Gazdaság

A Fujitsu és a Qumulo közös nagyvállalati fájltároló megoldásokkal lép piacra

Az új partnerkapcsolat célja a digitális vállalkozásoknak sok fejfájást okozó, nagy mennyiségű strukturálatlan fájladat kezelése

A strukturálatlan adatok mennyiségének robbanásszerű növekedése a digitális kor egyik legnagyobb kihívása.

A digitális vállalkozások egyre több olyan információt kezelnek, amelyeket különféle helyszíneken és alkalmazásokban kell tárolni és elérni. A Fujitsu a hibridfelhő-alapú adattárolás egyik vezető vállalatával, a Qumulóval közösen azon dolgozik, hogy egyszerre tudja biztosítani ügyfeleinek a horizontálisan bővíthető (scale-out) helyi NAS-tárolók biztonságát és megbízhatóságát és a felhőalapú adattárolás rugalmasságát és költségelőnyeit.

Az új partnerkapcsolatnak köszönhetően a szervezetek könnyebben megbirkózhatnak a minden eddiginél gyorsabb ütemben keletkező, folyamatosan duzzadó adattömeggel. A Fujitsu a Qumulo hibridfelhő-alapú adattárolási szoftverét saját portfóliójába beépítve olyan modern fájltároló megoldást hoz létre, amellyel a strukturálatlan adatok konszolidálhatók, láthatóvá tehetők, feldolgozhatók és tartósan megőrizhetők.

Az adattömeg példátlan növekedésének hátterében főként a multimédiás tartalom, a térfigyelő kamerák, a lézeralapú távérzékelés (LIDAR), a diagnosztikai képalkotás és az IoT terjedése áll. A strukturálatlan adatokat gyakran eltérő földrajzi helyszíneken tárolják (a hálózat peremén, középpontjában vagy éppen a felhőben), így az IT-vezetők nehezen tudják ezeket az adatokot online elérhetővé tenni – az egyes alkalmazások számára megfelelő sebességgel.

A strukturálatlan adatok mennyisége várhatóan megháromszorozódik

A Gartner elemzőcég előrejelzése szerint a vállalatoknál átlagosan háromszoros növekedés várható a tárolt strukturálatlan adatok mennyiségében 2019 és 2024 között². Ez különösen nagy problémát jelent a régebbi horizontálisan és vertikálisan bővíthető (scale-out és scale-up) tárolómegoldások számára, amelyek nem a jelenlegi adatvolumen, fájltípusok, alkalmazások, feladatok és osztott környezetek támogatására készültek.

„A vállalatoknak többé nem kell több megoldást telepíteniük a strukturálatlan adatkörnyezet skálázhatóság, teljesítmény és felhőkapacitás terén támasztott követelményeinek teljesítéséhez. A Qumulo hibrid fájltároló szoftverét úgy alkottuk meg, hogy hatékony, nagy teljesítményű és gazdaságos hozzáférést nyújtsanak az adatokhoz a felhőalapú és az adatközpontban futó alkalmazások számára. Most azon dolgozunk, hogy elérhetővé tegyük a Fujitsu hűséges felhasználói közössége számára a két vállalat közös innovációját.”

– mutatott rá Gregg Machon, a Qumulo globális értékesítési csatornákért felelős alelnöke.

A Qumulo szoftverével a Fujitsu felhőnatív tárolóvá alakítja a nagyvállalati scale-out hálózatot. Ez összhangban áll a Fujitsu filozófiájával, mely szerint a vállalat a digitális átalakulás központi elemeként, egykapus támogatást kínál ügyfeleinek minden adattárolási és adatvédelmi igény kielégítésére.

„A Qumulóval kiépített partneri együttműködéssel a Fujitsu az adatközponti tárolók teljesítménybeli, biztonsági és nagyvállalati funkcióit kiterjesztve lehetővé teszi, hogy ezek a megoldások natív módon fussanak a hibrid IT-környezetben. Zökkenőmentesen automatizáljuk az adatok helyszíni és felhőkörnyezetek közötti mozgatását – eltávolítva ezzel a digitális átalakulás útjában álló egyik fő akadályt. A helyszíni és felhőalapú adattárolás megfelelő kombinációjával ügyfeleink jelentős költségmegtakarítást érhetnek el hosszú távon”

– nyilatkozta Olivier Delachapelle, a Fujitsu Europe termékkategóriáért felelős vezetője.

A Fujitsu és a Qumulo lehetővé teszik a fájltároló fürtök problémamentes skálázását az adatközpontban és a felhőben. A Qumulóval kiépített partnerkapcsolat révén a Fujitsu ügyfelei egyszerűbben, zavarmentesen skálázhatják fájltároló fürtjeiket. Ráadásul az összes adatot valós időben láthatják és felügyelhetik.

Related Topics:2020 fájl fujitsu nagyvállalat piac Qumulo rendszer tárolás

Up Next

Kelet-Közép-Európa lehet a kulcs az európai autógyártás versenyképességéhez

Don't Miss

A Huawei állást foglalt a nagy-britanniai bejelentéssel kapcsolatban

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!