Gazdaság

Az emberek ötöde ürügyként használja a sportot, hogy kiszabaduljon otthonról

A Huawei felmérése szerint legtöbben kerékpárra ültek, vagy futócipőt húztak

Minden ötödik ember a kijárási korlátozás időszakában kezdett el sportolni, míg csupán tíz százalékuk nem mozog továbbra sem – derül ki a Huawei Technologies Hungary online felméréséből.

A válaszadók közel negyven százaléka többet is mozog, mint korábban, további negyven százalékuk pedig továbbra is ugyanannyit edz. A megkérdezettek ötöde arról is beszámolt, hogy a sportot ürügyként használja arra, hogy kimozduljon otthonából.

A Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívében a járványhelyzet kapcsán a magyar fogyasztók megváltozott sportolási szokásait tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyi időt töltenek sporttal az emberek a kijárási korlátozások ideje alatt, milyen típusú testmozgást űznek, és örömforrást jelent-e nekik a rendszeres testedzés a mostani helyzetben.

A legtöbben akár órákat is a sportnak szentelnek – többet, mint korábban

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 40 százaléka 1-3 órát tölt heti rendszerességgel sportolással, míg 26,5 százalékuk 3-5 órát, 22 százalékuk pedig akár 5 óránál is többet mozog hetente, ezzel ellentétben csupán 11,2 százalékuk edz egy óránál is kevesebbet a hét napjain. A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a mostani viszonyok közepette többet, ugyanannyit, vagy kevesebb időt töltenek sporttal az emberek. A válaszadók 40,9 százaléka arról számolt be, hogy pontosan ugyanannyit edz, míg 39, 6 százalékuk még több időt szentel ennek szabadidejéből, ezzel szemben mindössze 16 százalékuk nyilatkozta azt, hogy korábban sokkal többet mozgott, mint a jelenlegi időszakban.

Bicikli, futó- és túracipő a legfontosabb kellékek

A felmérésben résztvevők arról is beszámoltak, hogy milyen típusú sportokat űznek. A válaszadók közül minden második ember – a megkérdezettek 58,8 százaléka – kerékpározik, fut, vagy túrázik a szabadban, minden negyedik ember – 24,3 százalék – különféle training appok segítségével mozog, míg 24,9 százalékuk kerti munkát végez rendszeres testmozgásként, de sokan – 16,3 százalék – online oktatóvideókkal, 14,4 százalék pedig az újonnan varázsolt otthoni edzőtermében tartja karban saját testét.

Legtöbben egyedül mozognak a social distancing-et betartva

A megkérdezettek jelentős része kimozdul néha annak érdekében, hogy a testmozgásnak hódolhasson. A kutatásban résztvevők legnagyobb arányban – 45 százalékuk – azt válaszolták, hogy felváltva; otthon és a szabadban sportolnak, 23,6 százalékuk ürügyként tekint a sportra, amely által végre hosszabb időre is kiszabadulhat a négy fal közül, míg 28,4 százalékuk inkább a biztonságot szem előtt tartva, otthonában mozog. A social distancing a sportban is érvényesül: a válaszadók több mint kétharmada egyedül edz, 26,8 százalékuk csak az egy háztartásban élőkkel, míg 9,9 százalékuk appok segítségével, „virtuális közösségben” teszi ezt. Csupán a megkérdezettek 5,1 százaléka köti a sportot baráti találkozókhoz, illetve mindössze 0,6 százalékuk nem foglalkozik a veszélyhelyzettel és sportol továbbra is csapatosan, nagyobb társaságban.

Okostelefon és okosóra segít a tudatos testmozgásban

A kutatás arra is választ keresett, hogy milyen eszközöket használnak a rendszeresen testmozgók a mostani időszakban. Jelentős részük – 60,4 százalék – okostelefonos edzésprogramok segítségével tartja karban testét, míg további 47 százalékuk okoskarkötőt vagy okosórát is, további 12,8 százalékuk pedig online kurzusokon, videók segítségével sportol. Csupán a válaszadók 10,9 százaléka nem használ semmilyen okoseszközt mozgás közben. A kitöltők 22 % – a ráadásul, valamilyen új okoseszközt is beszerzett az elmúlt pár hétben sporttevékenységének megfelelő nyomon követésére, ők jellemzően okoskarkötőt vagy okosórát vásároltak erre a célra.

Fifty-fifty a még mindig mozgó és az ellustultak aránya, sokan híztak is

A felmérésben résztvevők 48,9 százaléka továbbra is sokat, rendszeresen mozog, míg 46 százalékuk sajnos, saját bevallása szerint kevesebbet edz az elmúlt időszakban. Ugyan a válaszadók 30 százaléka arról panaszkodik, hogy szaladnak rá a kilók az utóbbi néhány hétben, közel ugyanannyian – 28,4 százalék – számoltak be arról is, hogy az intenzívebb testmozgásnak köszönhetően megszabadultak egy kis súlyfeleslegtől a mögöttünk álló hetekben.

„A Huawei Train from Home kutatás azért jött létre, hogy ezzel is felhívjuk a figyelmet a testmozgás fontosságára és egészségmegőrző szerepére – mondta el Trubek Zsuzsa. Jó érzés az a tudat, hogy az emberek tömegesen támaszkodnak a digitális eszközökre testmozgásuk során, hiszen az elért eredményeik nyomon követése még nagyobb motivációt adhat nekik a rendszeres edzéshez – ugyanakkor az még számunkra is meglepő, hogy ez a trend ennyivel erőteljesebb lett a jelenlegi helyzetben. Az okoseszközök hatékonyabbá és mérhetővé teszik a rendszeres testmozgást- ezzel is inspirálva a használóikat – de számos kényelmi és egészségügyi funkciót is kínálnak az edzésprogramoktól a véroxigénszint méréséig.”

– tette hozzá a Huawei Technologies Hungary pr-menedzsere.

Related Topics:2020 felmérés Huawei koronavírus sport ürügy

Up Next

Távoktatásra állt át a Morgan Stanley a diákokat célzó programjaiban

Don't Miss

Csak óvatosan az online vásárlással:

Gazdaság

Bővít a MediaMarkt: új áruház nyílik az Allee-ban

Új áruházzal erősíti fővárosi jelenlétét a MediaMarkt: a műszaki áruházlánc októberben az Allee bevásárlóközpont második emeletén nyitja meg legújabb egységét. A budai hálózatbővítés a vállalat többcsatornás (omnichannel) kereskedelmi modelljének tervezett lépése, amelyet a meglévő áruházak stabil teljesítménye és az online értékesítés növekedése alapoz meg.

A MediaMarkt stratégiájának középpontjában a digitális csatornák és a hagyományos bolthálózat teljes szinkronizációja áll. Miközben a vállalat az e-kereskedelemben a maximális gyorsaságra törekszik – Budapesten ma már akár néhány órán belüli házhoz szállítást biztosítva -, a frekventált csomópontokban található üzletek a személyes szaktanácsadás és a szolgáltatások bázisai. Az Allee kiváló elhelyezkedése és megközelíthetősége révén az új egység kulcsszerepet játszik majd a fogyasztók közvetlen kiszolgálásában.

“Az Allee egy kiemelten fontos, stratégiai helyszín számunkra. Új üzletünkkel pontosan azt a magas szintű szakértelmet és interaktív áruházi élményt tudjuk biztosítani egy forgalmas budai központban, amelyet a piac és a vásárlóink elvárnak a MediaMarkt-tól.”

– mondta el Szilágyi Gábor a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója. –

“Erős digitális alapokkal rendelkezünk, azonban továbbra is hiszünk a személyes kapcsolat erejében. Azt látjuk, hogy a vásárlóknak ma is szükségük van a szaktanácsadásra, illetve arra is, hogy kezükbe vegyék, kipróbálhassák a termékeket. Ez az összehangolt működés, amivel az online vásárlás kényelmét ötvözzük a személyes szakértelemmel többcsatornás működésünk és a stratégiai egyensúlyunk tökéletes szimbóluma.”

Az Allee második emeletén nyíló egységben a teljes termékkínálat mellett a MediaMarkt összes kényelmi szolgáltatása is elérhető lesz. A vásárlók a kiterjesztett garanciától és a biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig mindent egy helyen intézhetnek.

A legmodernebb arculattal kialakított újbudai áruház 2026 októberében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!