Connect with us
Hirdetés

Ipar

IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására

Az elmúlt években végbement digitális transzformáció és a felhőalapú szolgáltatások térnyerése új kihívások elé állítja az IT-vezetőket az operációs költségek (IT Operating Expenditure, röviden IT OPEX) kontrollálásában.

A szoftverlicencek, a biztonsági elvárások és a bővülő felhőinfrastruktúra egyre növeli az IT büdzséjére nehezedő nyomást. A Deloitte legújabb elemzése szerint a jól megválasztott stratégiákkal nemcsak lassítható, de stabilizálható is az IT OPEX növekedése, miközben az informatikai funkciók továbbra is jelentős értéket teremtenek az üzlet számára.

Átláthatóság és stratégiai portfólió-optimalizáció

Az IT-működési költségek (OPEX) stabilizálásának alapfeltétele a teljes körű költségtranszparencia megteremtése. Ehhez az IT pénzügyi menedzsment (ITFM) vagy a Technology Business Management (TBM) megközelítések bevezetése elengedhetetlen. Ezek a módszerek részletesen megmutatják, mely szolgáltatások mennyibe kerülnek, mely üzleti egységek használják azokat és hol rejtőznek felesleges kiadások, például a „shadow IT” (üzleti egységek által, az IT-osztály tudta nélkül bevezetett rendszerek) vagy párhuzamos licencelés.

„Az IT-költségek átláthatósága és a szolgáltatási portfólió rendszeres felülvizsgálata az első lépés a stabilizálás felé. Ha nem tudjuk pontosan, mire megy el a pénz, és mely rendszerek redundánsak, nem tudunk hatékonyan beavatkozni. Ez a fajta pénzügyi érettség alapozza meg a későbbi megtakarításokat.”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

Elemzések szerint a strukturált FinOps (pénzügyi műveletek) vagy költségtranszparencia modellel rendelkező szervezeteknél 10-20 százalékos további megtakarítási potenciál azonosítható a felhőkiadásokban. Szükséges a szolgáltatási portfólió folyamatos optimalizálása. Sok IT-szervezetben az évek során feleslegessé váló, elavult vagy redundáns rendszerek viszik el az OPEX egy részét. Éves rendszerportfólió-audit javasolt annak érdekében, hogy felmérjék, mely rendszerek fednek le azonos funkciókat, mely szolgáltatások kihasználtsága alacsony, és milyen előfizetések nem hoznak üzleti értéket. A szoftverlicencek felülvizsgálatával és a redundanciák kiküszöbölésével minimum 10 százalékos optimalizálás érhető el a licenckiadások területén.

Automatizáció, felhőköltség-menedzsment és stratégiai partneri kapcsolatok

Az automatizálás – legyen szó robotikus folyamatautomatizálásról (RPA), infrastruktúráról, mint kódról (IaC), folyamatos integrációról/folyamatos szállításról (CI/CD) vagy automatizált monitorozásról – nemcsak gyorsítja a működést, hanem jelentősen csökkenti a visszatérő manuális feladatok költségét is. Az önkiszolgáló IT-modellek (pl. self-service provisioning, jelszókezelés) bevezetése szintén csökkenti a terhelést. Az Amazon Web Services vagy Google Cloud példái alapján a nem-produkciós környezetek éjszakai vagy hétvégi leállítása (vagy leskálázása) akár 75 százalékkal csökkentheti a költségeket ezen a területen.

A felhőalapú szolgáltatások, amennyiben nincs szigorú FinOps governance (irányítási keretrendszer), gyakran rejtett OPEX-növekedést generálnak. A FinOps csapat feladata, hogy üzleti és technológiai szinten is átláthatóvá tegye a felhőkiadásokat, gondoskodva az erőforrás-méretezésről (rightsizing), a rezervációkról (reserved instances), az automatikus lekapcsolásról és a multi-cloud költség-összevetésről, elkerülve a vendor lock-int (szállítói függőséget). Azok a vállalatok, amelyek külső szolgáltatókat és FinOps eszközöket alkalmaznak, átlagosan ~20 százalékot takarítanak meg a felhőalapú szoftverkiadásokon, míg azok, akik csak in-house próbálkoznak, gyakran kevesebb mint 10 százalékot. A Flexera és a McKinsey & Company jelentései egyaránt ~30 százalékos költségcsökkentésről számolnak be azoknál, akik érettebb FinOps gyakorlatokat alkalmaznak.

