Gazdaság
A legtöbbet a digitális hirdetésekre költenek Közép- és Kelet-Európában a CANnual Report szerint
A gazdasági jólétnek és a digitális fejlődésnek köszönhetően 2018 során a reklámipari kiadások értéke elérte a nettó 13,8 milliárd eurót, vagyis a hirdetők körülbelül 3 milliárd euróval többet költöttek a közép-és kelet európai térségben, mint öt évvel ezelőtt.
A televízió elsősége továbbra is töretlen, a digitális kiadások robbanásszerű növekedést mutattak, miközben a kültéri hirdetések a harmadik helyre léptek elő a televíziós és az online felületek mögött, a nyomtatott média pedig jelentősen visszaesett.
A weCAN, Közép- és Kelet-Európa független reklámügynökségeiből álló hálózataként november 7-én, bukaresti konferenciáján mutatta be az immár ötödik évfordulóját ünneplő éves jelentését, a CANnual Report-ot. A tanulmánykötet 15 közép- és kelet-európai hirdetési piac eredményeit vizsgálja a 2014-2018-as időszakban, továbbá előrejelzésekkel is szolgál a következő öt esztendőre vonatkozóan. A médiafogyasztási szokásokkal, valamint a reklámipari kiadásokkal kapcsolatos adatokon túlmenően, a kiadványban helyet kaptak a weCAN szakértőinek és más iparági vezetőknek a cikkei is, így megtalálható benne Agnieszka Kosiknak, a Facebook Lengyelország vezetőjének, Vadász Illésnek, a Google Magyarország iparági vezetőjének, Mojca Briščiknek, a Golden Drum Festival elnökének, és Dr. Kozák Ákosnak, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatójának egy-egy írása is.
Növekedés és digitalizáció
A CANnual Report arról számol be, hogy 2018 folyamán a reklámipari kiadások teljes értéke elérte a nettó 13,8 milliárd eurót, vagyis a hirdetők 3 milliárd euróval többet költöttek a térségben, mint öt évvel korábban.
Ez a növekedés részben a régió 2014 és 2018 között megfigyelhető gazdasági fejlődésének köszönhető, valamint a digitalizációnak, amely jelentős hatással bírt a médiafogyasztási szokásokra. A rendszeresen internetezők aránya a régióban öt év alatt 10 százalékkal nőtt.
Két mérföldkő öt év alatt
Leghamarabb a visegrádi országok hirdetőinek sikerült alkalmazkodniuk a digitális korszakhoz. A Cseh Köztársaság volt az első olyan piac, ahol az online kiadások meghaladták a televízióban elköltött összegekét, őt követte Magyarország 2015-ben, majd Lengyelország 2018-ban, míg Szlovákia felzárkózása csupán a közeljövőben várható. Rajtuk kívül még három országnak sikerült elérnie ezt a mérföldkövet 2014 óta: Litvániának 2016-ban, Ukrajnának és Oroszországnak pedig 2018-ban. Ez utóbbi egyébként valódi digitális szuperhatalommá nőtte ki magát, és a régió összes online hirdetési kiadásainak csaknem felét tudhatja magáénak.
A médiafogyasztási szokásoknak megfelelően a hirdetők továbbra is jelentős összegeket fordítanak a televíziós reklámokra. 2018-ban összesen nettó 5,5 milliárd eurót, vagyis 14 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. A tévés megjelenés elsősorban délen népszerű. A televíziós költési rangsor első helyein Románia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Szerbia, Szlovénia és Horvátország állnak.
Az elmúlt évek fényében nem számít egyedüli mérföldkőnek a közép- és kelet-európai országok reklámpiacainak történetében az, hogy az online kiadások utolérték a televíziós kiadásokat. A CANnual Report arra is rámutat, hogy a folyamattal párhuzamosan a nyomtatott sajtóra fordított hirdetési összegek folyamatosan csökkentek (-28%), a kültéri reklámok pedig mérsékelt előretörést produkáltak (+10%), ráadásul a teljes költés tekintetében a részarányuk is növekedett regionális szinten.
Az online média olymértékben kebelezte be a nyomtatott sajtótermékek közönségét, hogy a kültéri hirdetések felzárkóztak a harmadik legnépszerűbb helyre, közvetlenül a televízió és az online felületek mögé, leelőzve a nyomtatott médiát.
A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.
Gazdaság
Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot
Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.
A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.
A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.
„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”
– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.
Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.
Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.
„Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.
A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése
A korábbi Packeta csomagautomaták teljes egészében integrálódtak a FOXPOST hálózatába. Az összeolvadással egységessé vált a csomagfeladás folyamata, valamint elkészült az új FOXPOST mobilalkalmazás, amelyen keresztül a vállalat teljes, több mint ötezer átvételi pontból álló hálózata elérhető.
Az egyesüléssel létrejött Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózata. A korábbi Packeta Z-BOX automaták FOXPOST Z-BOX néven működnek tovább. A vállalat hálózata jelenleg mintegy 3800 csomagautomatából és 1350 átvevőhelyből áll.
„Az integráció legösszetettebb szakaszát zártuk most le, de a munka ezzel még nem ért véget. A következő hónapokban a rendszer finomhangolására, a szolgáltatások további fejlesztésére és a fennmaradó integrációs feladatok lezárására koncentrálunk. Terveink szerint a teljes integrációs folyamat a karácsonyi szezonra lezárul”
– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.
Elkészült az új FOXPOST alkalmazás
Az integrációval egy időben elkészült a FOXPOST új mobilalkalmazása, amely a vállalat teljes csomagautomata-hálózatát egyetlen felületen kezeli. Az alkalmazásban a felhasználók csomagot adhatnak fel és vehetnek át, nyomon követhetik küldeményeiket, valamint intézhetik az utánvétes fizetéseket is. Az alkalmazásból elérhetők a FOXPOST A-BOX és Z-BOX automaták, valamint a Packeta Z-Pontok is.
Az új alkalmazás letölthető az iOS és Android alkalmazásáruházakból. A korábbi Packeta-felhasználóknak nem kell új regisztrációt létrehozniuk, elegendő a korábban használt felhasználói adataikkal bejelentkezniük. A belépést követően a korábbi csomagelőzmények és a folyamatban lévő küldemények automatikusan megjelennek.
A FOXPOST alkalmazás bevezetését többhetes tesztelési időszak előzte meg. A vállalat a bevezetést követően is folyamatos frissítésekkel és fejlesztésekkel reagál a felhasználói visszajelzésekre és az üzemeltetési tapasztalatokra.
Változik a csomagfeladás és a fizetés
Az integráció a csomagfeladás folyamatát is érinti. A legfontosabb változás, hogy a regisztrált felhasználók ezentúl a csomag létrehozásakor, a SimplePay rendszerén keresztül fizetik ki a feladási díjat.
Ez nem jelent újdonságot azoknak, akik korábban Packeta Z-BOX automatát használtak, a FOXPOST ügyfelei számára azonban változást hoz. Korábban ugyanis az A-BOX automatáknál a feladási díjat a helyszínen, bankkártyával is ki lehetett fizetni. Ez a lehetőség a jövőben csak a regisztráció nélküli csomagfeladás esetén marad meg. Az egységesítésre a két hálózat működésének összehangolása miatt volt szükség.
„Tudjuk, hogy ez a korábbi FOXPOST-felhasználók számára megszokást igénylő változás. Az egységes működés ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes hálózatot egy rendszerként hatékonyan üzemeltessük és fejlesszük, ezáltal a szolgáltatás minősége folyamatosan javuljon” – mondta Radeczky Zoltán.
A FOXPOST a változásokról folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a vállalat weboldalán, közösségi médiafelületein, videó formájában és hírlevelében.
Karácsonyt idéző forgalom nehezítette az átállást
Az integráció utolsó szakasza nem volt zökkenőmentes. A folyamatot eredetileg a nyári, alacsonyabb forgalmú időszakra tervezték, ugyanakkor a vártnál lényegesen nagyobb csomagmennyiség nehezítette az átállást, ami megnövelte a működési problémák számát. A vállalat szerint a kiugró forgalom egyik oka, hogy a július 1-jén életbe lépett új uniós vámintézkedések előtt jelentősen emelkedett a Kínából érkező rendelések száma.
A társaság számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, és folyamatosan emelt kapacitással dolgozik a fennmaradó problémák megszüntetésén. Jelenleg a működési problémák fokozatosan mérséklődnek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása
Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit.
A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.
A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.
Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.
A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.
„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek”
– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.
A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.
A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Egészség2 hét ago
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
-
Zöld2 hét ago
Valós idejű egyedfelismerés a természetvédelem szolgálatában
-
Mozgásban2 hét ago
Arrabona Racing Team: továbbfejlesztett autóval vág neki második elektromos szezonjának a Széchenyi István Egyetem csapata
-
Gazdaság2 hét ago
A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak
-
Ipar2 hét ago
3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés?
-
Gazdaság2 hét ago
A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat
-
Ipar2 hét ago
C-alkatrész menedzsment új szinten: reaktív működésből adatvezérelt irányítás
-
Mozgásban2 hét ago
Tízből négy magyar autós került útközben vészhelyzetbe az elmúlt évben




