Gazdaság

Az életkor és a munkavégzés innovációja

A cikket a Regus (IWG Group) támogatta, Magyarország legnagyobb serviced-office szolgáltatója, 15 budapesti irodaházzal.

Régen viszonylag egyszerű volt a történet. Az emberek tanultak valamit, utána munkába álltak, majd sok-sok év után elmentek nyugdíjba. Idejük nagy részét szinte egyazon munkahelyen töltötték, ott dolgozták tulajdonképpen végig az életüket. Ez azonban a mai modern világban egyre inkább kezdi érvényét veszíteni. Hiszen ma már sokkal sűrűbben és gyakrabban váltunk munkahelyet, és sokkal több lehetőség áll nyitva előttünk.  Nem úgy kezdünk el dolgozni egy munkahelyen, hogy „biztosan innen megyek nyugdíjba”, hanem számolunk azzal is, hogy esetleg majd váltunk és máshol, vagy egészen más karrierben teljesedünk ki.

Tovább élünk, tovább vagyunk aktívak

Ma a globalizáció és a technika fejlődése segíti az emberek testi-lelki egészségének megőrzését, könnyebbé teszi munkavégzésüket és a mindennapi életüket, vagyis még az életüket is meghosszabbíthatja. Ma az átlagéletkor folyamatos növekedést mutat, és a most hatvan, hetvenévesek akár kilencven éves korukig és élhetnek. Ezzel együtt jár az a paradigmaváltás is, hogy sokkal tovább tart az aktívabb élet, akár a munkavégzés is.  De ehhez szükség van olyan munkahelyek, munkakörök megteremtésére, amelyek képesek arra, hogy egy ilyen hosszú életet is motiváltan töltsék meg. Ehhez természetesen a megfelelő munkakörülmények és az irodai környezet is hozzájárul.

Új élet-munka forgatókönyvek jelennek meg

Kezd teljesen megszűnni a XX. században kialakult hármas időrendszer, ami szerint először van a nevelés- oktatás-képzés időszaka, majd ezt követi a karrier szakasza, ahol dolgozunk keményen jó néhány évet, míg végül pedig a pihenés, azaz a jól megérdemelt nyugdíjas évek jönnek. Az élet-munka forgatókönyvek tehát már nem eszerint az elv szerint működnek. Sőt, ennek előrezgéseit már most is érezhetjük. Hiszen ma már nem lehet azzal a tudással végig dolgozni egy életet, amit tizenévesen vagy huszonévesen megszereztünk. Folyamatosan fejleszteni kell a tudásunkat és a készségeinket, képességeinket is. Haladni kell a fejlődéssel. Emellett az átlag, kötelező nyolcórás munka szakértők szerint sokkal jobban „tönkreteszi” a munkavállalót, mint mondjuk a kötetlen vagy kötetlenebb munkaidő. Egyre népszerűbb ezért a nem fix munkaidő és a home office-os munkavégzés is.

Szemléletváltás: a nyugdíj nem a lezárást jelenti!

A szakértői „előrejelzések” szerint ez az új szemlélet azzal is együtt jár majd, hogy a nyugdíjba vonulás nem egy életszakasz vége lesz, tehát nem tragikus lezárásként élik majd meg az emberek. Hanem inkább úgy, mint egy új kezdetet. Amiben lehetőségük van akár tanulni, akár egy új karriert megtalálni maguknak. A kezdő c. amerikai film éppen ezt mutatja be, mégpedig zseniálisan. Ott egy nyugdíjas korú, de még aktív, dolgozni akaró férfi jelentkezik gyakornoknak egy innovatív céghez. Ez a film teljesen jól összefoglalja azt, hogyan lehet váltani a nyugdíj után, hogyan lehet idősebb korban is valami újat tanulni és aktívnak maradni, dolgozni is akár.

Még nem állunk készen

Sajnos napjainkban – többek között Magyarországon is – a cégek, munkáltatók és HR-esek még nincsenek kellőképpen felkészülve egy új és dinamikus rendszerre, ami a hosszú, aktív életet és munkavégzést illeti.  Hiszen meg kellene teremteni a lehetőséget képzésekre és átképzésekre, új pozíciókra, a munkavégzők megfelelő foglalkoztatásra, és a rugalmas munkaidő alatt is elvégezhető eredményes munkára. Természetesen, ehhez az emberek gondolkodásában és hozzáállásában is szükség van változásokra. Hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt munka és magánélet között, észrevegyék az új lehetőségeket, tudjanak és merjenek nyitni a változás felé.

Friss