Csökkenő energiaköltségek és szén-dioxid-kibocsátás, zavartalan működés – ezeket kínálja a kereskedelmi és ipari létesítmények számára a Schneider Electric új energiatároló megoldása.

A mostantól Európában is elérhető Schneider Boost Pro akár 2 MWh-ig skálázható, titkosított kommunikációval gondoskodik a kiberbiztonságról és a pontosabb előrejelzések és optimális döntéshozatal támogatása érdekében integrálható az EcoStruxure Microgrid Advisor rendszerrel.

 Az elektrifikáció térhódításával és a jelentős CO2-kibocsátással járó olaj- és gázalapú termelésről a fenntarthatóbb gyártási módszerekre való átállás eredményeként napjainkra az Európai Unióban már a felhasznált villamos energia 50 százaléka megújuló energiaforrásból származik. A megújulók arányának további növelése az enerigamixen belül azonban komoly akadályokba ütközik, az energiaforrások sokfélesége, az időjárási körülményeknek való kitettsége, valamint a kezelésükhöz szükséges rugalmas, interaktív rendszer kialakításához szükséges hálózatmodernizáció miatt. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat új megoldása, a most már Európában is elérhető Schneider Boost Pro olyan energiatárolási képességet biztosít, ami növeli az ipari és kereskedelmi épületek áramellátásának rugalmasságát, stabilitását és hatékonyságát.

A Schneider Boost Pro akkumulátoros tárolórendszer járműdepókban is alkalmazható, az elektromos buszok és teherautók töltésénél. Ezenkívül integrálható a közlekedési infrastruktúrába is, ha megbízható és nagy kapacitású töltési megoldásokra van szükség, mint például az autópályák mentén.

A modern épületek igényeire szabva

A 200 kWh-tól 2 MWh-ig skálázható Schneider Boost Pro része a Schneider Electric végponttól-végpontig terjedő megoldás-portfóliójának – áramelosztás, e-autó töltők, végponti berendezések vezérlése, szoftverek, szolgáltatások -, amelyet azért alkottak meg, hogy az energiaigény növekedésével optimalizálja az energiaellátást. Az új termék számos, a modern épületek igényeinek figyelembevételével fejlesztett funkcióval bír. Így például képes tárolni a többlet megújuló energiát, hogy maximalizálja annak felhasználását és növelje az energiafüggetlenséget. Kiegyensúlyozza az energiafelhasználást a különböző helyszíneken, az előre feltöltött akkumulátoros energiatároló rendszert használva, amikor a szükséges energiaigény meghaladja a rendelkezésre álló energiát. Emellett megbízható tartalék áramellátást biztosít áramkimaradások esetén.

A Schneider Boost Pro lehetővé teszi az ügyfelek számára a saját fogyasztásuk és a terhelésáthelyezés kezelését. Az akkumulátor a csúcsidőn kívüli órákban, amikor az áram ára alacsony, töltődik, és a csúcsidőben, amikor az árak magasak, biztosítja az áramot, így csökkentve az energiaköltségeket.

Biztonság és szakértői támogatás

A Schneider Boost Pro átfogó adatvédelmet és titkosított kommunikációt biztosít a kiberbiztonság érdekében, megfelel a legmagasabb biztonsági szabványoknak. A termék integrálható a mesterséges intelligenciával működő, felhőalapú az EcoStruxure Microgrid Advisorral, amely képes előre jelezni az időjárási körülményeket, a helyszíni termelést, a keresleti mintákat és a piaci feltételeket, lehetővé téve a pontosabb előrejelzéseket és az optimalizált döntéshozatalt.

Az Európában most bevezetett új megoldáshoz szakértői telepítés jár, ami magában foglalja a testreszabott szerviz- és karbantartási csomagokat, a rövid reagálási időket és a távoli karbantartás lehetőségét a rendszer maximális rendelkezésre állásának biztosítása érdekében.

„Egy új energiakorszakhoz érkeztünk, amelyet a megújuló energiaforrások növekvő használata és a gyorsuló elektrifikáció jellemez, és amelyben az intelligens tárolási megoldások minden elektromos rendszer elengedhetetlen részét képezik. 2030-ra a kereskedelmi és ipari épületek villamosenergia-igénye akár 35 százalékkal is megnőhet, amelynek egyik fő oka az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kiépítése lesz. Ugyanakkor sok szervezetet visszafog a hálózat korlátozott kapacitása és a megújuló energiaforrások időszakos termelése. A Schneider Boost Pro akkumulátoros tárolási megoldásával a vállalkozások intelligens, rugalmas energiagazdálkodást valósíthatnak meg. Ez az új energiakorszakban rendkívül fontos, mivel segít kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások változó mértékű rendelkezésre állását és csökkenti a hálózatra nehezedő terhelést a csúcsidőszakban. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások működése rugalmasabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá válhat”

– mutatott rá Jean-Baptiste Hazard, a Schneider Electric marketingvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az SAP Hungary 2025-ös AI kutatásának tanulságai

