A magyar gazdaság túlélésének egyik záloga, hogy a munkaerő felvétele ne álljon le
A kiesett hónapok alatt a munkavállalók 10 százalékát nem tudják pótolni a hazai nagyvállalatok
A magyar gazdaság átlagos fluktuációja 40 százalékon áll a versenyképes iparágak nagyvállalatainál még a kialakult iparági dekonjunktúra mellett is. Ha viszont leáll a munkaerő felvétel, az előre jelzett 3 hónapos kiesés akár további 10 százalékos munkaerőhiányt eredményezhet. A járványügyi helyzetre adható releváns válasz ezért az, ha ezeknél a cégeknél a fizikai kontaktus elkerülése miatt a személyes interjúk helyét átveszi az online munkaerő-kiválasztás, ráadásul ez hatékonysági szempontból is számos további előnyt jelenthet.
A szakképzett munkaerő hiánya a nagyvállalatok esetében akár gyártás kapacitás szűkítéssel, logisztikai kihívásokkal, a teljes vállalati élet blokkolásával jár, ami későbbi bevétel csökkenést, fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Minden magyar munkahely komoly újratervezési feladatokkal áll szemben a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben, viszont a hosszú távon túlélő vállalkozások ilyenkor is képesek jó döntéseket hozni a munkaerővel kapcsolatban. Rövid távon gondot jelent az új munkatársak felvétele, vagy távmunka megszervezése, ezekre fel kell készülnünk, de az új helyzet arra is lehetőséget ad, hogy újabb, hatékonyabb módszereket vessenek be a munkáltatók.
A magyar munkáltatók túlnyomó többsége a munkavállalók kiválasztása során a személyes önéletrajz és a felvételi beszélgetés kettősével él. Az önéletrajz összefüggése a valódi munkahelyi teljesítménnyel viszont nagyon alacsony összefüggést mutat, mindössze 0.1 egy 0 és 1 között mérhető skálán, de egy jól strukturált személyes interjú is csak 0.18 korrelációt jelez a jelölt várható hatékonyságával kapcsolatban. Ezzel ellentétben a megfelelően használt és kiválasztott mérőeszközök (IQ és személyiségtesztek), valamint az ún. assessment centerek (kiválasztó központok) alkalmazásával lényegesen magasabb, akár 0.4-0.6-os eredményt mutatnak a munkáltató számára a megfelelő munkahelyi teljesítmény előrevetítésére. Ezek a mérőeszközök óriási előnyt jelenthetnek a magyar vállalkozások számára a hatékonyabb kiválasztás területén, illetve akár online környezetben is alkalmazhatóak, így a jelenlegi járványügyi helyzetben elkerülhető a konkrét fizikai kapcsolat.
A személyiségtesztek és kognitív képességeket mérő alkalmazások, már nagyon régóta online is rendelkezésre állnak, mégis csupán a magyar vállalatok 10 százaléka használja azokat, és ott is csak elsősorban a vezetői, vagy irodai munkakörökben. Az assessment centerek is elérhetőek a világhálón keresztül, és a videóinterjú (mint az előszűrt, elemzések alapján megfelelő jelöltek utolsó körös kiválasztása) is egy évtizede hozzáférhető, nagyvállalatok által régóta használt megoldás.
A munkaerő-kiválasztást segítő mérőeszközök és digitális alkalmazások sokkal eredményesebb döntéseket hoznak, mint az emberek. A személyes önéletrajz, mint a jelölt pozitív történéseire fókuszáló személyes dokumentum nem feltétlenül ad valós információkat. A felvételi beszélgetések hatékonysága alacsony, mert a személyes interjút jellemző tudattalan torzítások (elfogultságok, előítéletek) a munkatárs kiválasztása során hosszabb távon jóval magasabb fluktuációhoz vezet.
A távmunka környezet technikai megoldásai is évek óta adottak, ennek szabályait ismeri már a legtöbb irodai munkaerőt alkalmazó nagyvállalat. A megfelelő személyiségtesztek alkalmazásával pedig kiszűrhető, hogy ki lehet az a munkavállaló, aki alacsonyabb interakció mellett is remekül teljesít, és ki lesz az, aki közvetlen kollégákkal való érintkezés nélkül komoly elkötelezettségi gondokkal néz szembe, kivel kell még a távmunka környezetben is többet foglalkoznia közvetlen felettesének.
A magyar gazdaság alapvető érdeke, hogy minden vállalkozás felismerje, az utóbbi 20 év HR technikai fejlődése minden eszközt rendelkezésünkre bocsátott, hogy közvetlen interakció nélkül hozzuk meg emberekkel kapcsolatos döntéseinket – teszi hozzá Fehér Zsolt nemzetközi HR szakértő. A kialakult globális járványügyi helyzetben használjuk ezeket többet, ismerjük fel hozzáadott értéküket, hatékonyságukat, és azt a tényt, hogy alkalmazásukkal meghozott választásaink, sokkal jobb eredményt hoznak. A munkaerő-kiválasztások folytatása és az eredményesebb döntéshozatal minden magyar vállalkozás elemi érdeke, főleg a mostani egészségügyi krízis alatt.