Gazdaság

Új algoritmust vezetett be a Google – Jön a BERT

A Google folyamatosan finomhangolja algoritmusát, hogy minél relevánsabb találatokkal szolgálja ki a webet. Egy ilyen algoritmusfrissítés történt 2019. október 25.-én is, amikor bemutatták a BERT algoritmust.

A BERT a keresőóriás szerint az utóbbi 5 év legnagyobb előrelépése a Rankbrain óta. A frissítés Amerikában 10-ből 1 keresési találatot érint, és bár Magyarországon egyelőre még nem érhető el, fontos tisztában lenni vele.

Mi az a BERT, és miért van rá szükség?

A BERT nem más, mint a Google neurális hálózaton alapuló modellje, melynek célja a természetes nyelv feldolgozása. Az algoritmus az angol Bidirectional Encoder Representations from Transformers kifejezés rövidítése. Az új frissítés alapjaiban formálja át a Google-ben látott keresési találatokat, és jelentős hatása van a keresőoptimalizálással foglalkozó marketingesek munkájára is.

Nem más a keresőmotorok célja, minthogy a lehető legjobban tudják kiszolgálni a keresési szándékot. Ehhez elengedhetetlen, hogy felismerjék a felhasználó keresése mögötti információigényt, melyhez a legjobb eszköz a konkrét szavak értelmezése. Ez eddig ismerősen hangzik, hiszen a Google eddig is a szavak alapján adta vissza a találatokat. Akkor mi változott?

Míg korábban a szavakat egyesével elemezték a keresőrobotok, a BERT-nek köszönhetően ez már a kontextus vizsgálatával történik meg. Gondoljunk csak arra, milyen komplex például a magyar nyelv: rengeteg kötőszót és ragot használunk nap mint nap, melyek adott esetben teljesen módosíthatják a kifejezés jelentését. Nem mindegy, hogy valami felé vagy valamitől el szeretnénk utazni, ahogyan az sem lényegtelen, hogy valamiről vagy valakitől szeretnénk olvasni.

Míg az esetleges elgépeléseket az esetek túlnyomó részében már hosszú ideje helyesen ismeri fel a Google és felajánlja a megfelelő alakot, addig a szabad beszédhez hasonló szófordulatok értelmezésével még bőven vannak hiányosságok. Nem véletlen, hogy átszoktunk a kulcsszó-alapú keresésre, azaz egy kérdés feltétele helyett általában inkább néhány főnevet írunk egymás után.

Jellemző jelenség, hogy ahelyett, hogy “mikor indul a vonat Bécsbe” azt írjuk be a keresőmezőbe, hogy “bécs vonat menetrend”. Érezhetjük, hogy a második verzió nagyon távol áll a természetes beszédtől, mégis túlnyomórészt ezt választjuk remélve, hogy így pontosabb találatokat kaphatunk. Pontosan emiatt lett létrehozva a BERT algoritmusa.

Hogyan működik az algoritmus?

Ahogy azt már említettük, a BERT rövidítés tartalmazza a bidirectional, azaz kétoldalú szót. Ez a gyakolatban azt jelenti, hogy az algoritmus megvizsgálja a kifejezésben az előtte és utána található szavakat is, ezzel megértve a kontextust. A mesterséges intelligencia mindehhez a Wikipedia szócikkeinek elemzését használta fel az úgynevezett masking, azaz álcázás taktika alkalmazásának segítségével.

Az volt az algoritmus feladata, hogy egy szó kitakarásával, pusztán a kifejezés kontextusából jósolja meg a lefedett szót. Például abból, hogy “bevertem a [_] a plafonba” kitalálja a modell, hogy a kitakart szó a fejem.

Mindez azt eredményezi, hogy még pontosabb keresési eredményeket kapunk. Erre a Google hoz is egy látványos angol nyelvű példát: ha azt írjuk be a keresőbe, hogy “2019 brazil traveler to usa need a visa”, akkor a BERT algoritmusfrissítés előtt merőben eltérő találatokat láttunk volna, mint amikkel jelenleg találkozhatunk.

Tudjuk, hogy az angol nyelv megértésében rendkívül nagy jelentősége van az elöljárószavaknak, jelen esetben a “to”-nak. A fenti kifejezés arról szól, hogy brazilok utaznának Amerikába, nem pedig fordítva. 2019. október 25. előtt az algoritmus nem tulajdonított volna jelentőséget az elöljárószónak, ezért a keresési eredmények arról szóltak volna, hogy mit kell tudniuk a Brazíliába utazó amerikaiaknak a vízumról. Szerencsére a BERT óta a Google képes értelmezni a kifejezés teljes egészét, ezért megérti, hogy a “to”-nak kiemelt szerepe van a jelentés értelmezésében. Ennek következtében a konkrét keresési találatok is merőben más találatokat adnak vissza a frissítés óta.

Forrás: Google – Understanding searches better than ever before

Merre tovább?

Hiába a nagy hype a BERT körül, nem szabad túlértékelni ezt az új modellt, mert attól még messze áll a Google, hogy teljesen lekövesse az emberi nyelvet. Az azonban előremutató, hogy nem lesz szükséges ragaszkodni a kulcsszó-alapú kereséshez, nyugodtan használhatjuk olyan nyelvezettel a keresőt, ahogy az nekünk természetes.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a másik ismert mesterséges intelligencián alapuló algoritmus, a RankBrain továbbra is aktív, a BERT pusztán kiegészíti annak működését. A Google többféle metódust is használ annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson az adott nyelvről és minél jobban megértse, valójában mire kíváncsi a felhasználó. Ezen eszközök tárháza bővült ki most még eggyel, ezért előfordulhat, hogy egy adott kifejezés jelentésének pontosításához ötvözi a különféle modelleket.

Végezetül pedig mit jelent mindez a keresőoptimalizálás oldaláról nézve? Nem érdemes nagy változásra számítani, továbbra is igaz az örök szabály, miszerint olyan tartalmat készítsünk, mely maradéktalanul kiszolgálja a keresési szándékot. A BERT algoritmusa csupán abban segít, hogy sokkal pontosabban párosítsa össze a keresési kifejezést a megfelelő találatokkal.

Related Topics:2019 algoritmus bert Google kereső újdonság újítás

Up Next

Visszatér az SAP emblematikus vezetője

Don't Miss

Összefogás a jó cél szolgálatában

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!