„A felhőalapú szolgáltatások és a szoftverlicencek kezelése terén a proaktív, stratégiai megközelítés kulcsfontosságú. A FinOps szemlélet bevezetése és a szállítókkal való folyamatos, adatvezérelt párbeszéd révén a vállalatok jelentős megtakarításokat érhetnek el, miközben biztosítják az üzlet folytonos innovációját és működését.”

– tette hozzá Kiss Dániel.

A nagy licencgyártókkal (Microsoft, Oracle, SAP, Adobe) való stratégiai együttműködés során érdemes:

  • hároméves licencterv kidolgozása;
  • a nagyvállalati szerződések újratárgyalása az üzleti KPI-ok (teljesítménymutatók) kötve;
  • a licenchasználati auditok (Software Asset Management – SAM) saját kézben tartása, hogy időben felismerhetők legyenek az alul- vagy túlbiztosítások;
  • nyílt forráskódú és hibrid modellek bevonása;
  • a harmadik féltől származó karbantartási alternatívák (third-party maintenance) mérlegelése, amelyek jelentős megtakarításokat hozhatnak: egy nyilvános esetben például ~50 százalékos éves támogatási költségcsökkentést értek el egy harmadik fél általi support megoldásra váltva.

A piaci benchmark adatok ismerete komoly tárgyalási előnyt biztosít, segítve a vezetőket abban, hogy reális költségcélokat tűzzenek ki. Emellett az IT-vezetőknek rendszeresen kommunikálniuk kell az IT-szolgáltatások üzleti értékét a menedzsment és a pénzügy felé, világosan bemutatva a költségstabilizáció és megtakarítások hatását az üzleti teljesítményre és innovációra.

Az IT OPEX hosszú távú stabilizálása nem egyetlen beavatkozással valósítható meg, hanem több, egymásra épülő stratégia összehangolt alkalmazásával. A teljes költségtranszparencia, a portfólióaudit, az automatizálás, a FinOps szemlélet, a stratégiai licencszerződés-újratárgyalás és a benchmarking együttes alkalmazása révén a szervezetek jelentős, akár 10-30 százalékos OPEX-megtakarítást érhetnek el olyan területeken, mint a licenckiadások, a felhőszolgáltatások vagy a nem-produkciós környezetek fenntartása. A kulcs a folyamatos, adatalapú riporting és a költségtudatosság beépítése a mindennapi működésbe, a kampányszerű beavatkozások helyett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Mennyi pénz vész el a sűrített levegős rendszerben?

atlas copco sűrített levegős rendszer

A sűrített levegő sok üzemben nélkülözhetetlen energiaforrás, előállítása azonban jelentős költséggel jár. A nem megfelelően kiválasztott vagy üzemeltetett kompresszorok, a szivárgások és az energiahatékonysági hiányosságok akár milliós többletkiadást is okozhatnak évente. Bemutatjuk azokat a területeket, ahol a vállalatok a leggyorsabban érhetnek el megtakarítást.

A 3 leggyakoribb kérdés ügyfeleink részéről:

  1. Mire használható a kompresszorok hulladékhője?
    Az üzemek egyre gyakrabban vizsgálják, hogyan forgatható vissza a sűrítés során felszabaduló hő fűtési vagy melegvíz-előállítási célokra.
  2. Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?
    Egy átlagos rendszerben a szivárgások akár az előállított sűrített levegő 20–30%-át is felemészthetik. Emiatt egyre nagyobb az érdeklődés az ultrahangos szivárgásvizsgálatok és a csőhálózat-optimalizálási megoldások iránt.
  3. Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?
    Az energia az egyik legnagyobb költségtényező a sűrített levegő előállításában, ezért sok vállalat számára kulcskérdés, hogy milyen megtakarítást hozhat egy elavult kompresszor cseréje.

