Ipar
IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására
Az elmúlt években végbement digitális transzformáció és a felhőalapú szolgáltatások térnyerése új kihívások elé állítja az IT-vezetőket az operációs költségek (IT Operating Expenditure, röviden IT OPEX) kontrollálásában.
A szoftverlicencek, a biztonsági elvárások és a bővülő felhőinfrastruktúra egyre növeli az IT büdzséjére nehezedő nyomást. A Deloitte legújabb elemzése szerint a jól megválasztott stratégiákkal nemcsak lassítható, de stabilizálható is az IT OPEX növekedése, miközben az informatikai funkciók továbbra is jelentős értéket teremtenek az üzlet számára.
Átláthatóság és stratégiai portfólió-optimalizáció
Az IT-működési költségek (OPEX) stabilizálásának alapfeltétele a teljes körű költségtranszparencia megteremtése. Ehhez az IT pénzügyi menedzsment (ITFM) vagy a Technology Business Management (TBM) megközelítések bevezetése elengedhetetlen. Ezek a módszerek részletesen megmutatják, mely szolgáltatások mennyibe kerülnek, mely üzleti egységek használják azokat és hol rejtőznek felesleges kiadások, például a „shadow IT” (üzleti egységek által, az IT-osztály tudta nélkül bevezetett rendszerek) vagy párhuzamos licencelés.
„Az IT-költségek átláthatósága és a szolgáltatási portfólió rendszeres felülvizsgálata az első lépés a stabilizálás felé. Ha nem tudjuk pontosan, mire megy el a pénz, és mely rendszerek redundánsak, nem tudunk hatékonyan beavatkozni. Ez a fajta pénzügyi érettség alapozza meg a későbbi megtakarításokat.”
– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.
Elemzések szerint a strukturált FinOps (pénzügyi műveletek) vagy költségtranszparencia modellel rendelkező szervezeteknél 10-20 százalékos további megtakarítási potenciál azonosítható a felhőkiadásokban. Szükséges a szolgáltatási portfólió folyamatos optimalizálása. Sok IT-szervezetben az évek során feleslegessé váló, elavult vagy redundáns rendszerek viszik el az OPEX egy részét. Éves rendszerportfólió-audit javasolt annak érdekében, hogy felmérjék, mely rendszerek fednek le azonos funkciókat, mely szolgáltatások kihasználtsága alacsony, és milyen előfizetések nem hoznak üzleti értéket. A szoftverlicencek felülvizsgálatával és a redundanciák kiküszöbölésével minimum 10 százalékos optimalizálás érhető el a licenckiadások területén.
Automatizáció, felhőköltség-menedzsment és stratégiai partneri kapcsolatok
Az automatizálás – legyen szó robotikus folyamatautomatizálásról (RPA), infrastruktúráról, mint kódról (IaC), folyamatos integrációról/folyamatos szállításról (CI/CD) vagy automatizált monitorozásról – nemcsak gyorsítja a működést, hanem jelentősen csökkenti a visszatérő manuális feladatok költségét is. Az önkiszolgáló IT-modellek (pl. self-service provisioning, jelszókezelés) bevezetése szintén csökkenti a terhelést. Az Amazon Web Services vagy Google Cloud példái alapján a nem-produkciós környezetek éjszakai vagy hétvégi leállítása (vagy leskálázása) akár 75 százalékkal csökkentheti a költségeket ezen a területen.
A felhőalapú szolgáltatások, amennyiben nincs szigorú FinOps governance (irányítási keretrendszer), gyakran rejtett OPEX-növekedést generálnak. A FinOps csapat feladata, hogy üzleti és technológiai szinten is átláthatóvá tegye a felhőkiadásokat, gondoskodva az erőforrás-méretezésről (rightsizing), a rezervációkról (reserved instances), az automatikus lekapcsolásról és a multi-cloud költség-összevetésről, elkerülve a vendor lock-int (szállítói függőséget). Azok a vállalatok, amelyek külső szolgáltatókat és FinOps eszközöket alkalmaznak, átlagosan ~20 százalékot takarítanak meg a felhőalapú szoftverkiadásokon, míg azok, akik csak in-house próbálkoznak, gyakran kevesebb mint 10 százalékot. A Flexera és a McKinsey & Company jelentései egyaránt ~30 százalékos költségcsökkentésről számolnak be azoknál, akik érettebb FinOps gyakorlatokat alkalmaznak.
