Ipar

IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására

Az elmúlt években végbement digitális transzformáció és a felhőalapú szolgáltatások térnyerése új kihívások elé állítja az IT-vezetőket az operációs költségek (IT Operating Expenditure, röviden IT OPEX) kontrollálásában.

A szoftverlicencek, a biztonsági elvárások és a bővülő felhőinfrastruktúra egyre növeli az IT büdzséjére nehezedő nyomást. A Deloitte legújabb elemzése szerint a jól megválasztott stratégiákkal nemcsak lassítható, de stabilizálható is az IT OPEX növekedése, miközben az informatikai funkciók továbbra is jelentős értéket teremtenek az üzlet számára.

Átláthatóság és stratégiai portfólió-optimalizáció

Az IT-működési költségek (OPEX) stabilizálásának alapfeltétele a teljes körű költségtranszparencia megteremtése. Ehhez az IT pénzügyi menedzsment (ITFM) vagy a Technology Business Management (TBM) megközelítések bevezetése elengedhetetlen. Ezek a módszerek részletesen megmutatják, mely szolgáltatások mennyibe kerülnek, mely üzleti egységek használják azokat és hol rejtőznek felesleges kiadások, például a „shadow IT” (üzleti egységek által, az IT-osztály tudta nélkül bevezetett rendszerek) vagy párhuzamos licencelés.

„Az IT-költségek átláthatósága és a szolgáltatási portfólió rendszeres felülvizsgálata az első lépés a stabilizálás felé. Ha nem tudjuk pontosan, mire megy el a pénz, és mely rendszerek redundánsak, nem tudunk hatékonyan beavatkozni. Ez a fajta pénzügyi érettség alapozza meg a későbbi megtakarításokat.”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

Elemzések szerint a strukturált FinOps (pénzügyi műveletek) vagy költségtranszparencia modellel rendelkező szervezeteknél 10-20 százalékos további megtakarítási potenciál azonosítható a felhőkiadásokban. Szükséges a szolgáltatási portfólió folyamatos optimalizálása. Sok IT-szervezetben az évek során feleslegessé váló, elavult vagy redundáns rendszerek viszik el az OPEX egy részét. Éves rendszerportfólió-audit javasolt annak érdekében, hogy felmérjék, mely rendszerek fednek le azonos funkciókat, mely szolgáltatások kihasználtsága alacsony, és milyen előfizetések nem hoznak üzleti értéket. A szoftverlicencek felülvizsgálatával és a redundanciák kiküszöbölésével minimum 10 százalékos optimalizálás érhető el a licenckiadások területén.

Automatizáció, felhőköltség-menedzsment és stratégiai partneri kapcsolatok

Az automatizálás – legyen szó robotikus folyamatautomatizálásról (RPA), infrastruktúráról, mint kódról (IaC), folyamatos integrációról/folyamatos szállításról (CI/CD) vagy automatizált monitorozásról – nemcsak gyorsítja a működést, hanem jelentősen csökkenti a visszatérő manuális feladatok költségét is. Az önkiszolgáló IT-modellek (pl. self-service provisioning, jelszókezelés) bevezetése szintén csökkenti a terhelést. Az Amazon Web Services vagy Google Cloud példái alapján a nem-produkciós környezetek éjszakai vagy hétvégi leállítása (vagy leskálázása) akár 75 százalékkal csökkentheti a költségeket ezen a területen.

A felhőalapú szolgáltatások, amennyiben nincs szigorú FinOps governance (irányítási keretrendszer), gyakran rejtett OPEX-növekedést generálnak. A FinOps csapat feladata, hogy üzleti és technológiai szinten is átláthatóvá tegye a felhőkiadásokat, gondoskodva az erőforrás-méretezésről (rightsizing), a rezervációkról (reserved instances), az automatikus lekapcsolásról és a multi-cloud költség-összevetésről, elkerülve a vendor lock-int (szállítói függőséget). Azok a vállalatok, amelyek külső szolgáltatókat és FinOps eszközöket alkalmaznak, átlagosan ~20 százalékot takarítanak meg a felhőalapú szoftverkiadásokon, míg azok, akik csak in-house próbálkoznak, gyakran kevesebb mint 10 százalékot. A Flexera és a McKinsey & Company jelentései egyaránt ~30 százalékos költségcsökkentésről számolnak be azoknál, akik érettebb FinOps gyakorlatokat alkalmaznak.

„A felhőalapú szolgáltatások és a szoftverlicencek kezelése terén a proaktív, stratégiai megközelítés kulcsfontosságú. A FinOps szemlélet bevezetése és a szállítókkal való folyamatos, adatvezérelt párbeszéd révén a vállalatok jelentős megtakarításokat érhetnek el, miközben biztosítják az üzlet folytonos innovációját és működését.”