Hosszú évek és különböző iparágak tapasztalata  alapján az Atlas Copco az alábbi javaslatokat adja:

1) Mire használható a kompresszorok hulladékhője?

  • Az olajbefecskendezéses csavarkompresszorok működés közben felvett villamos energiájának nagy része hővé alakul, amely megfelelő rendszerrel visszanyerhető és hasznosítható.
  • A kompresszor által termelt hulladékhő felhasználható pl. technológiai víz előmelegítésére, használati melegvíz előállítására vagy épületek fűtésének támogatására.
  • Az energia-visszanyerés segítségével jelentősen csökkenthetők a vállalat teljes energiafelhasználásához kapcsolódó költségek és a kapcsolódó CO₂-kibocsátás.
  • Fontos megjegyezni, hogy ez a lehetőség elsősorban az olajbefecskendezéses csavarkompresszorokhoz érhető el, amelyeknél a keletkező hő hatékonyan összegyűjthető és átadható más felhasználási pontoknak.
  • A megfelelően kialakított energia-visszanyerő rendszer javítja a sűrítettlevegő-rendszer teljes energiahatékonyságát, így a kompresszor nem csupán sűrített levegőt, hanem hasznosítható hőenergiát is termel.
  • Az Atlas Copco szakértői felmérik, hogy az adott üzemben mekkora hőmennyiség nyerhető vissza, és mely alkalmazások kínálják a legjobb megtérülést.
  • Tudja meg, hogyan alakíthatja kompresszora hulladékhőjét értékes energiaforrássá! (Energia-visszanyerés GA olajbefecskendezéses kompresszorokhoz)

2) Mekkora veszteséget okoznak a sűrített levegő szivárgások?

  • A sűrítettlevegő-rendszerekben a termelt levegő akár 20-30%-a is elveszhet szivárgások miatt, ami jelentősen növeli az energiaköltségeket.
  • A szivárgások nemcsak energiaveszteséget okoznak, hanem a kompresszorokat is magasabb terhelésre kényszerítik, ami növeli az üzemeltetési költségeket.
  • Az ultrahangos szivárgáskeresés lehetővé teszi a szemmel vagy füllel nehezen észlelhető veszteségpontok gyors azonosítását.
  • A szivárgások megszüntetése gyakran a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági intézkedések közé tartozik.
  • A csőhálózat optimalizálása és a nyomásesések csökkentése tovább javíthatja a rendszer hatékonyságát és üzembiztonságát.
  • A rendszeres kompresszor- és hálózati felülvizsgálat segít feltárni a rejtett veszteségeket, valamint azonosítani a további megtakarítási lehetőségeket.
  • Az Atlas Copco szakértői helyszíni felméréssel támogatják a vállalatokat a szivárgások felderítésében és a rendszer optimalizálásában.
  • Csökkentse üzemeltetési költségeit egy átfogó kompresszor-felülvizsgálattal! (További információ a kompresszor felülvizsgálatról )

atlas copco

3) Mennyi idő alatt térül meg egy korszerű VSD csavarkompresszor ára?

  • A kompresszor teljes élettartam-költségének több mint 70%-át az energiafogyasztás teszi ki.
  • Ezért a legfontosabb kérdés, hogy mennyi energiát takaríthatnak meg egy régebbi, fix fordulatszámú csavarkompresszor lecserélésével.
  • A frekvenciaváltós (VSD) technológia a sűrítettlevegő-igényhez igazítja a motor fordulatszámát, így csökkenti az üresjárati és részterheléses veszteségeket.
  • A megtakarítás mértéke az alkalmazástól és az üzemeltetési körülményektől függ, de számos esetben jelentős, akár 35% energiamegtakarítás érhető el.
  • Mivel minden sűrítettlevegő-rendszer egyedi, a várható eredményeket érdemes a tényleges gyártási adatok alapján meghatározni.
  • Az Atlas Copco online kalkulátorával gyorsan kiszámolható, hogy egy adott üzemben milyen energia- és költségmegtakarítás érhető el a technológiaváltással.
  • Számítsa ki saját megtérülési idejét valós üzemeltetési adatai alapján! (Atlas Copco VSD kalkulátor)

További kérdések esetén írjon nekünk és 24 órán belül válaszolunk: kompresszor.hun@atlascopco.com


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Közép-Kelet-Európába érkezik a Schneider Electric Tech World Europe 2027

A lengyelországi Gdańsk ad otthont 2027. június 22–23-án a Schneider Electric egyik kiemelt nemzetközi rendezvényének.

