A Magyar Telekom és a Yettel megállapodása értelmében 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára.

A lépéssel a Telekom ügyfelei továbbra is a megszokott minőségben használhatják a 2G szolgáltatást, illetve a változás semmilyen formában nem érinti a Yettel ügyfelek kiszolgálását. A megállapodás célja, hogy a cégek észszerűsítsék a rendelkezésre álló frekvenciák használatát, valamint az együttműködésnek köszönhetően bővíthetik 4G/5G kapacitásukat is.

A Magyar Telekom és a Yettel Magyarország között korábban létrejött 2G mobil hozzáférési megállapodás értelmében 2026. január 20-ától a Magyar Telekom ügyfeleinek 2G hálózati hang- és adatforgalmát fokozatosan a Yettel rádiós hálózata veszi át Magyarország teljes területén. Az átállás a jelenlegi tervek szerint 2026. április 1-ig befejeződik. Mindkét szolgáltató kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az átállás a lehető legzökkenőmentesebben történjen és az előfizetők a megszokott módon és színvonalon vehessék igénybe mobiltelefonos szolgáltatásaikat. Az együttműködés technikai jellegű, az ügyfeleknek külön teendőjük nincs ezzel kapcsolatban: a Telekom előfizetők továbbra is a Telekom előfizetői maradnak, a szerződéseket és a szolgáltatások használatát az átállás nem érinti. A szabványosan működő mobilkészülékeken nem szükséges beállításokat változtatni.

„Az együttműködés biztosítja a szolgáltatás folytonosságát, ráadásul a forgalom átterelése a hálózat gazdaságosabb és hatékonyabb üzemeltetését is lehetővé teszi számunkra. A felszabaduló frekvenciákat ugyanis a nagyobb hatékonyságot és jobb felhasználói élményt kínáló 4G/5G hálózat fejlesztésére fordíthatjuk. Folytatjuk az 5G lefedettség kiépítését, év végig lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségünket 99%-ra növeljük, hogy ügyfeleink számára a legkorszerűbb szolgáltatásokat nyújthassuk. A 2G mobil hozzáférési megállapodás tehát logikus lépés hálózatmodernizációs folyamatunkban, egyben üdvözlendő példa az együttműködésre”

– mondta Nagy Péter, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese.

„A Yettel hálózata a nagy kapacitású 4G és a szupergyors 5G technológiákra épül, amelyek forgalma dinamikusan nő. Ez a fejlődés és a hálózatunk robusztus kapacitása, minősége és sokoldalúsága teszi lehetővé, hogy a megállapodás szerint egyszerre tudjuk kiszolgálni saját és a Telekom 2G-t használó ügyfeleit. Együttműködésünk úttörő megoldásnak számít Európában, számítunk rá, hogy ez a gyakorlat más országokban is elterjed majd”

– tette hozzá Dávid Zoltán, a Yettel stratégiai vezérigazgató-helyettese.

A 2G technológia észszerű műszaki kiszolgálása mellett a fejlettebb technológiák eléréséhez a Telekom és a Yettel is készülékcsere vagy készülékbeszámítási programmal segíti ügyfeleit: a kizárólag 2G-vel működő telefonok modernebb, hatékonyabb, 4G/5G technológiát használó eszközre cseréléséről a https://www.telekom.hu/lakossagi/keszulekek/csereld-le-regi-keszuleked és a https://www.yettel.hu/vidd-az-ujat oldalon találhatnak hasznos információt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Jelenleg a marketing területén alkalmazzák leginkább a mesterséges intelligenciát a szállodaiparban – derül ki a SabeeApp legfrissebb iparági kutatásából.

A felmérésben résztvevő szálláshelyek 53,3%-a a marketinget jelölte meg elsődleges AI-felhasználási területként, megelőzve a revenue managementet  (38,3%) és a adat­elemzést (31,7%). Bár a mesterséges intelligencia használata egyre népszerűbb, a szállodák jelenleg nem érzik úgy, hogy az AI eszközök fenyegetnék az emberi munkaerő fontosságát, inkább annak kiegészítéseként tekintenek rá.