„A felhőalapú szolgáltatások és a szoftverlicencek kezelése terén a proaktív, stratégiai megközelítés kulcsfontosságú. A FinOps szemlélet bevezetése és a szállítókkal való folyamatos, adatvezérelt párbeszéd révén a vállalatok jelentős megtakarításokat érhetnek el, miközben biztosítják az üzlet folytonos innovációját és működését.”
– tette hozzá Kiss Dániel.
A nagy licencgyártókkal (Microsoft, Oracle, SAP, Adobe) való stratégiai együttműködés során érdemes:
- hároméves licencterv kidolgozása;
- a nagyvállalati szerződések újratárgyalása az üzleti KPI-ok (teljesítménymutatók) kötve;
- a licenchasználati auditok (Software Asset Management – SAM) saját kézben tartása, hogy időben felismerhetők legyenek az alul- vagy túlbiztosítások;
- nyílt forráskódú és hibrid modellek bevonása;
- a harmadik féltől származó karbantartási alternatívák (third-party maintenance) mérlegelése, amelyek jelentős megtakarításokat hozhatnak: egy nyilvános esetben például ~50 százalékos éves támogatási költségcsökkentést értek el egy harmadik fél általi support megoldásra váltva.
A piaci benchmark adatok ismerete komoly tárgyalási előnyt biztosít, segítve a vezetőket abban, hogy reális költségcélokat tűzzenek ki. Emellett az IT-vezetőknek rendszeresen kommunikálniuk kell az IT-szolgáltatások üzleti értékét a menedzsment és a pénzügy felé, világosan bemutatva a költségstabilizáció és megtakarítások hatását az üzleti teljesítményre és innovációra.
Az IT OPEX hosszú távú stabilizálása nem egyetlen beavatkozással valósítható meg, hanem több, egymásra épülő stratégia összehangolt alkalmazásával. A teljes költségtranszparencia, a portfólióaudit, az automatizálás, a FinOps szemlélet, a stratégiai licencszerződés-újratárgyalás és a benchmarking együttes alkalmazása révén a szervezetek jelentős, akár 10-30 százalékos OPEX-megtakarítást érhetnek el olyan területeken, mint a licenckiadások, a felhőszolgáltatások vagy a nem-produkciós környezetek fenntartása. A kulcs a folyamatos, adatalapú riporting és a költségtudatosság beépítése a mindennapi működésbe, a kampányszerű beavatkozások helyett.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.
Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Shot of Data Center With Multiple Rows of Fully Operational Server Racks. Modern Telecommunications, Cloud Computing, Artificial Intelligence, Database, Super Computer Technology Concept.
Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.
„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban”
– mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.
„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat”
– tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Drága mulasztás elhanyagolni az elektromos karbantartást
Energiaelosztási szervizszolgáltatások az üzemkiesések minimalizálásáért.
Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára. A rendszereknek folyamatosan növekvő energiaigényeket kell kiszolgálniuk, a legmagasabb fokú üzembiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása mellett, miközben egyre nagyobb költség, és így kockázat egy-egy meghibásodás vagy nem várt leállás.
Ugyanakkor a legmegbízhatóbb és leginkább strapabíró berendezések is ki vannak téve kopásnak és elavulásnak, mivel akár évtizedeken át is használják őket. Ezért a közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerek is gondoskodást, a technológiai és kiberbiztonsági kihívásokkal lépést tartó, rendszeres korszerűsítést, valamint folyamatos szervizfelügyeletet igényelnek.
Ezekre a kihívásokra kínál szolgáltatásokat a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szervize, a tervezéstől és tanácsadástól kezdve, a berendezések teljes életciklusán át.
