Gazdaság

Hónapok alatt éveket ugranak előre a hazai cégek a digitális átalakulásban

Telenor-szubjektív Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgatótól

A digitális átalakulás minden iparágat elér. Ezekben a hetekben, hónapokban sok múlik azon, hogy egy cég mennyire tudja a mindennapi ügymenetét az online térbe átvinni. A villámgyors reakció és az adaptáció nagyon fontos, szem előtt tartva, hogy amikor a jelenlegi korlátozások után újra beindul az élet, már nem ugyanabba a világba csöppenünk vissza, amit eddig megszoktunk. Fülöp Gábor, a Telenor üzleti értékesítési és marketing igazgatójának szubjektív írása.

„Március közepén, ahogy az irodaépületek elkezdték bezárni a kapuikat, a munkahelyi tárgyalókat pedig felváltották az otthoni dolgozószobák és a nappalik, úgy nőtt az igény, az otthoni munkavégzés lehetőségét megteremtő körülményekre, legyen az laptop, privát hálózat, megbízható netkapcsolat vagy éppen kollaborációs szoftverek. Szolgáltatópartnerként számos esetet közelről láttunk és vettünk részt az online átállás folyamatának kialakításában, tökéletesítésében. Hamar kirajzolódott, hogy ebben a mindenki számára erőltetett menetben lényeges előnyben voltak azok, akik számára a home office kultúra egy bejáratott, de legalábbis nem ismeretlen terep volt.”

A mikrovállalkozástól a nagyvállalatig: felkészültség, komplexitás, tempó

Azt tapasztaltuk, hogy a különböző méretű vállalatok és vállalkozások eltérő érettséggel és elvárásokkal vágtak bele az azonnali digitális átállásba, az viszont közös pont volt, hogy hosszú távon is alkalmazható, tartós megoldásokban gondolkodtak a kialakult helyzet megoldásakor. Például legtöbben nem csupán egy-egy kiemelt munkatárs vagy munkakör online munkakörülményeit teremtették meg, hanem a lehetőségeik szerint a teljes céget érintő fejlesztésbe vágtak és szakértőink tanácsait megfogadva már online kollaborációs eszközöket is beépítettek az új működési folyamataikba. Amellett, hogy üzleti partnereink körében a mobilnet forgalom jelentősen megnőtt, az új eszközök és szolgáltatások vásárlása is több mint a duplájára emelkedett a tavalyi azonos, akkor „békeidőbeli” aktiváláshoz képest.

A kép elég vegyes abban a tekintetben, hogy ki mennyire gyorsan tudott lépni és átállni a javarészt online működésre. Jól látszik, hogy a cégek méretének növekedésével a beruházási hajlandóság és a feladat komplex kezelése is egyre inkább jelen van. A mikrovállalkozások elsősorban az ingyenes megoldásokkal élnének, a kis- és családi vállalkozások már nyitottabbak az általunk kínált üzleti megoldásokra, de a beruházási hajlandóságuk kisebb, illetve nincs is szükségük annyira szofisztikált megoldásokra, mint egy közép- vagy nagyvállalatnak.

A középvállalatok részéről nagy nyitottságot, igényt tapasztalunk akár komplexebb megoldások kialakítására is. Amellett, hogy náluk több esetben csak egy-egy „kapocs” hiányzott a már meglévő megoldásaik mellé az adaptáció felgyorsításához, ebben a cégméretben jelentősebb a hajlandóság az új, előremutató beruházásokra is.

A nagyvállalatoknál, ahol dolgoznak informatikusok, rendszergazdák, tehát megvan az adaptálódáshoz szükséges tudás, inkább az volt a kérdéses pont, hogy például van-e mindenkinek eszköze, mobilnete, távoli hozzáférése, hiszen, ha eddig csak a vezetőknek volt laptopjuk, most tömegesen kellett ezt biztosítani..

A technológia elérhetősége mellett a cégen belüli humán faktorra is fókuszálni kell

Annak érdekében, hogy az ügyfeleinket felkészülten tudjuk segíteni, nekünk a Telenoron belül is azonnal lépnünk – és saját folyamatinkra is fokozottan figyelnünk – kellett. Amellett, hogy a küszöbön álló belső fejlesztések extra lendületet kaptak, alapvető kérdéseket kellett megválaszolnunk és folyamatokat kellett kialakítanunk, minthogy fizikai kapcsolat híján hogyan dolgozzunk most a csapatainkkal, hogyan tartsuk a minőségi kapcsolatot ügyfeleinkkel. Az most nem elég, ha otthonról is tudok céges e-mailt küldeni, az átállás fontos része az alapfolyamatok digitális leképezése, és ez minden digitálisan átálló cégre igaz: van-e felületünk az ügyfelek igényeinek fogadására? Hogyan tudnak dolgozni a back office munkatársak? Le tudjuk-e zárni a folyamatokat?

A Telenornál például a meglévő rugalmas munkavégzés kultúra is segítette, hogy nagyon gyorsan átálltunk home office üzemmódra, napindító online beszélgetésekkel pótoljuk a személyes kontaktust, ez segíti a hatékony együttműködést és tervezést. Az én esetemben, mivel az igazgatóságon belül több üzleti terület dolgozik párhuzamosan, nem tudok mindegyik beszélgetésen részt venni, de fontosnak tartom, hogy időnként minden megbeszélésen jelen legyek, így én is első kézből tudhatom, hogy mi foglalkoztatja a kollégáimat, és itt az üzleti kérdések mellett a kollégák aktuális hangulatáról is képet kapok, ezt a teljesen online munkaüzemmódban sem szabad elengedni.

Az üzleti értékesítő munkatársak eddig is egy zárt rendszerben dolgoztak, ami otthonról is ugyanúgy követhető, a munka pedig távolról végezhető. Az a tapasztalat, hogy az ügyfeleink is pozitívan és zökkenőmentesen fogadták a mi átállásunkat, az utazási idő nullára csökkenésével pedig több ügyfélnek tudunk minőségileg segíteni egy munkanap alatt.

Mit hoz a jövő? Visszatérés az irodába, de az online megoldások velünk maradnak

A digitális átalakulás minden iparágat elér: van, ahol ez egyértelműbb és könnyen elérhető megoldásokkal történik, és van, ahol a technológia most kúszik be komolyabban a mindennapokba és még számos kérdést vet fel a vállalkozásoknál. Számunkra fontos és ügyfeleink oldaláról is azt az igényt tapasztaljuk, hogy kulcsrakész megoldásokat szeretnének. A licenszek átadásával tehát nem ér véget a feladtunk, kollégáinkon és partnereinken keresztül az implementációt is segítjük. Bár senki nem így akarta, de ezeket a folyamatokat most a koronavírus felerősítette, ami miatt most itt az idő: a cégeknek át kell térniük a digitális világba, mert jelenleg ez az egyetlen út a túlélésre, a fejlődésre.

„És már biztos sokunk eljátszadozik az újrakezdés gondolatával, amikor ismét beindul az élet és nem Teams-en köszönünk be egymásnak reggel, de tisztában kell lennünk azzal, hogy az ügyfeleink sem és mi magunk sem ugyanabba a világba fogunk visszatérni, ahonnan márciusban elvonultunk.”

– Fülöp Gábor üzleti értékesítési és marketing igazgató, Telenor Magyarország.

Related Topics:2020 átalakulás covid digitalizáció koronavírus telenor

Up Next

Elindult a Jövő Menedzsere 2.0 Mentor Program.

Don't Miss

Több díjat is elnyert a Continental a 2020-as német formatervezési díjátadón

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!