Az AI nem helyettesíti, hanem támogatja a marketingcsapatok munkáját

A SabeeApp elemzése szerint a marketingben (és más területeken is) az AI elsődleges szerepe nem a munkaerő kiváltása, hanem a döntéshozatal és az operatív működés támogatása. A szállásadók jelenleg azt a lehetőséget látják az AI alapú megoldásokban, hogy a háttérmunkák automatizálásával és gyorsításával több idejük jut a kreatív, személyre szabott kampányok elkészítésére.

A kutatás alapján a marketinget várhatóan a revenue management, majd az analitika és később az operációs folyamatok követik az AI-adaptációban. Az viszont már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia velünk marad-e: a válaszadók többsége szerint három éven belül általánossá válik az AI használata a szállodaiparban, és azok a szereplők kerülnek előnybe, akik már most elkezdik az AI bevezetését.

A vendégek nyitottságára számítanak

A kutatás adatai azt mutatják, hogy a szállásadók szerint a vendégek akkor fogadják pozitívan az AI-alapú megoldásokat, ha azok kézzelfogható kényelmi vagy kommunikációs előnyt nyújtanak.  A megkérdezettek 57%-a szerint a vendégek nyitottak lennének a nap 24 órájában elérhető digitális concierge vagy chat szolgáltatásokra, 55,6%-uk számít az AI-alapú fordítás és többnyelvű kommunikáció népszerűségére, míg 49,6% szerint a gyorsabb check-in és check-out folyamatok nyernék el a vendégeik tetszését. Az eredményekből jól látszik, hogy a mesterséges intelligencia nem versenytársként, hanem kiegészítésként van jelen a dolgozók mellett: a 24 órás ügyfélszolgálat, vagy a ritka nyelvekre készített fordítás emberi erőforrásokból biztosítva sok esetben túl magas pénzügyi, vagy logisztikai terhekkel járna, az AI viszont könnyedén elvégzi ezeket a feladatokat.

A személyre szabott értékesítés iránti nyitottság jelenleg alacsonyabb (24,4%), ugyanakkor figyelemre méltó adat, hogy a vendégek 89,6%-a alapvetően nyitott az AI-ra. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a vendégek többsége nem elutasító, hanem inkább kiváró és kiváncsi, valamint az AI-t nem fenyegetésként, hanem hasznos eszközként értelmezi, amennyiben az valódi értéket teremt és bővíti a szálláshely szolgáltatásainak körét.

 Az AI versenyelőnyt jelent, de csak azoknak akik időben reagálnak

A SabeeApp kutatása egy markáns szakadékra is rávilágít a szállásadói és a vendégoldali elvárások között. Miközben a vendégek többsége nyitottnak tűnik az AI által támogatott kényelmi és marketingfunkciókra, a szálláshelyek jelentős része még mindig nem használja ki teljesen ezeket az eszközöknek az előnyeit. Az adatok alapján nem technológiai kérdésről van szó: sok szereplő tisztában van az AI lehetőségeivel, viszont megfelelő tudás, a PMS integrációval kapcsolatos kérdések és pénzügyi okok miatt nem vezették be a mesterséges intelligencia használatát. Ez a késlekedés azonban versenyhátránnyá válhat, mivel a vendégek elvárásai gyorsabban változnak, mint a szálláshelyek működése.

“A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy ki tudja ezt a különbséget időben áthidalni: aki most időt szán arra, hogy megismerje és a saját szálláshelyére formálja a mesterséges intelligencia által nyújtott előnyöket, az hosszú távon is bebiztosíthatja a versenyelőnyét az AI és az automatizáció eszközeinek köszönhetően.”

– emelte ki Herman Szabolcs, a SabeeApp alapítója.

A kutatás eredményei angol nyelven ezen a linken érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Megjelent a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal decemberi közös statisztikája, amely alapján a hazai használtautó-piacon a korábban megindult folyamatok tovább erősödtek.

A kínálat szerkezete összességében stabil maradt, ugyanakkor egyre világosabban kirajzolódnak azok az irányok, amelyek hosszabb távon alakítják a piacot: az alternatív hajtású járművek fokozatos térnyerése, az árkategóriák lassú átrendeződése, valamint a márkák és modellek közötti pozícióváltások.

A kínálat döntő része továbbra is 10 millió forint alatt

2025 decemberében a hazai használtautó-piacon megjelent hirdetések 37,2%-a 2,5 millió forint alatti, 28,3%-a 2,5–5 millió forint közötti, 22,5%-a 5–10 millió forintos, míg 12,0%-a 10 millió forint feletti árkategóriába tartozott. Egy év alatt a legolcsóbb szegmens aránya 4,3%-kal csökkent, miközben a 2,5–5 millió forint közötti, valamint az 5–10 millió forintos kategória súlya 1,7% és 2,5%-kal növekedett. A kínálati átlagár decemberben 5,5 millió forint volt, ami enyhe, nagyjából 100 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 900 darab benzinmeghajtású volt, míg a 44 600 dízelautó 41,2%-ot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,2%-át, a hibridek pedig 4,6%-át teszik ki. A Használtautó.hu kínálatában az előző év azonos időszakához viszonyítva az elektromos meghajtású autók száma 29,1%-kal, a hibrideké 17,9%-kal nőtt. Emellett a benzinmeghajtásúaké 2,2%-kal nőtt, a dízelmeghajtású autók száma érdemben nem változott.

43%-kal futottak többet a dízelek

A futásteljesítmény és az életkor közötti összefüggés decemberben is jól kirajzolódott. A meghirdetett benzines autók átlagosan 154 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak, vagyis a dízelmeghajtású járművek közel 43%-kal nagyobb futásteljesítménnyel szerepeltek a kínálatban. A benzines autók átlagéletkora 13,5 év, a dízeleké 12,2 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye stagnált, míg a benzineseké enyhén csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkorában egy év alatt 0,8%-os emelkedés, míg a benzinesek esetén 2,9 %-os csökkenés volt megfigyelhető.

A hajtásláncok szerinti kínálati átlagárak alapján decemberben a hibrid és az elektromos autók ára gyakorlatilag azonos szinten állt: a hibridek átlagára 11,27 millió, az elektromosoké 11,11 millió forint volt. A hibrid autók esetén ez 6,2%-os, míg az elektromosok esetében 10,8%-os árcsökkenést jelent egy év alatt. A benzines és dízel modellek átlagára ezzel szemben jóval kisebb mértékben változott, a dízelek továbbra is átlagosan 5–6%-kal drágábbak voltak a benzineseknél.

A statisztika alapján egy jármű minden eltelt évvel hajtástól függően 6–8%-ot veszít az értékéből, míg minden megtett ezer kilométer további 0,2%-os árcsökkenést eredményez. Az újszerű vagy kitűnő állapotú autók több mint 20%-kal drágábbak, míg a sérült járművek átlagosan 60%-kal alacsonyabb áron jelennek meg a piacon.

A 10 legnépszerűbb márka életkorában hosszú távon lassú emelkedés látható, azonban rövid távon csökkenés tapasztalható a megfigyelt időszakban. Az Opel, a Renault és a Volkswagen rendelkeznek a legidősebb átlagéletkorral, mely decemberben 12,5–13,6 év között mozgott. Őket követi a Ford és a Mercedes-Benz 11,9–12, majd az Audi és a Toyota melyek átlagosan 11,2–11,6 évesek. A BMW-k átlagéletkora megközelítőleg 10,9 év, a Škodák nagyjából 10,2 évesek, végül pedig a legfiatalabb szereplő, a Kia, körülbelül 9,2 évvel.

Átlagárakat vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet 8,5-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,6–5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint alatt szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 3 millió forint és az alatti értékekkel.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében minden hónapban megjelenő statisztika célja, hogy átláthatóvá tegye a hazai használtautó-piac szerkezetét, és pontos képet adjon a keresleti-kínálati trendek alakulásáról. A mostani adatok alapján a piac egyértelműen fiatalodik, egyre több alternatív hajtású modell jelenik meg, és a vevők számára egyre nagyobb arányban érhetők el jobb állapotú, kedvezőbb futásteljesítményű autók.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. decemberi statisztikájában olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!