– tette hozzá Kiss Dániel.

A nagy licencgyártókkal (Microsoft, Oracle, SAP, Adobe) való stratégiai együttműködés során érdemes:

hároméves licencterv kidolgozása;
a nagyvállalati szerződések újratárgyalása az üzleti KPI-ok (teljesítménymutatók) kötve;
a licenchasználati auditok (Software Asset Management – SAM) saját kézben tartása, hogy időben felismerhetők legyenek az alul- vagy túlbiztosítások;
nyílt forráskódú és hibrid modellek bevonása;
a harmadik féltől származó karbantartási alternatívák (third-party maintenance) mérlegelése, amelyek jelentős megtakarításokat hozhatnak: egy nyilvános esetben például ~50 százalékos éves támogatási költségcsökkentést értek el egy harmadik fél általi support megoldásra váltva.

A piaci benchmark adatok ismerete komoly tárgyalási előnyt biztosít, segítve a vezetőket abban, hogy reális költségcélokat tűzzenek ki. Emellett az IT-vezetőknek rendszeresen kommunikálniuk kell az IT-szolgáltatások üzleti értékét a menedzsment és a pénzügy felé, világosan bemutatva a költségstabilizáció és megtakarítások hatását az üzleti teljesítményre és innovációra.

Az IT OPEX hosszú távú stabilizálása nem egyetlen beavatkozással valósítható meg, hanem több, egymásra épülő stratégia összehangolt alkalmazásával. A teljes költségtranszparencia, a portfólióaudit, az automatizálás, a FinOps szemlélet, a stratégiai licencszerződés-újratárgyalás és a benchmarking együttes alkalmazása révén a szervezetek jelentős, akár 10-30 százalékos OPEX-megtakarítást érhetnek el olyan területeken, mint a licenckiadások, a felhőszolgáltatások vagy a nem-produkciós környezetek fenntartása. A kulcs a folyamatos, adatalapú riporting és a költségtudatosság beépítése a mindennapi működésbe, a kampányszerű beavatkozások helyett.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:beavatkozás IT opex stabilizálás Tech

Up Next

Egy kompakt megoldás – a nitrogéntermelő rendszer

Don't Miss

Kézi 3D szkenner fedélzeti minőségellenőrzéssel – bemutatkozik a FreeScan Omni

Ipar

Hét év alatt harmadszor nyerte el a Schneider Electric kommunikációs megbízását a DeepInsight

A Schneider Electric ismét a DeepInsight Creative-ot választotta PR- és közösségimédia-kommunikációs partnerének. A hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg megbízását egy nyílt, átfogó tendereljárásban.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 2019-ben bízta meg először a DeepInsight Creative ügynökséget magyarországi kommunikációs feladatainak ellátásával. A mostani, komoly szakmai versenyt jelentő nyílt tender sikeres lezárásával a két fél 2026 júliusától megújított szerződés keretében folytatja együttműködését. A DeepInsight a Schneider Electric magyarországi PR- és médiatanácsadási, press office tevékenységét, szövegalkotási és kríziskommunikációs feladatait, belső kommunikációs projektjeit, vállalati közösségimédia-jelenlétét gondozza a stratégiai tervezéstől a tartalomgyártáson át a riportálásig.

„Az energetika világa az egyik legösszetettebb kommunikációs terep: technológiailag szerteágazó, folyamatosan változó, ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma. Kiemelt feladatunk, hogy a Schneider Electric üzeneteit hatékonyan és érthetően juttassuk el a különböző – sokszor speciális – B2B célcsoportoknak. Ez tipikusan az a terület, ahol az eredményeket minőségük, és nem mennyiségük alapján értékeljük. A DeepInsight csapata nemcsak a megoldásainkat és azok kontextusát érti, de napi szinten segít üzeneteink célba juttatásában, sokszor egyedi, a fogyasztói márkák által nem használt kommunikációs megoldásokat alkalmazva.”

– mondta Tengelits András, a Schneider Electric Magyarország kommunikációs vezetője.

“A megbízás ismételt elnyerése a DeepInsight számára kiemelt szakmai visszaigazolás: a hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg a Schneider Electric kommunikációs megbízását nyílt tendereljárásban. Az eredmény egyszerre igazolja a csapat folyamatos megújulási képességét, proaktív tanácsadói szemléletét, a komplex energetikai témákban felépített mély szakmai tudását, ugyanakkor tanúskodik ügyfelünk kimagasló szakmai kvalitásairól és a mindennapi munka során mutatott rugalmas, támogató hozzáállásáról is”

– foglalta össze Vágvölgyi Mihály, az ügynökség ügyvezetője.

A megújított szerződés megerősíti a Schneider Electric azon elkötelezettségét, hogy kommunikációs üzeneteit szakmai partnerei segítségével következetesen és hitelesen juttassa el a hazai sajtóhoz, az iparági szereplőkhöz és a szélesebb nyilvánossághoz egyaránt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására

Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Tovább növeli az áramellátás biztonságát a Schneider Electric

Egyszerűen telepíthető, különböző környezetekben is hatékonyan működik és lehetőséget nyújt a távoli felügyeletre és irányításra is – többek között ezt kínálja a Schneider Electric új, háromfázisú szünetmentes tápegysége, az Easy UPS 3S Pro.

A kritikus infrastruktúrákat üzemeltető vállalkozások számára megbízható és költséghatékony megoldást jelentő berendezés már elérhető az összes IEC-piacon, beleértve Európát, a Közel-Keletet és Afrikát is.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által most piacra dobott Easy UPS 3S Pro 10–40 kVA teljesítménytartományban kapható, és mind belső, mind külső akkumulátor-konfigurációkat támogat. A berendezést úgy tervezték, hogy biztosítsa az üzletmenet-folytonosságot a kis- és közepes méretű adatközpontokban, kereskedelmi épületekben, egészségügyi intézményekben, a gyártás, távközlési infrastruktúrákban és még a közlekedésben is.

A Schneider Electric bevált Easy UPS termékcsaládjára építve az Easy UPS 3S Pro ötvözi a robusztus elektromos teljesítményt az egyszerű telepítéssel, üzemeltetéssel és karbantarthatósággal, mindezt kompakt és könnyű kivitelben. A megoldás kettős átalakítási üzemmódban 96% feletti, ECO üzemmódban pedig akár 99%-os hatékonysági szintet biztosít, így az ügyfelek csökkenthetik az energiafogyasztást, miközben a kritikus infrastruktúráik számára továbbra is rugalmas áramellátást biztosítanak.

„A mai vállalkozásoknak olyan rugalmas és hatékony áramellátási megoldásokra van szükségük, amelyek egyszerűen telepíthetők és kezelhetők. Az Easy UPS 3S Pro-t úgy tervezték, hogy biztosítsa az üzletmenet-folytonosságot ötvözve a megbízható áramellátást, egyszerű telepítést és integrált felügyeleti funkciókat. Mindezt egy rendkívül költséghatékony csomag teszi elérhetővé mind az ügyfelek, mind a forgalmazói partnerek számára”

– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Cooling” üzletágának hazai vezetője.

Egyszerű telepítés és működési hatékonyság

A kivitelezők, a telepítést végzők és a forgalmazók igényeinek figyelembevételével tervezett Easy UPS 3S Pro kompakt méretekkel, könnyű szerkezettel és beépített megszakítókkal rendelkezik, amelyek leegyszerűsítik a telepítési és üzembe helyezési folyamatokat. Az Easy Loop tesztfunkció lehetővé teszi az UPS teljesítményének ellenőrzését speciális tesztberendezés használata nélkül, míg a szervizelésre szolgáló elülső, oldalsó és hátsó hozzáférési pontok megkönnyítik a folyamatos karbantartást.

Az új megoldás továbbfejlesztett ember-gép interfésszel, széles üzemi hőmérsékleti tartománnyal, beépített porszűrőkkel és védőbevonattal rendelkezik, hogy rugalmas működést biztosítson a legkülönbözőbb telepítési környezetekben. Az Easy UPS 3S Pro lehetőséget kínál a párhuzamos üzemmódra a kapacitásbővítés vagy az N+1 redundancia érdekében, valamint megosztott akkumulátor-konfigurációkat is támogat az infrastruktúra-költségek optimalizálása érdekében.

Továbbfejlesztett átláthatóság, felügyelet és kiberbiztonság

A Easy UPS 3S Pro beépített hálózati menedzsmentkártyával rendelkezik, amely lehetővé teszi a távoli felügyeletet és irányítást a Schneider Electric EcoStruxure™ IT szoftvercsomagján keresztül, valamint az épületirányítási rendszerekkel való integrációt a BACnet protokoll támogatásának köszönhetően. A felhasználók felhőalapú és helyszíni felügyeleti eszközöket egyaránt igénybe vehetnek az adott infrastruktúra teljesítményének jobb követése érdekében, ami hozzájárul az üzemidő és az üzemeltetési rugalmasság javításához.

A folyamatosan változó kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében a Secure Network Management Card rendszer az IEC 62443-4-2 szabvány szerinti független tanúsítvánnyal rendelkezik, ami segít a szervezeteknek, hogy csökkentsék a kiberbiztonsági fenyegetéseknek való kitettségüket, miközben biztosítja, hogy a csatlakoztatott infrastruktúra-rendszerek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!