A mesterséges intelligencia (AI) nem jövőbeli ígéret, hanem már most versenyképességi tényező a magyar vállalatok számára – derül ki az SAP friss, 387 hazai közép- és felsővezető bevonásával készült kutatásából. Az eredmények szerint az AI üzleti haszna kézzelfogható: a technológiát alkalmazó cégek döntő többsége gyorsabb döntéshozatalt, hatékonyabb folyamatokat és mérhető pénzügyi előnyöket tapasztal. A 2025 júliusában lebonyolított országos felmérés különösen a 250 fő feletti vállalatoknál mutatott ki látványos hatékonyságjavulást és beruházási megtérülést, ami azt jelzi, hogy az AI mára a mindennapi működés részeként is bizonyít. Az áttörést azonban nem csak a szoftverek, hanem a rendezett, jó minőségű adatvagyon és a tudatos szervezeti felkészülés hozzák meg.

Az SAP Hungary a magyarországi vállalatok mesterséges intelligencia használati szokásairól végzett kutatása rávilágít: az AI bevezetésének legnagyobb akadályai nem technológiai, hanem adatminőségi és szervezeti jellegűek. A vezetők három fő problémát azonosítottak: az adatbiztonság garantálását, a valós idejű hozzáférés hiányát, és az adatforrások közötti integráció nehézségeit. Emellett sok helyen hiányoznak a megfelelő belső kompetenciák is: a válaszadók több mint fele az AI-szaktudás, 41%-uk pedig az IT-infrastruktúra korlátait jelölte meg az elterjedés gátjaként.

A kutatás négy kulcsterületet vizsgált: az AI-alkalmazás jelenlegi prioritásait, a technológiai és adatfeltételek állapotát, a belső szabályozás és képzés szintjét, valamint azt, hogyan mérik a vállalatok az AI-megoldások megtérülését. A kép egyértelmű: az AI már nem „szépen hangzó innováció”, hanem konkrét üzleti döntések tárgya, ugyanakkor az áttörés feltétele az adatok fegyelmezett kezelése és a szervezeti kapacitások tudatos építése.

Publikus AI dominancia, de nő a saját fejlesztések szerepe

A 2025 nyarán, 387 vállalati közép- és felsővezető megkérdezésével zajlott kutatás válaszadóinak 14%-a egyáltalán nem használ AI-t, 53% főként publikus, irodai AI-eszközökre támaszkodik, míg 33% saját fejlesztésű vagy zárt rendszert alkalmaz – ez az arány a nagyvállalatok körében már 41%. Ez jól mutatja, hogy a komoly üzleti előnyök felé vezető út a személyre szabott, integrált fejlesztéseken át vezet.

Az AI-érettség ugyanakkor erősen szór: a vállalatok mindössze 9%-a ítéli meg úgy, hogy professzionális, több területen integrált AI-megoldásként használja a technológiát, további 27% haladó szinten van. A többség – mintegy 44% – kezdő felhasználónak számít, akik alapvető feladatokra, eseti módon vetik be az AI-t, míg nagyjából minden ötödik cég egyáltalán nem él a mesterséges intelligencia lehetőségeivel. Ez jól mutatja, hogy a hazai vállalati szektorban még jelentős növekedési potenciál rejlik az AI gyakorlati integrációjában.

Felhasználási területek és eredményesség

Az AI leginkább az irodai adminisztrációban és a dokumentumkezelésben terjedt el, de a marketing és a vállalati kommunikáció is gyakori felhasználási terület – ez mutatja, hogy a repetitív, jól körülhatárolható feladatok automatizálása hozza a leggyorsabb eredményt. Egyre több szervezet kísérletezik a pénzügyi folyamatok (28%) és a HR-feladatok (25%) automatizálásával is, de ezeken a területeken a vezetők még óvatosabbak, és erősebb emberi kontrollt tartanak szükségesnek.

Az AI-t már alkalmazó vállalatok többsége szerint a technológia javítja a működés hatékonyságát és megtérülő befektetésnek bizonyul. A használók több mint 80%-a elégedett a bevezetett megoldásokkal. Leggyakrabban a gyorsabb folyamatok és a magabiztosabb döntéshozatal kerülnek előnyként említésre.

Az AI felhasználásával és megtérülésével kapcsolatos véleménybeli eltérések különösen a cégméret mentén látványosak. A 250 fő feletti szervezetek 90%-a szerint az AI gyorsítja a munkavégzést és javítja a döntéstámogatást, miközben a beruházások megtérülését is pozitívan érzékelik. A nagy árbevételű cégek körében az AI már nem kísérlet, hanem kézzelfogható üzleti eszköz. A nagyvállalatok körében ugyanis a hatás már mérhető: gyorsabb ügyintézés, átláthatóbb működés és jelentős költségmegtakarítás jellemzi az AI-t bevezetett cégeket.

A legnagyobb gát: az adathigiénia hiánya

A kutatás kimutatta: a bevezetés sikeressége szoros összefüggést mutat a strukturált adatvagyon meglétével. A cégek elsősorban nem technológiai, hanem adatminőségi, hozzáférési és integrációs problémákkal küzdenek. Ez alátámasztja, hogy az AI sikere nem csak a legmodernebb algoritmusokra épül, hanem a megbízható, strukturált és hozzáférhető adatvagyonon múlik. A válaszadók 44%-ánál dominálnak a strukturált adatok, de sok helyen a félig strukturált (30%) és a teljesen strukturálatlan (21%) adatok kezelése is kulcskérdés. A nem publikus AI-eszközöket alkalmazó cégeknek is mindössze 28%-a tartja teljesen megfelelőnek az adatait.

Az integrált adatkezelés így nem pusztán IT-fejlesztés, hanem stratégiai kérdés: egységes riportálást tesz lehetővé, csökkenti az adatsilók miatti torzulásokat, és hosszú távon biztosítja, hogy az AI-rendszerek taníthatóak és skálázhatóak maradjanak. Azoknál a szervezeteknél, ahol már elindult egy központi adatplatform vagy adatgovernance-program kiépítése, az AI-bevezetések is látványosan sikeresebbek.

A vállalatirányítási rendszerek megléte is alapfeltétele az AI sikerének. A megkérdezett cégek 87%-a használ ERP-t, közel fele (48%) SAP-megoldást. Az ERP különösen a nagyobb cégeknél elterjedt, és biztosítja azt a rendezett adatbázist, amelyre az AI-alapú működés épülhet.

„Az intelligens vállalatirányítás ma már nem különálló alkalmazásokról szól, hanem egy integrált vállalati platformon megvalósuló end-to-end működésről, amelyben a mesterséges intelligencia már a megoldásokba beágyazottan érkezik – láthatatlanul, de folyamatosan támogatva a döntéshozatalt és a mindennapi folyamatokat. A cél, hogy a vállalatok minden adatforrásból valós idejű, tiszta információt nyerjenek, amelyre valóban skálázható AI-megoldások épülhetnek”

– mondta Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

„Az SAP AI-stratégiájának az is része, hogy ismerve az ügyfeleink folyamatait, helyettük kitaláljuk, milyen területeken lenne érdemes bevezetniük az AI-t. Így tesszük lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia ne csak ígéret, hanem mérhető versenyelőny legyen a magyar cégek számára.”

 Szabályozás: bizalom van, keretek hiányoznak

Miközben a bizalom általánosan magas, a szabályozás terén nagy a lemaradás. A vállalatok mindössze harmadánál van részletes szabályzat a publikus AI-eszközök használatára, 50% csak alapelvekre támaszkodik, 16%-nál pedig teljesen hiányzik a szabályozás. Ez a „bízom, de nem ellenőrzöm” hozzáállás rövid távon működhet, de hosszú távon kockázatos, hiszen a kontroll nélküli használat felelősségi és adatbiztonsági problémákat vet fel. Az SAP szakértői szerint az átlátható irányelvek, a tiltott adatkategóriák rögzítése és a kontrollpontok kialakítása elengedhetetlen a fenntartható működéshez.

A cégek 41%-a kezdett el felkészülni az AI-ra jogi felülvizsgálattal, képzésekkel vagy beszerzésekkel, de stratégiai szintű tervezés csak a vállalatok harmadánál jellemző.

Munkaerőpiaci és szervezeti hatások

A munkavállalói attitűdök megosztottak: miközben sokan féltik a kreatív munka szerepét, a cégek többsége inkább lehetőséget lát az AI-ban.

Érdekesség, hogy a vállalatok 58%-a létszámbővülést vár a következő három évben, és ennek a csoportnak a négyötöde szerint ebben szerepe lesz az AI-nak is. Az optimizmus mögött az elsődleges indok éppen az AI hozta hatékonyságjavulás, és az a tapasztalat áll, hogy az AI új típusú feladatokat és kompetenciákat teremt, amelyek emberi kapacitást igényelnek.

A vezetői szintek megítélése ugyanakkor eltér: míg a felsővezetők többsége lelkes támogatója az AI-bevezetéseknek, a középvezetők körében gyakoribb a kiváró, óvatos hozzáállás. Ők érzékenyebben reagálnak az alsóbb szintek visszajelzéseire, és jobban látják a napi működésben felmerülő akadályokat. A kutatás tapasztalatai szerint ott erősödik látványosan az AI iránti támogatás, ahol a középvezetőket már a tervezés korai szakaszában bevonják, világos szerepeket és felelősségi köröket kapnak, valamint konkrét, saját területükre szabott példákon keresztül ismerhetik meg az üzleti előnyöket.

A kutatás egy 12 hónapos, ütemezett AI-bevezetési modellt is ajánl, amely először üzletileg ígéretes felhasználási esetek kiválasztásával, a kockázatok feltérképezésével és szabályok meghatározásával, jól behatárolt árnyéküzemmel és emberi kontrollal, majd éles működéssel és folyamatos adatplatform-fejlesztéssel építi fel az AI-integrációt.

A teljes kutatás itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!