read, a Vodafone Csoport vezérigazgatója ekként fogalmazott:

„Elégedettek vagyunk az OpenRAN tesztüzemével, és készen állunk rá, hogy Európában gyorsított tempóban bevezessük, hiszen célunk, hogy szállítói ökoszisztémánkat aktívan kibővítsük. Az OpenRAN gazdaságosabbá teszi a hálózat üzemeltetését, ami lehetővé teszi számunkra, hogy több, vidéki közösségekben élő embert érjünk el. Ez pedig támogatja azon törekvésünket, hogy olyan digitális társadalmakat építsünk, ahol senki nem marad le.”

A Vodafone több új, OpenRAN technológiát szállító kereskedővel indította el együttműködését, beleértve az USA-beli Parallel Wireless-t és Mavenir-t, valamint az Open CrowdCell tekintetében az egyesült királysági székhelyű Lime Microsystems-t.

OpenRAN

2017 óta a Vodafone Csoport áll annak a törekvésnek az élén, amelynek célja, hogy a Telecom Infra Project (TIP) elnevezésű iparági egyesület keretei között más távközlési és technológiai cégekkel közösen új megközelítéseket dolgozzon ki távközlési hálózatok kiépítéséhez és elindításához. Az OpenRAN a TIP keretein belül jött létre azzal a céllal, hogy világszerte az Internetre kapcsolja a távközlési hálózatokhoz legkevésbé hozzáférni tudó közösségek egy részét.

A rádiós hozzáférési hálózat (RAN) a póznákkal és az antennákkal együtt alkotja azt az infrastruktúrát, amelyet a távközlési szolgáltatók a mobilforgalom továbbításához használnak. Az OpenRAN technológia csökkenti az internetes és hangszolgáltatások nyújtásának költségét, azzal, hogy szabványosítja a RAN-ban lévő hardver és szoftver kialakítását és funkcionalitását, ezzel megnövelve a különböző komponenseket szállítani tudó vállalatok számát.

Az OpenRAN technika már több éve fejlesztés alatt áll, és alapja a Vodafone Open CrowdCell elnevezésű, városok számára kidolgozott kiscellás technológiába befektetett munkája. A technológia Spanyolországban és Törökországban már használatban van. Az Open CrowdCell hatótávolsága kisebb, mint a póznáké és antennáké, és szabványosított hardvert alkalmaz, amelyhez több szállító is tud szoftveralkalmazásokat fejleszteni.

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál

A K&H Bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia belső alkalmazását. 

Elindult az ügyfelek által már jól ismert, Kate nevű, teljes egészében házon belül fejlesztett HR-asszisztens, amely már most több ezer munkavállalónak nyújt azonnali, pontos válaszokat szabadság, juttatások, képzések és adminisztrációs témákban. A rendszer nem egy dobozos megoldás, hanem nulláról felépített, skálázható AI-platform, amely a jövőben más területekre – például pénzügy, beszerzés vagy IT-támogatás – is tovább vihető lesz.

A fejlesztési folyamatban több bankon belüli csapat együttműködésével hozták létre a rendszer szabályozási és technológiai kereteit. Az AI nem kulcsszavak alapján keres, hanem természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket értelmez, és validált belső tartalmakra építve ad választ. Fontos szempont volt az AI-hallucinációk minimalizálása, ezért a tudásbázis kizárólag jóváhagyott információkból épül fel. A rendszer használata már a bevezetés első szakaszában intenzív. Eddig minden hetedik kolléga kipróbálta a digitális asszisztenst. A fejlesztők ek visszajelző funkciót is beépítettek, amely valós időben segíti a működés finomhangolását.

A projekt megvalósítása nemcsak technológiai, hanem szervezeti kultúraváltást is jelentett. A hagyományos fejlesztési modell helyett agilis, gyors interakciókra építő működés valósult meg, amelyben több terület dolgozott összehangoltan. A K&H ezzel a fejlesztéssel hosszú távra fektette le egy vállalati AI-tudásmenedzsment rendszer alapjait, amelyre a következő bővítések is épülnek majd.

„A Kate-fejlesztés nemcsak egy sikeres AI-projekt, hanem fontos üzenet a technológiai szakembereknek is. A K&H-nál valódi innováción dolgozhatnak egy stabil, nagyvállalati környezetben, ahol a fenntartható megoldások, a szakmai fejlődés és a jövőálló tudás megszerzése nem ígéret, hanem működési alapelv. Az, hogy ezt a rendszert házon belül építettük fel, jól mutatja, milyen ereje van az agilis gondolkodásnak és a nyitott, együttműködő csapatmunkának. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk a szakmai átjárhatóság, az emberi oldal ugyanúgy érték, mint a technológiai teljesítmény – ez az, ami hosszú távon is vonzóvá teszi a K&H-t az IT-szakemberek számára”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss