Az Intel első processzora, a Motorola széles körben elérhető mobiltelefonja, és a Google-kereső megjelenése éppúgy formálta a világot, ahogy az első MRI-berendezés megjelenése, vagy a vonalkód globális elterjesztése. A Neumann Társaság szerint itthon a kibernetika ötvenes évekbeli meghonosítása, a számítógép-fejlesztés beindulása a hatvanas évek második felében, illetve a hálózatok elméletének matematikai vizsgálata voltak a legnagyobb fontosságú projektek.
A létrejöttének ötvenedik évfordulóját ünneplő, nemzetközi Projektmenedzsment Intézet (Project Management Institute, PMI) összegyűjtötte az 1969 és 2019 között végbement projekteket, amelyek megvalósulása a legnagyobb mértékben volt hatással világunk alakulására.
A szervezet szakértői tizenkét területen keresték a világ legfontosabb újításait eredményező ötven legfontosabb projekteket a legkülönbözőbb szektorokban a kereskedelemtől a szórakoztatóiparon át a pénzügy, az építőipar, vagy éppen a tudomány és a technológia világáig. A top 50 legfontosabb projektet tartalmazó listát egy interaktív honlapon, tematikus bontásban is meg lehet tekinteni a PMI honlapján.
A legnagyobb hatású nemzetközi informatikai projektek
A projektmenedzsment nemzetközi szakmai szervezetének munkatársai szerint a technológiai szektorra az alábbi tíz projekt megvalósulása gyakorolta a legnagyobb hatást:
- World Wide Web – 1993-ban vált nyilvánosan elérhetővé, s napjainkban mindenütt jelenlevővé.
- Intel 4004 – az Intel első, kereskedelmi forgalomban is elérhető mikroprocesszora 1971-ben debütált, s mérete miatt elindította a laptopok és mobiltelefonok fejlődését.
- DynaTAC 8000X – a Motorola első szélesebb körben használható mobiltelefonja 1983-ban jött ki, 1 kg súlyú volt és 10 órát működött egy feltöltéssel.
- Google kereső – 1998-ben jelent meg a keresőmotor béta verziója, hamar túllépett a konkurencián, és ma is a keresések 90%-át uralja.
- iPod – a 2001 októberében megjelent hordozható zenelejátszójával az Apple ezzel újrafogalmazta a termékdesignt, a kezelhetőséget és átalakította a teljes zeneipart.
- Watson – az IBM szuperszámítógépes mesterséges intelligenciája már 2010-ben képes volt legyőzni az embert kvízjátékban, azóta pedig egy sor egyéb területen alkalmazzák gépi tanulási képességeit az egészségügyön át a divatig.
- Alexa – az Amazon cég 2014-ben bemutatott virtuális asszisztensével normál beszédben lehet kommunikálni, mostanra pedig egy sor különböző eszköz támogatja az okoshangszórótól a televízióig.
- Vonalkód – vonalkódot 1974-ben használták először egy csomag Wrigley’s Juicy Fruit rágó beolvasására, de ma is nélkülözhetetlen a logisztikai, gyártási, jegykezelési rendszerekben, utódja, a QR-kód pedig az okostelefonok korszakában is tovább él.
- Skype – az ismert online kommunikációs szoftver 2003-as megjelenésével véget vetett a drága nemzetközi telefonhívásoknak, ezzel a globális kapcsolattartás általánossá és a széles körben elérhetővé vált.
- Facebook – a 2004-ben indult közösségi oldala közösségteremtés mellett a hirdetési piacot is gyökeresen átformálta, és az emberek egyik fontos online kommunikációs platformjává vált.
A legnagyobb hatású hazai informatikai projektek
De vajon melyek voltak Magyarország életében a legfontosabb informatikai projektek? Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója szerint ha Kalmár László matematikus az ötvenes években nem fordul a kibernetika felé, és vállalja fel ennek minden nehézségét (az akkori rendszerben áltudománynak tartották), a számítástechnikai képzés sem kezdődhetett volna meg Szegeden már 1957-ben.1966-ban már az első hazai számítógépek fejlesztése is megkezdődhetett a Központi Fizikai Kutató Intézetben (KFKI): bár ennek alapjául az amerikai Digital cég PDP számítógépei szolgáltak, ezek pontos belső felépítését nem ismerhették a magyar szakemberek, mégis képesek voltak megépíteni az amerikai gépekre írt programokat futtatni képes magyar számítógépet. 1966-tól 1989-ig több mint 1600 darab számítógépes rendszer készült a KFKI-ban, evvel a TPA gépek jelentősen hozzájárultak az ország számítógépes, minőségi informatikai kultúrájának kialakulásához.
Szalay Imre szerint a harmadik legnagyobb hatású projekt Barabási Albert-László hálózatelméleti tanulmánya, amelyet 1999-ben publikált a Nature szaklapban. Barabási munkatársaival feltérképezte a világhálón lévő oldalak kapcsolódásait, amely során kiderült, hogy más matematikai modell írja le a világhálót, akár a weboldalak, akár a számítógépek kapcsolatait vizsgáljuk, mint a véletlenszerűen létrejött hálózatok. 1999-es Nature-ban a web topológiájáról (Albert Rékával és Hawong Jeong-gal) közölt tanulmányukból nőtt ki a hálózatelmélet.