A kizárólag meghívással látogatható eseményre több mint 2000 üzleti, energetikai és technológiai vezetőt várnak a régióból és azon túlról. A helyszínválasztás a közép-kelet-európai térség gazdasági lendületét, a bővülő beruházásokat és a korszerű energiatechnológiák iránti növekvő keresletet is tükrözi.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata első alkalommal rendezi meg Közép-Kelet-Európában a nemzetközi eseménysorozatának egyik legfontosabb rendezvényét, a Schneider Electric Tech World európai kiadását. A gdański eseményre Európa minden részéről érkeznek ügyfelek, partnerek és szakértők, hogy megvitassák az energetikai átállás, az új technológiák és a digitális gazdaság meghatározó kérdéseit.

A Schneider Electric Tech World Europe 2027 technológiai bemutatókkal, szakértői előadásokkal és vezetői eszmecserékkel járja körül azokat a témákat, amelyek a következő években meghatározzák a vállalatok és a gazdaságok versenyképességét. Szó lesz a növekvő energiaigényről, az AI térnyeréséről, az adatközpontok jövőjéről, valamint az ipar és az infrastruktúra korszerűsítéséről.

„Közép- és Kelet-Európa komoly mérnöki és ipari szaktudással rendelkezik, miközben egyre több beruházás valósul meg az energetika, az infrastruktúra és az új technológiák területén. A régió ma már nemcsak alkalmazza az új technológiákat és innovációkat, hanem egyre nagyobb szerepet vállal a fejlesztésükben is. Nagy büszkeség számomra, hogy Közép- és Kelet-Európa adhat otthont a Tech World rendezvénynek. Az eseményen ügyfeleink, partnereink és tágabb szakmai közösségünk tagjai is találkozhatnak, miközben bemutathatjuk a Schneider Electric kiemelkedő megoldásait és a régióban rendelkezésünkre álló szakértelmet”

– mondta Ionut Farcas, a Schneider Electric közép- és kelet-európai régiójának elnöke.

Miért Közép- és Kelet-Európa?

Közép-Kelet-Európa ipara, energetikai és technológiai ágazata európai összehasonlításban is dinamikusan fejlődik. A térség erős gyártóiparára és mérnöki szaktudására építve a nemzetközi vállalatok is folyamatosan új beruházásokat valósítanak meg. A régió országaiban ezzel párhuzamosan jelentős energetikai átalakulás zajlik. Csökkentik a szén szerepét az energiaellátásban, bővítik a megújuló energiaforrások használatát, korszerűsítik a villamosenergia-hálózatokat, és új nukleáris kapacitások létesítésére készülnek.

A megbízható energiaellátás biztosításától az ipari termelékenység javításáig számos közös kihívással szembesülnek a térség vállalatai. A Tech World lehetőséget teremt arra, hogy a közép-kelet-európai ügyfelek és partnerek közösen vitassák meg ezeket a kérdéseket, megosszák egymással tapasztalataikat, és olyan megoldásokat ismerjenek meg, amelyek már eredményesen működnek a vállalatok mindennapjaiban.