Folytonos üzletmenet: rendelkezésre állás és karbantartás
Az üzembiztos működés alapja a rendszeres ellenőrzés, valamint a hibák megelőzése és gyors, helyszíni elhárítása.
Ezt biztosítja a vállalat karbantartási, és rendelkezésre állási szolgáltatása, amelyet egy vidéki, zöldmezős beruházás keretében megvalósult gyár is igénybe vett. Ennek részeként a szervizcsapat azokat az esetleges meghibásodásokat és speciális problémákat kezeli, amelyek megoldása szükséges a helyi, folyamatos felügyeletet ellátó személyzet támogatásához.
A legutóbbi megbízás mintegy száz különböző kapcsolóberendezésre és több száz további készülékre terjed ki, beleértve más gyártók eszközeit is. A termelőüzem emellett egy online hibabejelentő platform segítségével nyomon követheti a berendezések és a bejelentések állapotát, valamint hozzáférhet a kapcsolódó dokumentációhoz és karbantartási munkalapokhoz.
Emellett nem várt meghibásodás esetén is tudnak segítséget kérni az ügyfelek: eseti hibaelhárítási- vagy tartalékalkatrész-igény néhány kattintással leadható a szerviz honlapján.
Digitális megoldások a hibák elkerüléséhez
A megelőzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a diagnosztikai és digitális szolgáltatások, amelyekkel feltárhatóak azok a hibalehetőségek, amelyek később leálláshoz vagy a berendezések károsodásához vezethetnek.
Prediktív, megelőző karbantartással és IoT-érzékelők felszerelésével az üzemeltetés új szintje érhető el: ezeken keresztül, felhőalapú monitoring rendszerek segítségével, folyamatosan felügyelhető a villamos rendszerek teljesítménye. Így időben észlelhetőek a készülékek olyan állapotváltozásai, mint például a hőmérséklet-növekedés, és még a hiba bekövetkezése előtt meg tudja tenni a szervizcsapat a szükséges lépéseket.
Korszerűsítés költséghatékonyan: retrofit megoldások
A közép- és kisfeszültségű kapcsolóberendezések, megszakítók és egyéb villamos berendezések idővel mind elavulnak, tartalékalkatrész-ellátásuk korlátozottá válik, miközben továbbra is magas rendelkezésre állási és biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük.
A retrofit, azaz korszerűsítési megoldások ilyenkor lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetők a teljes berendezés cseréje nélkül, a meglévő infrastruktúra felhasználásával növeljék rendszerük megbízhatóságát és élettartamát, miközben csökkenteni tudják a készülék előrehaladottabb életciklusához kapcsolódó extra karbantartási költségeket.
A meglévő berendezések állapotának felmérése, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek elemzése után az egyedi igényekhez illeszkedő megoldás születhet. Ez jelentheti például az elavult eszközök cseréjét, alkatrészek utólagos beépítését, digitalizációs kiegészítéseket vagy akár kiterjedt karbantartási szerződéseket is.
„Így ezek a szolgáltatások lehetőséget kínálnak az optimalizálásra, a műszaki fejlesztések kihasználására, a költséghatékonyság növelésére, valamint a kiberbiztonsági kihívásokkal szembeni naprakész működésre is”
– összegezte Homolya Péter, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szerviz üzletágának vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez
A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.
A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.
A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.
Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.
A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Friss stratégiával, arculattal és új irodával lép szintet a DVM
-
Egészség2 hét ago
A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá
-
Gazdaság2 hét ago
Jelentős érdeklődés övezi a logisztikai képzéseket Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Harmadik alkalommal indul az Anti-Scam Month kampány, új jelentés mutatja be a többeszközös csalások fejlődését
-
Gazdaság2 hét ago
Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése
-
Gazdaság2 hét ago
AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása
-
Mozgásban2 hét ago
Történelmi magyar siker – Molnár Martin pole-pozícióban a Hungaroringen
-
Egészség1 hét ago
Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében




