Gazdaság

Hónapok alatt éveket ugranak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban

Telenor-szubjektív Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgatótól

A digitális átalakulás minden iparágat elér. Ezekben a hetekben, hónapokban sok múlik azon, hogy egy cég mennyire tudja a mindennapi ügymenetét az online térbe átvinni. A villámgyors reakció és az adaptáció nagyon fontos, szem előtt tartva, hogy amikor a jelenlegi korlátozások után újra beindul az élet, már nem ugyanabba a világba csöppenünk vissza, amit eddig megszoktunk. Fülöp Gábor, a Telenor üzleti értékesítési és marketing igazgatójának szubjektív írása.

„Március közepén, ahogy az irodaépületek elkezdték bezárni a kapuikat, a munkahelyi tárgyalókat pedig felváltották az otthoni dolgozószobák és a nappalik, úgy nőtt az igény, az otthoni munkavégzés lehetőségét megteremtő körülményekre, legyen az laptop, privát hálózat, megbízható netkapcsolat vagy éppen kollaborációs szoftverek. Szolgáltatópartnerként számos esetet közelről láttunk és vettünk részt az online átállás folyamatának kialakításában, tökéletesítésében. Hamar kirajzolódott, hogy ebben a mindenki számára erőltetett menetben lényeges előnyben voltak azok, akik számára a home office kultúra egy bejáratott, de legalábbis nem ismeretlen terep volt.”

A mikrovállalkozástól a nagyvállalatig: felkészültség, komplexitás, tempó

Azt tapasztaltuk, hogy a különböző méretű vállalatok és vállalkozások eltérő érettséggel és elvárásokkal vágtak bele az azonnali digitális átállásba, az viszont közös pont volt, hogy hosszú távon is alkalmazható, tartós megoldásokban gondolkodtak a kialakult helyzet megoldásakor. Például legtöbben nem csupán egy-egy kiemelt munkatárs vagy munkakör online munkakörülményeit teremtették meg, hanem a lehetőségeik szerint a teljes céget érintő fejlesztésbe vágtak és szakértőink tanácsait megfogadva már online kollaborációs eszközöket is beépítettek az új működési folyamataikba. Amellett, hogy üzleti partnereink körében a mobilnet forgalom jelentősen megnőtt, az új eszközök és szolgáltatások vásárlása is több mint a duplájára emelkedett a tavalyi azonos, akkor „békeidőbeli” aktiváláshoz képest.

A kép elég vegyes abban a tekintetben, hogy ki mennyire gyorsan tudott lépni és átállni a javarészt online működésre. Jól látszik, hogy a cégek méretének növekedésével a beruházási hajlandóság és a feladat komplex kezelése is egyre inkább jelen van. A mikrovállalkozások elsősorban az ingyenes megoldásokkal élnének, a kis- és családi vállalkozások már nyitottabbak az általunk kínált üzleti megoldásokra, de a beruházási hajlandóságuk kisebb, illetve nincs is szükségük annyira szofisztikált megoldásokra, mint egy közép- vagy nagyvállalatnak.

A középvállalatok részéről nagy nyitottságot, igényt tapasztalunk akár komplexebb megoldások kialakítására is. Amellett, hogy náluk több esetben csak egy-egy „kapocs” hiányzott a már meglévő megoldásaik mellé az adaptáció felgyorsításához, ebben a cégméretben jelentősebb a hajlandóság az új, előremutató beruházásokra is.

A nagyvállalatoknál, ahol dolgoznak informatikusok, rendszergazdák, tehát megvan az adaptálódáshoz szükséges tudás, inkább az volt a kérdéses pont, hogy például van-e mindenkinek eszköze, mobilnete, távoli hozzáférése, hiszen, ha eddig csak a vezetőknek volt laptopjuk, most tömegesen kellett ezt biztosítani..

A technológia elérhetősége mellett a cégen belüli humán faktorra is fókuszálni kell

Annak érdekében, hogy az ügyfeleinket felkészülten tudjuk segíteni, nekünk a Telenoron belül is azonnal lépnünk – és saját folyamatinkra is fokozottan figyelnünk – kellett. Amellett, hogy a küszöbön álló belső fejlesztések extra lendületet kaptak, alapvető kérdéseket kellett megválaszolnunk és folyamatokat kellett kialakítanunk, minthogy fizikai kapcsolat híján hogyan dolgozzunk most a csapatainkkal, hogyan tartsuk a minőségi kapcsolatot ügyfeleinkkel. Az most nem elég, ha otthonról is tudok céges e-mailt küldeni, az átállás fontos része az alapfolyamatok digitális leképezése, és ez minden digitálisan átálló cégre igaz: van-e felületünk az ügyfelek igényeinek fogadására? Hogyan tudnak dolgozni a back office munkatársak? Le tudjuk-e zárni a folyamatokat?

A Telenornál például a meglévő rugalmas munkavégzés kultúra is segítette, hogy nagyon gyorsan átálltunk home office üzemmódra, napindító online beszélgetésekkel pótoljuk a személyes kontaktust, ez segíti a hatékony együttműködést és tervezést. Az én esetemben, mivel az igazgatóságon belül több üzleti terület dolgozik párhuzamosan, nem tudok mindegyik beszélgetésen részt venni, de fontosnak tartom, hogy időnként minden megbeszélésen jelen legyek, így én is első kézből tudhatom, hogy mi foglalkoztatja a kollégáimat, és itt az üzleti kérdések mellett a kollégák aktuális hangulatáról is képet kapok, ezt a teljesen online munkaüzemmódban sem szabad elengedni.

Az üzleti értékesítő munkatársak eddig is egy zárt rendszerben dolgoztak, ami otthonról is ugyanúgy követhető, a munka pedig távolról végezhető. Az a tapasztalat, hogy az ügyfeleink is pozitívan és zökkenőmentesen fogadták a mi átállásunkat, az utazási idő nullára csökkenésével pedig több ügyfélnek tudunk minőségileg segíteni egy munkanap alatt.

Mit hoz a jövő? Visszatérés az irodába, de az online megoldások velünk maradnak

A digitális átalakulás minden iparágat elér: van, ahol ez egyértelműbb és könnyen elérhető megoldásokkal történik, és van, ahol a technológia most kúszik be komolyabban a mindennapokba és még számos kérdést vet fel a vállalkozásoknál. Számunkra fontos és ügyfeleink oldaláról is azt az igényt tapasztaljuk, hogy kulcsrakész megoldásokat szeretnének. A licenszek átadásával tehát nem ér véget a feladtunk, kollégáinkon és partnereinken keresztül az implementációt is segítjük. Bár senki nem így akarta, de ezeket a folyamatokat most a koronavírus felerősítette, ami miatt most itt az idő: a cégeknek át kell térniük a digitális világba, mert jelenleg ez az egyetlen út a túlélésre, a fejlődésre.

„És már biztos sokunk eljátszadozik az újrakezdés gondolatával, amikor ismét beindul az élet és nem Teams-en köszönünk be egymásnak reggel, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az ügyfeleink sem és mi magunk sem ugyanabba a világba fogunk visszatérni, ahonnan márciusban elvonultunk.”

– Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgató, Telenor Magyarország.

Related Topics:2020 átalakulás covid digitalizáció koronavírus telenor

Up Next

Elindult a Jövő Menedzsere 2.0 Mentor Program.

Don't Miss

Több díjat is elnyert a Continental a 2020-as német formatervezési díjátadón

Gazdaság

Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül

A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.

A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.

„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.

A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.

Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban

Képek: MediaMarkt

Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében

Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc

A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.

Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.

Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee

A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.

„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége

Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.

A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.

„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.

„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”

– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.

Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.

„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”

– húzta alá.

Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.

Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.

A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!