Az, hogy Lengyelország ad otthont a Schneider Electric Tech World rendezvénynek, jól mutatja az ország növekvő jelentőségét a nemzetközi beruházások, az új technológiák fejlesztése és az energetikai átállás területén. A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint a lengyel gazdaság 3,8 százalékkal bővült, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig arról számolt be, hogy az ország nominális GDP-je 2025-ben először haladta meg az ezermilliárd amerikai dollárt. A nemzetközi technológiai vállalatok a helyi szakemberek tudására és a további növekedési lehetőségekre építve bővítik lengyelországi tevékenységüket. Az ország eközben történetének egyik legnagyobb energetikai infrastruktúra-fejlesztése előtt áll. A villamosenergia-hálózatok bővítése és digitalizációja, a tengeri szélenergia hasznosítása, az atomerőmű-építés előkészítése és a számítási kapacitás iránti növekvő kereslet új lehetőségeket teremt a technológiai megoldások szállítói és a teljes üzleti ökoszisztéma számára.

Gdańskban és a pomerániai régióban egyaránt jelen vannak az energetika és az ipar jövőjét alakító folyamatok. Az innováció, az infrastruktúra, a technológia és a gazdaság egymást erősítő fejlődése ideális környezetet kínál a fenntarthatóságról, az elektrifikációról, a digitalizációról és a rezilienciáról szóló eszmecserékhez. A Tech World Europe 2027 résztvevői Gdańskban olyan környezetben vitathatják meg ezeket a kérdéseket, ahol az energetikai és ipari átalakulás már a gyakorlatban is látható.

Advancing Energy Tech – az energiatechnológiák fejlődése a gyakorlatban

A Schneider Electric Tech World a technológia jövőjét és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit egyaránt bemutatja. Az „Advancing Energy Tech” szemléletét olyan megoldásokon keresztül teszi kézzelfoghatóvá, amelyek segítik a vállalkozásokat hatékonyságuk, rezilienciájuk és versenyképességük növelésében, miközben választ adnak a bővülő energetikai és digitális igényekre. A program négy fő témát jár körül, az AI-t és az adatközpontokat kiszolgáló infrastruktúra bővítését, az automatizálás és a digitalizáció szerepét az ipari termelékenység növelésében, az energetikai infrastruktúra korszerűsítését, valamint az épületek és otthonok intelligensebbé és hatékonyabbá tételét.

A résztvevők működés közben ismerhetik meg a Schneider Electric legújabb technológiáit, és különböző iparágakból és piacokról érkező szakértőkkel, szakmai partnerekkel találkozhatnak.

A Schneider Electric Tech World Europe 2027 rendezvényen a férőhelyek száma korlátozott, a részvétel visszaigazoláshoz kötött. A részletes programot és az előadók névsorát a Schneider Electric a következő hónapokban teszi közzé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újabb mérföldkő az autóipari biztonságban: az LG megszerezte első ASIL D terméktanúsítványát

Az LG Electronics (LG) megszerezte első ISO 26262 szabvány szerinti gépjárműbiztonság-integritásra vonatkozó, D szintű terméktanúsítványát a Genesis GV90 2.0-ás központi kommunikációs egységeként (central communication unit, CCU) fejlesztett Central Gateway rendszeréért.

A tanúsítványt a TÜV Rheinland adta ki, éz ez az első ASIL D terméktanúsítvány, amelyet a nemzetközi vizsgáló és tanúsító szervezet a járműipari Central Gateway rendszerek kategóriájában kiállított.

Az ISO 26262 szabvány szerint az ASIL biztonsági integritási szintek A-tól D-ig terjednek, besorolásuk pedig a lehetséges károk súlyosságától, a veszélyes helyzeteknek való kitettségtől, valamint az ezekből eredő kockázatok kezelhetőségétől függ. A legmagasabb, ASIL D szint a legszigorúbb intézkedéseket követeli meg a biztonságot érintő meghibásodások megelőzése és következményeik mérséklése érdekében. A tanúsítási folyamat részeként a TÜV Rheinland átfogóan értékelte az LG fejlesztési folyamatait, tervezési dokumentációját és ellenőrzési eredményeit, és megerősítette, hogy a rendszer megfelel a vonatkozó ASIL D követelményeknek.

A tanúsított folyamatoktól az ASIL D tanúsítvánnyal rendelkező termékekig

A tanúsítvány az LG funkcionális biztonsági képességeinek fejlesztésében elért legújabb mérföldkő. A vállalat 2017-ben ISO 26262 folyamattanúsítványt szerzett járműipari fejlesztési keretrendszerére, majd 2021-ben ASIL B terméktanúsítványt kapott fejlett vezetéstámogató rendszerének (Advanced Driver Assistance System, ADAS) elülső kameramoduljára. Az ASIL D szint termékszintű elérése azt bizonyítja, hogy az LG képes arra, hogy a legmagasabb funkcionális biztonsági követelményeket a járműipari termékek tervezése, megvalósítása és ellenőrzése során egyaránt alkalmazza.

A globális autógyártók számára ez a független, termékszintű tanúsítás további biztosítékot jelent arra, hogy az LG képes biztonság szempontjából kritikus járműipari rendszerek szállítására. A tanúsítvány várhatóan a vállalat versenyképességét is erősíti a jövőbeli járműplatform-fejlesztési programokban.

A rendszer működésébe beépített funkcionális biztonság

Az LG Central Gateway rendszere a jármű kommunikációs központjaként működik: összekapcsolja az elektronikus vezérlőegységeket (Electronic Control Units, ECU-k), és kezeli a jármű belső és külső hálózatai közötti adatcserét. A rendszert úgy tervezték, hogy a vezérlőterületi hálózati (Controller Area Network, CAN) és Ethernet-interfészeken keresztül történő adatirányítás során pontosan továbbítsa a biztonsággal kapcsolatos üzeneteket, felismerje az adatirányítási hibákat, és továbbítsa a releváns hibainformációkat a többi elektronikus vezérlőegységnek.

A rendszer tartalmaz funkcionális biztonsági intézkedéseket a vezeték nélküli (Over-the-Air, OTA) szoftverfrissítésekhez is. Ezek segítenek megelőzni a nem szándékos frissítéseket, és biztosítják a jármű indításának biztonságos vezérlését a frissítések és a korábbi szoftververzióra történő visszaállítások során. A rendszer emellett támogatja az összekapcsolt járművek szolgáltatásait, az igény szerint aktiválható funkciókat és a rendszerdiagnosztikát, valamint olyan kiberbiztonsági funkciókat, mint a behatolásfigyelés és a tanúsítványalapú hitelesítés.

A versenyképesség erősítése a jövő AIDV-platformjaihoz

Ahogy a járműipar egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt járművek (AI-defined vehicles, AIDV-k) felé mozdul el, a Central Gateway rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ezek a rendszerek kezelik a járműhálózatok közötti kommunikációt, lehetővé teszik az OTA-frissítéseket, és támogatják az összekapcsolt szolgáltatásokat, amelyek miatt a funkcionális biztonság egyre kritikusabb jelentőségűvé válik.

Az LG e projekt során megszerzett szakértelme más, biztonsági szempontból kritikus járműipari rendszerekre is alkalmazható. Ez a tudás a funkcionális biztonsághoz kapcsolódó fejlesztési folyamatokra, a tervezési és ellenőrzési módszertanokra, valamint a tanúsításra egyaránt kiterjed. Ezek a képességek megalapozzák, hogy az LG a jövőben a járműipari alkatrészek és rendszerek szélesebb körét fejlessze, beleértve a következő generációs kommunikációs vezérlő rendszereket, átjárórendszereket (gateways) és tartományvezérlőket (domain controllers).

„Az első ASIL D terméktanúsítvány megszerzése jelentős mérföldkő az LG számára”

– mondta Lee Sang-yong, az LG járműipari megoldások üzletágának (Vehicle Solution Company) kutatás-fejlesztési laboratóriumának vezetője.

„Ez az eredmény jól mutatja, milyen fejlődést értünk el a tanúsított funkcionális biztonsági folyamatok kialakításától egészen a legmagasabb szintű biztonsági követelmények járműipari termékben történő megvalósításáig és ellenőrzéséig. Erre az eredményre építve tovább erősítjük az autógyártók LG-be vetett bizalmát, és fejlesztjük következő generációs megoldásainkat az AIDV-korszak számára.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss